Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-15 / 12. szám

TOLNA MEGYEI NßPCjSÄO 4 I960, január 1.1. Búcsú Czencz Jánostól Búcsúzunk, János bácsi, s ez a néhány sor mindnyájunk vég­ső búcsúja Tőled, akik szeret­tünk é3 becsültünk. Soha nem jutnak mór el Hozzád eze;< a sorok, mégis úgy érzem, a ha­lál sem tudott teljesen elsza­kítani tőlünk; a képek százai őrzik kezed nyomát s minden, amit magad mögött hagytál, a maradandóságot hirdeti. Ezek­ben az órákban majdnem kép­telenségnek tűnik, hogy soha többet nem látunk a szekszárdi utcákon s nem fogadsz ben­nünket művészetet és fiatalsá­got sugárzó bátai házadban. Teljes volt az életed; szép kort értél meg és a siker sem volt hűtlen Hozzád, de ez a si­ker egy méltó életművet bolto­zott be. A kezdeti művésznyo­mort, mely az első háború évei­ben induló festők pályáját jel­lemezte, hamar felváltotta a siker, s ami ezután követke­zett, az a munka volt, az éren művész kötelességtudata, a goethei Pflicht des Tages való- raváltása, a mindennapi feladat kötelme, melyet utolsó nap­jaidban sem tagadtál meg. S erre tanítottál valamennyiün­ket, akik tudjuk, hogy a művé­szet a tisztesség és a lelkiisme­ret parancsát jelenti. Lehet másként is, de korán megtanul­tad, hogy csak így érdemes. Egész művészi pályádat is ez a tisztesség jellemzi: bár sok szál fűzött a müncheni festő­iskolához. amelytől biztos tech­nikai felkészültségedet kap­tad, de nem rekedtél meg München zsákutcájánál s nem engedtél a divatos áramlatok csábításának sem. Művészi pá­lyád töretlen volt, a valóságot akartad ábrázolni, azt a való­ságot, amellyel soha nem tud­tál betelni. Ezért jelent meg a képeiden egyforma érzéklo- tességgel egy csokor virág, vagy a bátai táj, a színét váltó Duna, vagy egy-egv női arc igcző szépsége. Csak a valóságért tud­tál lelkesedni, a mindig változó és éppen ezért örök valóságért, ez volt a mércéd s ezért nem ha- elmélet, amelynek számára min den vízió csak mértani ábra. Pedig az indulás, az első világ­háború, majd az ezt követő zi­láltság a művészetet sem hagy­ta érintetlenül, divatos áram­latok keletkeztek, kérész-életű irányzatok. Csak az haladhatott töretlenül a saját útján, aki biztos volt igazában, akinek a művészet valóban a lelkiisme­ret szava volt. Ezért nem je­lenthetett számodra hanyatlást az a két évtized sem, amit ékí­ted végén Bátán töltöttél, sőt művészeted új színekkel gaz­dagodott. A bátai képek a mű­vészi megfogalmazáson túl pon­tos számadást is jelentenek egy kis falu átalakuló, fejlődő éle­téről, amelynek nemcsak hűsé­ges krónikása voltál, hanem mindennapi életének résztve­vője is. Hetvenedik születésnapodat művészetedhez méltó kiállítás­sal ünnepeltük meg itt Szek- szárdon. Halálod előtt néhány héttel pedig a Hazafias Nép­front Pécsett állított ki gaz­dag gyűjteményt műveidből. Da az elismerés és a siker ekkor már csak betegágyadnál kö­szönthetett, bármennyire is sze­rettél volna, nem tudtál el­utazni a kiállításra. Ne bánt­son ez most már, János bácsi, az amit itt hagytál magad he­lyett örökül, immár mindörök­re megőriz Téged. Búcsúzunk, János bácsi, azzal á fájdalom­mal, ahogy csak igaz művész­től és felejthetetlen baráttól válhatunk el. Egyszer a bálái ház udvarán aggódva kérdezted tőlem, ha meghalsz, lesz-e va­laki, aki megemlékezik Rólad? Akkor Cicero szavaival felel­tem, aki arra tanított, hogy az ember élete voltaképp halála után kezdődik, amikor meg­bonthatatlan valóságában ma­rad utána élete munkája. Könnyítse meg ez a tudat a búcsút, mert ha az ember élete veszendő is, a Mű, életének munkája nem veszhet el. S aki ilyen gazdag örökséget hagyott,' nem halhat meg egészen. CSÁNYI LÁSZLÓ népre vonatkozik. A mi számunk­ra, a művelt réteg számára ma már mindenfajta nacionalizmus egyenesen képtelenség. Ki állít­hatja komolyan, hogy lényeges különbség van mi hármunk kö­zött? S meg kell mondanom, hogy akármelyikőtök végered­ményben ezerszer közelebb áll hozzám, mint az a párizsi utca­seprő vagy szatócs, akivel tulaj­donképpen csak a nyelvünk kö­zös. Egyre jobban belelovalta ma­gát. A falon függött Anthony va­dászfegyvere. Michel leakasztot­ta, s most már azzal hadonászott: — őrültség és barbárság volna közöttünk egy újabb háború. Bá­nom is én, verjék agyon egymást a prolik. Mi semmiképpen sem fogunk egymás ellen háborúskod­ni. A puskával veszedelmes kö­zelségben hadonászott az orrom alatt: — Wolfgang, öreg boche, meg tudod ezt nekem ígérni minden­re, ami szent? — Bármi jöjjön is, énrám biz­tosan számíthattok — ígértem szívvel-lélekkel. Csak egyet nem tudtam fenn­tartás nélkül elfogadni abból, amit Michel mondott. Annyi bi­zonyos, hogy Michel és Anthony sokkal közelebb állt hozzám, mint a kövér Kriegsheim és csak­nem minden német fajtámbeli a berlini gárda-lovassági klubból. De népünkkel, a laaskei Riekel Gragert anyóval, a berlini kancel­lári palotában megismert matróz­zal olyan kapcsolatok fűztek egy­be, amelyek nélkül nem tudnék élni. — Michel — szóltam habozva —, nem tudom. Az eszemmel szí­vesen igazat adnék neked, de ami az érzéseket illeti, úgy látom, nem egészen így áll a dolog. Le­hetnek az életben pillanatok, ami­kor egy berlini söröskocsissal jobban meg tudnám találni a kö­zös nyelvet, mint veletek. Javíthatatlan boche vagy és az is maradsz — jelentette ki Michel, Anthony meg rábólintoít. Magam sem voltam magammal tisztában, hol is állok hát tulaj­donképpen, s némiképpen bárdo- latlannak, vidékinek éreztem magam. Michel azonban nemes- lclkűen feltette magában, hogy valóban kultúrált »europäert« fa­rag belőlem. Azt indítványozta, hogy a félévi vizsgák után láto­gassak el vele Franciaországba. Ennél kedvemre valóbb indít­ványt nem is tehetett volna. A SZÉP FRANCIAORSZÁG Első találkozásom Párizzsal és a nyári díszbe öltözött Francia- országgal minden várakozáson fe­lül szép volt. Aki ezt még nem élte át, el sem tudja képzelni, mi­lyen boldogító érzés kerített ha­talmába. Boldogságomban min­den egyes napsugarat külön meg­csókoltam volna. Ami azonban a nemzeti érzésen felül álló megértés szellemét il­leti, bizony ezen a téren koránt­sem álltak olyan ragyogóan a dolgok, mint ahogy Michel saját magát is ámította. Saját család­jával is nehézségei voltak, s nagy harcokat kellett vívnia, míg végre házuk küszöbét átléphet­tem. Az Arc de Triomphe közelé­ben, az Ayenue Kiéberen levő Asszonyoknak — lányoknak Divatos és ízléses sportpulóver férfiak részére Elkészítéséhez kb. 50 dkg vastagszálú gyapjúfonal szük­séges. Hármas tű­vel, végig patent­kötéssel kötjük. oldalvonalakon egyenesen egészen a karkivágásig, itt egyszerre 5, majd 3, 2 és 3x1 szemei fogyasztunk. Ez­után tovább kö- l, tünk a vállmagas- \ \j, ságig, itt 10 sze- , \''i ménként befejez- \ zük a váll vonalát. N Az elején kb. a mellközépnél a szemeket három­felé osztjuk és a középszemeket , egyszerre befejez­zük, maid egyéne- sen dolgozunk a váll dig. t : A munka báb'-! . ugyanúgy készít : jük, mint az elejét, az oldalvonalakon itt is egyenese^ kötünk a karkivá­gásig Itt egyszerre 7, majd 3x1 szem"! fogyasztunk. Ilz után egyenesen kö tünk a váll magas ságáig. A váll sze­meit 10 szemenként befejezzük. A középen maradt szemeket egyszer­re fejezzük be. Az ujjakat 10 cm 1 sima, 1 fordított patentkötés után a szokásos patentkötéssel, a mi \y, V N . uv-- . 'I ,=• \ JW'V • . ffiülijí: í . r -i' ; I 11 í >• ! . Vi t S // / % !f i S Ki ,y 4t L szabásminta szerint szaporítva és fogyasztva kötjük. Ezután elkészítjük sima kötéssel a gallért, összedolgozzuk és a gal­lért is belevarrjuk. A nyugdíj rendeletről FÉRJEK—feleségek Posthumus féltékenység Luigi Pirandello olasz dráma­író özvegye felszólította a párizsi Gallimard kiadót, hogy férje mű­veinek újabb kiadásaiból törölje azokat az ajánlásokat, amelyeket Pirandello annak idején egy má­sik asszonynak írt. A kiadóvállalat nehéz jogi dön­tés előtt áll, miután az ajánlás az irodalmi mű része, ugyanakkor az özvegy, mint az író örököse, a legr személyesebb indokok alapján is jogosult ilyen követelés támasztá­sára. A „szerető” férj végrendelete Egy ausztráliai nagykereskedő végrendeletében feleségét tette ha­talmas vagyona egyetlen örökö­sévé, de egy feltételt tűzött az örökség átvételéhez: a feleségének köteleznie kell magát, hogy soha többé még csak el sem mosoiyo- dik. Ez aztán a sírontúli szerelem’ Nyolcvanegy éves házassági évforduló Az angol Peter Peterson és fe­lesége, Celeslia a napokban ün­nepeire 81. házassági évforduló­ját, A házasfelek mindegyike 99 éves. Egész életüket ugyanabban a fairviewi házacskában töltötték. így bízza valaki apjára a feleségét! ..Bízd rám egy hónapra a fele­séged és meglátod, minden rend­bejön” — tanácsolta a fiának Konrad Bruckner neuehntel-i órásmester. A bánatos fiú ugyanis tanácsot kért apjától, hogy mi! tegyen, mert szeretett felesége, n szép Evelyne mindenáron 1 óléi akar tőle. Eltelt az egy hónán és a dolgok valóban rendeződtek, csak nem úgy, ahogyan z fiú kép­zelte: Evelyne elvált, de most már azért, hog.V feleségül menjen apósához. Ez Is ok ... Egy koppenhágai özvegyasszony házassági ígéret megszegéséért feljelentette vőlegényét. A férfi a törvényszék előtt el­mondotta, hogy az esküvő kitű­zött napján menyasszonya első férjének a falon lógó arcképe a fejére esett; babonás ember lévén, megijedt a rossz előjeltől és nem merte feleségül venni irnádottját. nagy luxuslakásuk a késő nyári szezonban többé-kevásbé le volt zárva, a család a Montpellier melletti birtokra költözött. Vég­eredményben ugyan meghívtak magukhoz, de már megérkezésem kor kiderült, hogy — állítólag a személyzet és a falusi népség r s- toba pletykázása miatt — egy ré­met nem tartózkodhat két nap­nál tovább a kastélyban. A ke­serű pirulát azzal édesítették meg, hogy Michel és két fivére nagy Peugéot-autójukkal 14 na­pos utazásra vittek. Ez minden­esetre sokkal érdekesebbnek ígér­kezett. így tehát a Cevennes-ektol Monte Cáriéig keresztül-kasul be­utaztuk a csodalatos francia tája­kat, megpihentünk Marseiíle- ban. s megtekintettük mindenek­előtt Nimes-t, Arles-t, Avignont cs a Provence többi, még a ró­maiak korából származó városát. Útközben gyakran szálltunk meg Mlchel rokonainak vagy ismerő­seinek ódon nemesi kastélyaiban. Michel mindenütt oxfordi norvég barátjaként mutatott be engem, s könyörgött, hogy a világért el ne áruljam német nemzetisége­met. — Tudod, vidéken még nagyon korlátolt felfogásúak az emberek, s nekünk erre tekintettel kell lennünk. Ha nem akarod kockáz­tatni, hogy egyik-másik éjszakát a szabadban töltsd, akkor nincs más hátra, be kell csapni a házi­gazdánkat. Rossz színész vagyok, de sze­rencsémre senki sem érdeklődött tüzetesebben ismeretlen norvég hazám iránt. (Folytatjuk.) A társadalombiztosítási nyug­díjra vonatkozó részletes sz; bá- lyokat a Magyar Közlöny 1953. de­cember 24-i számában közzétett 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet és a 67/1958. sz. Horni, rendelet, továbbá a Magyar Köz­löny 1959. május 8-i számában közzétett 5 1959. MŰM sz. rende­let tartalmazza. A közérdeklődés­re számottartó fontosabb rendel­kezéseket az alábbiakban ismer­tetjük. összege 500 forint. A 10 évnél hosszabb szolgálati idővel rendel­kező nyugdíjas legkisebb nyug­díja annyiszor 5 iorinttal maga­sabb az 500 forintnál, ahány évvel a szolgálati ideje a 10 évet meg­haladja. (Például 12 évi szolgálati idő igazolása esetén 510 forint.! A nyugdíj összegének megálla­pítása 1960-ban az utolsó három évi kereset alapján történik. A nyugdíjtörvény alapján igé­nyelhető ellátások: öregségi nyug­díj, rokkantsági nyugdíj, baleseti járadék, özvegyi nyugdíj, árva­ellátás, szülői nyugdíj, családi pótlék (nyugdíjasok részére), há­zastársi pótlék, kivételes nyugellá­tás. ÖREGSÉGI NYUGDÍJ Az öregségi nyugdíj megállapí­tásának egyik feltétele férfi- dolgozónál a 60., nődolgozónál az 55. életév betöltése, másik felté­tele a legalább 10 évi szolgálati idő igazolása. Az öregségi nyugdíj lehet teljes nyugdíj, vagy résznyugdíj, attól függően, hogy a nyugdíjas rendel­kezik-e a teljes nyugdíjhoz szük­séges szolgálati idővel (1960-ban 15 év), vagy ennél kevesebb, da legalább 10 évi szolgálati idővel. A nyugdíj összege törzsnyugdíj- ból és nyugdíjkiegészítésből tevő­dik össze. A teljes nyugdíjra jo­gosult törzsnyugdíja a munkabér 50 százaléka, a résznyugdíjra jo­gosult törzsnyugdíja pedig enné! annyiszor 2—2 százalékkal keve­sebb, ahány év a teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időből hiány­zik. (Például 1960-bnn 10 évi szol­gálati idő alapján megállaoításra kerülő öregségi résznyugdíjból a törzsnyugdíj összege a i utnkabér 40 százaléka). A nyugdíjkiegészítés az 1929. óta megszerzett szolgálati idő minden éve után a törzsnyugdíj 1 százaléka, A nyugdíj legkisebb ROKKANTSÁGI nyugdíj Rokkantsági nyugdíjat akkor kaphat a dolgozó, ha megrokkan és — életkorától függően — 1960- ban 2—14 évi szolgálati idővel rendelkezik. A rokkantság megállapítására az SZTK-alközpontok és kiren­deltségek mellett működő munka- képességcsökkenést véleményező orvosi bizottságok tesznek javas­latot. Az előírt szolgálati idő hiá­nyában is jogosult a dolgozó rok­kantsági nyugdíjra, ha rokkant­ságát üzemi baleset vagy foglal­kozási betegség okozta. A rokkantsági nyugdíj összege — a rokkantság fokától függően — a munkabératlag 50—69 száza­léka, baleseti rokkantság esetén pedig 60—70 százaléka A törzs­nyugdíj összegét az öregségi törzs- nyugdíj kiszámításának módjához hasonlóan kell kiszámítani. (Folytatjuk.) Gyorsírással a veszekedés ellen/ ., A detroiti gyorsírónők felfedez­ték a házastársi veszekedés leg­jobb ellenszerét és annak recept­jét folyóiratukban tették közzé: „Veszekedés eseten jegyezze férje minden szavát gyorsírással. A ta­pasztalatok azt mutatták, hogy az esetek túlnyomó részében a férjek annyira kijönnek sodrukból a jegyzetelés láttán, hogy dadogni kezdenek az idegességtől és végül abbahagyják a veszekedést”

Next

/
Oldalképek
Tartalom