Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-19 / 67. szám

1960, március 19. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 A% első jelvény esek. . A termelőszövetkezetekben 41 majorhelyet jelöltek ki eddig — így még nem készültek fia­talok ünnepre, mint most a KISZ- fiatálok a felszabadulás 15. év­fordulójára, ennyi lelkesedéssel, akarással, mint ahogyan a sok ezer közül ez a két szekszárdi KISZ-szervezet, a belvárosi, és az AKÖV KISZ-szervezete — állapí­totta meg kedden este az ünne­pélyes taggyűlés megnyitójaként Kappel Károly. A két szervezet tagjai közül azoknak, akik megfeleltek az »Ifjúság a szocializmusért« próba követelményeinek, átadták a pró­ba szép jelvényét. Ott voltak a város• többi KlSZ-szervezetének képviselői és jónéhány szerveze­ten kívüli fiatal, megjelent Sik­lósi Imre, a KISZ megyei bizott­ságának titkára, Tatár Lajos és Tóth József, a megyei KISZ bi­zottság képviseletében és Schil­ling József, az AKÖV igazgatója is. — Jogos büszkeség tölt el ben­nünket, mert méltóképpen ké­szültünk fel a felszabadulás év­fordulójára — állapította meg a rövid, alapos beszámoló. — Az If­júság a szocializmusért próba kö­vetelményei sokat jelentettek a fiatalok nevelésében... Valóban, az utóbbi időben nosság előtt is eredményeket pro­dukált; az AKÖV fiataljai 297 óra társadalmi munkát végeztek, mintegy húszezer forint értékben. Emellett a vállalatnál a fiatalok újításai 40 000 forintnyi megtaka­rítást eredményeztek. Eredményes volt a politikai ne­velőmunka is. A politikai körök élénk vitái, az Ifjúsági Akadémia színvonalas előadásai sokat je­lentettek a fiatalok nevelésében. A kulturális- és sportmunka is megélénkült. A rendszeres klub­élet, a kultúrcsoportok tevé­kenysége, házibajnokságok lehe­tőséget teremtettek ahhoz, hogy a fiatalok megfeleljenek a próba követelményeinek. Az Ifjúság a szocializmusért próba jelvényét Tatár Lajos, a KISZ megyei bizottság agit.-prop. titkára adta át az AKÖV és a belvárosi szervezet fiataljainak. — Kappel Károly... — Szabó János... — Müller Rókus... — Podonyi Miklós... — Milotai Júlia... — Hollósi Margit... — Cyuricza Klári... — Császár Júlia... A fiatalok egymás után vették át és tűzték mellükre a jelvényt. A népgazdaság mezőgazdasági ágazatának ügye az eddiginél fo­kozottabb feladatokat ró a többi népgazdasági ágazatra is, így többek között hem utolsósorban az építőiparra és az építkezéseket lebonyolító különböző szervekre, hatóságokra. A termelőszövetkezetek építke zéseinek lebonyolítására éppen ezért 1959-ben megyénként, terme, lószövetkezeti beruházási irodákat szerveztek, amelyeknek feladata az építkezés jogi. adminisztratív és műszaki ellenőrzési munkájá­nak lebonyolítása. Később — ami­kor a termelőszövetkezeti mozga­lom nagyarányú fejlődése miatt az F. M. Mezőgazdasági Tervező Vállalat az építkezések helykijelö­lését és a tsz-majorok tervezését egyedül már nem tudta végrehaj­tani — a beruházási irodákat ki­bővítették egy telepítés-tervező csoporttal. A megyénkben működő tele­pítés-tervező csoport dolgozói a múlt év decemberének eleje óta tevékenykednek, 80 terme­lőszövetkezetben fordultak ed­dig meg és 41 új majorhelyet jelöltek ki. A majorhely-ldjelölési eljárások alkalmával az 1960. évben meg­épülő létesítmények gyors kitűzé­sére is sor kerül. Ilyen módon március 15-ig 186 épület helyét tűzték ki, melyekből tizenegy 100 férő­helyes és tizenegy 50 férőhe­lyes szarvasmarha-istálló. A beruházások első ütemében 41 millió forint értékű épület létesül, ezeknek kitűzése februárban befe­jeződött. A második ütem összértéke 27 millió forint, melyből kb. 20 mil­lió forint értékű épület kitűzése készült el március 15-ig. A még hátralévő kitűzések előrelátható­lag április elejéig befejeződnek, és akkor a telepítés-tervező cso­port elkezdi az egyes majortervek tervezési munkáit. A legutóbbi ér­tékelés szerint, a kitűzések végre­hajtásában megyénk országos vi­szonylatban az első helyen állt. Nagy segítségére van a kije­lölő bizottságnak az. ha a tsz a bizottság elé már kész, átgondolt és megbeszélt javas­latokat tár, míg azokon a helyeken, ahol a tsz-vezetőségen belül nincsen egységes álláspont, a viták és bi­zonytalanságok miatt a helykijelö­lés munkája elhúzódik és — mint ahogy példa is volt rá — a kitű­zést esetleg kétszer-hárömszor is meg kell változtatni. A majortelepítés nem napi fel­adat, a kijelölésnél évtizedes táv­latokban kell gondolkozni. Egy- egy jó vagy rossz adottság hatása naponta jelentkezik míg csak a major fennáll, ezért annak jó elhelyezése a kijelölésben részt vevők felelősségtudatán, szakérteL mén múlik. Lelkes munka folyik a sárközi népi együttesben A nyár végén szabadtéren mutatkoznak be a táncosok élénkebbé, sokoldalúbbá színe­sebbé vált a KISZ-szervezetek munkája. A belvárosi szervezet tagjai egyre többször, egyre töb­ben jöttek össze, szórakozni, vi­tatkozni politikai, erkölcsi kérdé­sekről, egyre gyakoribbá vált a csoportos mozilátogatás. Emellett a fiatalok tevékenysége a nyilvá­Amerikai kritikus véleménye Moliere-rfíl A francia Theatre du Vieux Colombier színtársulat New York­ban bemutatta Moliere »A Mi­zantróp« című remekművét. A francia nyelvű előadásról a New York Times kritikusa a követke­zőképpen nyilatkozik: »Az ügyes színjátszás sokat tesz'•ugyan... de azért ez bizony, lassú mozgású, bőbeszédű darab, amely legfeljebb a szakértő és Moíiere-ért lelkesedő emberek körében tarthat számot népsze­órakor érkezik vonattal Hoek van Hollandba. Sürgősen szüksége van pénzre, mert devizáit itthon hagyta. Csípjék el, és adjanak ne. ki a követség pénztárából vala­mi előleget, hogy ne üres zsebbel érkezzék meg Londonba.« összeszedtem a páncélszek­rényből néhány bankjegyet, sőt mág a bankból is — bár már be volt zárva — sikerült néhány font bankjegyet szereznem. A többi pénzt holland forintokban vettem magamhoz. Elővigyázatosságból felhívtam Buttingot, és közöltem vele: nem szívesen utazom egyedül, és he­lyesnek tartanám, ha a párt is küldene egy megbízottat. Butting saját szárnysegédjét, egy Lauffer nevű egykori népiskolai tanítót szemelte ki erre a küldetésre. A viszonylag még fiatal Lauffer ár­talmatlan, nem nagyon intelli­gens ember volt; valamiféle kö­dös idealizmussal csüggött a náci párton, és vakon hitt a Führerjé- ben. <*Hoek van Hollandban a peronon vártuk mindketten, míg befut a német gyors. Már messziről meg­láttam, hogy a hátsó étkezőkocsi­ból egy alak tántorog kifelé, nem lehetett más. csak a mi doktor Leytink, Nem lehetett rámondani, hogy »spicces« lett volna — tök­részeg volt. Üveges tekintette: meredt maga elé, nyilvánvalóan még azt sem tudta, hol van. Utána léptek kíséretének tagjai, s udva­riasan kisegítették fiatal, szőke feleségét a kocsiból. Az asszony Az AKÖV 24 és a belváros 18 fiatalja kapta meg elsőnek a vá­rosban, a megyében. De megkap­ta a jelvényt Schilling József, Szijjártó János is, akik ugyan már az idősebb korosztályhoz so­rolhatók, de sokat tettek azért, hogy a fiatalok valóraválthassák I a pártnak tett ígéretüket. rűségre... Az embernek állan­dóan figyelembe kell vennie, hogy klasszikus erkölcsrajzot lát, amely minden időkre érvé­nyes.« A New York-i kritikus nem valami elismerő nyilatkozatáról önkéntelenül is eszünkbe jut Julien Bertheau színtársulatának tavalyi vendégjátéka Budapesten és azok az elragadtatott kritikák, amelyekkel a magyar sajtó »A Mizantróp« francia előadását méltatta. energikusan/karonfogta férjét, s rászólt: — Gyere, drágám! Az asszony Leynek második fe­lesége volt, nemrégiben házasod­tak össze. A nála lényegesen idő­sebb első feleségét Ley egyszerű­en otthagyta a Saarow-Pieskowi nagy villában Ez a szőke csoda most az elmésen költői Lore Léy nevet viselte. Hajának aranyszíné­hez az I. G. Farbenindustrie két­ségkívül erősén hozzájárult. Laufferral együtt az ingadozó alakhoz léptem, és közöltem vele, hogy a hágai követségtől jöttünk, és elhoztuk neki az otthon fele­dett pénzt. Ley nyilván csalt azt az egy szót értette meg beszédem­ből hogy »pénz«. — Adja csak ide — dadogta. — Nyugtára is szükségem van —feleltem —. és a devizákat a né­met márka árfolyamán kell elszá­molnunk. Ez már sok volt az ő felfogóké­pességének. — Intézze el a szárnysegédem­mel. A formalitásokat hamar elintéz­tük Még megfigyeltük, amint a társaság, melynek Londonban a német munkásság érdekeit kellett képviselnie, a tökrészeg Ley-jel és a szőke csodával eltűnt az angol gőzös megvilágított hajóhídján. Lauffer annjúra meg volt döbben­ve, hogy csak hápogni tudott: — De hiszen ez az ember ré­szeg, mint az ágyú! A szekszárdi művelődési ház munkája új színfolttal gaz­dagodott. Hetenkint kétszer a népi táncosok verik fel az épület csendjét. Próbál a »Sárközi népi együttes«. Évek hosszú sora alatt már sok népi tánccsoport működött Szek- szárdon, nem egy a művelődési házban is. A csoportok többsége azonban alkalmi egyesülésnek bi­zonyult, vagy amelyik több esz­tendőn keresztül működött is, színvonalban nem tudott felnőni a megye jó csoportjai, népi együt­tesei mellé. Műsoruk gyökértelen volt, a létszám kicsi, komolyabb produkciókat nem is lehetett vár­ni tőlük. A megyében ugyanakkor szá­mos népi együttes, például a sár- pilisi, a decsi, a bátai országos rangot vívott ki magának. A me­gyei tanács népművelési cso­portja látva a sok sikertelen kí­sérletezést, tervbevette Szekszár- don egy, megyeilsg támogatott népi együttes élétrehívását. Sokat lehetne írni arról, mennyi munka eredményeképpen született meg az együttes, dicséret érte a szer­— Azt hiszem, eltalálta, Lauf­fer. Nekem is úgy tűnt. A derék népiskolai tanító vissza­utazásunk egész ideje alatt nc;n tudott napirendre térni a dolog fölött. — Miért van úgy oda Lauffer? Hiszen egész Németország tudja, hogy dr. Lev, iszik, mint egy kefe­kötő. — De eddig nem tudtam elhin­ni. — Éppen ezért helyesebbnek is tartanám, ha nem beszélne róla. Mégsem tudta megállni, hogy mindjárt másnap ne közölje főnö­kével, Butíinggal, milyen fájdal­mak gyötrik a horogkeresztben hívő lelkét. S még ugyanaznap es­te felkeresett, hogy örömtől ra­gyogó arccal közölhesse velem: — Mégiscsak tévedtünk! Dr. But ting pontosan tudja, hogy dr. Ley már egy évvel ezelőtt becsület­szavát adta a Führernek, hogy soha egy csepp alkoholt többé nem fog inni Ezt az ígéretét ő soha meg nem szegi. Amiről mi ügy gondoltuk, hogy részegség, az csak egy születése óta meglévő beszédhibája, amiről dr. Butting- nak szintén tudomása van. Ha nyilvánosan beszél, ezt a hibáját nem veszik észre, személyes tár­salgásban azonban mindig fel­színre kerül. — Na látja, Lauffer — vigasz­taltam —, így hát minden rend­ben van. Mondtam már tegnap, hogy jobb volna erről a dologról egyáltalán nem beszélni. (Folytatjuk.) vezőknek. De most nem ez a fon­tos, a lényeg az, hogy az együt­tes végül is megalakult és munká­hoz látott. Ljarmincan jelentkeztek elő­** szőr táncosnak. Azóta a létszám huszonnégyre csappant. Ez azonban, úgy mondják, vég­eredményben nem baj, mert mi­nőségi javulással járt együtt. Né- hányan belátták, hogy nem tud­nak lépest tartani a többiek fej­lődésével, másoknak egyébirányú elfoglaltságuk sokasodott meg, a próbákon nem tudtak rendsze­resen részt venni, lemorzsolódtak — ahogy ezt mondani szokás. Kórházi dolgozók, nyomdász­fiatalok, a vasipari vállalattól né- hányan, egy-két diák, ezek alkot­ják az együttest. Foglalkozásra, szakmára nézve különbözőek, dé összekapcsolja őket a népi tánc szeretete, a lelkesedés. A lelkesedés. Van-e jobb példa rá, mint az, hogy Farkas -Imre Báláról, Gál Zsuzsa, Muhari Im­re és Mányoki Lőrinc Decsről, Bá­náti Regina pedig Nagyszékely­ből jár be a próbákra. A cél a megalakításkor az volt, ami létrehozta az együttest: le­gyen egy csoport, amely rend­szeresen feldolgozza Sárköz népi táncait, azt magas, művészi szín­vonalon bemutatja. A különböző népi együttesek munkájában érez­hető. bizonyos megtorpanás, egy helyben topognak, .megrekedtek, nem világos előttük: hogyan lö­vi fehérköpenyes felcsereket gyakran látni a gyárak műhelyei­ben. Látogatókörútjuk során na­ponta több kilométert tesznek meg a műhelyekben, tanácsot ad­nak a dolgozóknak és ha hibát vesznek észre azonnal intézked­nek, hogy az egészségügyi, bal­esetvédelmi intézkedéseket a munkások alkalmazzák és be­tartsák. Az üzemi egészségügyi dolgo­zón, nem túlzás, nagyon sok múlik, hogy a munkások egész­ségesek-e, az üzemi megbetege­dések, járványok mennyire ter­jednek el. Tavaly több mint 200 dolgozó, az idén pedig alig hat­van kapta meg a ragályos in­fluenza betegséget a Simontornyai Bőrgyárban. A javulás okát ku­tatva az üzemi felcser lelkiisme­retes munkája tárul az újságíró elé. Amikor a faluban tízesével szedte áldozatát az influenza, a gyárban alig egy-két megbetege­dés fordult elő. — Az influenzát meg kell előz­ni — mondja Dudás elvtárs, az üzemi felcser. — Az üzemi hari- gosbeszélőn műszakkezdéskor, gyan tovább?«-ra is hivatott ez az együttes választ adni. Hogy a válasz kielégítő lesz-e, az majd a jövőben dől el, a be­mutatón és az azt követő előadá­sokon. A bemutatóra a nyár vé­gén, legkésőbb az ősz elején ke­rül sor a szekszárdi szabadtéri színpadon, ünnepi előadás kere­tében. Most még az alapozó mun­kák folynak. Az együttes vezető­sége azt a célt tűzte maga elé, hogy csak akkor lépnek a közön­ség elé a táncosok, ha az öntevé­keny színvonalat, kívánalmakat tekintve minőségileg hibátlan tel­jesítményre lesz képes a csoport. * együttes erős. Simái Zsu- ^ zsa koreográfus, a művelő­dési ház vezetőinek véleménye szerint, kiválóan végzi Irányító munkáját. A táncosok közül a leg­jobbak Engert Mária, Hauszk- necht Magda. Szabó Ferenc, a csoport helyettes vezetője és Gál János. Dé mellettük a többiek munkája is napról napra javul és bizton lehet számítani arra, hogy a bemutatóig egységes együttessé kovácsolódik a huszonnégy tán­cos. A munka folyik. A szakembe­rek és a közönség érdeklődéssel tekint a bemutató elé. S azt várja a sárközi népi együttestől, hogy ne csak néhány előadáson kísérje siker teljesítményüket, hanem hosszú ideig virágzó munka foly­jék a csoporton belül, a kultúra javára. műszak végén tájékoztattam a dolgozókat az influenza-megelő­zés lehetőségeiről. A táplálkozás rendszerességéről, a vitamindús ételek fogyasztásának szükséges­ségéről, a tüsszentés és köhögés módjáról. Ha szükség volt rá, azonnal orvoshoz küldtem a dol­gozót. harminchét fokos lázzal már lefektettük az influenza gya­nús betegeket és két nap múlva a munkás már dolgozhatott. így nem érte károsodás a munlzást. Nemcsak a járványos megbete­gedések megelőzése, hanem a bal­esetek elleni védekezés oktatása is feladata az üzemi felcsernek. Huzatos, töröttablakú műhelyek­ben azonnal intézkednek, hogy a munkahely a követelményeknek megfelelő legyen. Nem engedik meg azt, hogy egy munkás egye­dül dolgozzon egy műhelyben, gondot fordítanak arra, hogy éj­szaka a világítás a műhelyekben tökéletes legyen... Sorolni lehet­ne a sok-sok ténykedést, felada­tot, melyek az üzemi felcser kö­telességei, és ami elősegíti a gyári dogozók egészségének megvédé­sét. vább? Többek között erre a »ho- i (letenyei) Az üzemi dolgozók egészségének őrei ✓

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom