Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-10 / 34. szám

4 •fői .na merzt vtrrm.Kii iűCO. felírnál- íö, Készülődés a nemzetközi nőnap 50. évfordulójára Nincs messze már az idő, s me­gyénk asszonyai ez évben is meg- ünneplik március 8-át, a nemzet­közi nőnapot. Ez a nap különös ünnepélyességet nyer az idén az­által, hogy félévszázados forduló­hoz érkeztünk el. Éppen ezért szerte a megyében nagyon készül­nek rá. ' Dunaszentgyörgyön például a szavalatokból, egyfelvonósos szín­darabokból álló műsor melleit el­határozta a nőtanács, hogy díszes üdvözlőlapokat készít, amelyeket az úttörők ekkor átadnak az asz- szonyoknak. . A nőtanács asz- szonyai addig is felkeresik utcá­jukban az asszonyokat, s meghív­ják őket az ünnepségre, hogy sen­ki ne maradjon ki a nagy sereg­szemléből. Dombóvárott legutóbb kibőví­tett ülésen beszélte meg a nőta­nács az évfordulóra való készü­lődést: egy bizottság például fel­dolgozza a nőmozgalom fejlődé­sét, hogyan kapcsolódtak be . az asszonyok a politikai életbe, a töldofztást, a napközit., a játszó­teret mint segítették megvalósíta­ni. Közben mindezeket példázó képeket is gyűjtenek össze. Az összegyűlt anyagból kiállítást is rendeznek. Éppen ,ezért felkeresik azokat az asszonyokat, akik abban az időben tevékenykedtek, s meg­hívják őket az ünnepségre is. A két középiskolában pályázatot hir detnek a »Nők a szocializmus­ban« címmel, s a legjobb négy dolgozatot jutalmazzák és felol­vassák az ünnepségen is. A jutal­makat, herendi porcelántárgyakat és könyveket a helyi könyvesbolt kirakatában is kiállítják. Egy má­sik bizottság az ünnepi műsort szervezi. Nakon is élénk készülődés van, hogy méltóképpen ünnepeljék meg az asszonyok ezt a napot. A nőtanács asszonyai elhatározták, hogy készülve az évfordulóra, sű­rűbben összejönnek, felolvasáso­kat tartanak és két rendezvény megtartását vették tervbe. A mintegy 60 asszony részvéte­lével megtartott gyűléseken szó került arról is, hogy nem lenne-e jó szabó-varró, vagy főzőtanfolya­mot indítani. Az asszonyok több­sége azonban amellett döntött, hogy hasznosabb lesz egy baromfi tenyésztési tanfolyam beindítása. — Mivel tsz-községben élünk — mondották —, még több baromfit akarunk nevelni udvarainkban. A tsz vezetőséget is meggyőzzük, hogy a közösben is foglalkozzunk baromfitenyésztéssel, mert meg­éri, jól jövedelmező. Ezért nem árt, ha mind többen megismer­kednek a korszerű tartással, gon­dozással. Gyulaj községben is közel ötven asszony vett részt azon a nőgyű­lésen, amelyen az évfordulóra ké­szülődést beszélték meg. A köz­vetlen ünnepi műsor mellett azt is megbeszélték, hogy március 8-a előtt sűrűbben tartanak nőgyűlé­seket, hogy valamennyi asszony megismerje e nagy nap történe­tét, a nők felszabadításáért har­coló legkiemelkedőbb asszonyok és lányok életét. Parkosítanak, strandfürdőt akarnak építeni a tamási Vörös Szikra Tsz KISZ-fiataljai — Bocsánat, ön újságíró? — Parancsoljon. — Néhány percre szeretném zavarni. Csamangó László va­gyok, a tamási Vörös Szikra Tsz KISZ-iszervezetének titkára. Megmondom őszintén, egy kicsit zavarban vagyok, a múltkor ugyanis foglalkozott velünk a Falurádió és a szervezet munká­ját úgy tüntette fel, mintha első­sorban az én érdemem lenne, hogy jó eredményeket értünk el. Az igazság az, hogy a pártszer­vezettel, a termelőszövetkezet ve­zetőivel sikerült olyan légkört teremtenünk amelyben az egész közösség jól tud dolgozni. 26 KISZ-tag van a szövetkezetben, ugyanennyi a tagjelölt s 40 kí­vülálló fiatal is szívesen vesz részt a KISZ munkájában. A si­ker nem a KISZ-titkár, hanem a jó közösségi szellem eredménye. Csamangó László szavai nyo­mán egy jól dolgozó KlSZ-szer- vezet élete rajzolódik ki, ahol a fiatalok megtalálták a helyüket. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény hogy amíg több termelőszövetkezetben gondot okoz a másfelé elkívánkozó fia­talok kérdése, a tamási Vörös Szikrából egyetlen fiatal sem akar el­menni. A közösen végzett munka, a közös tanulás, szó­rakozás forrasztotta őket egybe. A KISZ-szervezet élete akkor lendült fel, amikor tavaly ősz­szel az országos ifjúsági siló­kukoricatermesztési versenyben elért eredményükért 2500 forint jutalmat kaptak. Ebből és a tag­díjakból világvevő rádiót külön­böző sportfelszereléseket, tár­sasjátékokat vásároltak. A téli hónapokban most szívesen jön­nek össze esténként a fiatalok s a szórakozás mellett bőven jut idő a tervezgetésre is. Mert ter­vekben nincs hiány. A Szemcse pusztai majort a tavasszal parkosítani fogják, rózsafákkal, virággal ültetik be a környékét, a tsz terüle­tén pedig 5000 facsemetét ül­tetnek el. Az igazi munka azonban egybe­kapcsolódik a szövetkezet egyik legnagyobb idei beruházási tervé­vel. A tavasszal három halastó építését kezdik meg, ami azzal az előnnyel is jár, hogy több kilométer hosszúságban meg tud­nak kötni egy erősen eróziós te­rületet. A szövetkezetnek közel fél­millió forintjába kerül a nagyszabású építkezés, amely­nél a Vörös Szikra KlSZ-fia- taljsi egy hónapi társadalmi munkát vállaltak. A céljuk az, hogy a szűrótavak- lcal ellátóit halastavak pariján két strandfürdőt építenek^ ami a nyári hónapok üdülését biz­tosítja fiatalnak, öregnek egy­aránt. — A kulturális tevékenysé­günkről sem szabad azonban megfeledkezni — mondja Csa­mangó László a szervezet tit­kára. — Most alakult meg a szín­játszó együttesünk és a tánccso­portunk. A tánccsoport munká­jában különösen jelentős, hogy régi Tamási környéki táncokat kutattak fel s előadásukban ezek elevenednek majd meg. A szín­játszók is, a táncosok is május elsején mutatkoznak be először. Van egy távolabbi célunk is. de ez elsősorban szervezési kérdés. A községben ugyanis három KISZ-szervezet működik jelen­leg. Nem baj hogy így van. de mi úgy gondoljuk, jobb, eredmé­nyesebb munkát tudnánk vé­gezni, ha a három szervezet cgybehangolná terveit hisz min­den fiatalt ugyanaz a eél vezet. Ezek a fiatalok, akik most es­ténként saját világvevő rádiójuk előtt ülnek a szövetkezet KISZ- helyiségében, csak hallomásból ismerik azt a nehéz cselédsorsol, amiben apjuknak minden ősük­nek része volt. De tudják, ér­zik,. hogy napról napra szebb lesz az életűk s azt is tudják, hogy a jól végzett közös munka forrasztotta egybe őket. (cs) Lahat alá került minden idők legnagyobb könyvtolvaja A göttingai rendőrség a minap letartóztatta a 49 éves Josahim Krüger könyvkereskedőt, aki két­ségtelenül minden idők legna­gyobb könyvtolvaja volt. Krüger berlini könyvkereskedő évekig a kelet- és nyugat-berlini tudományos könyvtárak réme volt. Olyan agyafúrtan dolgozott, hogy a hatóságok, habár- erősen gyanakodtak rá, sohasem tudták raj falra pni, míg most egy 23 éves lánynak sikerült. Észrevette, hogy Krüger egy értékes könyvet Tüntet el kabátja „titkos rekeszé­be’“. Krüger szinte mindenütt ugyanazt a módszert alkalmazta. Elmélyült tudósként órákig jegy-? zeteket készített a könyvtárban, ■ ............I II !!■'.! a tudományos művek, iratok tö­megét hozatta asztalához s köz­ben eltüntette azt a könyvet, amelyre szemet vetett. A Krüger- íéle „gyűjtemény“ legértékesebb darabjai közé tartoznak a Beet- hoven-lréziratok, amelyeken a nagy zeneköltő számos témát vá­zolt fel mesterműveihez. Legjobb üzletnek Mozart egyik szonátá­jának eredeti kézirata bizonyult, amelyért az Egyesült Államok­ban egész kis vagyont kapott. | A rendőrség Króiger szállodai , szobájában fantasztikus értékű lepett könyveken kívül „szer- ; számait” is megtalálta, arr.e- dyekkel megváltoztatta a könyvek I külsejét és könyvtári bélyegző- ' két hamisított. . lett csak elhaladt. A nyitott ajtó­ban szabályszerűen megjelent a fogoly; némelyik zárkában ket­ten voltak. Kísérőink szerint ezek mind kommunista vagy szociál­demokrata funkcionáriusok. Meg is nevezte őket, de egyiket sem ismertem. Látogatásunkra külön­böző módon reagáltak. Némelyik bosszúsnak látszott, mások cso­dálkoztak, még olyanok is akad­tak, akik örültek, mert megjele­nésünk azt a reményt keltette bennük, hogy talán közeleg sza­badulásuk órája. Az újságírókat nem nagyon elégítette ki ez a láto­gatás, mert a foglyokból nem so­kat tudtak kiszedni. Valószínűleg nem a legharciasabbak közül va­lók voltaic, akiket nekünk meg­mutattak. Végül az egyik újságíró várat­lanul megkérdezte: — Thälmann nem itt ül? . Diels meghökkent, először nem is reagált a kérdésre. Az ajtónyi- togató őrök egyike nyilván elárul­ta, hogy éppA Thälmann zárká­ja előtt állunk. A kívánság álta­lánossá vált, és Dielsnek kényte­len-kelletlen engednie kellett. Felnyílt a vasajtó. A kopár, fehérre meszelt zár­kában megpillantottuk az ismert munkásvezér széles vállú alak­ját. Thälmannt maga Leers és az egész »Hangya«-beli társaság is mindig bizonyos szimpátiával csak mint »Teddy«-t emlegette. A velünk szemben levő abla­kon át a falakon túl még egy da- £ah eget is lehetett látni. Thäl­mann szemmelláthatóan éppen azt nézte. Amint a nyitott ajtó előtt meglátta azt a csomó em­bert, lassan két-három lépést teit balra a sarok felé, hátat fordított nekünk, és karbaíont kezekkel mozdulatlanul állva maradt. Udvariasan, édeskés hangon szólította meg Diels: — Thälmann úr, külföldi új­ságírókat hoztam ide magának. Az urak szívesen váltanának ma­gával pár szót. — Thälmann úr, azt hiszem, az urak talán hasznára lehetnének magának. Válasz erre sem jött a sarokból, de a széles hátról szinte le lehe­tett olvasni: — ... ahányan vagytok! — Thälmann úr, hát semmi mondanivalója nincs a világ ré­szére? Thälmann meg sem moccant, állt mozdulatlanul. Párszor még kísérletezett Diels, a legkülönbö­zőbb csalétkeket vetette ki, hogy szólásra bírja, de minden hií^pa- valónak bizonyult. Végül lemon­dott róla, az ajtó bezárult. Diels arca lángolt, a kardvágá­sok nyomai még élesebben kiüt­köztek ábrázatán. — Látják, uraim — fordult hozzánk, amikor már pár lépés­nyire eltávolodtunk a folyosón —, olyan ez az ember, mint valami barom. Semmire sem képes nor­málisan reagálni, és teljesen cél­talannak látóit minden kísérlete­zést, hogy az ember értelmesen próbáljon beszélni az ilyesfajta in Állandóan csökkennek a leltárhiányok a paksi járás földművesszövetkezeteinél Nem is olyan régen, mindössze három évvel ezelőtt, ha sikkasz­tásról, csalásról, közvagyon ha­nyag kezeléséről kellett példát mondani, altkor rendszerint föld­művesszövetkezeti példát mond­tak. Mégpedig azért, mert erősen elburjánzott a földművesszövet­kezeteknél a bűncselekmények különféle formája. Most nem szándékozom ennek az eredőit elemezni: az ellenforradalmi ese­mények mellett sok oka volt. A lényeg az — és ez igen ör­vendetes —, hogy ez csak volt és ma már a földművesszövetkeze­teknél is egyre kedvezőbb a tár­sadalmi tulajdon biztonsága. A fejlődés e téren évről évre le­dividumokltal. Be kell zárni őket egy ketrecbe, ahol aztán már nem árthatnak az emberiségnek. Knickerbockerral, a nagyon in­telligens, vöröshajú chicagói új­ságíróval utaztam visszafelé. — Amikor a kocsiban egyedül vol­tunk, megjegyezte: — Ez a Thälmann keményebb fából van faragva, mint a leg­több közülük. Nekem őrülten im­ponált. Azt hiszem, ha ezt az. em­bert naponta meg is verik, ezer év alatt sem tudják megtörni. A POTSDAMI TÖRTÉNELMI NAP Ijesztő gyorsasággal fejlődtek az események. Az állami végre­hajtó hatalom minden területén az önkény lett az úr; ráadásul még szabályszerű gonosztevők is kerültek olyan állásokba, ahol nyíltan és büntetlenül kiélhették szadista hajlamaikat. Még nálunk, a külügyminiszté­riumban is előfordultak megen­gedhetetlen esetek. Egy napon barnainges fegyveresek jelentek meg, és saját szakállukra több magasrangú tisztviselőt letartóz­tattak, közöttük közismerten meg­rögzött reakciósokat is. Letartóz­tatták von Bülow-Schwantét, az acélsisakosok egyik volt vezérét, későbbi brüsszeli követet. Pár nappal később szabadon enged­ték ugyan őket, de kopaszra nyírt fejük még hetek múlva is a tör­téntekre emlékeztetett. (Folytatjuk.) mérhető: állandóan csökkennek a leltári hiányok és ami ugyancsak visszaélésre enged következtetni, a nagyarányú többletek is. Paks községben például 1938-ban egész komoly leltárhiányra derült fény, csakúgy, mint a járiís több fölö- muvesszövetkezeti egységében. Az idén »szúrópróbaként« 4 leltárt tartottak a járásban, de hiányt sehol sem észleltek. A múlt év végén megtartott leltárok is ked­vezőbb képet mutattak, mint a korábbiak. Mindez azoknak az. intézkedé­seknek a következménye, amelye­ket időközben bevezettek a tár­sadalmi tulajdon fokozottabb vé­delme érdekében. Az intézkedé­sek egyik leglényegesebb oldala az, hogy fokozzék a személyi fele­lősséget. Jó példa erre a duna- kömlődi — egyébként nevezetes, közkedvelt — halászcsárda pél­dája. Itt több ezer forint értékű rozsdamentes evőeszköz és edény tűnt el, körülbelül fél év alatt. — Erre egy leltár során derült fény. Természetesen »nem akadt« gaz­dája az ügynek: a vendégek szarka-tulajdonságaira hivatkoz­tak. »Az üvegedények pedig el­törtek« — mondták. Csakhogy ezt sem tudták igazolni. Ugyanakkor kiderült az is, hogy az eltörött po­harak után beszedték a vendégek­től annak az árát, de ennek sehol sem volt bizonylati nyoma. Nyilvánvaló, hogy a vezető és a személyzet szabálytalanságot követtek el és felelősséggel tar­tozna!: az eltűnt értékekért. Meg is történt az anyagi felelősségre- vonás: különböző arányban anyagi kártérítésre kötelezték a vezetőt és az illetékes dolgozó­kat. Az eredmény: azóta bizton­ságban vannak az evőeszközök, naponta ellenőrzik. Az intézkedések másik fő lé­nyege pedig az, hogy ahol hiá­nyosságot észlelnek a leltározá­sok, ellenőrzések során, azonnal intézkednek és nem hunynak szemet még a legkisebb hiányos­ság felett sem. így sikerül meg- elózniök a nagyobb visszaélése­ket. Tavaly gyakran tartottak el­lenőrzést az italboltokban. Itt is csökkentek a hiányol: cs a dol­gozók kevesebb panasszal kere­sik fel a felsőbb szerveket, mint korábban. Amint Halász Lajos, az FJK elnöke mondotta, jelenleg a föld­művesszövetkezeti vagyon továb­bi védelme mellett fokozottabban ellenőrzik, hogy az egyes boltok­ban, italmérésekben nem csap­ják-e be a dolgozókát. “Ebből ugyan nem származik közvetlenül kára egy földművesszövetkezet­nek sem, de a feladat kettős: az egyik oldalon a közvagyon vé­delme, a másikon pedig a dol­gozók érdekeinek a messzemenő figyelemben tartása. Most kezdi meg munkáját a já­rásban egy bizottság, amely az il­letékes föídművesszövetkezeti vá­lasztott vezetőkből és hivatalos ellenőrökből tevődik össze. Ennek az a feladata, hogy alaposan, sok­oldalúan felülvizsgálja a kis­kereskedelmi hálózatot. Nemcsak kizárólag a bizonylati fegyelmet, vagy más hasonló részfeladatot vizsgálnak, hanem ezeket a rész­feladatokat együttesen. A járás földnjűvesszövetkezeti vezetői úgy látták, hogy a még meglévő hiá­nyosságok kijavításához a széle- sebbkörű. sokoldalúbb ellenőrzés kell. B. F. Felhívást intéztek Hruscsovhoz, hogy mentse meg New Yirk legnagyobb hangversenytermét a lebontástól A híres Carnegie Hall, New York legnagyobb hangversenyter­me lebontás előtt éli és helyébe irodaépületet akarnak emelni. A terv általános felháborodást váltott ki. Nemrégiben Dr. Michael Zuekal New York-i lakos levelet intézett Hruscsovhoz, amelyben így ír: »A Carnegi, Hall 1891. évi megnyitó hangver­senyén Csajkovszkij vezényeli. Kérjük, segítsen nekünk a híres hangversenytermet megmenteni«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom