Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-03 / 53. szám
4 lßöO. március 2. A nemzetközi nőnap 50. évfordulója ünnepségeinek megyei előadói Az immár hagyományos nemzetközi nőmozgalmi ünnepség világszerte, hazánkban és megyénkben Is jelentős állomáshoz ért. ötven éves évfordulójára készülődnek megyénk asszonyai a nemzetközi. nőnapnak. Ebből az alkalomból nagygyűléseket tartanak, amelyekre a következő megyei előadók mennek ki megyénk községeibe egyrészt vasárnap, másrészt kedden, hogy méltassák az évforduló jelentőségét. Szakály: Prantner József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára. Nagydorpg: Daradics Perenc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára. Szekszárdi Soczó József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára. Hőgyész: dr. Tuska Pál. a Tolna megyei Tanács elnöke. Tamási: Hunyadi Károly, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei titkára. Bála: Baii Zoltán, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke. Gerjen: Kerekes Miklós, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának ágit.-prop. oszt. vezetője. Diósberény: Petriis Ferenc, a Tolna megyei Népújság felelős szerkesztője. Értény: Schlarku József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának munkatársa. Büloske: dr. Yigh Dezső, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese. Iregszemcse: Gyugyi János, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese. Dunaföldvár: Walter János, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese. Ozorn: Kaszás Imre, országgyűlési képviselő, gimnáziumi tanár. Keszőhidegkút: Solymosi Mihály alezredes, a Tolna megyei Főkapitányság vezetője. Pálfa: Mag Pál őrnagy. Györköny: Bacsa József, az MHS megyei titkára. Paks: Mándi Gyula, a Tolna megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának vezetője. Bikács: Szűcs Lajos, a Tolna megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának vezetője. Decs: Bárd Flórián, a Tolna megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának vezetőhelyettes e. Dunaszentgyörgy: Szállási Ernő. a Megyei Természettudományi és Ismeretterjesztő Társulat titkára. Pari: Gyerő András, a Tolna megyei KISZÖV vezetője. Nagykónyi: László Antal, a Hazafias Népfront munkatársa. Ezenkívül természetesen megyénk valamennyi községében bensőséges ünnepségeken emlékeznek meg az évfordulóról, ame- ken járási és helyi előadók mondanak ünnepi beszédeket. Bevezették a „termelés utáni jövedelemelosztást“ a bátaszéki Búzakalász Tsz-ben A bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet tagsága az elmúlt hét szombatján közgyűlésen fogadta el, hogy munkaegység helyett „a termés utáni jövedelem- elosztást” bevezessék. Március 1- től kezdve már az új elosztás szerint részesülnek a tagok a termelt javakból. A ..termés utáni jövedelemelosztás” szerint a várható termés hez viszonyítva 60 százalékos előleget osztanak a tagoknak, ha a kötelező munkafolyamatokat elvégzik. A visszamaradó 40 százalék a megtermelt mennyiség nagyságától függ. A terv túlteljesítése esetén 50 százalékos prémium illeti a tervet túlteljesítő szövetkezeti tagokat. volt szüksége, mert a köztársaság elleni államcsínye már-már hajótörést szenvedett a spanyol nép nagy többségének elkeseredett ellenállásán. Szövetségesek kellettek neki, akik erős katonai segítséget tudnak nyújtani. Hitlernek is, Mussolininek is egyedülálló alkalom kínálkozott arra,' hogy igazi harcokban próbálják ki korszerű fegyvereik hatását. Azonkívül úgy gondolták, hogy egy győzelmes Franco a fasiszta tengely biztos fegyvertársa lesz a nyugati hatalmak ellenéhen. Spanyolország jó támaszpont: onnan nemcsak Angliát lehet Gibraltárban és a Földközitengeren megtámadni, hanem a Pireneusok felől Franciaországot is harapófogóba lehet szorítani. Francót tehát győzelemre kell segíteni, ez. volt akkor az egész tengely-politika súlypontja. , Annál érthetetlenebb volt Fran ciaország és Anglia magatartása,' mert nemcsak hogy nem akadályozták meg a német és az olasz militarízmus beavatkozását, hanem azt az úgynevezett benem- avatkozási bizottság létrehozásával még elő is segítették. Kézenfekvő volt, hogy a Chamberlain- körmány spanyol politikája Anglia valódi nemzeti érdekeivel szöges ellentétben állott. Angliának ezt a politikáját mással nem is lehet magyarázni, mint csakis annak az uralkodó angol társadalmi rétegnek az érdekeivel, mely a spanyolországi feudális atyafisá- got továbbra is nyeregben igyekezett tartani. Franco nem hivatalos londoni nagykövete Álba hercege volt, leszármazottja II. Fülöp hírhedt kormányzójának, akinek németalföldi véres rémuralmára még ma is borzadva emlékszik vissza minden európai ember. Ennek a mostani Álba hercegnek azonban angol címe is volt: a berwicki herceg. Londonban sógorságba került a legfelsőbb arisztokráciával, ismert alakja volt a lóversenyeknek és a Pali Mail előkelő klubjainak. Albával egyidejűleg a szintén nagy befolyású Meny del Val, a volt nagykövet is Franco érdekeit szolgálta Angliában. Vele Oxfordban találkoztam egy ízben a nyár folyamán, az ottani német diákklub kisebb összejövetelén; a Rhodes-ösztöndíjas Alexander Böker — Adenauer bonni kancellár későbbi magántitkára — hívta meg, hogy tartson ott előadást. Minthogy pár hónappal Franco államcsínye előtt vakációm egy részét Spanyolországban töltöttem, különböző felvilágosításokat kértem tőle. Igaz, engem Spanyolországban elsősorban a bur- gosi, a toledói és a cordobai székesegyház, a madridi Prado képtára, az aranjuezi kertek, az Escorial és a granadai Alhambra oroszlánudvara érdekeltek, de azért a spanyol társadalmi viszonyokból is láttam egyet-mást. Sevillai tartózkodásom alkalmával tanulságos élményben volt részem. A város centrumán keresztül tekereg az úgynevezett Sier- pesí mely valamelyest a kölni Hohe Strassére emlékeztet. A keskeny utcán valósággal hemzseg a sok ember, úgyhogy az autók csak lépésben, állandóan tülkölve közlekedhetnek rajta. Volt ott egy földszinti bár, melyet kizárólag a legelőkelőbb társaság tagjai látogattak. Engem egy TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG i Tényszámok és tervek a MÁV Fatelítő dombóvári üzemében Újra gazdagabbak lettünk. Egy nemrég elmúlt gazdasági esztendő tapasztalataival gazdagot tunk. Igaz, hogy a ’ gazdálkodással egy időben adósak is lettünk. mert nem elég, ha egyszerűen csak tudomásul vesszük, hogy rájöttünk egyes termelést gátló hibákra, nem elég. ha a száraz — de beszélő — statisztikai számokból kihámozzuk, hogy ezt, vagy azt jobban kellett volna elvégezni, hanem a " — néha drága pénzen szerzett — tapasztalatainkat az elkövetkezendő időkben ésszerűen fel is kell használni. Üzemünk fával dolgozik, és bizony fában szegény ország vagyunk. Népgazdaságunk faszükségletének nagyobb részét csak import útján tudjuk biztosítani. Üzemünkbe a hazai anyagokon kívül a Szovjetunió, Románia, Jugoszlávia, Ausztria, Lengyelország, Finnország és Albánia szállít tartósításra, illetve feldolgozásra faanyagot. Ez a tény arra kötelez bennünket, hogy mindinkább törekedjünk a hasznos kihozatal emelésére. Ezen a téren 1959-ben már lényeges javulás tapasztalható, igaz, hogy néha a minőség rovására, éppen ezért 1960-ra egyik lényeges célkitűzésünk a hasznos kihozatal mellett a minőség javítása. A fő profilunknál, a telítésnél — annak ellenére, hogy a tartó- sífott faanyagok mennyisége év- ről-évre nő — népgazdaságunk fával való takarékossága tükröződik, mert mind kevesebb és kevesebb faanyag kerül felhasználásra tartósítás, telítés nélkül. Például 1957-ben 9000 köbméter, 1958- ban 10 000 köbméter, 1959-ben pedig már 16 000 köbméter telített szőlőkarót adtunk a mezőgazdaságnak, ami azt jelenti, hogy lényegesen több szőlőkarónak hosszabbítottuk meg az élettartamát. Lényegesen emelkedett a javított talpfa újrafelhasználása A pályából kikerülő talpfát, amit nem is olyan rég . még tüzelési célokra volt spanyol nagykövet lánya hívott meg oda, akivel még Washingtonban barátkoztam össze. Több spanyol grand ült asztalunknál, közöttük Medina-Sidonia gróf, akinek egyik őse az Anglia ellen hadbavonult híres spanyol Armada admirálisa volt. Az ablak alatt egy öreg verklis nyekergette kintornás ládáját. Műélvezetnek éppen nem lehetett mondani ezt a zenei produkciót — a verkli kétségkívül végelgyengülésben szenvedett —, én mégis meglehetősen romantikusnak találtam a helyzetet. Medina-Sidonia grófnak nem tetszett a zene, a verklis azonban semmi hajlandóságot nem mutatott arra, hogy továbbálljon, és mindig ugyanazokat a melódiákat nyaggatta. Erre a gróf elhatározta, hogy maga vet véget a zavarásnak. Kilépett az utcára, a verklist félrelökte, a masinába pedig belerúgott, úgyhogy az egészen az utca közepéig gurult. A nyomorúságosán kevés rézpánz, mely ösz- szegyűlt az öreg felfordított sapkájában, kifordult a kövezetre és pillanatok alatt eltűnt az utcagyerekek zsebében. Az öreg jajveszé- kelt, Medina-Sidonia gróf úr azonban ügyet sem vetett rá. Visszatért a bárba, egy boy-jal lekefél- tette a nadrágját, s gondosan kezet mosott. Talán még egy nagyherceg sem engedett meg magának ekkora durvaságot a cári Szentpéterváron. Itt azonban egészen természetesnek tartották az esetet, senki sem ütközött meg rajta. (Folytatjuk.) használtak megjavítjuk, újra telítjük és felhasználásra visszaadjuk a MÁV-nak, A meg nem ja- víthatóból pedig kistalpfát gyártunk, amit pedig az egyre fejlődő gazdasági vasutak használnak fel. Az 1960. évi teljesítési tervünk előreláthatóan csökkenni fog, persze nem gazdasági nehézségek miatt, hanem egyre inkább megvalósul a faanyagok műanyaggal és egyéb anyagokkal való pótlásának jelszava. A betonaljak fokozottabb gyártásával vállalatunk 1960-ban nyolcezer köbméter talpfa telítése alól mentesül, ami azt is jelenti, hogy 8000 köbméterrel kevesebb talpfát kell külföldről vásárolnunk. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy vállalatunk idővel elveszti jelentőségét hanem mindinkább újabb és újabb feladatok jobb és olcsóbb megoldására készteti, ami egyenlő a fejlődéssel. 1959-ben elüzem szintet értünk el, ezt az idén is megtartjuk. Mintegy nyolc százalékkal magasabbra tervezzük az egy főre eső termelési értéket. Mint lényeges befolyásoló tényezőt, a munkaversenyre is nagy gondot fordítunk. A múlt év tapasztalatai alapján szerveztük A művelődési otthon a dolgozók művelődését szolgáló intézmény. Célja és feladata, hogy segítse a lakosság világnézeti, politikai, szakmai, továbbá művészeti nevelését, általános műveltségének emelését. Nézzük meg, megyénkben hogy valósult meg ez a szép célkitűzés, művelődési otthonaink valóban otthonok voltak-e. elősegítették-e dolgozóink művelődését. Az ismeretterjesztéssel kezdjük, mint a népművelés legjelentősebb formájával, hisz az előadások, kiállítások, stb. elsősorban nem szórakoztatni, hanem az emberek gondolkodását hivatottak formálni, ismereteiket gyarapítani. Az elmúlt év folyamán S07 esetben volt megyénkben társadalomtudományi előadás, ennek 52 394 hallgatója volt. Természet- tudományi előadást 626 esetben rendeztünk 30 269 hallgatóval. A kiállításokltal kapcsolatban már nem írhatunk ilyen szép eredményekről. Az elmúlt évben 54 kiállítás volt megyénkben, de ennek is csak 17 338 látogatója volt. Ha a kiállításokról nem is számolhatunk be szép eredményekről, a rendezvények száma némi kárpótlást nyújt: 1100 rendezvény volt 204 689 résztvevővel. Dolgozóink nagy érdeklődéssel fordultak a különböző tanfolyamok felé. Közismereti tárgyak tanulása mellett alkalmuk volt szakmai ismereteiket is gyarapítani. Ezt az igényt kívántuk kielégíteni, amikor 109 tanfolyamot indítottunk összesen 2238 hallgatóval. A Leningrádban, a viborgi városrész temetőjében nyugosznak a város védelmezői, akik Leningrad ostroma idején haltak hősi háláit. A temetőben most fejezik be a hősi emlékmű építését. A bejáratnál két egyemeletes pavilont emeltek — ezek a termek a blokád időszakának emlékmúzeumai. A két pavilon mögött tágas, kőlapokkal burkolt tér terül el. A tér közepén fog égni az öröktűz. Az öröktűztől lépcsők vezetnek a sírokhoz és a Haza bronzszobrához. A szobor nőalakot ábrázol, kezében virágokból és tölgyfalevelekből font füzérrel. A szobor mögött és annak két oldalán három méter magas eránit- fal áll, a leningrádtak hősi harcának epizódjait ábrázoló dommeg a Felszabadulási munkaversenyt, melyet éves viszonylatra terjesztettünk ki. A múlt évben — helytelenül — a magas teljesítményszázalék képezte a munkaverseny gerincét. Üzemünkben zömmel nehéz fizikai munkát végeznek dolgozóink, és a nehéz fizikai munka állandó túlfeszftése idővel a dolgozó egészségét veszélyezteti. Természetesen ez ellenkezik az újszerű munkaverseny céljaival Ma már a minőségi munka, az állandó szakmai továbbképzés. újítások és ésszerűbb megoldások érdekében folyik a versengés üzemünkben és nem is eredménytelenül. Márciusban előreláthatólag öt brigádunk kapja meg a „Szocialista Brigád" címet. 1959-ben 1,1 százalékkal emelkedett dolgozóink átlagos évi keresete, azonban ha az üzemvezetőség az 1959. évi gazdag tapasztalatokat megfelelőképpen hasznosítja, és ha üzemünk minden dolgozója átérzi a cél nagyszerűségét, 1980-ban az átlagbér emelkedésének százaléka bizonyosan nagyobb lesz és az ..fiiüzem” tábla nem fog lekerülni üzemünk kapujáról. P. P. tanfolyamok közt az alapismereti tanfolyamtól a sütö-főző, szabóvarró, munlcaegységszámítási és ezüstkalászos gazdatanfolyamig minden megtalálható. Dolgozóink a művelődési otthonokba nemcsak tanulni, szórakozni, hanem szórakoztatni is szívesen eljárnak. 303 rendszeresen dolgozó művészeti csoport van megyénkben 7518 taggal. Reméljük, hogy a csoportok mindegyikével fogunk találkozni a tavaszi kulturális szemlén. A statisztika szerint megyénkben jelenleg 134 olyan létesítmény van, amely kizárólag népművelési célokat hivatott szolgálni. Külső és belső állapotukról, a bennük uralkodó rendről sokat lehetne — véleményünk szerint kell is — írni. Megelégedve állapíthatjuk meg, hogy egyre több az olyan művelődési otthon, ahova a látogató örömmel lép be, mindenütt rend, tisztaság fogadja, egyszóval amit mi otthonosnak képzelünk. Tanácsaink sora saját erűből gyönyörű új művelődési házakat épít, államunk milliókat költ népművelési célokra. Megyénkben az elmúlt évben 19 helyen kezdődött vagy fejeződött be művelődési otthon építése. Az idén még tovább fog nőni az új kulturális létesítmények száma. Dolgozóink ezrei veszik ki részüket társadalmi munkával ezen új létesítmények építésénél. ENDRŐDI JÓZSEF borművekkel. A hátulsó, központi falba a következő feliratot vésték: »Itt leningrádiak nyugszanak. A város lakosai — férfiak, nők, gyermekek. Mellettük vöröskatonák. Életükkel védelmezték Le- ningrádot, a forradalom bölcsőjét. Drága neveiket itt nem sorolhatjuk fel, oly sokan nyugszanak e gránitlapok alatt. De vésse emlékezetébe, aki ezeket a köveket nézi: senkit és semmit nem felejtettünk el...« A hősi temető egész területét virágokkal, dísznövényekkel és fákkal ültetik be. A közelben lévő tó partjára szomorúfűzeket telepítenek. A hősi emlékmű leningrádi szobrászok, építészek és költők közös alkotása. Művelődési otthonaink a dolgozó nép szolgálatában A leningrádi hősök emlékműve
