Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-23 / 45. szám

I 4 TOLVA MEGYEI VEPŰJSAG 1060. február 23, Ifjú kommunisták termelési híradója Az elmúlt hetekben több olva sónk azzal a kéréssel fordult szer­kesztőségünkhöz, hogy tegyük rendszeressé az üzemekben dolgozó KISZ-brigádok eredményeinek kö zlését. Az ifjúsági brigádok mun­kájáról, életéről lapunkban eddig is rendszeresen tájékoztattuk ol­vasóinkat. A jövőben külön róva tban számolunk be — hetenként egyszer — az ifjúsági brigádokról. Rendszeresen hírt adunk a termelési eredményekről, újítókró l; az ifjúsági brigádok tagjainak kérdéseire ugyancsak e rovatban válaszolunk. Csapó Ilona csak első osztályú árut készít A Tolnai Selyemfonógyár ifjú­sági szövetségének tagjai a kong­resszusi munkaverseny idején rendsáéresen teljesítették vállaló, sukat, s hozzájárultak a gyár múlt évi eredményes munkájához. Az 1959. év tapasztalatait felhasznál­ták a munkaverseny folytatásá­nak kidolgozásakor. Az ifjúsági szövetség tagjainak vállalása az idén magasabb, mint a múlt évi eredmény. Az idén a brigádok és egyéni versenyzők a minőség ja­vításával és a hulladék csökken­tésével és anyagtakarékossággal 340 950 forintot takarítanak meg az év végéig, A kongresszusi versenyt meg­szakítás nélkül folytatták, és a kiegészített vállalásokat a gyár fiataljai most is rendszeresen tel­jesítik. Kiváló eredményt ért el Csapó Ilona szövő, mindössze négy hónapja dolgozik szövőgépen — ezelőtt fonónő volt — és a szö­vődé legjobb dolgozójaként emle­getik. Február második dekádjá- ban például tervét 121 százalékra teljesítette és csak első osztályú árut készített. A szövődében dol­gozik Kirschner Gertrud, tervét a fent említett időszakban 107 szá­zalékra teljesítette, Bényei Júlia, Török Magdolna és Klemm Jan­ka is a legjobbak közé tartozik a selyemfonógyárban. Az ifjúsá­gi szövetség vezetői rendszeresen értékelik a fiatalok munkaverse­nyét és az élenjárók eredményeit az üzemi hangoshíradőn, faliújsá­gon népszerűsítik. Ifjúsági karbantartó brigád a Dunaföldvári Kendergyá rba n A Dunaföldvári Kendergyár karbantartó műhelyének /fiatal­jai ifjúsági brigádot alakítottak. A brigád vezetője ifj. Balogh Bé­la esztergályos. mi ellen oly élesen tiltakoztam telefonon Mr. Coopernél, hogy a legstrammabb náci sem tiltakoz­hatott volna energikusabban. /•Parteigenosse« Bene igazán nem volt valami nagy lumen, soha­sem jött rá, hogy az orránál fog­va vezetem. Mr. Cooper egyetlen hivatalos jelentésemet sem vette komolyan. Megállapodtunk ugyanis, hogy minden ügyről négyszemközt re­ferálok neki, de akkor az igaz­ságnak megfelelően, s ő majd a való tényállás alapján dönt. Ez idő alatt jó néhány veszélyes ná­ci szabotőrt vagy raíináltan álcá­zott kémet sikerült az angol ki­rály őfelsége birodalmától távol­tartanom. És jó néhány német emigránsnak rosszabb dolga lett volna, ha nem tudtam volna Coo­perrel ilyen jól együtt dolgozni. Természetesen dr. G. orvosomat és jóbarátomat családjával együtt kihozattam Berlinből, és megsze­reztem részére az engedélyt, hogy Angliában praktizálhasson. A követségen belül is lehetett néha borsot törni a nácik orra alá. Leghatékonyabb taktikai fo­gásom itt is az volt, hogy ártal­matlan bohócnak vagy gyámolta­lan kétbalkezesnek adtam ki ma­gam. Eszembe jut például egy Wehrhan nevű német fiatalember esete. Egy napon megjelent az én »útlevelesemnél«, s átadta neki papírjait azzal a közléssel, hogy a német hatóságok keresik őt, s most önként akar jelentkezni. Az útleveles hozzám küldte. A fiatalember siralmasan íes­A brigád tagjai április 4-e tisz­teletére vállalták, hogy az új pozdorjalap-üzem első és máso­dik emeletének gépfelállítási munkáit az előírt határidő előtt, a legjobb minőségben végzik el és ezzel 150 ezer forintos megta­karítást érnek el. E munkát ere­detileg ugyanis külső vállalkozó­val akarták elvégeztetni és így a szerelési költségek 250 ezer forin. tot tennének ki. így a munka csak mintegy 100 ezer forintba ke­rül. A brigád tagjai vállalják, hogy munkájuk mellett állandóan fej­lesztik szakmai és elméleti tudá­sukat, amiben segíti őket Sze- leczky Sándor, a gyár fiatal gé­pészmérnöke, aki egyben a sze­relés műszaki feltételeit is bizto­sítja. Az ifjúsági brigád versenyre hívja ki a DUNAROST Vállalat­nál működő többi ifjúsági kar­bantartó brigádokat • • Tolna megye üzemeiben össze­sen 59 ifjúsági brigád dolgozik. * A Bonyhádi Cipőgyárban a fiatalok kérésére a gyár vezetői az egyik szalagot csak fiatalok­kal népesítik be. Ezzel a cipő­gyárban az első ifjúsági szalag alakult meg. A fiatalok termelési eredménye nem marad el a fel­nőttekétől. * A Szekszárdi Autóközlekedési Vállalat fiatal újítói a múlt év­ben 20 ezer forint megtakarítást értek el értékes javaslataik meg­valósításával. * Az üzemek fiataljai 1959-ben a munkaverseny segítségével ösz- szesen 4 561 600 forintot takarítót, tak meg. A dombóvári fűtőház fiataljai, csaknem kétmillió .fo- rintal járultak ehhez hozzá. * A bátaszéki fűtőház három if­júsági brigádját tüntették ki a »Szocialista munka ifjú brigádja« címmel. tett, mosdatlan is volt, mégsem tett rám rossz benyomást. Kikér­deztem. — Halljuk, mi van a rovásán? — Tulajdonképpen semmi. Amennyire megtudhattam, egyik cimborám jelentett fel, akit nem­régiben lecsuktak. Nem sokat spekuláltam, meglógtam. — És most, amikor itt szeren­csésen partot ért, vissza akar menni és le akarja magát fogat­ni? — Nincs más választásom. Há­rom nap óta egy falatot sem et­tem, az éjszakát a Hyde Parkban töltöttem valamelyik pádon. Már fel akartam vágni az ereimet, de még egy borotvapengém sincs. Meg aztán nem akartam kétségbe, ejteni a családomat és a meny­asszonyomat azzal, hogy itt Ang­liában öngyilkossággal vetek vé­get életemnek. Az ifjú teljesen leszámolt ön- magával, nem lehetett eltéríteni kétségbeesett elhatározásától. — Hát jól van — egyeztem bele végül. — Ha ragaszkodik hozzá, adatok magának egy kis összeget a segélyalapból, azzal elment a német diákotthonba, ott majd elalhat és kap valamit enni is. — Időközben majd megérdeklődöm, mikor megy a legközelebbi német hajó Hamburgba. Az útleveles politikai ügybuz­galmában fontoskodni akart, és jelentette az esetet Benének. A »Parteigenosse« nyomban meg­érdeklődte a német hajók me­netrendjét. Mivel — mint meg­tudta — a legközelebbi tíz nap­A tanácsi munka egy termelőszövetkezeti községben Cimontornya is termelőszö- ^ vetkezeti község, amellett, hogy egy országos viszonylatban is jelentős ipari bázissal, bőrgyárral is rendelkezik. Természtes dolog, hogy ez igen jelentős változást hoz majd a községi tanács életében is. Ezentúl a szövetkezeti községben is éppen úgy meglesz a maga je­lentősége a tanácsoknak, mint eddig volt, csak éppen a feladatai lesznek bizonyos tekintetben más jellegűek. Az, hogy milyen változások vár­hatók, tudott dolog és bizonyos tekintetben már most is tapasztal, hatók a változás jelei, noha nem régóta szövetkezeti község Simon- tornya. A minap hosszú időn ke­resztül figyeltem, hogy a lakosság milyen ügyes-bajos dolgokkal ke­resi fel a tanácsot. Sok volt az ügyfél. Az egyik munkakönyv ügyben jött, a másik bejelentke­zés ügyében, a következőnek ta­nácsi igazolványra volt szüksége. „Föld-ügyben”, amely korábban mindennapon volt a tanácsnál, senki sem jött, senki sem rekla­mált. Ez pedig nagyon jelentős dolog, mert éppen ez tükrözi az új, szoci­alista közösség okozta örvendetes változásokat. Varga elv társ, a végrehajtó bizottság elnöke fel­sóhajtott, amikor megterem­tődött az alapja annak, hogy meg­szűnjön a földekkel kapcsolatos töméntelen sok probléma. Ugyan­is a tanács szemszögéből nézve ez lesz az egyik leglényegesebb vál­tozás, bizonyos tekintetben köny- nyítés a község irányító munká­jában. Időközben igen sok tarta­lékterület gyűlt össze a község ha­tárában. Ennek a hasznosítása év- ről-évre nagy gondot jelentett. Nos, ez a probléma most megoldó­dik: a szövetkezeten belül min­den eddigi tartalék területet meg­munkálnak majd. Azelőtt szinte mindennap kellett foglalkozni az olyan panaszokkal, hogy „a szom­széd másfél barázdát elszántott a földemből”, „a szomszéd tehene le. tört tizenöt szál kukoricámat” , „a szomszéd áthajtott kocsijával a vetésemen”, „a szomszéd kivágta a mezsgyében lévő akácfát, pedig az nem is őt illette, hiszen az szem re is inkább az én területemhez tartozott?. \ z ilyen „fülemüle” ügyek- bői aztán gyakran ádáz el­lenségeskedés kezdődött meg szomszéd és szomszéd között. A tanács mit tehetett egyebet, leg­több esetben, minthogy megpró­bálta szép szóval békítgetni az embereket: a tanácsi vezetők, hol az egyikkel, hol a másikkal beszél­gettek. Mindez természetesen sok időt és erőt vett el más, rendsze­rint jelentősebb feladatok megol­dásából. Most, a földrendezéssel meg­szűnnek ezek az egyéni viszályo­kat szülő barázdák és a tanácsnak sem kell elapróznia a munkáját az ilyen csipp-csupp ügyekre. A határban — a tanács nagy erőfeszítései ellenére is évről -év­re maradtak megmunkálatlan föld területek. A szövetkezeti átszerve­zés folytán olyan perspektívát te­remtett meg Simontornyán, hogy egy talpalatnyi megmunkálatlan, hasznosítatlan terület sem ma­rad . Mindehhez kapcsolódik termesze tesen az adófizetéssel járó ugyan­csak elég sok panasz, reklamálás megszűnése, mert hiszen egysze­rűbb lesz a nagy közösség adó­ügyeinek az intézése, mint a sok kisgazdaságé. T'ehát mindenekelőtt egysze­-1- rűbb lesz a tanácsi munka, mint eddig volt. De az egyszerű­södés ellenére is nyugodtan állít­hatjuk, hogy sokoldalú nehéz és nagyon felelősségteljes munkát kell végezniük a tanácsoknak. Arról például egész tanulmányt lehetne írni, hogy milyen felada­ta lesz a termelőszövetkezetek politikai, gazdasági megerősödé­sével kapcsolatban. Még az eddi" ginéi is nagyobb feladatuk lesz, hiszen a közelmúltban pártunk útmutatásai alapján fokozott mér­tékben került előtérbe a szoci­alista nagyüzemi gazdálkodás fej­lesztése. Nyilván, ennek következ­tében a tanácsok feladata is na­gyobb. Pártunk kongresszusa is ilyen szellemben határozta meg a tanácsok feladatait. A falusi ta­nácsok munkáját mindenekelőtt a termelőszövetkezetek eredményein keresztül mérlegelik majd. Tevé­kenységük tehát nem korlátozó­dik a közigazgatási munkára, ha­nem mindenekelőtt a gazdasági építés szervezése, irányítása lesz a fő feladatuk. Itt Simontornyán máris arra törekszik a tanács* hogy a tsz gazdasága a nagyará­nyú felfejlődés ellenére is minél előbb megerősödjön. rPovábbra is a tanács hatás­■*- köre lesz a községfejlesz­tés. A feladatok e téren is növe­kednek majd a lakosság igényei­nek növekedésével és a lehetősé­gek szélesedésével. Jelenleg Simon tornyán nagy te* vek vannak ez­zel kapcsolatban. A község gyá­ri oldalén elkészült a vízmű, de szükséges, hogy megjavítsák a vízellátást a Sió másik oldalán is* Az idén kéítantermes óvodát szándékoznak építeni az újtele­pen, bővítik a villanyhálózatot, új járdát építenek. Mindez sok szervező, irányító munkát igényel majd. A községfejlesztéshez az erők összefogása, feltárása pedig nyilván mindenekelőtt a tanács feladata lesz. B. F. Á megye gépállomásai megkezdték a brigádszállások berendezését A megye gépállomásain a téli hónapokban sem szünetelt a mun­ka. A szerelőcsarnokokban több száz munkás szorgoskodott a traktorok és munkagépek javítá­sában. így a tavalyi szántás-ve­tésre való felkészülés a megye gépállomásain lényegében befeje­ződött. Az erőgépeket és a kora tavaszi munkáknál szükséges i ■ ■ ■ i ban német gőzös nem köt ki Lon­donban, összeköttetésbe lépett a Hapag hajózási társasággal, s meg tudta, hogy a hét végére várnak Southamptonba egy Amerikából érkező hajót. Megállapodtak, hogy a kapitány személyesen fog­ja átadni a delikvenst a ham­burgi rendőrhatóságoknak. Az indulás előtti napon Wehr­han újra megjelent, de nem az útlevelesnél jelentette be magát, hanem nálam. Nyilván bizalmat ébresztettem benne. Teljesen megváltozott embert láttam magam előtt. Meg volt bo­rotválva, szemében józan érte­lem csillogott, hangja biztosan csengett. — fto, hogy van, öngyilkos úr? — üdvözöltem. — Herr Konsul — könyörgött —, segítsen rajtam. Amikor leg­utóbb itt voltam, nem láttam ki­vezető utat. Közben azonban ta­láltam valakit, aki segítségemre lesz. Bizalmasan megmondom ön­nek, hogy holnap én nem megyek Southamptonba. De az isten sze­relmére, adja vissza a papírjai­mat! — Hogy képzeli ezt, kérem? Azt kívánja, hogy maga miatt meg­szegjem hivatali kötelességemet és büntetendő cselekményt köves­sek el? Eléggé igyekeztem magát tegnapelőtt lebeszélni őrült tervé­ről. Ma már az ügy megy a maga hivatalos útján, én többé semmit sem tehetek. — Ha legalább az útlevelemet visszakaphatnám!... (Folytatjuk.) munkagépeket rendbehozták. A Gépállomások Megyei Igazgató­ságán ezzel kapcsolatban azt a felvilágosítást kaptuk, hogy me- gyeszerte megkezdődött a trak­toros brigádszállások berendezé­se. # Megyénkben az idén összesen 79 gépállomási brigádszállás lesz. Ezek többségéhez szállítható háló­kocsi is tartozik. A brigádszállá­sokról 100 termelőszövetkezetet látnak el a gépállomások trak­torokkal és munkagépekkel. Az elmúlt héten 180 erőgépet és az ezekhez tartozó munkagépeket már ki is szállították a traktoro­sok nyári szálláshelyére. A többi gépek munkahelyre szállítását pedig folyamatosan végzik. Előreláthatólag március 1-re a gépállomások minden üzem­képes traktort és munkagépe­ket kiszállítanak a termelő- szövetkezetekbe. A gépállomási vezetők a trak­torosokkal egyetértésben eldön­tötték már azt is, hogy ki, me­lyik brigádhoz tartozik, amelyik termelőszövetkezetben dolgozik. E munkaszervezetek kialakításá­nál figyelembe vették a traktoro­sok kérését. Csaknem valamennyi traktorost abba a termelőszövet­kezetbe osztottak be, amely munkahelyéhez legközelebb esik. így a megye gépállomásai a ren­delkezésükre álló 800 traktorral eredményesebben tudják segíteni a körzetükben lévő közös gazda­ságokat. Megyénk gépállomásainak szak­emberei felmérték már azt is, hogy mennyi munkát kell elvé­gezniük a tavasszal. Eszerint a többi között a télen alakult termelőszövet­kezetekben több mint 50 000 hold föld vár szántásra. amit legelőször és a lehető leg­rövidebb időn belül a traktoro­soknak kell elvégezni. Ezért irá­nyítják a gépeket már most a brigádszállásra. A traktorosok az idő jobbra fordulását várják és azonnal megkezdik az őszről el­maradt mélyszántások elvégzé­sét. Nyugdíjas építőmunkások Az építőmunkások tolnai kul- túrotthonának olvasószobájában látom őket vasárnap délelőttön­ként. Külön asztalnál ülnek. Va­lamennyien nyugdíjas építőmun- károk. A televízió szomszédságában van az cisztaluk. A napilapokat nézegetik és beszélgetnek. Több mint negyven éve annak, hogy ezek az őszhajú emberek, Merkl János bácsi, Echalli Anti bácsi, Müller Józsi bácsi, Wun­derlich Franci bácsi, meg a töb­biek összegyűjtögették a pénzt a munkásotthonra. Azóta minden vasárnap dél- előítjüket itt töltik. Ahogy múltak az évtizedek, változott a berende­zés. Az újságok mellé könyvtárat szerveztek. A könyvtár után rádió következett. Legutóbb pedig a te­levízió tette otthonosabbá az ol­vasószobát. A nyugdíjas építőmunkások összeszokott, hosszú évtizedeket együtt töltő társaságának igen nagy a becsülete a fiatalok köré­ben. Tanácsaikat meghallgatják. Visszaemlékezéseik, élményeik történelmi adalékként szolgálnak. Néhányon már túl vannak a nyolcvanadik éven. Legöregebb társuk Schwébl Józsi bácsi, aki a kilencvenedik évéhez közele­dik, vakon is megteszi, fehérre festett kampósbotjával botorkál­va az utat városvégi lakásától az olvasószobáig. A megszokott egy pohár sör és a kollektíva, a tár­sasági élet hívja, s ő enged a hí­vásnak. ötven év óta nem szakadt el a közösségtől s haláláig ki akar tartani mellette. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom