Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-14 / 38. szám

I960, fébruá 14. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG .«T í Algéria gazdasági jelentősége A nemxetköxi nőnap előtt síkság kivételével pedig hegyes területet. A francia államjog jelenleg Al. gériát két részre osztja fel. Az északi rész a tulajdonképpeni Algéria, az összterületnek csu­pán egytizede, a lakosságnak azonban 90 százaléka él ezen a területen; a közel 2 millió négy­zetkilométernyi déli terület a Szahara, az oázisok kivételével A 10 millió lakosú Algéria Észak-Afrikában két független arab állam; Marokkó és Tunézia között terül el. A múlt század harmincas évei­től kezdve az első világháborút megelőző évekig, a francia gyar­matosítók fokozatosan meghódí­tották a 2,2 millió négyzetkilo­méter nagyságú déli részén siva­tagos, észalton a keskeny parti II legjobb amerikai fajtákat is megelífzik a martonvásári hibridkukoricák Ebben az esztendőben az ország kukorica vetésterületének több mint hatvan százalékára kerül hibridkukorica-vetőmag. A kiváló martonvásári fajtákból elegendő mennyiségű vetőmag termett, s tavasszal a martonvásári 5-ösből 2000, a martonvásári 1-esből 220, a martonvásári 39-esből 50 va­gonnyit osztanak ki az állami gaz­daságok, termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasz­tok között. A legbővebben termő magyar hibridből, a martonvásá­ri 1-esből ebben az évben annyi vetőmagot termelnek, hogy 1961- ben már minden igényt ki tudnak elégíteni: előreláthatóan egymil­lió holdra elegendő vetőmaggal rendelkezünk majd. A tavasszal elvetendő marton­vásári hibridek kiválóságát szá­mos hazai és külföldi fajtakísérlet igazolta. A tavalyi országos fajta- kísérletekben a martonvásári 1-es első helyen végzett, míg a máso­dik helyet — váltakozó sorrend­ben — a martonvásári 5-ös, illetve a martonvásári 39-es hibrid fog­lalta el. Az ausztriai kísérleteknél hat esetben első, öt esetben pedig második helyen végeztek a ma­gyar hibridek. Svédországban a martonvásári 40-est tíz külföldi fajtával hasonlították össze, s a legjobb amerikai hibrid kukoricá­kat megelőzve, a legjobbnak bi­zonyult. Az új martonvásári fajtajelöl­tek szintén jó eredményekkel biz­tatnak. így a középkorai érésű, erős szárú martonvásári 48-as hibrid az óvári fajtahibrideknél 15,3, a martonvásári 5-ösnél 5,3, a martonvásári 39-esnél 3,5 szá­zalékkal többet terem. Tizenötezer forint űj könyvtárhelyiségre A dombóvári vasutas művelő­dési ház könyvtára iránt élénk érdeklődés nyilvánult meg a dol­gozók körében. A művelődési ház­ban berendezett központi könyv­táron kívül a művelődési ház ve­zetősége 22 letéti könyvtárat is el­lát könyvekkel. A könyvtár könyvállománya meghaladja a négyezret, ennek nagyrésze a köz­ponti könyvtárban található ál­landóan, kisebbik része pedig a »fiók-könyvtárak-« között cserélő­dik. A központi könyvtárnak az elmúlt évben több mint 400 be­iratkozott olvasója volt a korábbi 290-el szemben. Ezen kívül a le­téti könyvtárak könyvanyagát is közel 400-an olvasták. A művelődési ház költségveté­séből az elmúlt évben 7000 forin­tot fordítottak új könyvek vásár­lására, ez az összeg ebben az év­ben 8000 forintra emelkedik. Az olvasók nagyrésze vasutas, de akadnak termelőszövetkezeti ta­gok, és egyéb foglalkozásbeliek is közöttük. A közelmúltban készült el a művelődési ház új könyvtárhelyi­sége 15 000 forintos költséggel, ami az eddiginél nagyobb kényel­met, és az olvasásra több lehető­séget biztosít a könyvtár láto­gatóinak. jóformán teljesen lakatlan, s leg­nagyobb részét a hasonnevű si­vatag homoktengere borítja. Az utóbbi évekig kizárólag Észak- Algéria gazdasági jelentősége állt előtérben, mert az itt élő mintegy 1 millió, főleg francia telepes birtokában'lévő hatalmas szőlő-, olivabogyó-, déligyümölcs ültetvé­nyek óriási jövedelmet biztosítot­tak számukra. így például a 400 ezer hektár szőlőterület szüretkor átlag 15—18 millió hektoliter bort ad; ez a mennyiség a kapi­talista világ bortermelésének 10 százaléka. Algéria egyúttal — a kapitalista világ borexportjának kétharmadával — a világ legna­gyobb borexportőrje is. Az évi átlagos 200 ezer tonnányi oliva- bogyó-termelése (melyből mint­egy 30 ezer tonna olívaolajat saj­tolnak), valamint a fennsíkon el­terülő 450 ezer hektárnyi terje­delmű paratölgycsek sokezer ton­nányi parafatermelése világvi­szonylatban ugyancsak jelentős. Az algériai vasércbányák évente 3 millió tonna jóminőségű vas­ércet, a foszfátbányák pedig 600 ezer tonna foszfátot szolgáltat­nak. Említésre méltó még az ólom- és cink- (horgany) bányák termelése is. A Szahara északi részén né­hány évvel ezelőtt tárták fel a Hassi Messaoudi kőolajmezőt melyről Bougei kikötőjébe — Tougourton keresztül — csőveze­téken szállítják a kőolajat. Ma már a Szaharában a francia olajtársaságok mellett, több mil­lió hektárnyi koncessziós terü­leten amerikai és angol—holland (SHBLL) olajírösztök is kutatnak, mégpedig eredménnyel, kőolaj után. A geológusok nemcsak kő­olaj- és földgázmezőket tártak és tárnak fel, hanem jelentős ólom-, réz-, mangán-, wolfram-, sőt uránérc telepeket is felfedeztek. Az évtizedeken keresztül teljesen értéktelennek tartott Szahara gazdasági jelentősége napjaink­ban ugrásszerűen megnőtt. Algéria tehát természeti kin­csekben igen gazdag ország, még­is az arab lakosság óriási több­sége rendkívül elmaradott viszo­nyok között él. A francia gyar­matosítók politikai, szociális el­nyomása ellen hat évvel ezelőtt fegyveres harc robbant ki, mely azóta is tart egy független Al­géria megteremtése érdekében. Martos A magyar munkásmozgalom egyik legnagyobb alakja. Az első világháború nevelt belőle har­cos, gondolkodó embert. Már 1918-ban a frontról visszatérő ka­tonák között Népszavát osztoga­tott. Ekkor kapcsolódott a mun­kásmozgalomba. Odaadó buzga­lommal dolgozott a Szociáldemok. rata Párt balszórnyán, valamint a Magántisztviselők Magyarországi Szövetségében. Ott került kapcso­latba az illegális kommunista mozgalommal a 20-as évek vé­gén, elsősorban Fürst Sándorral. Ettől kezdve lángoló lelkesedés­sel vett részt a Kommunisták Magyarországi Pártjának illegális munkájában, s gyenge testalka­tát túlterhelő munkát vállalt mindig magára. 1930. szeptemberében került először börtönbe, mint’a Magyar- őrségi Vörös Segély vezetője. Tíz hónapot töltött a Markó ut­cai fogházban. Leromlott egész­ségi állapota miatt elvtársai meg­tiltották, hogy az akkor lezajlott éhségsztrájkban részt vegyen. Az egyébként mindig fegyelmezett Martos Flóra ez egyszer nem tel­jesítette az utasítást: nem volt hajlandó enni, mialatt a többiek éhségsztrájkot tartanak. Szabadulása után továbbra is lankadatlanul végezte a pártmun­kát. Másodszor 1936 tavaszán fogták el: katonai börtönbe ke­rült. Embertelenül megkínozták, s az agyongyötört, elcsigázott Flórának cinikusan mondogat­ták: „innen élve ki nem kerülsz.” És valójában, az egy évig tartó vizsgálati fogság a Conti utcai katonai fogházban, a kínzások, a mocsok, az éhség, az amúgy is gyönge Flóra egészségét teljesen aláásták. De lelkét nem tudták A Szekszárdi Állami Gazdaság kajmádi üzemegységében ered­ményesen folyik a téli szakokta­tás. A gazdaság vontatóképző tan­folyamán tizenöten tanulnak. Megkezdték a szakmunkás kép­zést is az új létesítmény, a Szek- I szárdon épülő szőlőfeldolgozó és I oltványkombinát részére. Huszon­Flóra megtörni: mindvégig erős maradt,- sőt a szenvedések megacélozták forradalmi hitét és erejét. A tár­gyaláson, ahová már csak hord­ágyon tudták elvinni, bátran és keményen, vádlóként lépett fel. Szilárd, határozott magatartásá­val halomra döntötte az aljas provokációs kémkedési vádakat, úgy, hogy bírái kénytelenek vol­tak felmenteni a „hazaárulás és nemzétgyalázás” vádja alól és szabadlábra helyezték. Szabadulásakor már halálos beteg volt. A pártvezetőség min­dest elkövetett Martos Flóra megmentéséért s az illegalitás sú­lyos körülményei között külföldre szállították. Szanatóriumban he­lyezték ei, ahol a legjobb orvosok kezelték. De már nem tudtak se­gíteni rajta. Martos Flóra 1938. december 30-án egy prágai sza­natóriumban meghalt. Mindvégig nagy fájdalmakkal küzdött, de szenvedései közben is minden gondolata a magyar munkásmoz­galom volt, a pártért aggódott, s még az is gondot okozott neki, vajon gyógykezelése nem ter­heli-e meg túlságosan elvtársait,­Mindenkire, aki megismerte, nagy hatást tett egyénisége. Oda­adása, embersége, a belőle áradó melegség, törhetetlen, erős aka­rata és bátorsága még ellenségei­ből is tiszteletet és elismerést váltott ki. Elvtársai, akiknek al­kalmuk volt vele akár a munká­ban, akár a börtönben, akár sú­lyos betegsége ideje alatt egytrlt lenni, szerették és nagyrabecsül- ték. Erőt és bizalmat öntött min­dig a többiekbe is. Odaadó volt a barátságban, fáradhatatlan a munkában. — Martos Flóra igazi kommunista volt. két fő — többségükben fiatal lány — tanul szorgalmasan, hogy meg­ismerjék a szőlőmunkákafc, a met­szést, a gyökerezést és az olt­ványkészítést. Hasonló tanfolyam van Szekszárdon, a baktai üzem­egységben is, ahol tizenöt fiatal tanulja meg,elméletben a szőlő­munkák alapismereteit. Szakmunkás-képzés a Szekszárdi Állami Gazdaságban PUTLITZ: Németországból—^ C Németországba (35) Néhány arra járó újságíró talán észrevette őket, s a világ külön­böző fővárosaiban az esti lapok olvasói hiába törték a fejüket, mi­lyen sorsfordulat bevezetését je­lentheti ez a beszélgetés a népek életében. A párbeszédet folytató két úr pedig pár órával később már a tárgyaló asztal mellett ült szemben egymással, s ugyanolyan alattomosan szőtte egymással vagy egymás ellen az intrikák hálóját, mint azelőtt. De a vélemények le’gélesebb összeütközése esetén sem sértet­ték meg soha a parlamenti stílus illemszabályait és gorombaságai­kat mindig a legválogatottabb és semmire sem kötelező szóvirágok mezébe burkolták. Sohasem lehe­tett hallani tőlük ilyesmit: »X úr javaslatát alattomosnak tartom, arról még vitatkozni sem vagyok hajlandó«. Nem. Ez a mondat az ő nyelvükön inkább így hangzott: »Kiváló kollégám értékes javas­latát a legnagyobb érdeklődéssel hallgattam. A javaslat oly élesel­méjűségről tesz tanúságot, hogy annak jelentőségét és óriási hord- erejét teljes terjedelmében egye­lőre át sem tudom pillantani, de mindenesetre alkalmat ad nekem egynémely »observation«-ra, me­lyek sajnos, arra kényszerítenek, hogy bizonyos »réserves«-eket juttassak érvényre. Indítványo­zom tehát, hogy a javaslatot ala- pps áttanulmányozás végett egy albizottság elé terjesszük, vagy ugyanebből a célból egy szakér­tőkből álló bizottságot válasz- szunk". Hiába, a diplomaták régi játék- szabálya, hogy az éles összeütkö­zéseket elkerüljék és az áthidal­hatatlan véleménykülönbségeket lehetőleg elegáns módon tálalják. ELEFÁNT A PORCELÁNBOLTBAN A genfi diplomácia szentesített szokásainak mezejére első ízben 1933-ban törtek be ismeretlen északi barbárok, nyilván azzal a céllal, hogy újból érvényrejuttas- sák a régi teutonok durva erköl­cseit. Genfi tartózkodásom alatt egyik első fellépésüknek már má­jusban tanúja voltam. Csaknem minden európai nagy­hatalomnak megvolt Genfben a maga szállodája, amelyben kül­döttségeit zárt egységben elszál­lásolta. Mi, németek még Strese- mann ideje óta a városon vala­mennyire kívül fekvő Carlton Park-Hotelben laktunk. A szálló­nak gyönyörű kilátása volt a tóra. A Nadolny nagykövet vezetése alatt álló leszerelési delegációnk­nak akkor még csaknem kizárólag hivatásos diplomaták, tisztvise­lők és tisztek, a civilizált ériniko- zési modort tiszteletben tartó emberek voltak a tagjai. Azokról a megbízottakról, akiket más ügyekben küldtek Berlinből Genfbe, már nem minden esetben lehetett ugyanezt elmondani. Egy napon hírt kaptunk, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal küszöbön álló ülésére az éjjeli vonattal küldöttség érkezik, mely­nek vezetője állítólag egy vesze­delmesen »rámenős« ember. Vol­tak, akik már ismerték is a dr. Robert Ley nevet; ő volt az, aki röviddel azelőtt a szakszervezete­ket szétverte, és »Német Munka- front" néven egy »gleichschaltol í - szervezetbe egyesítette. A szóban forgó estén észre serit vettem, mikor érkeztek meg ezek az emberek. Másnap reggel ép­pen a szálló előtt álltam küldött - ségi Mercedesünk mellett, melyet én rendeltem be, hogy Nadolny nagykövetet az ülésre a városba vigye. Nadolny helyett azonban egy ismeretlen fickó lépett ki n szálloda ajtaján, nyomában két idegen alakkal. Az ismeretlen egész megjelenése meglepően em­lékeztetett Fűnkre. Azonnal tisz­tában voltam vele, hogy ez nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom