Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-18 / 66. szám

6 ' TOLNA MEGYFf NEPÜJSÁCT 1960. március 18. Hullámzó járda tetején. Igen, úgy ahogyan írva va­gyon, nem a hullámzó Balaton, hanem a hullámzó járda tetején... Aki nem érti, mi köze a járdának a hullámzáshoz, menjen. végig a Mátyás király utcán. Tavaly tetemes költséggel át­építették az úttest burkolatát. A zctyögös makadámút eltűnt, sima aszfaltút húzódik, zárt vízleveze­tő árkokkal. Átépítették az útkereszteződé­seket, a keresztezéseknél meg­emelték a járdákat. Bárcsak ne tették volna... vagy ’,'~alábbis másként. Esőzések id” ugyanis számos helyen a járdákon gyűlik — Talált tárgyként egy kerék­párt szolgáltatta* be a Szekszárd Városi és Járási Rendőrkapitány­ságra. Jogos tulajdonosa átveheti. — 139 COö f erűit szülési segéljt fizetett ki az elmúlt két év alatt a MEDOSZ, a megye mezőgaz­dasági, erdészeti dolgozói között. — Pierre Laí’ord, Párizsban élő 64 éves festő 25 éves korában kezdett festeni, s azóta mindössze liárom képet készített el.. Még so­hasem tért el attól az elvétől, hogy naponta mindössze egy ecsetvo­nást teszt festményén. Arra a kérdésre, hogy miből tartja fenn magát, elégedetten válaszolta: „feleségem még sohasem volt munka nélkül.” — Komoly munkára vállalkoz­tak a gyönki gimnázium politech­nikai oktatásban részt vevő ta­nulói; elkészítik a község határá­nak talaj térképét. Már hozzáfog­tak a talajminták gyűjtéséhez, fel­dolgozásához. — Dr. Hilton, a Howker-Sidd- ley amerikai konszern asztronómi­ai osztályának vezetője kiszámí­totta, hogy a Föld-Hold-Föld út­vonalon a menetjegy ára 125 000 dollár lesz. A konszern különben kijelentette, hogy amennyiben technikai okok miatt a rakéta nem indulna vissza a Földre, ak­kor a hazautazásra szóló jegy árát megtérítik. Megnyugtató ez a tudat! össze a víz, nincs rendes lefolyá­sa. Mint például mindjárt az utca elején, az Árpád utca keresztező­désénél például csak a kocsiúton lehet elmenni, mert a süllyesztett járdarészben megáll a víz. A Zrí­nyi utcai kereszteződésnél ugyan­úgy. Esőzések után is még napokig ott áll a víz a járdán és hullám­zik, akár a Balaton. Bárki meg­győződhet róla, ha eső után végig­sétál a Mátyás király utcán. — Esetleg újabb tavakat« is fedez­het fel, amelyekről ezúttal nem esett szó. *'* — Tíz évvel ezelőtt jöttek lét­re állami kezelésben a szociális otthonok, felváltva a régi szere­tetotthonokat. Akkor három- fo­rint volt, most tizenegy, a TBC-s szociális otthonokban 14 forint a napi étkezési norma. — „A nemzetközi szakszerveze­ti mozgalom egységének kérdései a jelenlegi nemzetközi helyzet­ben” címmel az SZMT elnöksége szervezésében a közelmúltban megtartott előadás folytatásaként 24-én csütörtökön délután a Vár­köz 4. szám alatt (tanácsklub) a szakszervezeti tagok részére elő­adást tartanak. Az előadást a SZOT nemzetközi osztályának elő­adója tartja meg. — Sudbury kanadai nikkelvá­ros telepesei és farmerei nem hit­tek szemüknek, amikor az erdő­ben piros, kék, rózsaszín, sárga, zöld farkasokat láttak. Végülis Ontario állam erdészeti minisz­tériuma nyugtatta meg a lakos­ságot: Az erdészek festették be a farkasokat, hogy könnyebben nyo­mon követhessék vándorlásukat. — A termelőszövetkezetek a földművesszövetkezeti TÜZÉP- telepeken 1 000 000 téglát 80 000 cserepet, 6200 négyzetméter palát, 300 tonna cementet, 200 tonna me- szét, több mint 3000 folyóméter betongerendát vásároltak a házi­lagos építkezésekhez. ISKOLÁSOK 1960-ban — Nézd, Laci. kám, engem ilyesmivel nem lehet szédíteni, előttem főleg a szellemi érté­kek számíta­nak ... TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Laokiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd. Mártírok tere 15—17. Telefon: 20-10, 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21-21, 25-72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft Közlemény A Tolna megyei Tanács VB. a Tolna megyei Földmérő Munka- közösség működését 1960. március 15-i hatállyal visszavonta. Felkér­jük a munkaközösség megbízóit, hogy a munkaközösséggel szemben fennálló mindennemű követelésü­ket nyolc napon belül jelentsék be. Felszámoló Bizottság Duna- földvár, Templom u. 52. (76) A nagyüzemi burgonyatermelés A burgonya a kenyérgabona­félék után egyik legfontosabb népélelmezési cikkünk. Mégis azt tapasztaljuk, .hogy az ipari mun­kásság, a városi lakosság burgo­nyaellátása nem mindig kielégí­tő. Ez a körülmény annak ellené­re állt elő, hogy a burgonya ter­mésátlagok az elmúlt negyven év 40 mázsa alatti szintjéről az utóbbi öt évben már 60 mázsára, sőt még ennél is magasabbra emelkedtek. Hogyan magyarázható, hogy e magas termésátlagok ellenére sem biztosítható a lakosság kielégítő burgonyaellátása ? Legfontosabb tényező az, hogy a szocialista szektorok főleg a termelőszövetkezetek burgonya- vetésterülete még a legjobb bur­gonya-vidékeken sem kielégítő. Ez azt jelenti, hogy a termelőszö­vetkezetek burgonya vetésterüle­te kisebb, mint azelőtt az egyéni gazdaságoké volt. A vetésterület . csökkenésének az az oka, hogy a nagyüzemi szö­vetkezeti gazdaságok még olyan területeken is idegenkednek a burgonyatermeléstől, ahol a leg­jobb burgonyatermelési adottsá­gok vannak. Azt tartják a tsz-ek, hogy a burgonyatermelés jelleg­zetesen nagy munkaigényes ter­melési ág, így nagyüzemi feltéte­lek között részben munkaszerve­zési nehézségek miatt nem gaz­daságos. Ez azonban nem így van. A burgonyatermelés valóban nagyon munkaigényes, de nagy jövedelmet biztosító belterjes ter­melési ág. Legmunkaigényesebb folyamatai gépesíthetőek, és a gé­pi munka, a kézi munkánál jobb minőségű, olcsóbb és így alacso­nyabb költséggel, nagyobb ter­méshozamot biztosít. Jól bizonyít­ják ezt az eddigi eredmények is. A burgonyatermelő állami gazda­ságok és termelőszövetkezetek holdankénti termésátlagai min­dig magasabbak voltak, mint az egyéni gazdaságoké. Milyen előnyökkel rendelkezik a szocialista nagyüzem a kis­üzemekkel szemben a burgonya- termelés területén? Mindenekelőtt nagy előnyt biz­tosít a gépesítés lehetősége. Az eredményes, jövedelmező burgonyatermesztés egyik legfon­tosabb feltétele az őszi mélyszán­tás. Ismeretes,- hogy az őszi mély­szántást éppen a szocialista nagy­üzemek tudják a legkedvezőbb feltételek között gépekkel, a leg­jobb minőségben elvégezni. Továbbá fontos feltétele az eredménynek a tavaszi optimális időpontban történő vetés. A tava­szi talajelőkészítési munkákat te­hát rövid idő alatt és jó minő­ségben kell elvégeznünk. Ezt ugyancsak gépi munkával tud­juk jól teljesíteni. Egyes munka­folyamatokat — például a mély- gruberezést — a kisparaszti gaz­daságok saját munkaeszközeikkel soha nem tudták és nem is tud­ják elvégezni. Jellegzetesen nagy munkaigé­nyes folyamata a burgonyaterme­lésnek az ültetés. A szocialista nagyüzemekben géppel, kevés ké­zi erő felhasználásával, gyorsan, clcsón és a kézi munkánál sokkal jobb minőségben tudjuk az ülte­tést elvégezni. A gyomtalanítási, növényápolá. si munkákat ugyancsak gépi erő­vel oldhatjuk meg a legkedvezőb­ben. A sarabolásokat, a töltögeté- seket géppel, sokkal jobb minő­ségben és optimális időben ol­csóbban tudjuk elvégezni, mint a kisparaszti gazdaságok a fogat­erővel. Az ápolási munkákat ily módon megszervezve a kézi erő­vel végzendő munka mindössze a sorok egyszerű gazolására és a virágzás utáni gazolásra szorít­kozhat. A betakarítási munkákat, a szedést, amelyet a kisparaszti gazdaságokban drága, kézi mun­kaerővel kell elvégezni, a nagy­üzemben kifogástalan minőség­ben gépek végzik el. A gépi sze­dés kézi munkaerő szükséglete csak mintegy harmada a kézi sze­désnek, emellett a betakarítási veszteség is jóval alacsonyabb, mint kézi szedés esetén. A nagy munkaigényes osztályozást is gép. pel tudjuk elvégezni a nagytel­jesítményű burgonyarostákkal. A nagyüzem előnye a burgo­nyatermelésben a műtrágyázás területén is megmutatkozik. A burgonya egyike azon növénye­inknek, amelyek a műtrágyákat a legjobban hasznosítják A műtrá­gya kiszórása ugyancsak nagytel­jesítményű műtrágyaszóró-gépek. kel történhet meg. Kormányza­tunk a szocialista nagyüzemek műtrágya-ellátottságát minden eszközzel biztosítja, így ez a le­hetőség komoly eredményeket hoz a burgonyatermelésben is. A magas terméshozamok és így a jövedelmező burgonyatermelés­nek döntő feltétele a jóminősé­gű vetőgumó használata is. A szo­cialista nagyüzemek ezen a téren is előnyben vannak, mert egysé­ges, megfelelő minőségű vetőgu­mót tudnak biztosítani. A sok munkaerővel rendelkező nagyüzemek még külön jövedel­mező burgonyatermelési ágakat is bevezethetnek. Ilyen belterje- sebb burgonyatermelési ág az előcsíráztatásos burgonyatermesz, tés. Az előcsíráztatásos burgonya­termesztésnél a vetőmag előké­szítésénél az előcsíráztatásnál, majd a szedésnél tudnak a tsz-ek egyébként kihasználatlan munka­erőt hasznosítani. A vetésnél a géppel meghúzott barázdákat szintén kézzel kell beültetni, vagy a félautomata burgonyaültető gépek kiszolgálásánál tudnak plusz kézi munkaerőt kihasznál­ni. Az idejében vetett előcsírázta­tott burgonya óriási jövedelmet biztosít. Még az az előnye is meg­van, hogy a korán felszedett bur­gonya után kiváló eredménnyel termelhetünk másodvetésű növé­nyeket. rv jó burgonya-vidékeken első­sorban a vetőburgonya-termelés választható, mint jövedelmet fo­kozó belterjes termelési ág. Itt csak arra kell vigyázni, hogy biz­tosítsuk a lehetőségeket a meg­felelő speciális vetőgumó-termelési munkák elvégzésére. Ha erre megvan a lehetőségünk, akkor a vetőburgonya-termelés legjobban jövedelmező burgonyatermelési ág. Teichmann Vilmos Kisvárdai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezetője A Paksiak, tar lsünk össze! Hűtlen társaim, akik egy éven át hűségesen adták a lottószel­vényekre a pénzt, és én min­den ellenszolgáltatás nélkül el­játszottam azt, egy hónappal a Fortuna istenasszony látogatása előtt megtagadták minden fillér átutalását. Faképnél hagytak, s ra négy hétre kihúzták azokat a számokat, amiket egy éven át minden héten megjátszottunk. Négyesünk lett volna, ha... Mindennek ellenére mégis op­timista vagyok. Miért? Hát egy­szerűen azért, mert ma Pakson húzzák a szerencsekerék szeren­cseszámait, s mi paksiak ugye ‘ összetartunk. Azt mti már — a szomorú tapasztalatok alapján — elismerem, hogy nem volt ke­resni valóm akkor, amikor Bu­dapesten, az Angyalföldön, vagy a Dunántúl nyugati részén húz­ták a számokat. De várhattam-e teljes joggal, hogy a dombóvá­riak, szekszárdiak, dunaföldvá- riak kihúzzák nyerőszámaimat (úgy tudom, hogy a sajátjukat sem húzták ki — igazán önzet­len emberek voltak!) De mi pak­siak — ugye híven a régi ha­gyományhoz — összetartunk ezúttal is, és ma délelőtt 10 óra után a 43, 47, 56, 59 és 73-as számok kerülnek ki a kerékből. De ha valaki önzéssel, slb. vá­dolna, ám lássa: húzzatok ki paksiak másnak egy ötöst, s én megelégszem a négyes találat­tal. (BALOG) Utat akart mázolni a kalaznói festő Híres és jó szakember Kalaz- nón a szobafestő és mázoló. Nép­szerű is a faluban, meg a kör­nyező községekben. N. Józsi arról híres, hogy még senki nem tudta (I megviccelni... # Ennek híre eljutott Hőgyészre is. Egyik barátja, (tartsuk nevét ('titokban) elhatározta, hogy túliár ('a Józsi eszén, megvicceli, de úgy, ('hogy hét határban is arról be­szélnek majd. Köztudomású, hogy a község­ben az útépítő vállalat dolgozik. Józsi barátja ezt a tényt aknáz­ta ki. Poharazgatás közben, — .piaci nap volt éppen — említette (Józsinak: ([ — Te barátom, tudok egy na­vgyon jó munkát. Éppen neked ( való! Elvállalod? — El, de csak akkor, ha jól fi­zetnek! . — Én úgy hallottam, hogy jól, ( mert nem találnak festőt, aki a ( nagy munkát elvállalná. — És mi lenne a munka? — Az utat, tudod amelyiket most csinálnak, nemzeti színűre } leéli festeni, pirosra, fehérre, meg zöldre. A festéket a vállalat adja. Ha ügyes vagy, még marad is fes­ték... E beszélgetés után azzal vált el a két jóbarát, hogy Józsi majd el­megy az építkezés vezetőjéhez, barátja meg majd protezsálja. — (Ultitársa vasárnap délutánon­ként az építésvezető.) # így is történt. A protezsálás si­került és Józsi jelentkezett, má- t zolni. f Illedelmesen köszönt az irodá­iban, s utána előadta, hogy a fő- fmérnökkel akar beszélni. A fő- imérnök fogadta. Józsi 'bemutat­kozott... — Munkára jöttem, kedves kar­társ, hallottam mázolót keresnek. — Mi, mázolót? Nem kell ne­künk ilyen szakmunkás, ha kö­vet tud faragni, altkor igen, ak­kor felvesszük! — De kérem, nekem (és itt ba­rátja nevét mondta) szólt, hogy önök egy mázolót keresnek, aki majd bemázolja az utat nemzeti színűre. — Ezt én is csak a barátjától tudom, tegnap mondta nekem, hogy maga majd jön mázolni. De úgy látom magát mázolták be! És Józsi még köszönni is elfelejtett, úgy eliszkolt az építés- vezetőségről; hogy barátját e vic­cért bemázolta-e azt nem sike­rült megtudnom... —ács— Apróhirdetések A szekszárdi Építőipari Szövet­kezet a lakosság részére vállal mindennemű szobafestő és mázo­ló munkákat, a legkényesebb igé­nyeket kielégíti. (66)--------------------------------------------1 A Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat szekszárdi üzemvezetősé­ge értesíti Szekszárd város fo­gyasztó közönségét, hogy márci­us hó 30-ig a Rákóczi u., Széche­nyi u., Mártírok tere, Garay tér, Sztálin tér, Bezerádj u., és környe­ző mellékutcákban részleges áram. szünetet tart. Az áramszünet időtartama 2—3 óra. A ki. és bekapcsolás ideje előre nem meghatározott. A fon­tosabb üzemeket, valamint a hi­vatalokat távbeszélőn előre érte­sítjük. Déldunántúli Áramszol­gáltató Vállalat Üzemvezetősége, Szekszárd, (64)

Next

/
Oldalképek
Tartalom