Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-16 / 13. szám

2 TOLNA MEGYEI NfiPÜJSAG 1060. január 16. Hatalmas érdeklődés közben folytatódott pénteken a Szovjetunió Legfelső Tanácsának új ülésszaka Moszkva (MTI). Mint jelentet­tük, pénteken hatalmas érdeklő­dés közben folytatódott a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának ülés­szaka, amely a szovjet hadsereg létszámának újabb csökkentésével foglalkozó tervjavaslatot tárgyal­ja. Az elnökség páholyaiban helyet foglalt az SZKP és a szovjet állam számos vezetője, közöttük Hrus­csov és Vorosilov. P. Brovka író felszólalása után Gavrilov a legendás hírű Breszti Galnizon egykori tagja arról be­szélt, milyen súlyos áldozatokat hozott a Szovjetunió a második vi­lágháborúban. Halott katonák, meggyilkolt anyák és gyermekek nevében gátat vetünk az új háború­nak!” — jelentette ki a küldöttek nagy tapsa közepette. V. Mzsavnanadze, Grúzia kom­munista pártja Központi Bizottsá­gának első titkára, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága elnökségének póttagja felszólalásában kijelentette, hogy a legfelső tanács jelenlegi ülésszaka bevonul a világtör­ténelembe, mert újabb nagy­tatai számot adott a kORgressznsnak: milliáidakat költöttek a „köicsijnös biztonság programjára“ Washington: (MTI) Mint az A.P jelenti, Eisenhower elnök Csü- 'örtökön az amerikai kongresszus­hoz újabb üzenetet intézett. Eb­ben beszámolt a »-kölcsönös biz­tonsági program« végrehajtásától az 1959. június 30-án befejeződött költségvetési évben. Az elnök megállapította, hogy a NATO-országok ma mér foko­zottabban segíthetik a gazdasági­lag elmaradott országokat, bár — mint megjegyezte — a fenti idő­szak az Atlanti Szövetségnek egyik legválságosabb időszaka volt. Eisenhower az említett vál­ság elemzését szovjetellenes vá­daskodásokra használta fel, mondván, hogy a berlini vál­ságért Szovjetunió felelős, továb­bá, hogy a Szovjetunió viszályt akar szítani a nyugati szövetsége­sek közt. Az üzenet megemlítette, hogy a francia kormány nem járult hoz­zá, hogy a NATO szövetségesek atomfegyvereket tároljanak fran­cia földön és nem ismerte el a NATO főparancsnokságának nle- lékességét Franciaország földközi- tengeri flottája fölött. Megemlékezett Eisenhower a múlt év szeptemberében Camp Havidban Hruscsovval folytatott tanácskozásairól is, s ezzel össze­függésben hangoztatta >a berlini kérdésből eltűnt a sürgősségi té­nyező, de a súlyossági tényező továbbra is megmaradt.« Eisenhower ezután az Egyesült Államok segélyprogramjára át­térve megjegyezte, ennek sehol sincsenek figyelemreméltóbb le­hetőségei, mint éppen a Távol- Keleten. Kijelentette, na az Egye­sült Államok csökkentené távol­keleti szövetségeseinek támogatá­sát, »elkerülhetetlenül meggyen­gítené saját védelmének részét, az átfogó kollektív biztonságot.« Az üzenet további részében az elnök adatokat ismertetett a se­gélyprogramból: az Egyesült Ál­lomok az elmúlt költségvetési év­ben összesen 3436 millió dollár »segélyt« nyújtott külföldi orszá­goknak A Nyugat-Európának juttatott 461.6 millió dollárból: katonai segítségnyújtásra használtak fel 345.2 millió dollárt, védelmi tá­mogatásra 49.9 millió dollárt, ösz- szesen katonai célokra: 395,1 mil­lió dollárt. Egyéb célokra össze­sen: 66,5 millió dollárt, együttvé­ve: 461,6 millió dollárt. A katonai segélyprogram 30 százaléka a Távol-Keletre jut, el­sősorban Dél-Koreánnk, a csong- kajsekistáknak és Déi-Vietram- nak, főként katonai felszerelések formájában. A Távol-Keletre tehát a »kol­lektív biztonsági program« majd­nem 1,5 milliárd dollárt juttatott. Eisenhower üzenetében beje­lentette még, hogy a nagyteljesít­ményű rakéta-hajtóművek fej­lesztésének feladatát a hadsereg­től áttette az országos űrhajózási hivatal hatáskörébe. Ehhez leérte a kongresszus hozzájárulását. Globke pénzeli az „Oberländert mosdató“ bizottságot jelentőségű békés kezdemé­nyezést tett. A vitában felszólalt A. Ivkina Rjazanyi kolhozparasztasszony, K. Szatpajev, a Kazah Tudományos Akadémia elnöke, A Vorocov, a kalínovkai kolhoz elnöke Vala­mennyien kiemelték: a szovjet emberek igen nagy örömmel fo­gadják kormányuk újabb békekez­deményezését és a maguk munká­jával járulnak hozzá szeretett ha­zájuk erősödéséhez. K. Moszkalenko, a Szovjetunió marsallja, a moszkvai katonai ke­rület parancsnoka felszólalásában megállapította, a Szovjetunió azért csökkenti fegyveres erőit, mert nem akar háborút kezdeni, senki ellen sem kíván támadást indítani. A továbbiakban hangoztat! a: ,,Furcsának tartjuk, hogy volt szö­vetségeseink ma felfegyverzik Nyugat-Németországot. azok Íris­zébe adnak kardot, akik az embe­riség történetének legvéresebb há­borúját robbantották ki” — maid kijelentette: azoknak, akik ina is új háborúról álmodoznak, meg kell jegyezniök, hogy a szovjet hadsereg olyan erő­vel rendelkezik, amely min­den támadót elsa^er a föld szí­néről. Moszkalenko felszólalásában rá­mutatott, azok a katonák, akiket majd leszerelnek, örömmel kap­csolódnak be a kommunizmus építéséért folytatott termelő munkába. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa elfogadta a szovjet fegyveres erűk újabb csökkentésből szóló törvényjavaslatot Moszkva (MTT). Pénteken dél­után a moszkvai Kremlben tartott együttes ülésen a Szovjetunió Legfelső Tanácsának kát háza el­fogadta a szovjet fegyveres erők újabb csökkentéséről szóló tör­vényjavaslatot, továbbá a világ valamennyi országa parlamentjé­hez és kormányához intézett fel­hívást. A vitában pénteken dél­után hét felszólalás hangzott el, majd Mihail Szuszlov beterjesz­tette a parlamentekhez és kormá­nyokhoz intézett felhívás szóvegét. Adenauer Nyugat-Berlinben Adenauer nyugat-berlini láto­gatása önmagában is csak ar­ra lehetett alkalmas, hogy a berlini kérdés kiélezését szol­gálja A Bonnban elhangzott harcias kijelentések után most a kancellár utazása volt hivat­va arra, hogy bizonyítsa: Ade­nauer Nyugat-Berlint az NSZK részének tekinti, semmibevéve azokat a kijelentéseket is, ame­lyek épp nyugati szövetségesei szájából hangzottak el. Mindezt alátámasztotta az a beszéd, amelyet Adenauer a nyugai- berlini képviselőtestületben mondott el s amelyben elsősor­ban külpolitikai kérdésekkel fóglalkozott. Olyan képtelen ki­jelentésektől sem riadt vissza, hogy a genfi értekezlet ered­ménytelenül végződött s az ott elhangzott nyugati javaslatok következésképp nem is létez­nek! A kancellár úgy képzeli, hogy a berlini kérdés megvi­tatását elölről kell kezdeni. Az ilyen és ezekhez hasonló kije­lentések természetesen szerves részei annak az agresszív poli­tikának, amit a bonni kancellár folytat, azonban épp a nyugat­berlini beszéd első nyuga'i visszhangja is azt mutatja, hogv a szövetségesek nem értenek egyet Adenauerral. Bár angol kormánykörök hivatalosan nem kommentálták Adenauer beszé­dét, kijelentették, hogy az an­gol álláspont Nyugat-Bellin kérdésében ugyanaz ma is, mint a genfi külügyminiszteri érte­kezleten volt. Ehhez a tényhez járul Selwyn Lloyd többször is megismételt kijelentése, amelv szerint a májusi csúcstalálko­zón épp a berlini kérdésben kí­nálkozik a legjobb lehetőség a megegyezésre. A tények nem hagynak két­séget afelől, hogy Adenauer to­vábbra is Nyugat-Berlinben akarja fenntartani a szocialista országok ellen irányuló akna­munka központját, miután itt keresendő a hidegháborús fe­szültség góca. Az sem kétsé­ges, hogy épp ez a politika je­lenti a békés megegyezés, a nemzetközi kérdések rendezésé­nek fő akadályát. Ugyanakkor azonban a nyugati hatalmak sem osztják fenntartás nélkül Adenauer álláspontját s remél­hetőleg a májusi csúcsértekez­leten is érvényre jut az a tö­rekvés, amely a megegyezést, a békés egymás mellett élést szor­galmazza Adenauer politikájá­val szemben. Washington nem örül Adenauer látogatásának Bonn: (ADN) A Parlamenta­risch-Politischer Preesedienst bon ni hírügynökség Adenauer terv - nett washingtoni látogatásával összefüggésben megjegyzi, hogy nz Egyesült Államok »legalábbis nagyon tartózkodónak mondható magatartást tanúsít, mert Eisen­hower és Adenauer újabb négy- szemközötti megbeszéléseitől nem várja az esetleges második nyu­gati kormányfői találkozó és ke­let—nyugat csúcstalálkozójának előmozdítását«. A jelentés megállapítja: »Ade oaucr viszont — Berlinben tett kijelentéseiből legalábbis erre le­het következtetni — nyilvánva­lóan nagyon fontosnak tartja, hogy elutasító álláspontját még egyszer kifejtse az Egyesült Ál­lamok elnökének, mielőtt meg­kezdődnének a legfelső szintű nemzetközi tárgyalások«. \ lottó 3. hetének nyerőszámai: 21, 42, 71, 75, 83 PUTLITZ i Az ADN közli a Vorwärts című szociáldemokrata lap jelentését, amely szerint Globke pénzeli a tömeggyilkossággal vádolt Ober­länder ügyének kivizsgálására alakult bizottságot. A Vorwärts legutóbbi számában közölte, hogy .loop Zwaart, a vizsgáló bizottság vezetője körülbelül 80—100 000 márkát kapott azért, hogy Ober- ländert tisztára mossa. Ezt az ösz- szeget a nyugatnémet kancellári hivatal pénzalapjából folyósítot- 1ák. A német szociáldemokrata lap hangoztatja, hogy teljesen értékte­lenek a vizsgáló bizottságnak azok az „eredményei”, amelyekkel Oberländer „ártatlanságát” akar­ják igazolni. Az ADN közli, hogy csütörtökön Bonnban a kormány szóvivője sajtóértekezleten számolt be Ade­nauer kormányának szerdai ülé­séről. Az angol és amerikai újság­írók kínos kérdéseket tettek fel a szóvivőnek. Egy nagy angol lap tu­dósítója megkérdezte, vajon Ade­nauer kormánya szerdán tár­gyalt-e „Oberländer jövőjéről?” A szóvivő tagadó választ adott. Nem­mel válaszolt arra kérdésére is, vajon a kormány elhatározta-e, hogy indítványozni fogja a náci német birodalmi párt betiltását. A DPA közlése szerint a nyu­gat-németországi szövetségi tanács külügyi bizottsága csütörtökön foglalkozott az antiszemita és fasiszta kilengésekkel. Hivatalos közlés szerint Brentano külügymi- I tum-filmet. niszter tájékoztatta a tartományi miniszterelnököt a helyzetről. BERLIN A Nemzeti Front országos taná­csának elnöksége az NDK vezető személyiségeinek képviseletében emlékiratban fordult a négy nagy­hatalomhoz. Az emlékiratot eljut­tatták az ENSZ emberi jogok bi­zottságának ama albizottságához, amely a hátrányos faji és vallási megkülönböztetések megakadályo­zásáról és a kisebbségek védelmé­ről gondoskodik. A Nemzeti Front kifejezte azt a készségét, hogy a fasiszta kilengé­sek okainak kivizsgálásához hozzá kíván járulni és hajlandó elkül­deni a Nemzeti Front képviselőjét az albizottság tanácskozására. Correns professzor, az országos tanács elnöke ezenkívül táviratot küldött Hammarskjöld ENSZ-fő- titkárnak és megkérte, támogassa a Nemzeti Front törekvéseit. LONDON A DPA jelentése szerint elké­szült a „Horogkeresztes veszély” című angol dokumentumfilm. A film párhuzamot von a jelenlegi események és a hitleri birodalom szörnyű állapotai között. E doku­mentumfilmet csütörtökön kétezer angol filmszínházban mutatták be. A Pathe filmgyártó társaság megállapodott 89 országgal, a meg­állapodás értelmében csaknem az egész világon bemutatják majd a nyugat-németországi nácizmus fel­éledésével foglalkozó dokumen­Ném etországból—) C Németországba (13) Tisztában voltam azzal, hogy ha én kíséreltem volna meg Michelt sorra bemutatni a mi kör­nyékünkben junkereknek, abból éppen ilyen, ha ugyan nem na­gyobb nehézségeim származtak volna. Más vonatkozásban is cso­dálatosan hasonlított egymásra a birtokon uralkodó légkör, lett. lé­gyen az a birtok, Dél-Franciaor- szágban vagy Észak-Németország- ban. A földrajzi klíma persze erő­sen elütött a mi klímánktól. — Rozs helyett itt bor, burgonya helyett dinnye termett. A bárót itt le patron-nak hívták, a lelki­pásztort Monsieur le Curé-nelc, az asztalnál pedig katolikus fohászt mondtak luteránus asztali áldás helyett. Egyebekben azonban Michelnek valóban igaza volt: a birtokos osztályok életmódja többé-kevésbé megegyezett egy­mással, s a nemzeti szakadék tel­jesen eltörpült a társadalmi sza­kadék mellett, mely közöttük és saját országuk kevésbé tehetős rétegei között tátongott. Milyen értelmetlenek voltak azok a soviniszta, francia-gyűlö­let diktálta képzetek, melyeket a Sedant ünneplő császári Német­országban kora ifjúságunktól fog­va bejénk vertek! Aggályoskodá­sában még anyám is ilyen naív leveleket irt nekem: »Kedves Fiam, sose felejtsd el, hogy a francia nők igen erkölcstelenek, és alapjában véve minden néme­tet gyűlölnek. Legboldogabbak akkor lennének, ha egy ifjú ne­metet, mint amilyen te vagy, va­lami rossz betegséggel megrnér- gezhetnének. Tedd meg nekem azt a szívességet, ne kezdjél ki egyi­kőjükkel sem«. Persze ez a kor­látolt és hamis junker felfogás Időközben teljesen idegenné vált számomra. Angliával rokonszenveztem, és bizonyos mértékig csodáltam is; Franciaországot ellenállhatatla­nul megszerettem. Franciaország egyszerűen szép volt. Amidőn Midiéitől AVignonban elbúcsúz­tam, hogy visszatérjek Párizsba, így szóltam hozzá: — Michel, valamikor te leszel a berlini francia követ én a pári­zsi német követ. Akkor majd gon­doskodni fogunk róla, hogy ne legyünk többé ősell ínségek, ha­nem örökös barátok. Michel melegen megrázta a ke­zemet: — Igen. Franciaország és Né­metország megbonthatatlan ba­rátsága és békés együttműködése biztosítja az európai kultúra fel­virágzásét. Mi meg fogjuk terem­teni magunknak a boldogabb jö­vőnket, mert mi már nem va­gyunk olyan szűk látókörűéit, mint apáink voltak. Michel is külügyi szolgálatra szándékozott jelentkezni az Quai d’Orsay-n, mihelyt tanulmá­nyait befejezte. Nem tudtam megválni Párizs­tól. Később is nagyon gyakran voltam ott, és mindig új meg új szépségeket fedeztem fel benne. Azt hiszem azonban, hogy az év­század első felében soha ez a vá­ros olyan szárnyaló életet nem élt, soha annyi varázs nerrt áradt belőle, mint éppen a húszas évek elején. Az elutazásra is csak ak­kor szántam rá magam, amikar erre már laposra fogyott erszé­nyem kényszerített. Útközben pár napot még Hollandiában töltöt­tem egy volt ezredtársamnál, aki egy amszterdami gabonabizomá­nyos cég alkalmazásában állott, es édesanyjával együtt saját házuk­ban Haarlemben lakott. Hollan­diában kellett megválnom utolsó büszkeségemtől, arany karórám­tól, melyet még Hamburgban vá­sároltam a Schimmelmann-íéle províziókból. Teljesen »leégve« érkeztem vissza Berlinbe 1924 ok­tóberében. POLITIKA ÉS ÜZLET A VILLAMOSSÁGI IPARI MONOPÓLIUMOKBAN A külügyminisztérium mind ez ideig egy szóval sem nyilatkozott, ez azonban nem befolyásolta Rau­mer optimizmusát. Hogy ne ke­rüljek újból apámtól függő hely­zetbe, egyelőre 400 márka havi fizetéssel személyi titkáránaic al­kalmazott a Német Elektrotechni­kai Ipari Központi-Szövetségének Cornelius utcai irodájában. Ezen a télen sokat tanultam, és jó alkalmam volt bepillantást nyerni azokba az intrikákba és gátlástalan hatalmi hai tokba. melyek végső fokon a mi — ál­lítólag közérdekű — állami gaz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom