Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-19 / 15. szám
1 TOLNA MEGYE? NEPÜJSAG I960, január 19. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése ’(-Folytatás az 1. oldalról.) 1959-ben az ipar anyag- és energiaellátása általában kielégítő volt. A termelés folyamatosságát az egyes anyagok termelésének és behozatalának tervszerű növekedése, valamint a meglevő készletek biztosították. Egyes anyagok készlete azonban — a termelés tervezettnél gyorsabb ütemű növekedése következtében — némileg csökkent. Az é'V folyamán az ipari termékek minősége nagyjából olyan volt, mint az előző évben Az ipar egyes ágazataiban emelték a termelés műszaki színvonalat, számos műszaki fejlesztést célzó beruházást valósítottak meg. A korábbi évekhez képest jóval több új’ modern, nagy teljesítményű pépet és berendelést helyeztek üzembe. Egyes olyan ágazatokon belül, amelyeknél a teljes termelőkapacitás kihasználására nem volt szükség, elsősorban a műszakilag fejlettebb vállalatoknál növelték a termelést (pl. a vaskohászatban, a villamosenergia-iparban stb.). Tovább javult a szénbányák műszaki állapota, növekedett a korszerűen biztosított vágathossz aránya. Több jelentős műszaki-szervezési intézkedést vezettek be a vas- és acélgyártásban. Kedvezően alakultak a vegyipar egyes műszaki mutatói. Uj, termelékenyebb eljárásokat vezettek be a bútorgyártásban. 1959-ben sok új gyártmány termelését kezdtek meg. A múlt évben gyártottak és helyeztek üzembe először Magyar- országon 50 MW teljesítményű gőzturbinát és turbogenerátort. Több új dieselmotomtípust kísérleteztek ki. Megkezdték a 110 fokos televíziós vevőképcső gyártását. Számos új gyógyszert kísérle- leteztek ki. Megkezdték a 110 fo- melése indult meg. Előzetes számítások szerint az állami iparban a tervezettnél nagyobb mértékben csökkentették a termelési költségek színvonalát. Beruházások, építkezések A termelési és a külkereskedelmi terv túlteljesítése lehetővé tette a beruházási terv felemelését. 1959-ben az 1958. évinél "ubb mint 20 százalékkal volt ’öbb a beruházásokra fordított összeg. Az év közben felemelt beruházási tervet azonban nem teljesítették. Az összes beruházásokon belül az év folyamán nőtt a gé- jn beruházások aránya. Az év folyamán számos beruházást helyeztek üzembe. Az 1959. év negyedik negyedévétől kezdve áramot ad a Pécsújhelyi Hőerőmű első gépegysége. _ Megkezdte termelését a Lenin Kohászati Művek ércelőkészítő müve, amelynek üzembe helyezésével gazdaságosabbá vált a nyersvas- termelés. Lábatlanon új épületelemgyár épült. Az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárban C- vitamint, a Chinoin Gyógyszer- gyárban B! vitamint gyártó üzemet helyeztek üzembe. Soroksáron lakk- és festékipari üzemet, Mohácson új farostlemezgyárat, Szombathelyen új forgácslapüzemet és szövőüzemet létesítettek Bővült az élelmiszeripar teljesítő- képessége is, üzembe helyeztek a többi között 4 új kenyérgyárat. Az év folyamán jelentősen bővítettünk számos meglevő ipar- vállalatot is. A Lábatlani Cementes Mészművek rekonstrukciójával HZ ország cementtermelő teljesítőképessége kb. 10 százalékkal emelkedett- Növelték a Ganz Daru- és Kazángyár daruszerelő kapacitását: A Csepeli Papírgyár új nagy teljesítményű papírgyártó gépe a papírtermelés kapacitását kb. C0 százalékkal emelte. Ugyanitt felépült egy új hullámpapir- üzem. Jelentősek voltak a mezőgazda- sági beruházások is. Mosonmagyaróváron, Kétpón. Dalmandon hibridkukorica-előkészítő üzemek épültek. Üzembe helyeztek ezeken kívül több kisebb teljesítményű vetőmagelőkészítő üzemet is. Az év folyamán a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok jóval több állatférőhelvet helyeztek üzembe, mint 1958-ban. A mezőgazdasági munkák gépesítésére 1959-ben mintegy négyszer annyi traktort, mintegy nyolcszor annyi aratógépet, csaknem kétszer annyi vetőgépet, hétszer annyi silókombájnt helyeztek üzembe, mint 1958-ban. 1959. negyedik negyedévében befejeződött a Budapest—Ujszász —Szolnok közti vasútvonal utolsó, mende—újszászi szakaszának korszerűsítése. A korszerű hézagmentes vágányokkal épített vám- ion a vonatok az eddigi 40 kin’ óra sebesség helyett 100 km-es sebességgel közlekedhetnek. 1959. év folyamán 750 km hosz- szúságú állami közutat láttak el korszerű, pormentes burkolattal, többek közt teljes hosszúságában befejeződött a Debrecen—Szeged közti . út korszerűsítése. Bővült a közlekedés járműállománya is. Előzetes, részben becsült adatok szerint az év folyamán mintegy 45 000 lakás épült, lényegesen több a tervezettnél, és több, mint 1958-ban. 1959-ben az állami építőiparban 13 százalékkal több munkás dolgozott, mint 1958-ban, a munkások által teljesített munkaórák száma ugyancsak 13 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Az elért jelentős eredmények ellenére, 1959-ben a beruházások tervezése és kivitelezése nem javult kielégítően. Az építkezések a műszakilag indokolt időnél jóval hosszabb ideig tartottak. Az építőipar erői még mindig szétforgácsoltak. Az építkezések elhúzódása akadályozta a gépek és a technológiai berendezések üzembe helyezését. A gépek egy részét nem a kitűzött céloknak megfelelően használták fel. termelésbe állításuk sok esetben indokolatlanul hosszú ideig tartott. Mezőgazdaság 1959-ben jelentős eredményeket értünk el a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. 1959. december 31-én az ország szántóterületének 55,8 százaléka tartozott a szocialista szektorhoz. (1958. év Végén a szocialista szektor aránya 29.5 százalék volt.) Ugyanebben az időben több mint 1700 szocialista község és város volt az országban. a termelőszúvctkez ;t.i tagok száma 384 000 volt, több rinnt három és félszer annyi, mint 1958. december 31-cn. 1959-ben a mezőgazdaság szocialista átszervezésében elért ered menyekkel egyidejűleg a mező- gazdaság össztermelése a tervezetnél nagyobb mértékben nőtt. Az 1959. évi termésátlagok nemcsak az 1956. évi, de még a legtöbb növényből jó termésű 1957. évi termésátlagokat is meghaladták* Egy Icát. holdra jutó terméshozam 1959-ben 1957. év 1958. év %-ában 0 j,-ában Búza 109 136 Rozs 107 126 Árpa 101 147 Zab 99 136 A szocialista szektor termésátlagai általában magasabbak voltak, mint az egyéni gazdaságok termésátlagai. Az állami gazda- ságol: egy kát. holdon 55 százalékkal több búzát. 32 százalékkal több őszi árpát 22 százalékkal több kukoricát termeltek, mint az egyéni gazdaságok. A termelőszövetkezetek termésátlagai ugyancsak meghalad ták az egyéni gazdaságokét: búzából 2? százalékkal, őszi árpából 19 százalékkal. zabból 11 százalékkal. A szőlőkben a tavaszi fagyok, később a lisztharmat és a pero- noszpóra jelentős károkat okozott. Ennek következtében az 1959. évi bortermés kb. 40 százalékkal kevesebb volt. mint a kiemelkedő termésű 1958. évben. A bortermés minősége lényegesen jobb volt a szokásosnál. A mezőgazdaság 1959-ben 61 százalékkal több műtrágyát használt fel, mint 1958-ban. Az egy Icát. hold szántóra felhasznált műtrágya mennyisége 80 Kg volt, az előző évi 49 kg-mal szemben. Az állattenyésztés eredményei is meghaladu.k az 1953. évi szintet. A szarvasmarha-állomány 1959 őszén több mint 2 000 000 darab volt, lényegében annyi, mint egy évvel ezelőtt. A változatlan állatállomány mellett is nőtt a hús- és tejtermelés. A sei'tésállomány 1959. őszén meghaladta a 8 000 000 darabot és csaknem félmillióval több volt, mint 1958 azonos időszakában. Az anyakocák száma kevesebb volt, mint 1958-ban, mert a gazdaságokban mindinkább nagyobb szaporulatot adó fajták tenyésztésére tértek át. A hizlalás! tevékenység — részben a jó takarmány termés következtében — fokozódott. 1959 őszén a hízósertések száma 3 252 000 darab volt. 880 000 darabbal több, mint egy évvel korábban és több, mint az előző évek bérmelyikében. A gépállomások 1959-ben mintegy 17 millió normálhold gépi munkát végeztek, 74 százalékkal többet, mint az előző évben és éves tervüket 23 százalékkal túlteljesítették. Az állami felvásárlószervek 1959-ben a fontosabb terményekből, állatokból és állati termékekből (zöldség, gyümölcs stb. nélkül) kb. 5 százalékkal többet vásároltak fel, mint 1953-bar:. a fel- vásárlási tervet azonban nem teljesítették. 1959-ben vágósertésből és vágómarhából együttesen 8 százalékkal, vágóborjúból 21 százalékkal, baromfiból 15 százalékkal, tojásból 12 százalékkal, tejből 6 százalékkal többet vásároltak fel, mint 1958-ban. A kenyérgabona-felvásárlás 20 százalékkal, a takarmánygabona-felvásárlás 20 százalékkal haladta meg az előző éyt szintet. Kukoricából 67 százalékkal, burgonyából 13 százalékkal, borból 24 százalékkal Kevesebbet vásároltak fel, mint 1953-ban. Közlekedés A közlekedés 1959-ben — a megnövekedett ipari termelés, külkereskedelmi és felvásárlási tevékenység következtében — 15 százalékkal több árut szállított, mint az előző évben. Az összes áruszállításon belül a vasút áru- szállítása 10 százalékkal nőtt. A vasút az áruszállítási feladatokat, beleértve az őszi csúcsforgalmai is, zökkenők nélkül, jól oldotta meg. A rakodási, vonatösszeálli- tési és a vonattovábbitási munka jó megszervezésének eredményeként a vasúti kocsik kihasználása jelentősen javult. — A tehergépkocsi-közlekedési vállalatok 1959- ben 22 százalékkal több árut szállították, mint 1958-ban. A szállítások ilyen mértékű növekedését elsősorban az tette lehetővé, hogy az év folyamán számottevően emelkedett a tehergépkocsi-közlekedési vállalatok járműállománya. Csökkent az átlagos szállítási távolság és a kocsiállásidő. — A hajózás áruszállítása — bár az őszi alacsony vízállás a forgalmat jelentősen akadályozta — 12 százalékkal felülmúlta az 1958. évi teljesítményt. A közlekedés 1959-ben 2086 millió utast szállított, 9° o-kal többet, mint 1958-ban. A vasút utas- forgalma 10 százalékkal, a távolsági autóbuszoké 24 százalékkal múlta felül az előző évit. A villamosok 4 százalékkal, a városi autóbuszok 12 százalékkal, a taxik 38 százalékkal több utast szállítottak, mint egy évvel korábban. Jelentősen nőtt a légiködekedés utasforgalma is. Külkereskedelem 1959-ben a behozatal mintegy 23 százalékkal, a kivitel 12 százalékkal haladta meg az 1958. évi színvonalat. A külkereskedelem 1959-ben is kielégítette a megnüvekedeu ipari termelés külföldi eredetű alapanyag-szükségletét, ezért a teljes behozatal legnagyobb hányadát (mintegy 60 százalékát) 1959-ben is a különféle alapanyagok tették ki. A műtrágyaimport csaknem háromszor annyi volt, mint 1958-ban. Az 1959. évi gépimport jóval nagyobb volt, mint a felszabadulást követő bármelyik évben, és mintegy 77 százalékkal meghaladta az 1958. évi ugyancsak magas gépbehozatalt. A gépimport egy része a mezőgazdaság fejlesztését segítette elő. 1959-ben 5731 darab traktort hoztunk be, csaknem négy és félszer annjit, mint az előző évben. Különféle fogyasztási cikkekből 1959-ben 27 százalékkal többet hoztunk be, mint a megelőző évben. A nagyobb fogyasztásid kk- import elsősorban a megnöveke- dett életszínvonal következtében szükséges nagyobb kiskereskedelmi áruválaszték fenntartását segítette elő. Az összes kivitelen belül a gépek és a gépi berendezések exportja 1959-ben mintegy 35 százalékot tett ki. 1959-ben folytatódott a gépexport, és ezzel együtt a teljes kivitel struktúrájának megváltozása. Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett egyes munkaigényes termékek és termékcsoportok kivitele. Például a teljes kivitel 12 százalékos emelkedése mellett 1959-ben a finommechanikai és híradás- technikai termékek exportja 19 %-kal nőtt az előző évihez képest. A lakosság jövedelme és vásárlásai 1959-ben — a kedvező termelési eredmények alapján — a lakosság jövedelme nagyobb mértékben nőit, mint amennyivel a terv számolt, és nagyjából elérte azt a színvonalat, amelyet a hároméves terv 1960 végére irányzott elő. 1939-ben 4—5 százalékkal többen dolgoztak a népgazdaság különböző ágazataiban, mint egy évvel korábban. Az év folyamán felemelték a nyugdíjakat és a családi pótlék összegét, továbbá, több béremelést hajtottak végre. Mindezek eredményeként a lakosság pénzbevétele 9 százalékkal volt több, mint 1958-ban. A kiskereskedelmi forgalom 61,7 milliárd forint volt, 11, százalékkal nagyobb, mint az 1958. évi, és 5 százalékkal nagyobb, mint amennyit a terv előírt. Az 1959. évi vásárlásokat továbbra is az utóbbi években kialakult tendenciák jellemezték; az iparcikkek forgalma az élelmiszereket meghaladó mértékben emelkedett. Az élelmiszerek forgalma 8 százalékkal, a ruházati cikkeké 13 százalékkal, a vegyes iparcikkek eladása 15 százalékkal volt több, mint 1958-ban. Az élelmiszerek közül húsból és húskészítményekből kb. 10 százalékkal, tejből kb. 11 százalékkal, vajból 25 százalékkal, sajtból és tojásból mintegy 10 százalékkal többet adtak el a boltokban, mint 1958-ban. A vendéglátó vállalatok 1959. évi forgalma 7 százalékkal haladta meg az 1958. évi forgalmat. Ruházati cikkekből az egész év folyamán, de különösen a tavaszi hónapokban nagy kereslet volt. Pamutszövetből 20 százalékkal, kötöttárukból 26 százalékkal, gyermekruhákból 14 százalékkal, kabátokból 38 százalékkal, bőrcipőkből 22 százalékkal nőtt az eladás. Jelentősen növekedett a lakosság vásárlása a tartós fogyasztási cikkekből. Televíziós vevőkészülékből (40 000 darabot) háromszor annyit, 125 köbcentiméteres motorkerékpárból (23 000 darabot) 45 százalékkal többet vásároltak, mint 1958-ban. A különféle háztartási gépek forgalma is lényegesen meghaladta az 1958. évit. 1959-ben a budapesti piacokra több árut hoztak fel a termelők, mint 1950-ban. Különösen zöldség- és főzelékfélékből volt jelentős a felhozatal növekedése. A piaci árak színvonala, az év egészét tekintve, valamivel alacsonyabb volt, mint 1958-ban. Egészségügyi és kulturális eredmények 1959-ben javult az egészségügyi ellátás; az orvosok száma egy év alatt 590-zal, a kórházi ágvak száma 1000-rel nőtt. Bonyhádon új kórház kezdte meg működését. A társadalombiztosításba bevontak száma 6,4 millió főről 7,2 millióra emelkedett. A lakosság egészség- védelmét szolgálták az évközben forgalomba hozott új gyógyszerek. A járványos gyermekbénulás- 1 megbetegedés elleni küzdelem fontos tényezője volt a Sabin-ol- tás bevezetése. Az általános iskolákban az 1959 —1960. tanévben több mint 1 314 000 gyermek tanul A tan- köteleskorú gyermekek 99 százaléka jár általános iskolába. Az általános iskolából kikerült, rendszeres iskolai oktatás keretében tovább nem tanuló, heti 36 óránál kevesebb munkaidőben foglalkoztatott 14—16 éves fiatalok részére továbbképző iskolákat szerveztek. Az év folyamán több új általános iskola nyílt meg, az osztálytermek száma 1958—1959. tanév eleje óta 860-nal nőtt. A középiskolák nappali, esti és levelező tagozatain az 1959—1960. tanévben 204 000 tanuló részesül oktatásban, 15 százalékkal több, mint az előző tanévben. A középiskolai tanulók 62 százaléka gimnáziumokban tanul. 1959-ben mintegy 31100, tanuló tett érettségi, ilíetve technikumi képesítő vizsgát. Az egyetem és a főiskolák hallgatóinak száma az 1959—1960. tanév elején 34 300 volt, 10 százalékkal több, mint az előző tanévben. Az egyetemi és főiskolai hallgatók tanulmányait segíti elő az. állami támogatás mellett a — jelen tanévben c’sö izbor' létesített — társadalmi ösztöndíj is. Az 1959—1960 tanévben 1100 hallgató kapott társadalmi ösztöndíjai 1959-ben 11 városban felsőfokú tanítóképző intézet, 3 városban felsőfokú óvónőképző intézet kezdte meg működését. A kinyomott könyvek példány- száma az 1958. évihez képest 20 százalékkal nőtt és elérte a 33 000 000-t. A szépirodalmi könyvek példányszáma 2 000 000-val emelkedett. Az idei könyvnapon egymillió kötet könvvet vásároltak meg, 14 százalékkal többet, mint 1958-ban. A színház- és operalátogatók száma 1939-ben meghaladta a 6 000 000 főt. A IV. negyedév folyamán megnyílt a korszerűen újjáépített miskolci Déryné Színház. 1959-ben nagy sikerrel rendezték meg a Szegedi Ünnepi Játékokat. 1959. évben több új mozi létesült és a mozik száma az év végén meghaladta a 4400-at Ezek közül 100 mozi szélesvásznú film vetítésére alkalmas. A mozilátogatók száma 135 millió fő volt, 3,8 millióval több, mint 1958-ban. A filmgyárakban 18 új játékfilm készült el. A rádióelőfizetók száma az év végén meghaladta a 2 100 000-et és mintegy 50 000-en rendelkeznek televíziós vevőkészülékkel. Közülük több mint 30 000 az új előfizető. 1959-ben megkezdte működését a miskolci, a pécsi és a soproni televíziós közvetítő állomás. Bővült az idegenforgalom. A Magyarországra utazó külföldiek száma 23 százalékkal nőtt. 1959- ben 8 százalékkal több magyar állampolgár utazott külföldre, mint 1953-ban. ■Budapest, I960, január 16-án. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
