Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-22 / 69. szám

ő fOLttA MEGYEI NEPttJS.ifi Wfá. tKÓVít«-. a. — Hervé Nebáncsvirág című operettjét mutatja be holnap Szek-zárdon, a Városi Művelődé­si Házban a- Kaposvári Csiky Gergely Színház együttese. — 1921. óta koncentrációs tá­borban. Kongóban még ma is négy nagy koncentrációs tábort tartanak fenn — közölte az em­beri jogokért küzdő belga egye­sület Brüsszelben. — A lubutui, kasenyi, belingc-cshwei és az oke- ferai koncentrációs táborban vég­zett vizsgálatok során megállapí­tották, hogy olyan kongóiakat is fogva tartanak, akiket 1921-ben ítéltek el. Az új Kongó állam jú­nius 30, a függetlenség elismeré­sének napja után a gyarmati ura­lomnak ezt" a szörnyű örökségét is fel fogja számolni. — A bel- és kültelki kutak fenntartásával kaocsolatos kiadá­sok, valamint 196 000 forint ö-z- szcgben kút- és vízkárelhárítás­sal kapcsolatos felújítások címén összeten 286 750 forint szerepel Szekszárd város idei költségveté­si tervében. — Kísérletképpen gyógynövén-1 termel az idén a tolnanémedi Kossuth Termelőszövetkezet ker­tészete. A két hold digitalisz ne­vű gyógynövényből, ha jól sike­rül az esztendő, jó jövedelmet biztosít tagjainak a termelőszö­vetkezet. — A pincehelyi általános iskola tanulói rendszeresen randeznek ünnepségeket az iskolában, kü­lönböző évfordulók alkalmából Legutóbb március 15-én tartottak jólsikerült műsort, ahol még az ünnepi beszédet is a tanulók egyike mondotta cl. — Filmek és színdarabok a kí­nai munkásnőkről. Az 50. nem­zetközi nőnapon volt a bemuta­tója a Kínai Népköztársaságban több olyan filmnek és színdarab­nak, amely azokról a lányokról és asszonyokról szól, akik az utóbbi két esztendőben az üze­mekben és a népi kommunákban jó munkájukkal különösen kitűn­tek. — Kettőszáz rántani való csir­két adott el Szekszárdon a szom­bati hetipiacon a szekszárdi Eé- ke Termelőszövetkezet. — A televízió műsora: 18.30: Iskolások műsora. 19.30: TV-hír- adó. 19.45: Három ház. 20.0": Horváth Tivadar sanzonokat énekel. 20.20: Játék és álom Ma­gyarul beszélő csehszlovák film. (10 éven aluliaknak nem ajánl­juk.) Ebédidő — éjfélkor Becze Gellért tolatásvezető nyitja ki az ajtót. Mögötte topog az egész brigád; a bakancsra ra­gadt. sarat rázzák le. Amint Ee- cze belép az étkezőbe, felemeli lámpáját, kinyitja a kis ajtócs­kát s belefúj, a láng elalszik. A brigád tagjai hasonló módon cse­lekednek. Levetik magukról az esőköpenyt, a bundát, fogasra akasztják, a bundasapkát a sa­rokban lévő padra teszik. Koppan a vasutas táska az asz­talon, kinyitják zárját, és előke­rül a fehér kenyér, szalonna, kolbász. Ebédelni kezd a brigád — éjfélkor... A vasutas kétszer tart ebédidőt. Nappal, amikor pihen és éjjel amikor dolgozik. Igaz, a munka­idő változik, és előfordulhat olyan eset is, hogy egész éjjel al- ■»szik... A vasutasok többségét beszédes embernek tartják. Ez lehet, hogy azért van, mert munka közben nincs kivel társalogni, ele lehet, hogy éppen az érdeklődés az or­szág, világ dolgai iránt, teszi be­szédessé őket. Most is, amikor Bátaszéken rajtuk kívül talán ha húsz ember van ébren, vidáman társalognak az étkezőben... — Tudjátok hogyan lettem vasutas? — kérdi társaitól a bri- gádvezető, — a brigádtagok ráz­zák fejüket: Nem, nem tudjuk, meséld el... És Becze Gellért be­szél : — Harminc eves vagyok, tíz év­vel ezelőtt pályamunkás voltam, két évig krampácsbltam itt az ál­lomáson, meg kint a vágányon. Amikor a sínek között dolgoz­tunk, mindig ábrándoztam, hogy lesz-e belőlem valamikor, vasutas, olyan, akivel elégedettek a veze­tők. — Hát lett, jó munkás vagy! — szól közbe az egyik brigádieg... — Azután jelentkeztem, vas­utasnak. Tanfolyamra jártam, ül­tem az iskolapadban tanultam a szabályzatokat és utazni küldtek, tehervonatiul. Nagyon örültem akkor ennek, alattam zakatolt a kerék, és-változott a-táj, haladt velem a gép, olyan erősnek érez­tem magam... Néhány év múlva aztán visszahelveztek az állomás­ra, tolatásvezetőnek... Ezt meg már tudjátok milyen munka, mi­nek mondjam... Társai bólogatnak. Tudják, hogy milyen munka a tolatás, hogy mennvi veszéllyel izgalom­mal jár... És közben koccan a vizespohár, lassan bezáródnak a táskák, cigarettára gyújtanak, és beszélgetnek; a vasárnapi labda­rúgó-mérkőzés 0:0-ás eredményé­ről, a finomrendezéses tolatási módszerről... Észre sem veszik, hozy lejár az ebédidő, a brigádve­zető kel fel elsőnek az asztaltól, felöltözik, meggyújtia a kis lám­pát. a brigádtrgok is elkészülnek, és úgy ahogy bejöttek, abban a sorrendben mennek dolgozni, ki a vágányok, vagonok közé, a sötét éjszakába... P. J.-----------------------------------------7------------------- 1—" A próhirdetések A szekszárdi Építőipari Szövet­kezet a lakosság részére vállal mindennemű szobafestő és mázo­ló munkákat, a legkényesebb igé­nyeket kielégíti. (66)__ E lveszett egy nyolchónapos far­kaskutya. Megtalálóját, vagy nyom ravezetőjét jutalomban részesí­tem. Puskás, 25-ös AKÖV. (90) TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna msgyei Bizottsága és a Msgyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrils Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd. Mártírok tere 15—17. Telefon: 20-10, 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21-21. 25-72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft Közlemény A Tolna megyei Tanács VB. a Tolna megyei Földmérő Mun­kaközösség működését 1960. már­cius 15-i hatállyal visszavonta Felkérjük a munkaközösség meg­bízóit, hogy a munkaközösséggel szemben fennálló mindennemű követelésüket nyolc napon belül jelentsék be. Felszólamló Bizott­ság. Dunaföldvár, Templom u. 52. (76) A Tolna megyei Ingatlanközve­títő részleg felhívja a megye te­rületén lévő város és községek azon lakosságát, aki bármely ok­nál fogva lakásbérleti jogát kár­talanítás ellenében eladja, meg­vásároljuk. Bővebb felvilágosítás az Ingatlanközvetítő részlegnél kapható, Szekszárd, Rákóczi u. 7, sz. alatt, (62) LolSó-térténelek Pénteken ismét megyénkben sorsolták a lottó-nyerőszámokat. Nem először járt itt a szerencse- keiéit, az OTP Sportfogadási és Lottó Igazgatóságának munkatár­sai minden alkalommal elmond­tak egy-két érdekes lottó-történe­tet. A szerencsevadászok okulá­sára hadd adjunk közre néhányat. »ÜTTALÄLATOSOK« Ritka az Ötös találat a lottón. Hetek, hónapok, esetleg egy év is elmúlhat anélkül, hogy egy akad­na. De annál több az igény a nagy nyereményre. Ezért aztán az »ügyesebb« lottózók, a húzás után csinálnak ötös találatot. Ilyenkor aztán szaladnak fűhöz-fához, lo­bogtatják az igazolószelvényt, mi­szerint tényleg ötös találatot ér­tek el. Volt már példa arra is, hogy szerkesztőségünknél jelent­kezett rz ilyen »nyertes« és csak az óvatosságnak köszönhető, hogy nem írtunk róla. Pár hétre aztán ténylegesen az újságba került a neve, de a rendőrségi tudósítások között. Kölcsönt vett fel hiszéke­nyebb embertársaitól azzal, hogy majd a nyeremény kifizetése után duplán visszaadja. A befutó lottószelvényeket ala­posan ellenőrzik, külön kezelik a fogadási szelvéryt és külön zár­ják el az ellenőrző szelvényeket. Ha mindkét helyen szerepel a szelvény, akkor hiteles. A rekla­Már beszámoltunk arról, hogy | Chopin születésének 150 évfordu­lója alkalmából á Béke Világta­nács kezdeményezésére Szekszár­don Chopin emlékestre került vol­na sor, amelynek szólistája Her­nádi Lajos, ICossuth-díjas zongora- művészünk lett volna. Hernádi Lajos 12-én érkezett haza külföl­di hangversenykcrúíjáról, mégpe­dig meglehetősen fáradtan és így nem vállalta a március 2-1-i idő­pontot. A március 24-i dátum he­lyett április elejét javasolta. Ez az időpont azonban nem felelt meg, mert hiszen április 8-ún Igor Zsukov szovjet zongoraművész est­jére kerül majd sor a Zeneiskola nagytermében. Igor Zsukov, a fi­atal szovjet zongoraművész-nem­zedék tehetséges képviselője, akinek a hangversenye a tavalyi Paperno esthez hasonló nagy él­ményt ígér és a márciusban hang­verseny nélkül maradt szekszárdi A század parancsnoka egy embertelen, mogorva főhad­nagy volt, aki apjától az Ör­dög nevet örökölte. Minden zsák megtalálja a foltját — mondja a közmondá s — nos Ördög főhadnagy eseté­ben ez annál ás inkább igazo­lódott, mert valóban rosszabb lehelet* az ördögnél is. Nem múlt el nap, hogy valakit r.e köttetett volna ki, vagy egyéb büntetést ne osztogatott volna. Beosztottjai, még egymás kö­zött is. csak remegő ajakkal, és reszkető térdekkel merték kiel­te ni a nevét. Egyszóval, nem­csak parancsnoka, hanem réme is volt századának. ősz volt. Ujoncbevonulás. Századához, többek között egy Pokol nevű újonc ke fűlt s ott írnoki beosztást nyert. A bevo­nulást követő egyik napon a pa­rancsnok lakásáról, ahol szabad­ságát töltötte, telefonon felhív­ta a laktanyát. — Halló, itt Ördög!. Ki van ott? — Helló, itt Pokol! — Itt ördög! — kiáltja mér­gesen. — Itt Pokol! — ismétlődik a túloldalról. — Menj a pokolba, te disznó! — ordítja a főhadnagy, s úgy málónak kikeresik az ellenőrző szelvényét is és bizony nem egy­szer megállapítják, hogy azon más számok szerepelnek, mint amit az illető — a húzás után — az igazolószelvényen megjelölt. Gyakoribb azonban - az az eset, hogy be sem küldi a szelvénye­ket. Csalni azonban — nem lehet. A »CÉLRAVEZETŐ« MÓDSZER Se szeri, se száma a különböző lottózó-módszereknek, a »biztos« nyerőszámok, Fortuna szeszélyei kiszámításának. Az azonban, ami­vel a csornai lottó-sorsolásnál ta­lálkoztak az OTP emberei, egye­dülálló módszer. (Arról még nem hallottunk, hogy mennyiben vált be). A sorsolás megkezdése előtt tíz perccel egy izgatott fiatalember állított be a sorsolási bizottság­hoz. Megkérdezte, hogy nem ké­sett-e el, mert még a sorsolás élőit szeretné látni a szerencse- kereket, illetve az egész beren­dezést. Megengedték néki, hiszen abban nincs semmi titok. Erre a fiatalember mérőszalagot és pa- tiksmérleget vett elő, gondosan »mértéket veit« a szerencseke­rékről, a számgolyókról, megálla­pítva azok súlyát, méreteit, majd elpakolta műszereit és megkö­szönte az engedélyt. Megkérdezték tőle, miért volt szüksége erre. zenerajongók minden bizonnyal az április 8-i Zsukov esten adnak maid egymásnak találkozót. Sze­retnek, ha a szovjet zongoramű­vész estjére a megye, a járás és város vezetői is végre megmozdul­nának. A Zeneiskola tanári kara és szü­lői munkaközössége is készül szo­kásos évi hangversenyére. A ter­vek szerint a kizárólag helyi mű­vészek részvételével megrendezem dő hangversenyre április végén kerülne sor. Jelentkezett a Nem­zetközi Konzertiroda is és má­jusban csehszlovák hegedűmű­vészt és zongoraművészt szerette!: volna szerepeltetni Szekszárdon. Sajnos erre az estre sem kerülhet sor, mert májusban a Pécsi Szim­fonikus Zenekar látogat majd cl Szekszárd ra és egyenlőre a me­gyeszékhely havonta két hangver. senyalkalmat nem bír el. vágja le a kagylót, hogy az da­rabokra freccsen. Egy szilán1c az arcába fúródik, s a kifrecs- csent vér láttára még jobban dühbe gurul. FelpaitUni!: mo­torjára s őrült módon hajtva, pár perc múlva már az irodá­ban ordít: — Ki az, és hol ven ez a. csirkefogó, ak.i telefonon ki­figurázott? Hol van az a ... Po­kol ? — Én... én volt... —, de a szó végét már nyelvével együtt el- harania, mert olyan pofont kap szegény, hogy élete legsötétebb álmába zuhan. Senki sem meri jelenteni a valót, mindenki fél ez »oroszlántól«. S közben az oroszlán fel és alá futkos és diktál: — Har­minc nap egyest ennek a szem­telen fráternek! A büntetés le­telte után pedig azonnal áthe­lyezni az őrséget adó szakasz­hoz! Nem akarom többé látni ezt a nyavalyást! — Elmúlt a harminc nap. Reggeli eligazítás, kihallga­tás. Egész sor honvéd jelenti, hogy büntetése lejárt. A legvégén álló holtsápadtan eképp kezdi: — Főhadnagy úr, Pokol honvéd alázaíosan jelentem... RESETERITS ISTVÁN — Egy húsztagú lottózó-társa­ság működik a falunkban —• mondta — amelynek én is tagja vagyok. Próbálkoztunk már kü­lönböző módszerekkel, így a ház­számokkal, születési évszámok- kal, jósoltattunk már öregasz- szonnyal és cigánylánnyal, pró­báltuk megálmodni a szerencse- számokat, de kettes-hármas talá­latnál nem jutottunk többre. — Most engem megbíztak a többiek — a szakmám műszerész —, hogy csináljak egy olyan berendezést, amely hajszálnyira megegyezik azzal, amivel húzzák a számokat. Ezzel fogiuk mi is, előre kisor­solni a számokat, amiket majd megteszünk. így biztos lesz a si­ker. HÁZASSÁGI AJÁNLAT | A SORSOLÁSKOR A sorsolásnál mindig »telt ház« van. Az érdeklődők elhozzák lottószelvényeiket, hogy a húzás után azonnal megállapíthassák, nyertek-e. Általában gyakori eset ilyenkor, hogy valaki jelentkezik, miszerint kettes találata van. . A hármas már ritkább, a négyes még valószínűtlenebb. (Hiába, se-: a lottózó az ország minden részé­ben, talán csak tízezredrészük fér be a terembe). De mégis megtör­ténik néha. Volt már olyan eset, hogy a négytalálatos szelvény boldog tu­lajdonosa kijelentette: Addig r.?n megy el, míg meg nem tudja, mennyit nyert. Persze, nem tuú- ták néki megmondani. Érdeke­sebb volt annak a hetven év kö­rüli öreg bácsinál: az esete akit — miután jelentkezett, hogy négy találata van — pár percre rá két fiatal lány fogott közre az­zal, hogy szívesen lenne mind­egyikük a felesége. Az _ öregé r tréfásan hárította el oz s.;ai latot, mondván, majd akkor jö.'jene ., ha már tudja, mennyit ér a né­gyes találata. Szövetetek a Tanácsköztársaeáy ideién A Magyar Tanácsköztársaság ki. kiáltásának 40 évfordulója tiszte­letére, a SZÖVOSZ és a Központi Gazdasági Levéltár dolgozómul alakult munkaközösség kutatásai eredményeként a Kossuth Kiadó­nál megjelent a ..Szövetkezeiéi; a Tanácsköztársa­ság idején" című szövetkezeti dokumentum gyűj temem-. A 24 íves mű gazdag levéltári és sajtóanyaggal ad képet a szö­vetkezetek különböző formáinak szerepéről az első magyar prole­tárdiktatúra idején. Érdekes do­kumentumokból. elvi cikkekből, jegyzőkönyvekből, tervezetekből, sajtóköz1 eményekből isme-rh«! lük meg a Tanácsköztársaság agrár- politikájának legfontosabb kérdé­seit, a dolgozók első termel ".szö­vetkezetei, az 1919-es Somogy me­gyei íöldrnűvesszövetkezetek lét­rejöttét és munkáját. Behatóan foglalkozik a könyv a fogyasztási cs értékesítő szövetkezetei; szere­pével, a hitelszövetkezetek átszer­vezésével kapcsolatos tervez«lek­kel, valamint a kisipari szöveíke- zetek alakulásával is. A kötet a földmű vesszővel keze­li könyvesboltokban kapható. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENI: Toronyi István, Kövesd. A kö­vesd-pusztaiak Ön által tolmácsolt panaszával Szerkesztőségünk egyetért. A panaszt kivizsgálás és intézkedés végett eljuttattuk az illetékes postai szervekhez. Az ügyben hozott intézkedést közölni fogjuk. * Winecker Henrik. Kíty, Panaszát eljuttattuk a Tolna megyei Nép­bolt központhoz. Elmarad a Hernádi zongoraest Április 8-án Igor Zsukov zongoraestjére kerül sor •• / Ördög és pokol

Next

/
Oldalképek
Tartalom