Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-21 / 44. szám
I960, február 21. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 Ä kongresszusi verseny eredménye az alap az ezóvi munkaversenyben Az üzemi tanács összesítette a dolgozók vállalását a Tolnai Selyemfonógyárban 1959. tavaszán a Tolnai Selyem fonágyár dolgozói is elhatározták, hogy csatlakoznak a kongresszusi versenyhez. Az üzemrészek dolgozói elkészítették felajánlásukat, amely szerint az év végéig 372 200 forintos megtakarítást akarnak elérni. A napokban tartottak üzemi tanácsülést a gyárban, ahol Novák Nándorné elvtársnő, a szakszervezeti bizottság titkára értékelte az 1959. év munkaversenyét. A gyár dolgozói teljesítették felajánlásukat, annak ellenére, hogy cér- názói, szövődéi és festett fonalak 0.2 százalékos csökkentését nem tudták elérni. A gyár dolgozói összesen 526100 forintot takarítottak meg tavaly a kongresszusi verseny segítségével. Az 1959-es év zárása után a gyár dolgozói, a tömegszervezetek tagjainak kezdeményezésére kidolgoz ták a munkaverseny tovább folytatásának rendjét. A műhelyrészek dolgozói felajánlását összesítették és elkészítették a gyár 1960-as munkaverseny tervét. A múlt évi tapasztalatok fel- használásával az idén még nagyobb követelményeket állítottak .maguk elé a gyár dogozói az egész évre szóló munkaversenyben. Tavaly ugyanis az év végén a munkaverseny eredményeként megtakarított összeg öt- százhuszonhatezer forint volt, az idei vállalás pedig 607 500 forint megtakarítását írja elő. A munkaverseny folytatásának módját, az értékelés és jutalmazás rendjét üzemi tanácsülésen tárgyalták a gyárban. A tanácsülésen ismertették, hogy egy-egy üzemrész dolgozóinak vállalása mennyivel segíti a gyár hétszáz dolgozójának ígéretét megvalósítani. A gubóraktárban, gondosabb válogatással osztályozással ötvenezer forint megtakarítást érnek el az idén. A fonodában az anyagkihasználással, gondosabb fonással 220 kiló gubót takarítanak meg és a fonál minőségét tíz százalékkal javítják, 814 000 forint értékben. Az elsőosztályú áruk arányának növelése, a selyemszobai hulladék csökkentése, a cérnázói, a szövődéi megtakarítás, a festődé dolgozóinak munkája, a karbantartók munkaversenye további háromszázezer forintos megtakarítást eredményez. Saját erőből a gyárban jelentős ér tékű, 250 000 forint, felújítási mun Országos viszonylatban Tolna megyében fordítanak legtöbbet könyvtárak fejlesztésére Az elmúlt év során az ország három megyéjében vezették be kísérletképpen a falusi könyvtárak tanácsosítását, amit azonban csak Tolna megyében hajtottak végre teljes egészében. A könyvtáraknak tanácsi kezelésbe történt vétele várakozáson felüli eredményt hozott. Míg a megye 102 községi és 45 tanyai népkönyvtárának állománya 1958- ban 65 000 kötet volt, 1959-ben a tanácsosítás első esztendejében 93 000-re emelkedett a könyvállomány és tízzel a tanyai könyvtárak száma. A tanácsok 24 000 kötettel gyarapították a gondjaikra bízott könyvtárakat, s 650 000 forintot fordítottak a könyvtárak fejlesztésére. A jelentős anyagi támogatás fontos eredménye, hogy gyarapodott az önállóan elhelyezett könyvtárak száma, s jelenleg 80 falusi népkönyvtárnak van saját helyisége, sőt több olyan népkönyvtár is van, amely olvasóteremmel is rendelkezik. A jelentős anyagi támogatásnak megfelelően növekedett az olvasók és az olvasott könyvek száma: 23 000 dolgozó látogatta az elmúlt évben falusi könyvtárainkat, akik 332 000 kötet könyvet olvastak el egy esztendő alatt. A tanácsok az idén ismét jelentős mértékben támogatják a gondjaikra bízott könyvtárakat. Könyvvásárlásra ebben az évben is körülbelül 800 000 forintot fordítanak, tehát annyit, mint az elmúlt évben. Ugyanakkor azonban 300 000 forint jut a könyvtárak berendezésének gyarapítására, csinosabbá, otthonosabbá tételére. Ez az összeg olyan tekintélyes, hogy méltán lehetünk rá fiz amerikai gazdasági élet furcsaságai Az Egyesült Államok gazdasági létének talán a legfantisztiku- ibb jellegzetessége, hogy a korány percenként ezer dollárt for- t a farmerek által termelt bú- tfeleslegek felvásárlására. büszkék, mert az egész országban a Tolna megyei tanácsok fordítanak legtöbb pénzt könyvtáraik fejlesztésére és gyarapítására, a községek számához viszonyítva. Falusi népkönyvtáraink előtt most újabb feladat áll. Elsősorban az olvasómozgalmat kell valóban tömegmozgalommá növelni. Ezt a célt szolgálják azok az utcai, vagy a könyvtárakban elhelyezett vitrinek, amelyekkel az idén csaknem valamennyi könyvtárat felszerelnek. Kiállítások, az újonnan vásárolt könyvek jegyzéke hívja fel ezekben a tárolókban majd az olvasók figyelmét egy-egy könyvre, vagy irodalmi évfordulóra. — Ugyanakkor gyarapítják a könyv- ankétok és elsősorban az íróolvasó találkozók számát. Az első ilyenre március 13-án kerül sor ebben az évben, amikor jeles írónk, Szabó Pál Alsónánára látogat, hogy találkozzék olvasóival. %• (MM) kát is elvégeznek, miután nem kapnak kivitelezőt a felújítási és épületkarbantartási munkálatok elvégzésére. Tervezik a gyárban, hogy a tervezett felújítási munkán kívül 18 ezer forint értékű javítást, felújítást is elvégeznek. A gyár üzemi tanácsa, vezetői a tanácsülés után a dolgozók ösz- szesített vállalását közszemlére tette azzal a céllal, hogy a dolgozók észrevételeiket utólagosan is megtehessék. Ezzel egyidő- ben gondoskodtak arról is, hogy a dalgozók munkájához, a vállalás teljesítéséhez a segítséget meg adják. Önkéntes rendőrök Nálunk a rend és a köztulajdon védelme nem kimondottan rendőri feladat, hanem ma már minden becsületes ember közös ügye lett. A rendháborítók és a köztulajdon fosztogatói közvetlenül vagy közvetve mindannyiunk ártalmára vannak. Sokat találkozom újabban kék karszalagos, civilruhás emberekkel. Városon, falun egyaránt megtalálhatók: önkéntes rendőrök. De nemcsak találkozom velük. Hallottam is felőlük egyet-mást. Egyik járási székhelyünkön botránycsinálót fékeztek meg a járókelők legnagyobb megelégedésére. Más helyen a köztulajdon fosztogatóit fülelték le. Legutóbb pedig, ahogy értesültem, egy gyilkos nyomára vezették a nyomozó szerveket. Kik ezek az önkéntes rendőrök? Valamennyien dolgozó emberek. A legkülönfélébb munkaterületeken folytatnak munkát. Heti négy órás önkéntes rendőri szolgálatukat ellenszolgáltatás nélkül, társadalmi munkaként végzik. Fő feladatuk a köz- és a személyi vagyon védelme, a köz- erkölcs és a rendbontás ellen vétők elleni küzdelem. Az önkéntes rendőri munkát vállalók száma egyre nagyobb lesz. Többségük pártonkívüli. — Nem »különleges« emberek. Nem rendkívüli feladatra vállalkoztak. Egyszerű ember valamennyi, közös ismertető jelük: a becsületesség. Tevékenységük dolgozó népünk egyre növekvő öntudatáról, a társadalmi tulajdon, a rend megőrzésével szembeni felelősségéről tanúskodik. (- h -) Munkára készen áll a traktoros brigád KÍVÜLRŐL SZEMLÉLVE is észre lehet venni, hogy tart még a holtszezon a tamási gépállomáson. Tengelyig érő sárban, katonás rendben sorakoznak a traktorok, vetőgépek és műtrágyaszórók a többi munkagéppel együtt. A traktoros brigádvezető az irodában tesz-vesz, a tehergépkocsi sofőrje pedig a tavaszt várja, hogy minél több üzemanyagot szállíthasson a szántóvető gépeknek. A jól fűtött szerelőcsarnokban ellenben serényen munkálkodnak a gépjavító brigádok, de már ők is lassan az utolsó simításokat végzik. A traktorosok pedig lázasan készülnek a tavaszi munkák megkezdésére. — Én néhány nappal ezelőtt jöttem meg az üdülőből. Nekem most aztán van egy kis hajrámunka — mondpa Török Sándor, a tamási Vöirös Szikra Tsz tagja, a gépállomás egyik legjobb traktorvezetője. Munkatársaitól tudtam meg, hogy kétheti jutalom üdülésben vett részt, mert tavaly közel félezer normálholddal teljesítette túl tervét, és 7 év óta a gépállomás egyik legjobb dolgozója. Mielőtt elment üdülni, kikötötte, hogy távollétében ne nyúljon senki a gépéhez, jelen akar lenni, amikor javítják. Ezért mondta hát, hogy neki van most egy kis hajrá-munkája. Tudniillik a trak. toros brigád, amelyhez tartozik, már menetre készen áll. A jövő héten traktorokkal és munkagépekkel együtt kiköltöznek a brigádszállásra, a Vörös Szikra Termelőszövetkezetbe. TÖRÖK SÁNDOR és Varga Ferenc egy brigádban dolgoznak. Az utóbbi traktoros éppen egy négyzetes kukoricavetőgéppel bajlódott, mikor a gépállomáson jártam. — Indulás előtt át kell néznünk a gépeken mindent, nem szeretnénk, ha munka közben romlana el a masina. Az a helyzet ugyanis, hogy a brigádnak az idén alaposan meg kell fogni a munka végét, mert a Szikra területe kétszeresére növekedett. Gépet meg — úgy tudom hármat kapunk összesen. De hát majd igyekszünk, hogy a szövetkezet vezetőségének ne legyen a gépállomásra panasza — mondja Varga Ferenc. — Milyen tervei vannak erre az évre — kérdeztem. — Zetor traktorommal 1500 normálhold munkát akarok elvé- vezni az idén — hangzott a szűkszavú, de nagyon határozott válasz. A két jól dolgozó traktorostól kapott információt a Vörös Szikra traktoros birgádvezetője, La- padák József egészítette ki: — Tavaly az első szezonmunkában 2000 normálholdat kellett elvégezni a brigádnak. Az idei terv pedig 4100 normálhold elvégzését írja elő a tavaszi idényre. Ez a Vörös Szikra Tsz földterületének növekedéséből adódik. De bízom abban, hogy el tudja végezni a brigád. A gépeket jól kijavítottuk. Még e héten elkészül Török Sándor traktora is és akkor hurcolkodunk ki a határba. A szántás-vetés megkezdését a termelőszövetkezetben várjuk. Ha rá lehet menni a földre, folytatjuk tovább a trágyahordást, ha az idő alkalmas lesz, akkor meg azonnal kezdjük a szántást vetést; A brigádom erre is készen áll. NEM ÉRDEKTELEN ehhez még hozzátenni, hogy a tamási gépállomás többi traktoros brigádja is felkészült már a tavaszi munkák megkezdésére. A Lapadát brigád hoz hasonlóan nyári szálláshelyeikre költöznek a traktorosok, s mihelyt lehet munkához látnak. A gépállomás dolgozói pedig fogad- koznak, hogy minden lehetőt meg megtesznek, hogy többet teremjenek a termelőszövetkezeti nagy- táblák, hogy öregbítsék hírnevüket. Bízunk benne, hogy így lesz; Dorogi Erzsébet Csalt, sikkasztott — börtönbe került A szekszárdi járásbíróság Sziget Ferenc tanácsa Rácz János 1937-ben született decsi lakost 13 rendbeli személyi tulajdon sérelmére elkövetett csalás és egy rendbeli társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás bűntette miatt 2 évi börtönbüntetésre és 3 évi jogvesztésre ítélte. Rácz János büntetett előéletű. Két alkalommal volt büntetve csalás miatt. Amikor sor került erre a tárgyalásra, éppen a második büntetését töltötte. Rácz alkalmi munkával foglalkozott. A múlt év tavaszán vállalkozott arra, hogy Szilágyi Kálmán decsi Néha a pincér Is mesial Egyik napról a másikra bezárták a Kispipát. — Vajon miért, ötlött egy pillanatra a járókelő eszébe. — Hiszen mennyire közkedvelt lett az utóbbi időben a három év előtti lebúj. De bent, mintha szólna a zene. Valami titokzatos szekta ütötte fel benne főhadiszállását? Az udvar sötét. A konyha hatalmas tűzhelye hidegen terpeszkedik. Rettenetes dúlás nyomai mindenütt. A falak itt- ott kibontva. És üres az egész étterem. Elköltöztek tán? Pedig milyen jó halászlét lehetett itt kapni... Az utcai szoba világos. Minden más itt, mint néhány nappal ezelőtt. Az asztalok egymásra rakva, a tányérok, a jól ismert cseréptálak hosszasan fel- tornyozva. Csak a feljáró előtt áll néhány megtérített asztal, pontosabban mondva, borosüvegekkel megrakva. Az asztalok körül helyet foglal — a vendéglő egész személyzete. Ritka pillanat; a szakácsnőket hallani. Eddig látni sem lehetett őket. Amíg a vendég szórakozott, mulatott, ők ott szorgoskodtak a tűzhely körül. Most hallani, ahogyan Bujosits Lenke, Szamosujvári Rudolfné és az utánpótlás: Dittrich Ilona, Fodor Rozika — énekelnek. De énekel Papp József, a máskor csendes üzletvezető, Simon János, a barátságos Hídvégi János bácsi, és a Pipa valamennyi pincére. Még táncra is kerekednek. Csak egyedül Kolep Kunó maradt hű a foglalkozásához, a sarokban a kályha mellett fáradhatatlanul húzza a harmonikáját. — Egyszer ránkfér a szórakozás — mondja az üzletvezető. —: Három év óta — mióta az újjárendezett Kispipa megnyílt, most találkozik így először a személyzet. Egyik leadta, a másik felvette a szolgálatot. Most, abból az alkalomból, hogy átépítés kezdődött, összejöttünk egy kis szórakozásra. Három év óta van ez a személyzet. — Két hét múlva megnyílik a Kispipa, megszépítve, kibővítve. Negyven férőhellyel lesz nagyobb. A konyha nagyméretű villanytűzhelyet, két hűtőszekrényt kap, univerzális munkagépeket. Személyzeti öltözőt, zuhanyozót, külön a férfiak, külön a nők részére. — Három évvel ezelőtt »füstölt a Pipa«. Most kicsi lett a Pipa — mondja Hídvégi János bácsi. — Akkor hetente elég volt öt kiló hal, most nem elég kétszáz. — Most, az átalakítás után még nagyobb munkakedvvel szolgáljuk a vendégeket. — Ezt, az új Pipát ünnepeljük most. Lám, egyszer a pincér is mulathat,.. lakosnál 25 000 vályogot vet. A munkára 130 forint előleget vett fel, amelyet nem adott vissza és a munkát sem végezte el. Zrinyi József decsi lakost ugyancsak hasonló módon csapta be. Később a Nagytormási Állami Gazdaságban, mint cséplőmunkás dolgozott. Itt ajánlatot tett több személynek, hogy búzát ad el, amelyet a gépnél keresett. Blesz Jánostól 300 forint és több személytől különböző összegű előlegeket vett fel. Végül sem a búzát nem szállította le, sem pedig az előleget nem adta vissza. Mözs községben is megjelent, ahol ugyancsak több csalást követett el. Erdélyi Józsefnek kukoricát ajánlott eladásra. Tőle 1500 forintot vett fel előlegként. A pénzt nem adta vissza, de a kukorica szállítása is elmaradt. Az ősz folyamán több mözsi személynek ajánlotta, hogy levágja a kukoricaszárt bizonyos fizetségért. Bartók Ádámnénak jelentette is, hogy levágta, amiért felvette a munkadíjat, végül kiderült, hogy nem végezte el a munkát. Hasonló módon csaota he Izsák Pált is. Ezen kívül több, különböző községekben lakó személyt csapott be más-más fondorlattal. Dusnok községben — amikór már szökésben volt — több cigánnyal társult és a Kiskunsági Állami Gazdaság juhászföldi üzemegységébe ment dolgozni. Itt megbízást kapott munkások toborzására. A jelentkező munkások útiköltségére 1160 forint előleget vett fel. Ezzel a pénzzel november 2-ig el kellett volna számolnia. A pénzt kártyára, italra, részben pedig családja fenntartására fordította. A tárgyalás során Rácz beismerő vallomást tett.
