Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-29 / 75. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPŰJSÁG 1900. március 29. A termelőszövetkezetek többségében végeztek a borsé, a zab és a tavaszi árpa vetésével Egy hét alatt hősei húszezer hold őszi kalászosra szórtak műtrágyát és ugyanekkora területet szántottak fel a közös gazdaságok A hivatalos tavasz megérkezé­sével jobbra fordult az idő, élán- kebb lett a határ. A gépállomások közel ezer traktorral, a termelő- . szövetkezetek pedig több ezer lófo gattal szántottak, vetettek áz el­múlt héten. A földeken folyó se­rény munkát tükrözi egyébként a megyei tanács tegnapi jelentése is. Ebből tudtuk meg, hogy már­cius 20-tól 27-ig — egy hét alatt — csaknem annyi tavaszi munkát vé­geztek el a közös gazdaságokban, mint az év eleje óta összesen. Az ősszel fel nem szántott területek­ből például az elmúlt héten 19 ezer holdat szántottak fel a gépállomások gépeivel és a lói'og átokkal. De meggyorsult az őszi kalászosok fejtrágyázása, tavaszi ápolása is. Eddig a megye termelőszövetkeze­teiben összesen 41 ezer holdra szórtak pélisót , és mintegy 23 ezer holdon vé­gezték el a kalászosok henger­lését, fogp.-/;lását. A frissen szántott barázdák mellett szaporodott a tavaszi nö­vényekkel bevetett terület is. A jelentés szerint 103 közös gazdaságban végez­tek a borsó, 83-ben a tavaszi árpa, 76-Uan pedig a zab ve­tésével. De ha az időjárás az elmúlt he­tihez hasonlóan jó lesz, akkor — a szakemeberek becslése szerint — április 1-ig a kora tavaszi nö­vények vetésével megyénk va­lamennyi termelőszövetkeze­tében végeznek. Kielégítő ütemben folyik me- gyeszerte a burgonya ültetése és a cukorrépa-mag vetése is. A szombati helyzetnek megfelelően mintegy 6 ezer holdon rakták a földbe a burgonyagumókat, a cukor­répamagvak 25 százalékát ve­tették el. A szőlők nyitásának 50 százalékát végezték el eddig és mindenütt folyamatban van a metszés. Ellen­ben meg kell gyorsítani a pillan­gósok vetését, mert eddig alig ezer holdat kitevő vörösherét és lucernát vetettek el a szövetkeze­tekben. Az idő felmelegedése nemcsak a tavaszi munkák meggyorsításá­nak hanem a növények kártevői­nek is kedvez. Különösen a csó- csárló tehet ezekben a napokban nagy kárt a gabonavetésekben. Elsősorban is ott. ahol a kalászos után kalászost vetettek. Ezért a megyei tanács mezőgazdasági osz­tálya felhívj«' a termelőszövetke­zeti szakemberek figyelmét: állandóan figyeljék az őszi ka­lászosokat, ha észreveszik a kártevők garázdálkodását, azonnal jelentsék a Növényvé dp Állomásnak, amely megrendelésre a szükséges védekezést elvégzi. [&@m©!iÄ®9YB Pafronálási szerződést kötött a Dombóvári Fűtőház és az Alkotmány Termelőszövetkezet A Dombóvári Fűtőház párt- szervezete, szakszervezete és gaz­dasági vezetősége a napokban el­készített egy patronálási szerző­dés-tervezetet, melyet a dolgo­zókkal ismertettek. Röpgyűlése- ken, üzemi értekezleteken bőví­tették a tervezetet a munkások javaslataival, majd;pedig a jóvá­hagyás után, a fűtőháziak kül­döttsége felkereste az Alkotmány Mezőgazdasági Termelőszövetke­zet vezetőit és ismertették a szerződést. A tsz vezetői közgyű­lésen tárgyalták meg a tagsággal a szerződést. A fűtőház vezetőit, a dolgozók, a tsz vezetőit, a tag­ság hatalmazta fel a szerződés aláírására. RÉSZLETEK A SZERZŐDÉSBŐL: 1. A tsz és fűtőház vezetői részi vesznek kölcsönösen a pártszerve­zet vezetőségi ülésein, az üzemi pártszervezet a tsz politikai okta­tásához előadót ad. A negyedévi termelési értekezleteken, közgyű­léseken a két fél vezetői részt vesznek. 2. A fűtőházba meghívják a tsz tagjait az őszi munkák befejezése után, a fűtőház a tsz rendelkezé­sére bocsátja (közgyűlés, bál, egyéb rendezvényekre) a vasutas egyesület nagytermét. 3. A fűtőház főmérnöke, műsza­ki vezetője néhány alkalommal ismeretterjesztő előadást tart a tsz ben. a termelési, technológiai, üzemfejlesztési stb kérdésekről. A tsz agror.ómusa a fűtőházban tart több előadást a dolgozóknak a ter­melőszövetkezet üzemszervezésé­ről, a mezőgazdasági fejlett ter­melési módszerek alkalmazásáról. 4. Az üzemi és a tsz KISZ fia­taljai közös kirándulást szervez­nek, meglátogatják a mezőgazda- sági kiállítást és vásárt. JELENTŐS A FÜTÖHÄZ ANYAGI SEGÍTSÉGE IS Négytagú műszaki brigádot ala­kított a futőház vezetősége, laka­tosokból, villanyszerelőkből, a tsz- rnummnm ....................—IMIi w . ■ ■ b en szükséges munkák azon­nali elvégzésére. Két ötven férő­helyes istállóban a villanyszere­lési munkát elvégzik és egy istál­lóban a villanyvezeték felújítását is befejezik a villanyszerelő szak­emberek. A Béka-tói istállóhoz •vízvezetéket szerelnek, az istálló­hoz billenős csillét adnak, a hoz­zá szükséges sínekkel együtt. A szénporos téglaégetéshez havonta 20 mázsa elsőosztályú porszenei ad a fűtőház. A TERMELŐSZÖVETKEZET KÖTELEZETTSÉGET VÁLLALT egész évben ellátja a fűtőház üze­mi konyháját a szükséges élelmi­szer-nyersanyagokkal. Fia a tsz- ben bizonyos terményekből feles­leg lesz, azt elsőnek a fűtőház dol­gozóinak ajánlják fel megvételre. A fűtőház vezetői és az Alkot­mány Termelőszövetkezet vezető­sége negyedévenként értékeli a szerződés végrehajtását és időkö­zönként külön megállapodásokat is kötnek, sürgős, halaszthatatlan munkák elvégzésére. Kevesen ismerték úgy a mes­terség fortélyait, mint ő, aki kötetekre menő tanulmányokat írt műhelytitkairól. Szerelmese volt a szavaknak, s végered­ményben nem is érdekelte más, csak a kifejezés pontossága, az artisztikum, csak arra volt gondja, hogy hiánytalanul fe­jezze ki a végtelenül gazdag életet. Minden érdekelte s mű­veiből egész korát rekonstruál­ni lehet. A Szegény kisgyer­mek panaszaival'indult pályá­ja, ezzel a pompás, impresszio­nista versfüzérrel és sokáig csak a költőt látták benne, a bravúros versművészt, az Ilona- vers bűvész-rímeinek szerzőjét, a Hajnali részegség, a Szeptem­beri áhítat, a Kalctti beszéd, vagy az Ének a semmiről elmé­lyült költőjét. Később kiderült, hogy egyik legjobb prózaírónk; a Pacsirta és az Éden Anna leg­szebb regényeink közé tartozik, novellái ptdig Maupassant, Cse­hov novelláinak méltó társai. Egy író halálával rendszerint lezárul egész életműve is. Kosztolányi ekkor is tartoga­tott meglepetést: kéziratban maradt, újságokban, elsősorban napilapokban elszórtan megje­lent cikkei, tanulmányai vas­kos köteteket töltöttek meg s ezek az apró, nagyon gyakran csak néhány szoros, villanásnyi megfigyelések semmiben sem méltatlanok az egész Koszlo- lányi-műhüz. Művész volt. a végletes homo aestheticus, aki azt hitte, hogy a világot csak a Szépség vált­hatja meg. Ezért utasította el magától mindig a gyakorlati, r.api politikát. De ez a művészi hitvallás mély humanizmust ■^rejtett: az Édes Anna sorait á részvét és szánalom forrósítja át, a Közéleti kitűnőség a Horthy-korszak vezető rétegé­nek halhatatlan karikatúrája, s kevesen írtak annyi megvetés­sel és olyan gyilkos gúnnyal a magyar úriosztályról, mint Kosztolányi. Fellépése egybeesik a Nyugat irodalmi mozgalmával: Babits, Tóth Árpád. Móricz Zsigmond voltak barátai és fegyvertársai, de a fiatalokat is szemmeltar- totta. A népi költőket higgadt hangon intette mérsékletre s óvta őket szertelenségeiktől. Jó­zsef Attiláról pedig mór 1934- ben meleg, elismerő sorokat írt. »Testvérünk voltál és lettél apánk« — jajdult fel halálakor József Attila. Roppant gazdag életművében sok az ellentmondás, bár ezt az utóbbi években talán jobban is szemére vetettük, mint kellett volna. Ami felesleges és múlan­dó művében, úgyis lekoptatja az idő s egyre tisztábban,’'-igazab- ban látjuk nagyszerű értékeit. »A magyar névnek, amelynek" Petőfitől és Aranytól kezdve Adyig és Móricz Zsigmondi g annyi hirdetője akadt, új becsü­letet hoz majd és ifjúi nevét még inkább azok sorába lépteti, akik ma Európa szellemi és mű­veltségi életét jelentik«. — írta róla Thomas Mann 1923-ban, a Néró megielenése alkalmából. Thomas Mam jóslata igaznak bizonyult; Kosztolányi, aki most lenne 75 éves. már régen klasszikusaink közé tartozik, s életrr\űve Nemcsak a magyar, hanem az európai irodalomnak is részévé vált. (cs) Iíilencszázan vesznek részt a felszabadulási seregszemlén Szellemi öttusát rendeznek — Motoros stafétát indítanak a gyönki járás kiszistái »svindli-háború« álomszerű álla­potából előbb-utóbb elkerülhetet­lenül felébredünk a borzalmas valóságra. A HÁBORÜ KOMOLYRA FORDUL Anglia meglepetésében a szemét dörzsölhette: ólom-e vagy való­ság? Hitler 1940-ben hirtelen be­tört Dániába és Norvégiába. Sen­ki sem várta eit a villámcsapásr, mert az angolok ezt a két orszá­got természetes hatalmi övezetük részének tekintették. Meglepeté­sükből azonban hamar magukhíz tértek, s áz újságok nagy hangon hirdették, hogy most, amikor a szörnyeteg oly elővigyázatlanul kidugta a fejét a barlangjából, a brit .tengeri és légierők torkon fogják ragadni. Hitler három hét alatt korlát­lan úr lett a skandináv északi ten­gerparton a sarkkörtől a Skager- fakig. Az angol flotta még azt a kis expediciós hadtestét sem tud­ta teljes egészében hazamenteni, amelyet nagy sebbel-lobbal Nor­végiába küldött. A sors kegyet­len iróniája úgy akarta, hogy ez a/ hadtest túlnyomó részben azokból a csapatokból állott, amelyeket a tál folyamán titokban Manner- heirn tábornok rendelkezésére tar­tottak készenlétben Finnország­ban — a Szovjetunió ellen. A Chamberla in-kormány vétkes könnyelműsége most keserűen megbosszulta magát. Az angol lakosság körében pá­ni felelem harapódzott el — min­denütt Hi Jer titkos ötödik had- oszlopának embereit szimatolták. Az Angliában élő németek egy­szerre kényelmetlen helyzetbe ke­rültek, mert mindegyikük feje fölött ott lógott a sanda gyanú, hogy Himmler vagy CanariS ál­cázott ügynöke. Már a Piccadil- lyn sem tudtam áthaladni anél­kül, hogy fel ne tartóztassanak és okmányaimat ne kérjék. Mozikból és színházakból is kivitték, iga­zoltatták az embereket. S mint­hogy engem meglehetősen ismer­tek Londonban, állandóan ki vol­tam téve ilyesféle zaklatásnak. Az ötödik hadoszlop miatti pá­nik azonban valóságos hisztériává fajult, amikor nyugaton megkez­dődött a német offenzív?, s a né­metek elözönlötték Hollandiát és Belgiumot. A németeket most már válogatás nélkül tartóztatták le. A legártalmatlanabb zsidó emigránsokat, Sőt a minden gya­nú felett álló, elismert antifasisz­ta harcosokat is lakat alá tették, iníernálótáborba hurcolták vagy tengerentúlra küldték. Többeíi közülük német torpedótúmadús következtében a hullámok között lelték halálukat. Én még bejártam reggelenként a sheppertoni stúdióba. Egy na­pon azonban Anthony Asquith a következőkkel fogadott: — Kérem, ne jöjjön be, menjen vissza. Elektrotechnikusaink ép­pen most fenyegetőztek előttem,, hogy ha az a hun még egyszer beteszi a lábát, a világító-beren­dezéssel verik szét a koponyáját, Végtelenül sajnálom, de magam is úgy gondolom, legjobb lesz,, ha egyelőre nem mutatkozik itt. Sheppertonból éppen akkor ér­keztem vissza a Waterloo-pályr- v.dvarra, amikor befutott az első vonat, a Dünkirchenben szétvert angol hadsereg hazamentett kato­náival. A fiúk megtettek minden tőlük telhetőt, hogy ellensúlyoz­zák a megjelenésük okozta rossz benyomást, igyekeztek vidámnak mutatkozni, de hiába. Sápadtak, álmatlanok, piszkosak, borotvá- latlanok voltak, szakadt, egyen­ruhájukon kívül mindenüket el­hagyták. Nemcsak fegyvereik, ha­nem személyes kis apróságaik is mind odavesztek. Helyzetem komoly gondokat okozott. Mi keresni valóm van. mi keresni valóm lehet itt ezek után? Itt állok a két tűz között, a helyzetem kilátástalan. Az an­golok — ezzel tisztában voltunk •— késhegyig menő harcot fognak folytatni. Mi voltam én nekik? Egy hun. aki legfeliebb csak rész­vétet érdemel. És hogy az elsők közölt lennék, akit a nácik — ha Angliát elözönlenék — meggyil­kolnának, az magától értetődő volt. Willivel együtt még aznap dél­után felkerestük dr. G. barátomat, hogy megtanácskozzuk vele a dolgokat. Öt nem zárták le, mert még idejekorán gondoskodott ma­gának amerikai vizűmről, a követ­kező héten készülődött hajóra szállni családjával együtt. Arra az elhatározásra jutottunk, hogy WilHnek is, nekem is a leghelye­sebb volna a legsürgősebben itt­hagyni Angliát. Mindenesetre fel­írattam magamnak dr. G.-vel megfelelő adag ciánkálit, hogy szükség esetén gyorsan és fájda­lommentesen költözhessünk át Willivel a túlvilágra. Bizonyos mértékig megnyugtató érzés volt, hogy a zsebünkben tudtuk a mér­get. (Folytatjuk.) A gyönki járás 34 KISZ és út­törő kultúrgárdája vesz részt a felszabadulási kulturális sereg­szemlén, több mint 903 résztvevő­vel. A felszabadulási kulturális seregszemle mozgósította eddig a legnagyobb tömeget a gyönki já­rásban kulturális téren. A sereg­szemle, körzeti döntőit Gyönkön, Högyészen és Simontornyán tart­ják. A KISZ április 2-án szellemi ötfusát rendez a gyönki gimná­ziumban. A szellemi öttusa kér­dései a felszabadulás eseményei­vel és tizenöt év óta elért ered- • menyeinkkel lesznek kapcsolat­ban. Március 29-én Simonlornyáról motoros staféta indul Szekszárd- ra. A síaféie. az útjában lévő köz­ségekben mindenütt megáll. A kiszisla eavenruhás staféta vivő­ket a község:!: fiataljai emlék- j szalaggal látják el. Húsz: nap nyereségrészesedést fizettek a Szekszárdi Nyomdában Szombaton ünnepséget tartot­tak a Szekszárdi Nyomda dolgo­zói. Az 1959-es gazdasági év ered­ményessége után — 107 százalék­ra teljesítették az éves tervet — húsz nap nyereségrészesedést fi­zettek a dolgozóknak, összesen hetvenezer forintot osztottak ki. melyet betétkönyvben kértek a dolgozók. A nyomdászok ünnepségén részt vett Kelemen Sándor elvtárs is. a megyei tanács ipar-műszaki osztályának vezetője. Április 4-ra akarok befejezni a gyönki Petőfi Tsz tagjai a saját erőből történő j gazdasági épületek felépítését A "yönki Petőfi Termelőszövet­kezet tagjai saját erőből 200 férő­helyes süldőszállást és 50 férő­helyes sertésfiaztdtőt' építenek. A szövetkezeti tagok felajánlották, hegy április 4-re befejezik mind­két gazdasági épület -felépítését. Még ebben az évben megkezdik 700 000 forintos állami támogatás­sal 50 férőhelyes tehénistálló épí­tését. A tervek szerint 1960-ban a te­hénlétszám háromszorosára, az anyakoca-létszám pádig négysze­resére emelkedik a szövetkezeten belül. A szövetkezet tagjai Yorks­hire törzsállomány kialakítását tűzték ki célul. A második fél­évben baromfitelepet is létesííc­A fialol üremrész nagyszerű eredfrtr Alig egyéves múltra tt viasza a Selyemfonógyár legíia;E- labb üzemrésze, a szövődé, de máris szép eredményeket köny­velhet el. Az igen sok nehézséggel küzdő üzemrész műszaki gárdájá­ra nagy feladat hárult. A legsú­lyosabb probléma a szakember hiánya volt és a fiatal szövők be­tanítása. önfeláldozó munkájukat végül mégis siker koronázta. Az I. negyedéves tervet már­cius 26-án teljesítették, s e napon a 100 százalékos tervszerűség mel­lett a nyersáru szállítást is befe­jezték. Terven felül az I. negyedévben mintegy 6500 folyóméter szövetet gyártanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom