Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-14 / 38. szám
I960, fébruá 14. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG .«T í Algéria gazdasági jelentősége A nemxetköxi nőnap előtt síkság kivételével pedig hegyes területet. A francia államjog jelenleg Al. gériát két részre osztja fel. Az északi rész a tulajdonképpeni Algéria, az összterületnek csupán egytizede, a lakosságnak azonban 90 százaléka él ezen a területen; a közel 2 millió négyzetkilométernyi déli terület a Szahara, az oázisok kivételével A 10 millió lakosú Algéria Észak-Afrikában két független arab állam; Marokkó és Tunézia között terül el. A múlt század harmincas éveitől kezdve az első világháborút megelőző évekig, a francia gyarmatosítók fokozatosan meghódították a 2,2 millió négyzetkilométer nagyságú déli részén sivatagos, észalton a keskeny parti II legjobb amerikai fajtákat is megelífzik a martonvásári hibridkukoricák Ebben az esztendőben az ország kukorica vetésterületének több mint hatvan százalékára kerül hibridkukorica-vetőmag. A kiváló martonvásári fajtákból elegendő mennyiségű vetőmag termett, s tavasszal a martonvásári 5-ösből 2000, a martonvásári 1-esből 220, a martonvásári 39-esből 50 vagonnyit osztanak ki az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok között. A legbővebben termő magyar hibridből, a martonvásári 1-esből ebben az évben annyi vetőmagot termelnek, hogy 1961- ben már minden igényt ki tudnak elégíteni: előreláthatóan egymillió holdra elegendő vetőmaggal rendelkezünk majd. A tavasszal elvetendő martonvásári hibridek kiválóságát számos hazai és külföldi fajtakísérlet igazolta. A tavalyi országos fajta- kísérletekben a martonvásári 1-es első helyen végzett, míg a második helyet — váltakozó sorrendben — a martonvásári 5-ös, illetve a martonvásári 39-es hibrid foglalta el. Az ausztriai kísérleteknél hat esetben első, öt esetben pedig második helyen végeztek a magyar hibridek. Svédországban a martonvásári 40-est tíz külföldi fajtával hasonlították össze, s a legjobb amerikai hibrid kukoricákat megelőzve, a legjobbnak bizonyult. Az új martonvásári fajtajelöltek szintén jó eredményekkel biztatnak. így a középkorai érésű, erős szárú martonvásári 48-as hibrid az óvári fajtahibrideknél 15,3, a martonvásári 5-ösnél 5,3, a martonvásári 39-esnél 3,5 százalékkal többet terem. Tizenötezer forint űj könyvtárhelyiségre A dombóvári vasutas művelődési ház könyvtára iránt élénk érdeklődés nyilvánult meg a dolgozók körében. A művelődési házban berendezett központi könyvtáron kívül a művelődési ház vezetősége 22 letéti könyvtárat is ellát könyvekkel. A könyvtár könyvállománya meghaladja a négyezret, ennek nagyrésze a központi könyvtárban található állandóan, kisebbik része pedig a »fiók-könyvtárak-« között cserélődik. A központi könyvtárnak az elmúlt évben több mint 400 beiratkozott olvasója volt a korábbi 290-el szemben. Ezen kívül a letéti könyvtárak könyvanyagát is közel 400-an olvasták. A művelődési ház költségvetéséből az elmúlt évben 7000 forintot fordítottak új könyvek vásárlására, ez az összeg ebben az évben 8000 forintra emelkedik. Az olvasók nagyrésze vasutas, de akadnak termelőszövetkezeti tagok, és egyéb foglalkozásbeliek is közöttük. A közelmúltban készült el a művelődési ház új könyvtárhelyisége 15 000 forintos költséggel, ami az eddiginél nagyobb kényelmet, és az olvasásra több lehetőséget biztosít a könyvtár látogatóinak. jóformán teljesen lakatlan, s legnagyobb részét a hasonnevű sivatag homoktengere borítja. Az utóbbi évekig kizárólag Észak- Algéria gazdasági jelentősége állt előtérben, mert az itt élő mintegy 1 millió, főleg francia telepes birtokában'lévő hatalmas szőlő-, olivabogyó-, déligyümölcs ültetvények óriási jövedelmet biztosítottak számukra. így például a 400 ezer hektár szőlőterület szüretkor átlag 15—18 millió hektoliter bort ad; ez a mennyiség a kapitalista világ bortermelésének 10 százaléka. Algéria egyúttal — a kapitalista világ borexportjának kétharmadával — a világ legnagyobb borexportőrje is. Az évi átlagos 200 ezer tonnányi oliva- bogyó-termelése (melyből mintegy 30 ezer tonna olívaolajat sajtolnak), valamint a fennsíkon elterülő 450 ezer hektárnyi terjedelmű paratölgycsek sokezer tonnányi parafatermelése világviszonylatban ugyancsak jelentős. Az algériai vasércbányák évente 3 millió tonna jóminőségű vasércet, a foszfátbányák pedig 600 ezer tonna foszfátot szolgáltatnak. Említésre méltó még az ólom- és cink- (horgany) bányák termelése is. A Szahara északi részén néhány évvel ezelőtt tárták fel a Hassi Messaoudi kőolajmezőt melyről Bougei kikötőjébe — Tougourton keresztül — csővezetéken szállítják a kőolajat. Ma már a Szaharában a francia olajtársaságok mellett, több millió hektárnyi koncessziós területen amerikai és angol—holland (SHBLL) olajírösztök is kutatnak, mégpedig eredménnyel, kőolaj után. A geológusok nemcsak kőolaj- és földgázmezőket tártak és tárnak fel, hanem jelentős ólom-, réz-, mangán-, wolfram-, sőt uránérc telepeket is felfedeztek. Az évtizedeken keresztül teljesen értéktelennek tartott Szahara gazdasági jelentősége napjainkban ugrásszerűen megnőtt. Algéria tehát természeti kincsekben igen gazdag ország, mégis az arab lakosság óriási többsége rendkívül elmaradott viszonyok között él. A francia gyarmatosítók politikai, szociális elnyomása ellen hat évvel ezelőtt fegyveres harc robbant ki, mely azóta is tart egy független Algéria megteremtése érdekében. Martos A magyar munkásmozgalom egyik legnagyobb alakja. Az első világháború nevelt belőle harcos, gondolkodó embert. Már 1918-ban a frontról visszatérő katonák között Népszavát osztogatott. Ekkor kapcsolódott a munkásmozgalomba. Odaadó buzgalommal dolgozott a Szociáldemok. rata Párt balszórnyán, valamint a Magántisztviselők Magyarországi Szövetségében. Ott került kapcsolatba az illegális kommunista mozgalommal a 20-as évek végén, elsősorban Fürst Sándorral. Ettől kezdve lángoló lelkesedéssel vett részt a Kommunisták Magyarországi Pártjának illegális munkájában, s gyenge testalkatát túlterhelő munkát vállalt mindig magára. 1930. szeptemberében került először börtönbe, mint’a Magyar- őrségi Vörös Segély vezetője. Tíz hónapot töltött a Markó utcai fogházban. Leromlott egészségi állapota miatt elvtársai megtiltották, hogy az akkor lezajlott éhségsztrájkban részt vegyen. Az egyébként mindig fegyelmezett Martos Flóra ez egyszer nem teljesítette az utasítást: nem volt hajlandó enni, mialatt a többiek éhségsztrájkot tartanak. Szabadulása után továbbra is lankadatlanul végezte a pártmunkát. Másodszor 1936 tavaszán fogták el: katonai börtönbe került. Embertelenül megkínozták, s az agyongyötört, elcsigázott Flórának cinikusan mondogatták: „innen élve ki nem kerülsz.” És valójában, az egy évig tartó vizsgálati fogság a Conti utcai katonai fogházban, a kínzások, a mocsok, az éhség, az amúgy is gyönge Flóra egészségét teljesen aláásták. De lelkét nem tudták A Szekszárdi Állami Gazdaság kajmádi üzemegységében eredményesen folyik a téli szakoktatás. A gazdaság vontatóképző tanfolyamán tizenöten tanulnak. Megkezdték a szakmunkás képzést is az új létesítmény, a Szek- I szárdon épülő szőlőfeldolgozó és I oltványkombinát részére. HuszonFlóra megtörni: mindvégig erős maradt,- sőt a szenvedések megacélozták forradalmi hitét és erejét. A tárgyaláson, ahová már csak hordágyon tudták elvinni, bátran és keményen, vádlóként lépett fel. Szilárd, határozott magatartásával halomra döntötte az aljas provokációs kémkedési vádakat, úgy, hogy bírái kénytelenek voltak felmenteni a „hazaárulás és nemzétgyalázás” vádja alól és szabadlábra helyezték. Szabadulásakor már halálos beteg volt. A pártvezetőség mindest elkövetett Martos Flóra megmentéséért s az illegalitás súlyos körülményei között külföldre szállították. Szanatóriumban helyezték ei, ahol a legjobb orvosok kezelték. De már nem tudtak segíteni rajta. Martos Flóra 1938. december 30-án egy prágai szanatóriumban meghalt. Mindvégig nagy fájdalmakkal küzdött, de szenvedései közben is minden gondolata a magyar munkásmozgalom volt, a pártért aggódott, s még az is gondot okozott neki, vajon gyógykezelése nem terheli-e meg túlságosan elvtársait,Mindenkire, aki megismerte, nagy hatást tett egyénisége. Odaadása, embersége, a belőle áradó melegség, törhetetlen, erős akarata és bátorsága még ellenségeiből is tiszteletet és elismerést váltott ki. Elvtársai, akiknek alkalmuk volt vele akár a munkában, akár a börtönben, akár súlyos betegsége ideje alatt egytrlt lenni, szerették és nagyrabecsül- ték. Erőt és bizalmat öntött mindig a többiekbe is. Odaadó volt a barátságban, fáradhatatlan a munkában. — Martos Flóra igazi kommunista volt. két fő — többségükben fiatal lány — tanul szorgalmasan, hogy megismerjék a szőlőmunkákafc, a metszést, a gyökerezést és az oltványkészítést. Hasonló tanfolyam van Szekszárdon, a baktai üzemegységben is, ahol tizenöt fiatal tanulja meg,elméletben a szőlőmunkák alapismereteit. Szakmunkás-képzés a Szekszárdi Állami Gazdaságban PUTLITZ: Németországból—^ C Németországba (35) Néhány arra járó újságíró talán észrevette őket, s a világ különböző fővárosaiban az esti lapok olvasói hiába törték a fejüket, milyen sorsfordulat bevezetését jelentheti ez a beszélgetés a népek életében. A párbeszédet folytató két úr pedig pár órával később már a tárgyaló asztal mellett ült szemben egymással, s ugyanolyan alattomosan szőtte egymással vagy egymás ellen az intrikák hálóját, mint azelőtt. De a vélemények le’gélesebb összeütközése esetén sem sértették meg soha a parlamenti stílus illemszabályait és gorombaságaikat mindig a legválogatottabb és semmire sem kötelező szóvirágok mezébe burkolták. Sohasem lehetett hallani tőlük ilyesmit: »X úr javaslatát alattomosnak tartom, arról még vitatkozni sem vagyok hajlandó«. Nem. Ez a mondat az ő nyelvükön inkább így hangzott: »Kiváló kollégám értékes javaslatát a legnagyobb érdeklődéssel hallgattam. A javaslat oly éleselméjűségről tesz tanúságot, hogy annak jelentőségét és óriási hord- erejét teljes terjedelmében egyelőre át sem tudom pillantani, de mindenesetre alkalmat ad nekem egynémely »observation«-ra, melyek sajnos, arra kényszerítenek, hogy bizonyos »réserves«-eket juttassak érvényre. Indítványozom tehát, hogy a javaslatot ala- pps áttanulmányozás végett egy albizottság elé terjesszük, vagy ugyanebből a célból egy szakértőkből álló bizottságot válasz- szunk". Hiába, a diplomaták régi játék- szabálya, hogy az éles összeütközéseket elkerüljék és az áthidalhatatlan véleménykülönbségeket lehetőleg elegáns módon tálalják. ELEFÁNT A PORCELÁNBOLTBAN A genfi diplomácia szentesített szokásainak mezejére első ízben 1933-ban törtek be ismeretlen északi barbárok, nyilván azzal a céllal, hogy újból érvényrejuttas- sák a régi teutonok durva erkölcseit. Genfi tartózkodásom alatt egyik első fellépésüknek már májusban tanúja voltam. Csaknem minden európai nagyhatalomnak megvolt Genfben a maga szállodája, amelyben küldöttségeit zárt egységben elszállásolta. Mi, németek még Strese- mann ideje óta a városon valamennyire kívül fekvő Carlton Park-Hotelben laktunk. A szállónak gyönyörű kilátása volt a tóra. A Nadolny nagykövet vezetése alatt álló leszerelési delegációnknak akkor még csaknem kizárólag hivatásos diplomaták, tisztviselők és tisztek, a civilizált ériniko- zési modort tiszteletben tartó emberek voltak a tagjai. Azokról a megbízottakról, akiket más ügyekben küldtek Berlinből Genfbe, már nem minden esetben lehetett ugyanezt elmondani. Egy napon hírt kaptunk, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal küszöbön álló ülésére az éjjeli vonattal küldöttség érkezik, melynek vezetője állítólag egy veszedelmesen »rámenős« ember. Voltak, akik már ismerték is a dr. Robert Ley nevet; ő volt az, aki röviddel azelőtt a szakszervezeteket szétverte, és »Német Munka- front" néven egy »gleichschaltol í - szervezetbe egyesítette. A szóban forgó estén észre serit vettem, mikor érkeztek meg ezek az emberek. Másnap reggel éppen a szálló előtt álltam küldött - ségi Mercedesünk mellett, melyet én rendeltem be, hogy Nadolny nagykövetet az ülésre a városba vigye. Nadolny helyett azonban egy ismeretlen fickó lépett ki n szálloda ajtaján, nyomában két idegen alakkal. Az ismeretlen egész megjelenése meglepően emlékeztetett Fűnkre. Azonnal tisztában voltam vele, hogy ez nem
