Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-13 / 10. szám
- Í "f TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1960. Január 13. Afrika a függetlenség útján flz érzelmi nevelés jelentőségéről A második világháború után Ázsiához hasonlóan, Afrikában is az imperialista gyarmati rendszer szétesésének lehetünk tanúi. A függetlenségi mozgai- mak nyomására különösen az 1950- es évek közepétől az imperialista hatalmak gyarmati birtokaik feladására kényszerülnek. A 230 millió la kosú és kereken 3S millió négyzetkilométer nagyságú „fekete kontinens’' területén jelenleg 11 független állam van. Ezek a következők: Etiópia Egyesült Arab Köztársaság (Egyiptom), Ghana, Guinea, Kamerun, Marokkó, Líbia, Szudán, Libéria, DélAfrikai Unió. Két ENSZ-gyám- ság: Togo és Szomália, valamint a brit kormányzár alatt élő Nigéria népei is ez évben nyerik el függetlenségüket. Rhodesia és Nyászaföld a Brit Nemzetközösség korlátozott jogú tagja, valamint a Francia Közösség 12 „autonóm köztársasága”, valójában félgyarmatai mellett, ma még 18 — különböző közigazgatási címmel felruházott —• de lényegileg gyarmati területet birtokolnak európai kapitalista államok. TangaA IF IR lg 1KL AXT) nyika cs Uuanda-Urundi ma még brit, illetőleg belga közigazgatás alatt álló ENSZ gyámsági terület. Afrika területe és lakossága 1960 januárjában az alábbi kategóriákba oszthatók: Jelmagyarázat: 1 Afrika terület. Afrika lakoss. %-ában 0/ 11 független állam 1960-ban függetlenségét elnyerő 31 41 3 ország 5 16 13 félgyarmat 18 gyarmati terület és 2 ENSZ 30 17 gyámság 34 26 A fenti táblázatból kitűnik, hogy előreláthatólag ez év végére az összterület 36 százalékán, 10,8 millió négyzetkilométeren, tehát Európával azonos nagyságú területen a kontinens összlakosságának 57 százaléka, kereken 130 millió fő fog — habár névleg is — az önálló államokban élni. Független afrikai országok. (Évszám: függetlenség kivívásának éve.) 2. A Délafrikai Unió, ahol a néger lakosságot a fehérbőrű kisebbség elnyomja. 3. 1960 folyamán függetlenségüket elnyerő afrikai országok. 4. Korlátozott autonómiával rendelkező félgyarmati területek. 5. ENSZ gyámságok. 6. Imperialista hatalmak gyarmatai. — Terra — ciusok felé fordult. Körülbelül azok voltak ők a kereskedelmi életben, mint apám a birtokos rendben, Stinnes jelleme meg többé-kevésbé megegyezett a wesendahli Schmidt földbirtokoséval. örökké felejthetetlen marad előttem egy jelenet, mely röviddel a Ruhr-vidék megszállása előtt játszódott le. Időközben előre rukkoltam a hivatali létrán: én nyitottam fel a postát, és én osztottam szét a leveleket az igazgatóságon. Vágyó pillantást vetettem ablakomból a Jungfern- stiegen nyüzsgő tömegre, s köny- nyü sóhajjal vettem hónom alá irattáskámat, hogy a beérkezett aktákat ifjabb Stinnes elé terjesszem. Főnököm, mint rendesen, íróasztalánál ült, fülén a telefonkagylóval. Egy klubfotelra intett, hogy várjak. London volt a vohalon, kis időbe telett, míg ottani képviselője a telefonhoz jött. Élénk kontrasztképpen a kint nyüzsgő tömeghez, itt nyárs- polgárian józan volt a légkör: páncélszekrény, masszív faállvány az iratoknak, nagy földgömb, körös-körül különböző térképek, hajórrfodellek, az íróasztalon csak a legszükségesebb kellékek és egyszerű keretben a felesége arcképe. Semmi több. Az egész szobában nem volt egy szál virág, semmi olyasmi, ami az élet szebbjk oldalára emlékeztetett volna. Mögötte a falon apjának felnagyított fényképe, vele szemben Havensteinnek, a Birodalmi Bank elnökének olajportréja. Igazán nem nagy kunszt, gondoltam magamban. Havenstei.n gortréja leleplezte a sünnesi gazdasági csoda minden titkát. A birodalmi bank elnöke maga rendelkezik a birodalom pénzével és a bankpréssel; Stinnes annyi hitelt kap tőle, amennyit csak akar, s ezzel felvásárolja az egész német gazdaság dologi értékeit. Pár hónap alatt a pénz annyira elértéktelenedett, hogy a milliókra rúgó hiteleket a mellényzsebéből ki tudta fizetni, de ugyanakkor újabb milliárdos hiteleket vett igénybe. Ilyen módon a szomszédék kocsisa is könnyen meg tudott volna gazdagodni. S mialatt magamban ilyeténképpen elmélkedtem, megkezdődött a telefonbeszélgetés. Ifj Stinnes valami izgalmasat hallott: — Micsoda, már a legközelebbi napokban? Biztos ön ebben? Kát nem lehet a franciákkal tárgyalni? Londonból a válasz nem nagyon lehetett bátorító. — Fiát nem értik ott azok az urak, hogy ezzel a saját húsukba vágnak? Semmiképpen nem állhat érdekükben, hogy a franciáit a kontinens teljes szén- és acéliparát a kezükbe kaparintsák!... Egy darabig most megint londoni képviselője beszélt. — Ez egyszerűen zsarolás! Hihetetlen disznóság! De még mindig nem tudok teljesen hinni benne. Ha azonban ön abszolút biztosan tudja... Telefonpartnere, úgy látszik, teljesen biztos vdlt a dolgában. — Mindenesetre köszönöm az információt. Nincs más hátra, öt kell diszponálnom. Holnap reggel újból felhívom. Egyelőre azonban ne tegyen róla említést sehol, nem szabad felidegesíteni a tőzsdét! A beszélgetés befejeződött, de Stinnes még nem tartott ott, hogy a postát átnézze. Újra a kagylót, hamburgi bankárját, Tillmannt kérte. — Figyeljen ide, kedves Till- mann űr, a tőzsde még nem nyitott, , ugye? Tudja még törölni tegnap esti megbízásom■-.t? Igen? Ehelyett jövő ultimóra 50 000 font sterlinget. Igen. Ha a tegnapi záróárfolyamon nem megy, megjavíthatja. Szabad kezet adok önnek, mert szükségem van a pénzre. Ha módjában van, ossza meg a piacon; felét talán Berlinben helyezze el, a másik felét itt és Frankfurtban, nehogy pánik keletkezzék. Helyes? Tillmann bizonyára kíváncsiskodott, kérdéseket tett fel. — Dehogy, semmi különös, csak biztosítanom kell magamat egy nagyobb tranzakcióval kapcsolatban, mely ma fixirozásra kerül. Déltájban várom tehát az értesítését, ugyanakkor megkapja majd az írásbeli megbízást is. Ez az ügy is cl volt tehát intézve, most már jöhettem én az aktákkal. »Te görény — gondoltam magamban —, te itt hazafias beszédeket tartasz, hogy micsoda disznóság a szövetségesek részéről, hogy kizsarolják, lehúzzák rólunk az utolsó ingünket is, s ugyanakkor a legnagyobb lelki nyugalommal spekulálsz te magad a német márka romlására, hogy népünk kényszerhelyzetét kihasználva óriási üzletet köthess.« * (Folytatjuk.) tartott rendkívül nagy sikert aratott előadást az elmúlt hét péntekjén dr. Kábái Zoltánné, a Gyermeklélektani Intézet munkatársa a TIT lélektani előadás- sorozata keretében. Előadásában rámutatott arra, hogy az embert nem az anyagiak teszik boldoggá, hanem érzelmi életének kiegyensúlyozottsága, és annak alapjait a nevelésnek kell leraknia. Ha valakA évekig nem használja kezét, lábát, elsatnyul az. így lesz sívár az ember érzelmi élete is, ha gyermekéveiben nem kap szeretetet, vagy csak keveset. »Az az ember, akit gyermekkorában az érzelmi csalódások sora ér, nem tud sohasem hinni abban, hogy valaki önmagáért érdek nélkül szereti« — mondotta az előadó. Az érzelmi nevelés feladata elsősorban az édesanyáké. Ezt ma sem szabad elfelejteni és ez alól az édesanyák nem mentesíthetik magukat azzal, hogy a gyermeke? anyagiakkal halmozzák el. A bo+ hóckodó, a csavargó stb. viselkedésű gyermek mögött rendszerint érzelmi sivárság áll és ez az okozója magatartásának. Beszélt az előadó a nagymama kérdésről is, amely a legtöbb családban súlyos és nyílt kérdés; A »mártír« nagymamák megmérgezik a család életét. Az időben visszavonuló, a fiatalokat megértő nagymama viszont minden tiszteletet és becsületet megérdemel és ma, amikor rendszerint mind a két szülő dolgozik; szinte nélkülözhetetlen a családban. Felhívta az előadó a jelenlevőket, hogy tegyék ünnepélyessé, meghitté azt az időt, amíg a család együtt van. örüljünk annak; ami gyermekeinkben jó és neveljük őket sok türelemmel, megértéssel. szeretettel: ez a boldogság titka. IL—TL Husek Rezső a Szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola művész-igazgatója szombaton este élénk érdeklődés mellett tartotta meg házihangversenyét, amelynek műsoján jobbára Lisztművek szerepeltek. A házihangversenyen Polgár Margit (zongora) és dr. Erdélyi János (hegedű) is közreműködtek. Itt jegyezzük meg azt, hogy Flusek Rezső január végén önálló estet ad a zeneiskola nagytermében. A hangverseny műsorának első felében Bach János Sebestyén: Chacon-ja és egy-egy Mozart, illetve Beethoven szonáta kerül előadásra, szünet után pedig csupa Liszt-műveket hallhatunk majd. A házihangverseny sikere arra enged következtetni, hogy a január végi Husek-hangverseny ritka zenei élményt ígér. Ismét ébredezik álmából a vidék is. Tamásiból befutott az első idei meghívás is. Husek Rezső elfogadta a meghívást és valószínűleg még a szekszárdi hangversenye előtt mutatja be majd Tamási zenekedvelő közönsége előtt új műsorát. Itt említjük meg végül a zenekedvelőknek, hogy újra Magyar- országra érkezik 1960-ban Ric- cardo Odnoposoff hegedűművész és Jan Marie Darré francia zongoraművésznő, akik az 1947—49- es hangversenysorozatban nagysikerű hangversenyt adtak Szek- szárdon. Jó lenne őket ismét megnyerni egy szekszárdi szereplésre; O I. Hol lehet pénz nélkül értékes tárgyakat nyerni? Pajtások figyelem I A Baranya—Tolna megyei MÉH Vállalat 1960 január 10-én indítja be „Tárgynyeremény" jegyek terjesztését. Húzás 1960. április 20-án a megyei úttörőházban. Nyerni lehet: Villanyvonatot. Fényképezőgépet. Világvevő rádiót. Postatakarék betétkönyvet, 50, 100, 200 Ft betéttel és még sok értékes tárgyat több ezer forintos értékben. Gyűjtsétek a hulladékot, lakásban, padláson, udvaron és adjátok át a legközelebbi MÉH-telepen. Ellenértékét készpénzben megkapjátok. Ezen felül kaptok egy db „Tárgynyeremény” jegyet, ha átadtok: 15 kg ócskavasat, vagy 10 kg papírhulladékot, vagy 5 kg rongyhulladékot, vagy j 1 kg fémhulladékot, vagy 2 kg szőrt, vagy 2 kg tollat, vagy 50 dkg emberhajat. : (24) ■;! IOIOIOIOIÓIOIOIOIOIOIOIOIOIOIC