Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-20 / 16. szám

1960. január 20. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG A CSERÉLJÜK KI TAPÁSZTALATÁINKAT 11 termelőszövetkezeti demokrácia biztosítása a nagy szövetkezetekben A termelőszövetkezeti életről ma már ném elméletből és más országokban szerzett tapasztala­tok, banem a magunk gyakorlata alapján tudunk beszélni és tudjuk elemezni ilyen irányú munkán­kat. A mai helyzetben ennek óriási jelentősége van, amikor új tsz-ek jönnek létre, a régiek pe­dig gazdaságilag és számszerűen is óriási mértékben fejlődnek. Ebben a gyors fejlődési szakasz­ban nagy szükség van arra, hogy állandóan elemezzük a termelő- szövetkezetünk munkáját és éle­tét. A mai helyzetben az egyik legfontosabb dolog a vezetés helyes megszervezése. Ez csak úgy lehetséges, ha az az alapszabály szellemében, az alap­szabály szerint történik. Az alapszabály szerinti veze­tés. a termelőszövetkezetekben elsősorban azt jelenti, hogy érvényesíteni kell a szövetke­zeti demokráciát. A vezetésben ki kell domborítani aztv hogy a termelőszövetkezet gazdája az egész tagság. A ter­melőszövetkezet vezetésének mód­szere tehát egyrészt a szövetkezeti demokrácián, vagyis a tagoknak, a vezetésbe való bevonásán, más­részt a termelőszövetkezeti ve­zetők egyéni felelősségén, más­szóval a vezető utasítási jogán és peszámolási kötelezettségén nyug­szik. Ennek a két módszernek az egységes, helyes alkalmazásával lehet a termelőszövetkezetet ered­ményesen vezetni. Az elmondottaknak a gyakorlati megoldása az egyik legnehezebb' téladat különösen a nagy termelő- szövetkezetben. Egy-két vonatkozásban ezt a problémát szeretném megvilágí­tani a mi termelőszövetkezetünk életéből. Termelőszövetkezetünk 8000 kh-on gazdálkodik 4 üzem­egységre tagolva, 1200 taggal. Hogyan oldottuk meg a termelő­szövetkezeti tagok bevonását a ve­zetésbe? A termelőszövetkezeti demokrácia biztosításának legfon­tosabb feltétele elsősorban abban jut kifejezésre, hogy a termelőszö­vetkezet alapszabálya kimondja, hogy a termelőszövetkezet ’egfel- sőbb igazgatási szerve: a köz­gyűlés, amelyet a tagok ösz- szcssége alkot. Alapszvbá’y szerint a legfontosabb kérdé­sekben dönt, s e döntések alapján do’gozhat a vezetőség. Egy ilyen közgyűlést a mi éle­tünkben összehívni nemcsak a he­lyiség hiányában, hanem a taglét­szám nagysága végett is lehetet­len. Ezért küldötteket választot­tunk, mégpedig munkacsapaton­ként — 10 tag után egy-egy kül­döttet. Ennek megfelelően 120 tagú küldött gyűlés he­lyettesíti a közgyűlést, azaz közgyűlési jogkörrel rendelke­zik és dönt azokban a kérdé­sekben, amelyekben egyéb­ként a közgyűlésnek kellene dönteni. Mondhatia valaki, hogy itt megsértették a szövetkezeti de­mokráciái, mert nem az egész tagság vesz részt a közgyűlésen. Fz az állásfoglalás nem helyes, mert a küldötteket a tagok iizem- egységi gyűlésen választották, ahol az egész tagság részt veit. A küldöttek egyébként egy évre vannak választva és mindenkor visszahívhatók, év­közben is, és újakat lehet he­lyettük választani üzemegysé- gi gyűlésen. Küldötteknek kötelességük beszá­molni az őket meg választóknak minden küldött gyűlés után a kül­dött gyűlésen elhangzottakról s a hozott határozatokról. Küldött gyűlés dönthet csak az alább felsorolt ügyekben: a) alapszabály megállapítása, módosítása b) tagok felvétele, kilépés, ki­zárás c) elnök, vezetőség, ellenőrző bizottság tagjainak megvá­lasztása, visszahívása d) az éves termelési terv és a bevételi-kiadási költségvetés, zárszámadás megvitatása, el­fogadása, módosítása e) határozat hozatal a jövede­lem felosztása felől f) földjáradék mértékének meg­állapítása g) hitelfelvétel, jelentősebb szerződések megkötése, jóvá­hagyása h) behozott vagyontárgyak elfo­gadása, ellenértékének megál­lapítása i) a szövetkezet és a tagok kö­zött felmerült vitákban dön­tés j) más termelőszövetkezetekkel való egyesülés k) helyi normák megállapítása i) végül különböző bizottságok és igazgatási tagság jelenté­seinek jóváhagyása. Ezekben az ügyekben kizárólag csak a küldött gyűlés dönthet. Ez persze nem jelenti azt, hogy ha a fentieket küldött gyűlés elé visszük és a tagság ebben szava­zott, akkor a termelőszövetkezeti demokrácia máris biztosított. Valójában az csak akkor érvénye­sül, ha a küldöttek aktívan és tevékenyen részt vesznek a vitár ban és hozzászólnak alkotó mó­don egy-egy probléma megoldásá­hoz. A vitában való részvétel függ egyrészt a beszámolótól, másrészt pedig attól, hogy á vezetés meny­nyire veszi figyelembe a tagság véleményét. Hangsúlyozom, meg kell győzni a tagokat a határozati javaslatok helyességéről. Sok eset­ben előfordul, hogy jelentős meg­győző munkára van szükség ggy- egy határozati javaslat elfogadásá­hoz. Ilyen eset volt például ná­lunk a szarvasmarhaállomár.y je­lentős növelése, és a gépesítés fo­kozása. Természetes, a küldött gyűlésre alaposan fel kell készülni és jól elő kell készíteni. Ennek is két oldala van. Egyrészt a beszá­moló jó legyen, másrészt a küldöttek előre tudjanak arról, mi lesz a napirend, mi­ről fogunk tárgyalni Ennek érdekében mi egy héttel elöld» kiadjuk a küldötteknek a kül­dött gyűlésre a meghívót, minden esetben megjelölve a napirendeket. A megalakuláskor előfordult, hogy nem volt megjelölve a napi­rend a meghívón és a küldöttek követelték, hogy ezen változtas­sunk. Küldött gyűlést a jóváha­gyott alapszabály érteimében 2 havonként tartunk, de ha szüksé­ges. havonta is. Küldött gyűlések között 25 tagú igazgatóság irányít­ja a termelőszövetkezetet, aminek nz élén az elnök áll és vezeti, il­letve irányítja a termelőszövetke­zet munkáját, szintén alapszabály szerint. Az igazgatóság már az apróbb problémákkal is részletesebben foglalkozik. A termelőszövetkezeti demokrá­cia biztosításának másik fontos biztosítéka a vezetők. illetve az igazgatóság beszámolási kötele­zettsége a tagság felé. E probléma megoldása nem kisebb feladat, mint az előbbi. A beszámolót sem lehet falugyűlésen megoldani, ezt is az előbbihez hasonlóan oldot­tuk meg. Először szintén küldött- gyűlésen számól be az igazgatóság és a küldötteknek tartozik beszá­molni. A gyakorlat azt bizonyítot­ta, hogy ez nem elégséges. Ta­pasztaltuk egyrészt, hogy a kül­döttek közül nem mindenki alkal­mas arra, hogy beszámoljon a ’cpnzgyobb jóakarat mellett sem. Ennek következtében nem volt a tagság elég tájékozott. Meg kellett tehát a módját találni an­nak, hogy a tagságot közvetlenül a vezetők tájékoztassák a dolgok állásáról. Eevezettük tehát az üzemegy­ségenkénti közgyűlések tartá­sát. Ezeken a gyűléseken tá- | j" koz Satuik ri, vezetők a tag- I ságöt a küldött gyűlés határo­zatainak megfelelően az el­végzett feladatokról, a továb­bi munkákról és a pénzügyi helyzetről, nem utolsó sorban értékeljük az üzemegységek között a munkák állását. Természetesen ezeken a gyűlése­ken határozatot nem hozhatunk, mert a küldött gyűlés határozata kötelező érvényű minden tagra. Javaslattal viszont élhetnek a ta­gok és élnek is — ami a vezetés­nek jelent sok segítséget. Ezeket a gyűléseket negyedévenként tart­juk az üzemegységekben. Ezeknek nagyon jó hatásuk van és meg­nyugtatja a tagságot is. Erre na­gyon jó példa volt a zárszámadás előtti üzemegység gyűlések. Természetesen az igazgatósági, valamint a küldött gyűlések előtt min­den esetben pártvezeiőségi üléseken, küldött gyűlések előtt pedig taggyűléseken vi­tatjuk meg a beszámolókat és a határozati javaslatokat. Erre azért van szükség, hogy mi­előtt bármit is a nagy plenum elé viszünk, a kommunisták le­gyenek egységes állásponton és segítsenek a vezetőség munkájá­ban és a határozat hozatalban. Ez nagyon fontos mozzanat a ier- melőszövetkezet életében, mert a pártszervezet munkájától sok minden függ. Amint egész éle­tünkben általában, úgy a szövet­kezeti gazdaság életében is a párt a munkának és a fejlődésnek a motorja, a jó szövetkezeti életnek, a demokráciának a gazdasági és politikai életnek legfőbb őre és irányítója. Nagyon sokat tud segíteni kü­lönösen a tagok politikai ne­velésében, ha.a termelőszövet­kezet gazdasági tevékenysé­géről alaposan tájékozva van. A termelőszövetkezeti demokrá- I eia érvényesülésének csak pár problémáját érintettem. Nagyon sok mozzanata és megjelenési íor- rrr'if! van még ezenkívül is, mint például a termelőszövetkezet el­lenőrző bizottságának munkája és a fegyelmi bizottság munkája, amiktől még sokban függ a ter­melőszövetkezeti demokrácia ér­vényesülése. Hornok István a faddi Lenin Tsz elnöke. Tovább folytatják a kongresszusi versenyt — határozták el a termelési tanácskozáson a bátaszéki vasutasok — A szél sikongva hordja a havat a vágányok között. Pályamunká­sok tisztítják a síneket. A sze­mélyvonatokat gőzfelhő borítja el, fűtik a kocsikat. Kínt tél van, de az oktatóteremben meleget áraszt a kályha. Tanácskoznak a vasuta­sok. Termelési értekezletet tarta­nak... A múlt évi munkáról, a ne­hézségekről és a sikerekről beszél­nek. A kongresszusi verseny ered­ményességét méltatják. Az el­múlt évben túlteljesítették a ter­vet, az élüzem szint felett van az összesített eredménymutató grafikon. Több mint száznégy szá zalékos átlag-tervteljesítéssel zár­ták az 1959. évet. A múlt évben — csak úgy mint ezekben a zord téli napokban — a vasutasok versenyének fő célja a meneírendszerűség biztosítása volt. Száz személyvonat közül a múlt évben csak 2,6 vonat nem tudta betartani a menetrendet. S ez jobb eredmény az országos át­lagnál, csaknem két százalékkal magasabb az 1953. évi eredmény­nél. Vida Mihály brigádja a sze­mélyvonatok közlekedtetésében a legjobb eredményt érte el: száz személyvonat közül — melyeket ők indítottak — csak egy késett. Fontos a vasúti munkában a tehervonatok menetrendszerűsé­gének biztosítása is. Az országos terv 37, ezzel szemben a Báta- székről indult vonatok 88 száza­léka indult a menetrend szerint. Makai Á.dám és Becze Gellér bri­gádja álltak a kongresszusi ver­seny élén, ők érték el a legjobb eredményeket a tehervonatok me­netrend szerinti közlekedtetésé­ben. A termelési tanácskozáson nem csak a múlt évi eredményeket vették számba a bátaszéki vas­utasok, hanem a jövő feladatairól is beszéltek. — Tovább folytatjuk a kong­resszusi versenyt, — mondotta Makai Ádám — nem állunk meg eredményeinknél. Az elmúlt évi eredményeinket véve alapul, ver­senyre hívom a két forgalmi bri­gádot, a kongresszusi verseny to­vábbfolytatására. A KISZ-brigád nevében Mezei Alfonz válaszolt: — Elfogadjuk a versenyt — mondotta. t Bent az oktatóteremben a jövő­ről, az idei év munkaversenvéről tanácskoztak a vasutasok, kint a vágányok között Vida Mihály bri­gádja meg egymás után állította össze a vonatokat. De vasutas társai a Vida brigád nevében is beszéltek, nem állnak meg, to­vább folytatják a versenyt. Erről tanúskodnak a januári eredmények is. A rendkívüli ne­héz időjárás ellenére kiemelkedő eredményeket értek el az állomás dolgozói. Az első két dekád terv- teljesítése 133.1 százalék. Kengyel Pál brigádjával 126,2 százalékra teljesítette január első két dekád- jánalá tervét... Es sorakoznak a számok az eredményességet mutató graíiko- r.on, egyre jobb eredményeket ér­nek el a vasutasok, s a vonatok pontosabb közlekedésével bizo­nyítják: tovább folytatják a kong­resszusi versenyt. Pásti József Bátaszék Letartóztatták az tiltakozókat Harringtonban, a Thor rakéta támaszpontján 79 angol férfit és nőt tartóztattak le, akik tiltakoz­tak az atom- és a hidrogénfegy- verek ellen. A letartóztatottak valameny- nyien a nukleáris háború elleni akcióbizottság tagjai, amely a .tünteté'd szervezte. Miután a bi­atomháború el Angliában en zpttság. hat tagját már börtönbe vetették, egy ideiglenes bizottság szervezte meg a tüntetést. Összesen 509 ember vonult fel Roihvell faluból a négy mérföld- nyíre lévő Harringtonba, amely korábban az angol légierő repülő­tere volt. PUTLITZ Ném etországból—) C Németországba 16. DIPLOMATANEVELÉS Kerek tíz hónapig tartott pose- ni beosztásom. 1926. májusában Berlinben megkezdődött attasé­csoportom epvéves elméleti tan­folyama. Mintha csak úira sza- b yszerű iskolába jártunk volna, azzal a különbséggel, hogy nem a padokban, hanem egy félkör alakú asztal mellett foglaHunk helyet. Kihegyezett ceruzával rr>"- gunk előtt, hallgattuk az előadá­sokat, vagy szemináriumokban saját magunk tartottunk beszá­molót, iskolai és házi feladatokét írtunk, s néhány szerhleút-szerű kirándulást is rendeztünk. így például több napot töltöttünk a Ruhr-vidéken. ahova az Esve- sült Acélművek igazgatósága hí­vott meg bennünket. A tanfolyam végén már csak­nem mindannyian t"'"'"”KÍtfmk egymással, valamiféle új bajtár- síasság fejlődött ki közöttünk. Későbbi tapasztalataim azonban meggyőztek arról, ho"’r ez a” összetartozósági érzés semmivel sem volt több, mint egoista osz- tály elbizakodottság, molv csak­nem szabályszerűen csődöt mon­dott minden esetben, amikor a felsőbb helyek cgyikümse» vagy másikunkat elejtatték. Bizonyos tekintetben a német nemzet ki­választott elitjének véltük ma­gunkat, és azt kén:, tült, hogy nagy távlatban mi képviseljük az egész német hrzát. Pártok én mi­niszterek jöhetnak-mehetnek; mi vagyunk az oszlopok, rajtunk nyugszik a birodalom államszer­kezete, mert mi szolgáljuk ki azt a gépezetet, ma'-mek működésé­től minden más függött. Ezek az illúzióink, minthogy minden oldalról elkényeztettek minket, szükségszerűen újabb és újabb tápot nyertek, s végered­ményben oda vezettek, hogy a weimari köztársaság egész hiva­talnoki karában nem volt még egy olyan csoport, melynek gon­dolatvilága oly távol állt volna a társadalmi történésektől — s ép­pen ezért minden opportunizmus­ra oly hajlrmos lett volna —, mint ,a külügyminisztérium fő­tisztviselői kara. Kétségtelen, hogy a Strese- mann-érában nem oltották belénk — mint náci korszakbeli utóda­inkba — a kifejezett nolitikai ra­gadozó-ideológiát. Ellenkezőleg! Igaz és nemes hévvel lelkesedtünk az Európa-gondolatért, bármeny­nyire elmosódott volt is előttünk annak lénye"?, Az ftop"» Fgyr- sült Államok eszméje, melynek szíve egy virágzó Németország lett volna, számomra akkoriban nem jelentett semmiféle katonai elképzelést »vagy hódítási törek­véseket. ’ Ma már persze tudom, hogy Rtresemann Európa-koncepciója mögött akkor is a német nehéz­ipar és a bankvilág mágnásai állottak, s őket igazán semmiféle idealizmus nem vezett". E rcse- mannt ők egyszerűen és k’zVő- lag csak arra akarták felh"'”’nH- ni, hogy az ő révén növeljék sa­ját hatalmi körüket. Ma is ők azok, akik Nvugat-Némctorszá"- ban az Európe-gondclat tetszetős eszméjével leplezik magukat. Az euróoai közösség zászlaja alaH mindent elkövetnek, hogy ne esek a kontinenst, hanem magát a ne­rcet hazát is örökösen kettészakí­tott állapotban tartsák. Nem vé­letlen, hegy éppen az én 162é-'-'s attasé-csonortom két t»"ia sugal­mazta Adenaucrnek első ízben az úgynevezett Fúróba-gönc’"'’etet — nevezetesen dr. Budde lsövet- ségi tanácsos, okit később a le’- küsmereRen Blankonboyn kiszo­rított, valamint báró Vollrath von Máltán, a bonni kormány pári­zsi követe. Budde. Maltzan me" én tettük le !e"iobb .eredménnyel if'?7-brn a diplomáciai vizsgát Moltzan vizsga után közvetlenül Strese- mann mellé került, Budde "edig Kőnk" minisztériumi osztályfő­nökhöz, aki a politikai osztályt v-zette. En"em a v/acb'ngtoni német nagykövetséghez neveztek ki. A washingtoni mim-v» v-Ttő- ie Ago v-~o I'"1'—-n »--"••• e;ef, annak idején államtitkári minő-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom