Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-21 / 44. szám

I960, február 21. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 Ä kongresszusi verseny eredménye az alap az ezóvi munkaversenyben Az üzemi tanács összesítette a dolgozók vállalását a Tolnai Selyemfonógyárban 1959. tavaszán a Tolnai Selyem fonágyár dolgozói is elhatározták, hogy csatlakoznak a kongresszusi versenyhez. Az üzemrészek dolgo­zói elkészítették felajánlásukat, amely szerint az év végéig 372 200 forintos megtakarítást akarnak elérni. A napokban tartottak üzemi ta­nácsülést a gyárban, ahol Novák Nándorné elvtársnő, a szakszer­vezeti bizottság titkára értékelte az 1959. év munkaversenyét. A gyár dolgozói teljesítették felaján­lásukat, annak ellenére, hogy cér- názói, szövődéi és festett fonalak 0.2 százalékos csökkentését nem tudták elérni. A gyár dolgozói összesen 526100 forintot takarítottak meg tavaly a kongresszusi verseny segítségével. Az 1959-es év zárása után a gyár dolgozói, a tömegszervezetek tag­jainak kezdeményezésére kidolgoz ták a munkaverseny tovább foly­tatásának rendjét. A műhelyré­szek dolgozói felajánlását össze­sítették és elkészítették a gyár 1960-as munkaverseny tervét. A múlt évi tapasztalatok fel- használásával az idén még na­gyobb követelményeket állítottak .maguk elé a gyár dogozói az egész évre szóló munkaverseny­ben. Tavaly ugyanis az év végén a munkaverseny eredménye­ként megtakarított összeg öt- százhuszonhatezer forint volt, az idei vállalás pedig 607 500 forint megtakarítását írja elő. A munkaverseny folytatásának módját, az értékelés és jutalma­zás rendjét üzemi tanácsülésen tárgyalták a gyárban. A tanács­ülésen ismertették, hogy egy-egy üzemrész dolgozóinak vállalása mennyivel segíti a gyár hétszáz dolgozójának ígéretét megvalósí­tani. A gubóraktárban, gondosabb válogatással osztályozással ötven­ezer forint megtakarítást érnek el az idén. A fonodában az anyagkihasz­nálással, gondosabb fonással 220 kiló gubót takarítanak meg és a fonál minőségét tíz százalékkal javítják, 814 000 forint értékben. Az elsőosztályú áruk arányának növelése, a selyemszobai hulladék csökkentése, a cérnázói, a szövő­déi megtakarítás, a festődé dol­gozóinak munkája, a karbantar­tók munkaversenye további há­romszázezer forintos megtakarí­tást eredményez. Saját erőből a gyárban jelentős ér tékű, 250 000 forint, felújítási mun Országos viszonylatban Tolna megyében fordítanak legtöbbet könyvtárak fejlesztésére Az elmúlt év során az ország három megyéjében vezették be kísérletképpen a falusi könyvtá­rak tanácsosítását, amit azonban csak Tolna megyében hajtottak végre teljes egészében. A könyv­táraknak tanácsi kezelésbe tör­tént vétele várakozáson felüli eredményt hozott. Míg a megye 102 községi és 45 tanyai nép­könyvtárának állománya 1958- ban 65 000 kötet volt, 1959-ben a tanácsosítás első esztendejében 93 000-re emelkedett a könyvállo­mány és tízzel a tanyai könyvtá­rak száma. A tanácsok 24 000 kö­tettel gyarapították a gondjaik­ra bízott könyvtárakat, s 650 000 forintot fordítottak a könyvtárak fejlesztésére. A jelentős anyagi támogatás fontos eredménye, hogy gyarapodott az önállóan el­helyezett könyvtárak száma, s je­lenleg 80 falusi népkönyvtárnak van saját helyisége, sőt több olyan népkönyvtár is van, amely olva­sóteremmel is rendelkezik. A je­lentős anyagi támogatásnak meg­felelően növekedett az olvasók és az olvasott könyvek száma: 23 000 dolgozó látogatta az elmúlt évben falusi könyvtárainkat, akik 332 000 kötet könyvet olvastak el egy esztendő alatt. A tanácsok az idén ismét jelen­tős mértékben támogatják a gondjaikra bízott könyvtárakat. Könyvvásárlásra ebben az évben is körülbelül 800 000 forintot for­dítanak, tehát annyit, mint az el­múlt évben. Ugyanakkor azonban 300 000 forint jut a könyvtárak berendezésének gyarapítására, csinosabbá, otthonosabbá tételé­re. Ez az összeg olyan tekinté­lyes, hogy méltán lehetünk rá fiz amerikai gazdasági élet furcsaságai Az Egyesült Államok gazdasági létének talán a legfantisztiku- ibb jellegzetessége, hogy a kor­ány percenként ezer dollárt for- t a farmerek által termelt bú- tfeleslegek felvásárlására. büszkék, mert az egész országban a Tolna megyei tanácsok fordíta­nak legtöbb pénzt könyvtáraik fejlesztésére és gyarapítására, a községek számához viszonyítva. Falusi népkönyvtáraink előtt most újabb feladat áll. Elsősorban az olvasómozgalmat kell valóban tömegmozgalommá növelni. Ezt a célt szolgálják azok az utcai, vagy a könyvtárakban elhelyezett vit­rinek, amelyekkel az idén csak­nem valamennyi könyvtárat fel­szerelnek. Kiállítások, az újonnan vásárolt könyvek jegyzéke hívja fel ezekben a tárolókban majd az olvasók figyelmét egy-egy könyv­re, vagy irodalmi évfordulóra. — Ugyanakkor gyarapítják a könyv- ankétok és elsősorban az író­olvasó találkozók számát. Az első ilyenre március 13-án kerül sor ebben az évben, amikor jeles írónk, Szabó Pál Alsónánára láto­gat, hogy találkozzék olvasóival. %• (MM) kát is elvégeznek, miután nem kapnak kivitelezőt a felújítási és épületkarbantartási munkálat­ok elvégzésére. Tervezik a gyár­ban, hogy a tervezett felújítási munkán kívül 18 ezer forint ér­tékű javítást, felújítást is elvé­geznek. A gyár üzemi tanácsa, vezetői a tanácsülés után a dolgozók ösz- szesített vállalását közszemlére tette azzal a céllal, hogy a dolgozók észrevételeiket utólago­san is megtehessék. Ezzel egyidő- ben gondoskodtak arról is, hogy a dalgozók munkájához, a válla­lás teljesítéséhez a segítséget meg adják. Önkéntes rendőrök Nálunk a rend és a köztulajdon védelme nem kimondottan rend­őri feladat, hanem ma már min­den becsületes ember közös ügye lett. A rendháborítók és a köztulaj­don fosztogatói közvetlenül vagy közvetve mindannyiunk ártal­mára vannak. Sokat találkozom újabban kék karszalagos, civilruhás emberek­kel. Városon, falun egyaránt meg­találhatók: önkéntes rendőrök. De nemcsak találkozom velük. Hallottam is felőlük egyet-mást. Egyik járási székhelyünkön botránycsinálót fékeztek meg a járókelők legnagyobb megelége­désére. Más helyen a köztulajdon fosztogatóit fülelték le. Legutóbb pedig, ahogy értesültem, egy gyil­kos nyomára vezették a nyomozó szerveket. Kik ezek az önkéntes rendőrök? Valamennyien dolgozó embe­rek. A legkülönfélébb munkate­rületeken folytatnak munkát. Heti négy órás önkéntes rendőri szolgálatukat ellenszolgáltatás nélkül, társadalmi munkaként végzik. Fő feladatuk a köz- és a személyi vagyon védelme, a köz- erkölcs és a rendbontás ellen vé­tők elleni küzdelem. Az önkéntes rendőri munkát vállalók száma egyre nagyobb lesz. Többségük pártonkívüli. — Nem »különleges« emberek. Nem rendkívüli feladatra vállalkoztak. Egyszerű ember valamennyi, kö­zös ismertető jelük: a becsületes­ség. Tevékenységük dolgozó népünk egyre növekvő öntudatáról, a tár­sadalmi tulajdon, a rend megőr­zésével szembeni felelősségéről tanúskodik. (- h -) Munkára készen áll a traktoros brigád KÍVÜLRŐL SZEMLÉLVE is észre lehet venni, hogy tart még a holtszezon a tamási gépállomá­son. Tengelyig érő sárban, kato­nás rendben sorakoznak a trak­torok, vetőgépek és műtrágyaszó­rók a többi munkagéppel együtt. A traktoros brigádvezető az iro­dában tesz-vesz, a tehergépkocsi sofőrje pedig a tavaszt várja, hogy minél több üzemanyagot szállíthasson a szántóvető gépek­nek. A jól fűtött szerelőcsarnok­ban ellenben serényen munkál­kodnak a gépjavító brigádok, de már ők is lassan az utolsó simí­tásokat végzik. A traktorosok pe­dig lázasan készülnek a tavaszi munkák megkezdésére. — Én néhány nappal ezelőtt jöttem meg az üdülőből. Nekem most aztán van egy kis hajrá­munka — mondpa Török Sándor, a tamási Vöirös Szikra Tsz tagja, a gépállomás egyik legjobb trak­torvezetője. Munkatársaitól tudtam meg, hogy kétheti jutalom üdülésben vett részt, mert tavaly közel fél­ezer normálholddal teljesítette túl tervét, és 7 év óta a gépállo­más egyik legjobb dolgozója. Mi­előtt elment üdülni, kikötötte, hogy távollétében ne nyúljon sen­ki a gépéhez, jelen akar lenni, amikor javítják. Ezért mondta hát, hogy neki van most egy kis hajrá-munkája. Tudniillik a trak. toros brigád, amelyhez tartozik, már menetre készen áll. A jövő héten traktorokkal és munkagé­pekkel együtt kiköltöznek a bri­gádszállásra, a Vörös Szikra Ter­melőszövetkezetbe. TÖRÖK SÁNDOR és Varga Fe­renc egy brigádban dolgoznak. Az utóbbi traktoros éppen egy négy­zetes kukoricavetőgéppel bajló­dott, mikor a gépállomáson jár­tam. — Indulás előtt át kell néznünk a gépeken mindent, nem szeret­nénk, ha munka közben romlana el a masina. Az a helyzet ugyan­is, hogy a brigádnak az idén ala­posan meg kell fogni a munka végét, mert a Szikra területe két­szeresére növekedett. Gépet meg — úgy tudom hármat kapunk összesen. De hát majd igyekszünk, hogy a szövetkezet vezetőségének ne legyen a gépállomásra pana­sza — mondja Varga Ferenc. — Milyen tervei vannak erre az évre — kérdeztem. — Zetor traktorommal 1500 normálhold munkát akarok elvé- vezni az idén — hangzott a szűk­szavú, de nagyon határozott vá­lasz. A két jól dolgozó traktorostól kapott információt a Vörös Szik­ra traktoros birgádvezetője, La- padák József egészítette ki: — Tavaly az első szezonmun­kában 2000 normálholdat kellett elvégezni a brigádnak. Az idei terv pedig 4100 normálhold elvég­zését írja elő a tavaszi idényre. Ez a Vörös Szikra Tsz földterüle­tének növekedéséből adódik. De bízom abban, hogy el tudja vé­gezni a brigád. A gépeket jól ki­javítottuk. Még e héten elkészül Török Sándor traktora is és akkor hurcolkodunk ki a határba. A szántás-vetés megkezdését a ter­melőszövetkezetben várjuk. Ha rá lehet menni a földre, folytat­juk tovább a trágyahordást, ha az idő alkalmas lesz, akkor meg azonnal kezdjük a szántást vetést; A brigádom erre is készen áll. NEM ÉRDEKTELEN ehhez még hozzátenni, hogy a tamási gépál­lomás többi traktoros brigádja is felkészült már a tavaszi munkák megkezdésére. A Lapadát brigád hoz hasonlóan nyári szálláshelye­ikre költöznek a traktorosok, s mihelyt lehet munkához látnak. A gépállomás dolgozói pedig fogad- koznak, hogy minden lehetőt meg megtesznek, hogy többet teremje­nek a termelőszövetkezeti nagy- táblák, hogy öregbítsék hírnevü­ket. Bízunk benne, hogy így lesz; Dorogi Erzsébet Csalt, sikkasztott — börtönbe került A szekszárdi járásbíróság Szi­get Ferenc tanácsa Rácz János 1937-ben született decsi lakost 13 rendbeli személyi tulajdon sérel­mére elkövetett csalás és egy rendbeli társadalmi tulajdon sé­relmére elkövetett sikkasztás bűn­tette miatt 2 évi börtönbüntetés­re és 3 évi jogvesztésre ítélte. Rácz János büntetett előéletű. Két alkalommal volt büntetve csalás miatt. Amikor sor került erre a tárgyalásra, éppen a máso­dik büntetését töltötte. Rácz al­kalmi munkával foglalkozott. A múlt év tavaszán vállalkozott ar­ra, hogy Szilágyi Kálmán decsi Néha a pincér Is mesial Egyik napról a másikra be­zárták a Kispipát. — Vajon miért, ötlött egy pillanatra a járókelő eszébe. — Hiszen mennyire közkedvelt lett az utóbbi időben a három év előtti lebúj. De bent, mintha szólna a ze­ne. Valami titokzatos szekta ütötte fel benne főhadiszállá­sát? Az udvar sötét. A konyha ha­talmas tűzhelye hidegen ter­peszkedik. Rettenetes dúlás nyomai mindenütt. A falak itt- ott kibontva. És üres az egész étterem. Elköltöztek tán? Pedig milyen jó halászlét lehetett itt kapni... Az utcai szoba világos. Min­den más itt, mint néhány nap­pal ezelőtt. Az asztalok egymás­ra rakva, a tányérok, a jól is­mert cseréptálak hosszasan fel- tornyozva. Csak a feljáró előtt áll néhány megtérített asztal, pontosabban mondva, borosüve­gekkel megrakva. Az asztalok körül helyet foglal — a vendéglő egész személy­zete. Ritka pillanat; a szakács­nőket hallani. Eddig látni sem lehetett őket. Amíg a vendég szórakozott, mulatott, ők ott szorgoskodtak a tűzhely körül. Most hallani, ahogyan Bujosits Lenke, Szamosujvári Rudolfné és az utánpótlás: Dittrich Ilona, Fodor Rozika — énekelnek. De énekel Papp József, a máskor csendes üzletvezető, Simon Já­nos, a barátságos Hídvégi Já­nos bácsi, és a Pipa valamennyi pincére. Még táncra is kere­kednek. Csak egyedül Kolep Kunó maradt hű a foglalkozásá­hoz, a sarokban a kályha mel­lett fáradhatatlanul húzza a harmonikáját. — Egyszer ránkfér a szórako­zás — mondja az üzletvezető. —: Három év óta — mióta az újjá­rendezett Kispipa megnyílt, most találkozik így először a személyzet. Egyik leadta, a má­sik felvette a szolgálatot. Most, abból az alkalomból, hogy át­építés kezdődött, összejöttünk egy kis szórakozásra. Három év óta van ez a személyzet. — Két hét múlva megnyílik a Kispipa, megszépítve, kibő­vítve. Negyven férőhellyel lesz nagyobb. A konyha nagyméretű villanytűzhelyet, két hűtőszek­rényt kap, univerzális munka­gépeket. Személyzeti öltözőt, zu­hanyozót, külön a férfiak, külön a nők részére. — Három évvel ezelőtt »füs­tölt a Pipa«. Most kicsi lett a Pipa — mondja Hídvégi János bácsi. — Akkor hetente elég volt öt kiló hal, most nem elég kétszáz. — Most, az átalakítás után még nagyobb munkakedv­vel szolgáljuk a vendégeket. — Ezt, az új Pipát ünnepel­jük most. Lám, egyszer a pincér is mulathat,.. lakosnál 25 000 vályogot vet. A munkára 130 forint előleget vett fel, amelyet nem adott vissza és a munkát sem végezte el. Zrinyi József decsi lakost ugyancsak ha­sonló módon csapta be. Később a Nagytormási Állami Gazdaságban, mint cséplőmunkás dolgozott. Itt ajánlatot tett több személynek, hogy búzát ad el, amelyet a gépnél keresett. Blesz Jánostól 300 forint és több sze­mélytől különböző összegű előle­geket vett fel. Végül sem a bú­zát nem szállította le, sem pedig az előleget nem adta vissza. Mözs községben is megjelent, ahol ugyancsak több csalást kö­vetett el. Erdélyi Józsefnek ku­koricát ajánlott eladásra. Tőle 1500 forintot vett fel előlegként. A pénzt nem adta vissza, de a ku­korica szállítása is elmaradt. Az ősz folyamán több mözsi sze­mélynek ajánlotta, hogy levágja a kukoricaszárt bizonyos fizet­ségért. Bartók Ádámnénak jelen­tette is, hogy levágta, amiért fel­vette a munkadíjat, végül kide­rült, hogy nem végezte el a mun­kát. Hasonló módon csaota he Izsák Pált is. Ezen kívül több, különböző községekben lakó sze­mélyt csapott be más-más fon­dorlattal. Dusnok községben — amikór már szökésben volt — több ci­gánnyal társult és a Kiskunsági Állami Gazdaság juhászföldi üzemegységébe ment dolgozni. Itt megbízást kapott munkások to­borzására. A jelentkező munká­sok útiköltségére 1160 forint elő­leget vett fel. Ezzel a pénzzel no­vember 2-ig el kellett volna szá­molnia. A pénzt kártyára, italra, részben pedig családja fenntartá­sára fordította. A tárgyalás során Rácz beis­merő vallomást tett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom