Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-24 / 46. szám

1960. február 24. TOLVA MEGVET NßPttJSÄG 3 A lakossággal való együttműködés biztosítja a népi ellenőrzési bizottságok munkájának eredményességét A Tolna megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság elmúlt évi munká­jának mérlege jó eredményt mu­tat. A népi ellenőrök nemcsak a dolgozók érdekeit képviselték, ha­nem minden esetben együttis mű. ködtek a dolgozókkal, rászolgál­tak nevükre, valóban népi ellen­őrök voltak. Munkájuk sikerét és eredményességét elsősorban az a tény biztosította, hogy a dolgozók saját érdekeik védelmét látják a népi ellenőrök tevékenységében. Az elmúlt esztendő kimutatá­sát vizsgálva kiderül, hogy a né­pi ellenőrök 571 vizsgálatot foly­tattak le, s az elmúlt esztendő mérlegéből az is kitűnik, hogy a népi ellenőrök figyelme az élet minden területére kiterjed. A népi ellenőrzési bizottság mun­kájában fontos vonás, hogy nemcsak a különböző vissza­éléseket igyekezett az elmúlt évben kideríteni, hanem na­gyon sok esetben tanácsokkal is segítette az ellenőrzött in­tézményeket. Ez történt a földművesszövetke­zetek esetében, a Tanácsi Építőipa ri Vállalatnál és a községi tanácsok nál is, ahol a népi ellenőrök vizs. gálatát tavaly egy esetben sem követte ügyészségi eljárás, ellen­ben a népi ellenőrök számos helytelen intézkedésre hívták fel a vizsgált intézmények vezetőinek figyelmét. A népi ellenőrök vizsgálatai nyomán több esetben bűnvádi el­járást is kellett indítani. Nagy részük volt a népi ellenőröknek annak a nagyarányú bűncselek­ményeknek a felderítésében, amelyben kisiparosok és Nemzeti Bank tisztviselők több mint 700 ezer forint kárt okoztak a megye hat termelőszövetkezetének. A több hónapig tartó vizsgálat után a szekszárdi megyei bíróság a líö- zelmúltban hirdetett ítéletet a bűnszövetkezet ügyében. A nagyobb eseteken kívül a né­pi ellenőrök figyelme a kisebb kártevésekre is kiterjedt. A felső. nánai Zöld Mező Termelőszövet­kezetnél megállapították, hogy az építkezések során 145 000 forint­tal károsították meg a szövetke­zetét. Az ügyben öt személy ellen kellett vádat emelni. A gépállomásoknál elsősor­ban a használaton kívüli gé­pek és állóeszközök megfelelő védelmét ellenőrizték. A Gyönki Gépállomáson és az Al. sópéli Állami Gazdaságban 90 000 forint értékű elfekvő ócskavas­készletet tártak fel, s felhívták a figyelmet a megfelelő nyilvántar­tásra és raktározásra. A közérdekű bejelentések elin­tézésénél is fontos szerepe volt a népi ellenőrzési bizottságnak. Az elmúlt év folyamán 264 közérdekű bejelentés érkezett a bizottsághoz, amelyeknek 95 százaléka teljes egészében fedte a valóságot. Ez, valamint az a tény, hogy mindössze 29 volt a névtelen be­jelentések száma, azt mutatja, hogy a társadalmi tulajdon védel­me mindinkább a dolgozók sze­mélyes ügyévé válik. A lakosság bejelentései nyomán több fontos ügyre sikerült fényt deríteni. A Hőgyészi Gyapjútermeltető Vál­lalatnál megállapították a népi ellenőrök, hogy rendszeresen meg­hamisították a munkalapokat, amivel több mint 10 000 forintos csalást követtek el. A Dombóvá­ri Vágóhídon pedig súlyos visz- szaéléseket, korrupciót állapítot­tak meg a népi ellenőrök. A népi ellenőrök, iránti bizalom és megbecsülés jele, hogy meg­növekedett a magánpanaszok szá­ma. Tavaly 136 ilyen panasz ér­kezett a népi ellenőrökhöz, s ezek­nek jelentős része munka- és bér­üggyel kapcsolatos volt. A ma­gánpanaszokkal kapcsolatos vizs­gálat minden esetben a panasz- tevők megelégedését eredményez­te, mert egyetlen olyan eset sem volt, hogy a bejelentő ne fosad­ta volna el a kivizsgálás eredmé­nyét. A népi ellenőrzési bizottságok a néppel összefonódva dolgoztak. Amint a múltban, úgv a jövőben is továbbra is ez biztosítja mun­kájuk sikerét. (MM) Erről in beszélni hell Építkező diákok Nézem az építkezést, amelyben már több mint százezer forint ér­tékű társadalmi munka van és el­gondolkodom mindazokon, akik az ábrándokat valósággá varázsol­ják. Mert először csak ábrándnak tűnt minden. „Jó lenne, ha esős idővel is vol­na egy hely, ahol a diákok kiszel­lőztethetnék a fejüket, ha nem kellene a szűk tantermekbe szo­rulni. Egészséges, nagy tantermek kellenének.” — Amikor ezek a kérdések először felvetődtek, még csak ábrándok voltak. De a Bony­hádi Közgazdasági Technikum pe­dagógusai és diákjai nem marad­tak meg a ,,jó lenne” szépen hang­zó, de meddő szavainál, hanem a tettek mezejére léptek. Szétszedték a szűk, egészségte­len termeket és nekiláttak az épít­kezésnek. A segédmunkát a diá­kok végezték szabadidejükben, úgy, hogy az nem ment a tanulás rovására. Az iskola igazgatója örömmel újságolta, hogy az épít­kezés lendülete átragadt még a tanulásra is. Több, mint egy tize­det emelkedett a tanulmányi átlag az építkezés megkezdése óta. A fundamentum ásás munkájá­ba bekapcsolódott a szülői mun­kaközösség is. Nem kellett sen­kit unszolni. Mindenki szívesen vállalta a munkát. Az intézet egykori diákja, aki* bői építészmérnök lett, társadalmi munkával készítette el az újonnan épülő iskolarészleg tervét. A terv elkészítéséért több ezer fo­rintot kellett volna kifizetni. Még vidékről is jöttek szülők se. gíteni. Szálkáról vasárnapi napon jött el Bonyhádra egy csizmás, ködmönös bácsi és kérte, hogy közreműködhessék az új iskola lét­rehozásában. A százezer forint értékű társa­dalmi munkának már látható ered ményei vannak. A két új tanterem falai állnak már. Ezekben a tan-1 termekben csaknem kétszer any- nyi diák fér majd el, mint a régi­ekben. És áll már a hatalmas mé­retű előcsarnok is, ahová rossz idő esetén a diákok kimehetnek tízóraizni, futkározni, levegőzni. Az előcsarnok felülről is kap majd megvilágítást. A tetőzet fele üveg lesz. Az udvarfelőli fal szintén üvegből készül. Hogy mindez elkészülhessen, újabb százezer forint értékű tár­sadalmi munkára van szükség. A pedagógusok, szülők, diákok úgy akarják, hogy ballagásra készen álljon az építkezés. Ha bonyhádi „közgazdászok” valamit közösen elhatároztak, eddig még mindig meg is csinálták. A jelek azt mu1 tátják, hogy ezzel az elhatározás­sal sem fognak kudarcot vallani. — H — Elegendő mezőgazdasági szerszám van raktáron, — leszállították a kalapácsos daráló és vetőgép árát — Látogatás a MEZŐSZÖV-nél ■— Közeleg a tavasz, és ilyenkor a földművelő embereket sok egyéb között az is foglalkoztatja, hogy lesz-e az üzletekben elegen­dő munkaeszköz, zsák, ponyva, kasza, kapa, patkó és kisebb gép, ami szinte mindennap 'kell az üzemben. Lesz-e? Mi is ezzel a kérdéssel kerestük fel a Mező- gazdasági Eszközöket Értékesítő Szövetkezeti Vállalat főkönyvelő­jét, Prisztacs Gyulát. A követke­zőket tudtuk meg: A vállalat — amely hivatva van kéziszerszámokkal és kisebb gépekkel ellátni megyénk mező- gazdasági dolgozóit — megfelelő árukészlettel rendelkezik. Ásóból, kapából, lószerszám­ból, patkóból, permetező- és porozógépekből megfelelő mennyiségű van raktáron. Á közös gazdaságokban szüksé­ges munkaeszközöket itt vásárol­hatják meg a szövetkezetek. A traktorok kivételével na­gyobb mezőgazdasági gépeket is forgalomba hoz a vállalat. Érde­kes ezzel kapcsolatban megje­gyezni, amit megtudtunk: leszál­lították a 13 soros tolóhengeres vetőgápek árát. Január elseje óta az előző árnak 50 százalékáért hozza forgalomba a vállalat. Ugyancs"k leszállították a D—12­1960. szökőév. Február 24-e sze­repel szökőnapként a naptárban. Mi ennek az oka? A naptárnak ötezeréves törté­nete van, amely idő alatt sokféle változtatást végeztek. Eredetileg tíz hónap volt egy év, február volt az utolsó hónap, amelynek utolsó napja 23-a volt. E napon az év utolsó napján Terminust, a határ istenét ünnepelték a ró­maiaknál. Időszámítás előtt 700- ban a tíz hónapos évet tizenkét hónapra változtatták, de a feb­ruárt továbbra is meghagyták, utolsó hónapnak. Időszámítás előtt, negyvenöt­ben hajtotta végre a naptár re­es kalapácsos darálók árát is oly­annyira, hogy majdnem ajándék­ba kapja a szövetkezet, amelyik ezt igényli. A szocialista mezőgazdaság­ban azonban nemcsak kéz'- szerszámokra, nagyobb gé­pekre, öntözőberendezésekre, villanymotorokra is szükség van. Éppen akkor telefonált a bikácsi tsz vezetője, amikor ott jártunk, egy 15 kilcwattos villanymotor iránt érdeklődött. — Az ilyen és hasonló igények kielégítése már egy kicsit bonyo­lultabb. A vállalat ugyanis nem tart raktáron villanymotorokat, nagyteljesítményű szecskázó gé­peket, silózó gépeket, öntözőberen dezéseket és így tovább. De a megrendelést felvesszük, ha a ter­melőszövetkezetben a kért gépet gazdaságosan tudják használni, akkor beszerezzük és rövid időn belül leszállítottuk — mondta a főkönyvelő. Majd hozzátette: — Erre az eljárásra azért van szük­ség, mert olyan tapasztalataink vannak a múltból, hogy a szövet­kezeteknél többször is vásárolnak olyan gépet is. amit nem tud­nak használni. Feleslegesen tarta­nak gazdaságúkban öntözűberen­I formját Julius Caesar. Az évet 365 és negyed napban állapította meg és ezért negyedévenként egy szö­kőnapot iktatott közbe, a ne­gyednapok kiegyenlítésére. Szökő­napként — minden negyedik év­ben — az év utolsó napja után következő napot, február 24-ét je­lölte meg. 1562-ben XIII. Gergely pápa végleg rendezte a jelenleg is ér­vényben lévő 12 hónapos naptárt. Ö is meghagyta február 24-ét, mint szökőnapot. Ezért a szökő évben, február 24-től február 29-ig — a szökőnap közbeiktatása miatt — á névnapok egy nappal eltolódnak. dezéseket és így tovább. El akar­juk kerülni, hogy felesleges kia­dásba bocsátkozzon a szövetkezet. Megtudtuk még, hogy a vállalat tavaly a megye ter­melőszövetkezeteinek 5 125 09!) forint értékű gépeket és me­zőgazdasági szerszámot adott el. De a falun előállott új helyzetből adódóan az idén ennél is jóval nagyobb forgalomra számítanak, s a MEZÖSZÖV ennek lebonyo­lítására is felkészült. Megsajnáltam szegényt, gon­dolkozni kezdtem. Eszembejutott egy történet Bismarck »Gedanken und Erinnerungen«-jéből. Kiho­zattam magamnak az aktákat, óvatosan meglazítottam az irat­kapcsot, s az útlevelet szabadon a legtetejére tettem. Élesen Wehr- hanra néztem: — Remélem, egyszer s minden­korra megérti, hogy az előíráso­kat nem szeghetem meg. Legfel­jebb még annyit tehetek önért, hogy még egyszer adok magának pár shillinget a segélyalapból. Azonnal láttam, hogy a fiú megértett. Amikor pár perc múl­va visszatértem a szobába a pénz­zel, eltűnt a fiú is, eltűnt az út­levél is. Persze azonnal spektá­kulumot rendeztem. Az egész épületet átkutatták, még a W. C.-kbe is benéztek, de Wehrhan- nak örök időkre nyomaveszett. — Micsoda agyafúrt csirkefo­gók vannak a világon! — panasz­kodtam először az útlevelesem- nek, majd Benének. — Látja, Putlitz — vélte Bene —, nem szabad olyan hiszékeny­nek lenni. Magának még sokat kell tanulnia. Időlegesen olyan hírem keletke­Országos svábból Országos svábbált rendez a Ma­gyarországi Német Dolgozók De­mokratikus Szövetsége, valamint a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa és budapesti bizottsága. A hagyományos, népviseleti bemuta­tóval egybekötött bált február 27- én 7 órai kezdettel a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudo­mány Egyetem aulájában és -ösz- szes klubhelyiségében tartják meg. Belépés csak előre megváltott meghívóval. Meghívók a német szövetségnél és annak községi megbízottaméi igényelhetők. zett az emigránsok között, mely sokkal jobb volt annál, semhogy a pártnál hasznomra lehetett vol­na. Újra meg újra meg kellett kérnem G. dr.-t: terjessze zsidó bizottságánál azt a véleményét, hogy ha valaki olyan szemérmet­lenül kockázatos dolgokat csinál, mint én, annak egész biztosan valami magasrangú pártfogója van a Gestaponál. Az a gyanú vi­szont, hogy én talán Gestapo-űgy- nök vagyok, a pártnál szerzett ne­kem bizonyos respektust, .mert ott is mindenki reszketett a titok­zatos besúgóktól. Az egész élet nem állt másból, mint szüntelen lavirozásból és állandó résenlét- ből. Ez kifinomította érzékeinket, és sajátságosán csuclandozta ide­geinket. ANGLIA KISEGÍTI A NÉMET MILITARIZMUST A ZSÁK­UTCÁBÓL Egy új hadsereg szervezőinek tudniuk kell, hogy milyen meg­levő káderekre számíthatnak. De a volt katonák még magában Né­metországban sem nagyon aka­róznak másodszor is lépremenni, ha saját tapasztalataikból tudják, mi vár rájuk. Friss mézet kell tehát a lépre kenni, s feltűnés nélkül tőrbe csalni az embereket. Hitler ismerte a fajtáját. Miért február 24-e a szökőnap a szökőévben ? PUTLITZ; Nem ptor szagból—) C Németországba (43) Fejlesztik a zö'dségtarlósító üzemet a be^íiüdi EzüsUialász Tsz-íien Jól bevált a bonyhádi Ezüstka­lász Termelőszövetkezetben az el" múlt évben a zöldságtartósíló üzem működése. A frissen nem ér tőkésíthető paprikát, uborkát és káposztát a tartósító üzemben be­savanyították és savanyú állapot­ban .hozták forgalomba. A tapasztalatok azt mutatják* hogy a savanyú áruk iránt nagy a kereslet, szinte korlátlan meny- nyiséget tudtak volna eladni. Ezért elhatározták, hogy az idei évben a kertészeti termelés mel­lett továbbfejlesztik a tartósító üzem kapacitását is. A világháborúban részt vett ré­gi katonák Londonban is igyekez­tek megszerezni maguknak a Hil­ler alapította érdemérmet és a frontharcoskeresztet. A listákat a szolgálati rangfokozat megjelölé­sével az én konzulátusi osztályo" mon vezették. Kellő megfontolá­sok alapján saját nevemet nem vezettem fel a listára. Annál job­ban csodálkoztam azon, hogy még az emigrált zsidók is mennyire törték magukat ezekért a náci- kitünteíésekért. Talán nem is annyira a katonai lelkesedés, mint inkább az a hiedelem vezé­relte őket, hogy így kedvezőbb bánásmódban lesz részük. Volt egy időszak, amikor az volt a látszat, hogy ez az illúziójuk va­lóra is válik. A katonai hatóságok előmunká­latai időközben annyira előre­haladtak, hogy Hitler elérkezett­nek látta az időpontot az általá­nos hadkötelezettség bevezetésé­re. 1935 márciusában csapott be a mennykő. Ez alkalommal szeg­te meg Hitler először, teljesen nyíltan a versaillesi szerződést. A nyugati nagyhatalmaknak most erélyesebben kellett volna reagálniuk, mint annak idején Genfben, amikor a nemzetközi jo­gi helyzetet még különbözőkép­pen lehetett magyarázni. A nagyhatalmak ennek ellenére sem szánták rá magukat, hogy egy kategorikus Nem!-mel vála­szoljanak. De mégiscsak tettek egy félreérthetetlenül fenyegető kijelentést. A Stresában összehí­vott konferencián egyértelműen kinyilatkoztatták, hogy ez a szer-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom