Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-08 / 6. szám
Szombaton temetik Ántos István elvtársat (2. oldal.) Asszonyoknak — lányoknak (4. oldal.) Az asszony győzelme it ÄRA: 50 FILLÉR (6. oldal.) Nagyo bbará nyú szőlő- és gyümölcsös telepítés a szekszárdi járásban Gépesítik a Keszőhidegkúti Téglagyárat Májusban már termel a megy'' első. egyadi-mBghajtású nyerstéglagyártó ^ rendezése :J'•*; 4? S' 3 Z • VTLÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Péntek 1960. január 8. V. évfolyam 6. szám Népszámlálás Napok óta folyik országszerte a népszámlálás, amelyben harminchatezer szám lálóbiztos írja ösz- sze az ország mintegy tízmillió lakosának, a lakóépületeknek és lakásoknak adatait. Képünkön Béla Pálné pedagógus, a harminc- hatezer számlálóbiztos egyike a szekszárdi Hús y családnál jegyzi fel az adatokat. holdon a feketeribizli dugványozással is. Kijelölték és megkezdték a talaj előkészítését az 5 és fél holdon telepítésre kerülő szamóca és a 6 és félholdas málna alá. A tengelic-szőlőhegyi termelőszövetkezet 25 holdon létesít gyümölcsöst, a várdombi Egyetértés Tsz pedig a 20 hold őszibarackoson kívül 12 holdon végez szőlőtelepítést. Sárpilisen hagyományai vannak a gyümölcstermelésnek. Az Uj Március Tsz-be tömörült szövetkezeti tagok nyolc holdon teli almát, 15 holdon őszi-, 7 holdon kaj szibarackot, 10 holdon pedig szőlő telepítését tervezik. A szekszárdi járás, fentebb felsorolt termelőszövetkezeteiben megkezdték a talajelőkészítést, illetve a telepítés munkálatait. A gyümölcsösöket mindenütt nagyüzemi gépi művelésre állítják be, különös tekintettel a talajerózió pusztításának megakadályozására. A telepítésre kerülő lejtőkön a sorokat keresztben alakítják ki, s ezzel csökkentik a hegyoldalakról lezúduló víz romboló hatását. A dunántúli tájegység II. helyezettje lett megyénk az országos állattenyésztési versenyben Országos verseny folyt a múlt évben a megyék között, amelyben a megyék termelőszövetkezetei az állattenyésztés eredményei terén mérték össze erejüket. A verseny pontjai között szerepeltek: a közös állattenyésztés megteremtése, a nagyüzemi állattenyésztés feltételeinek kialakítása, az állatsűrűség, a tejtermelés és egyéb állattenyésztési hozamok emelése. Megyénk jó helyezést ért el a versenyben, a dunántúli megyék között a második helyre került. A Tolna megyei Építőanyag- ipari Egyesülés kilenc téglagyára közül már hatban folyik géppel a nyersgyártás. Az egyesülés létrehozásakor még valamennyi gyárban kézivetéssel készítették a téglát, azóta minden pvben sor került egy-egy gyár gépesítésére. Legutóbb, — tavaly — a hőgyészi üzemben váltotta fel a gépi munka a kézi nyersgyártást, az idén pedig a keszőhidegkúti gyárban kezdik meg a munkát a korszerű présgéppel. A keszőhidegkúti üzem gépesítésénél azonban már fejlettebb technikát alkalmaznak, mint a többinél. Az új berendezés gépeit nem transzmisszióval, hanem egyedileg hajtják meg a villanymotorok. Ez lesz az országban a negyedik, a megyében pedig az első, egyedi meghajtású téglagyár. Az egyedi meghajtásnak a transzmisszióval szemben sok előnye van, ezért szorította azt ki — a villanymotorok megjelenúse és tömeges alkalrtifzásának lehetősége óta — az ipar csaknem valamennyi ágából a transzmissziós meghajtást. A tanácsi téglagyáraknál is gyakori eset, hogy az üzemzavar fő oka a transzmisz- sziós berendezés meghibásodása. Az elmúlt évben többször fordult elő tengelytörés, szíjtárcsa törés. Szíjszakadás, vagy a gépszíjak megnyúlása esetén le kell állni és összevarrni, vagy megrövidíteni a szíjat (egyébként mintegy két cs fél mázsát tesz ki egy-egy téglaprés-berendezésnél használt gépszíjak súlya). Sok tartalékalkatrészt, tengelyt, tárcsát kell készenlétben tartani, hogy törés esetén minél kisebb legyen a kiesett termelés, de így is előfordul, hogy napokig kell állnj a gépnek. A múlt évben például az állásidőknek több, mint felét a transzmisszió meghibásodása, tö- i rése idézte elő. De az energia-felhasználás sem gazdaságos így. A keszőhidegkúti gyárban tizenegy, a gépek általi igénybevételnek megfelelő teljesítményű motor fogja ékszíjakkal meghajtani a gepeket. a nyersgyártós gépesítése és az ezzel kapcsolatos egyéb átalakítási, építési munkákra (présház, szárítószínek építése) több, mint egymillió kétszázezer forintot fordítanak. A gépek leszállítását még a múlt évben megkezdte a Jászberényi Aprítógépgyár és február végéig megérkezik az összes gép a keszőhidegkúti gyárba, ahol a pi'és- és gépház már fel is épült. Közben az egyesülés szekszárdi központi javítóműhelyében készítik a gépvázat, a különböző ékszíjtárcsákat, a nyerstéglaszállító kocsikat. Úgy tervezik, hogy május 4-én már megindulnak a gépek a korszerűsített Keszőhidegkúti Téglagyárban, amelynek termelése mintegy kétszeresére nő a gépesítés által. Megkezdte munkáját a tamási járási vízgazdálkodási társulás Mint már arról lapunkban részletes tudósításokban hírt adtunk, a tamási járásban 1959. november 25-én vízgazdálkodási társulás alakult. A társulás célja a Koppány folyónak és a gyűjtőterületén lévő patakoknak o "endezése és ezzel kapcsolatban halastavak, vEgyűjtőmeder.cék és öntöző csatornák létesítése. A társulat tagjai a Koppány menti községek termelőszövetkezetei. Az alakuló gyűlés után a vízgazdálkodási társulás azonnal munkához látott. Jelenleg két vízgazdálkodási szakember méri fel a Koppány folyót és környékét, hogy a mérések alapul szolgálhassanak a komplex rendezési tervek elkészítéséhez. A Tamási Üj Élet Tsz 20 tagú kubikos brigádja a tehénkúti árok tisztítását, a tamási Vörös Szikra Tsz 15 tagú kubikos brigádja pedig a tsz területén lévő árkok tisztítását végzi. A társulás 25 pár gumicsizmát adott a tsz-kubiko- soknak. Tárgyalások folynak az értényi kubikos brigáddal, hogy még a tál folyamán kezdje meg mintegy másfél kilométeré.1? szakaszon az Értény patak tisztítását. Február folyamán két kotrógép kezdi meg a munkát a Koppány folyón. A tegnapi napon tartottak a szakemberek helyszíni szemlét a iamási öreg tó réten, ahol a Vörös Szikra Tsz az Ireg patak rendezésével kapcsolatosan mintegy 7Ö—80 hold területen halastavat akar létesíteni. A tervek szerint a halastavat egyrészt fürdésre alkalmas tóvá képezik majd ki. A vízgazdálkodási társulás 700 000 forint állami hozzájárulást kapott már terveinek megvalósí- i tására. Rendezték a fejőgulyások fizetett pihenőnapját a magyarkeszi Hunyadi Tsz-ben A magyarkeszi Hunyadi Tsz- ben elhatározták, hogy váltó fejőgulyások beállításával legalább egy hónapban egy napra biztosítják a tehenészek fizetett pihenőnapját. Erre a szabadnapra a fejőgulyásoknak a havi átlagos munkaegység-teljesítményt írják jóvá, A munkaegység jóváírásokat tavasz óta a tsz megalakulásától visszamenőleg hajtják végre. Azokra a napokra, amelyeken nem vették igénybe a tehenészek a pihenőnapot, dupla munkaegység jóváírásban részesülnek. így például Béleczki József tehenész rendes ledolgozott munkaegységein kívül az idényben ki nem vett pihenőnapokra 11,35, Sárközi János 7,65 munkaegységet kapott. A magyarkeszi Hunyadi Tsz kezdeményezése figyelemremeltó és helyes lépést jelént a kötött munkakörben dolgozó tsz-tagok pihenőnapi problémájának megoldásában. A szekszárdi járás termelőszövetkezetei elkészítették az idei év gazdálkodási terveit. A tervek szerint a szántóföldi művelésre nem alkalmas területek hasznosítására gyümölcsöst és szőlőt telepítenek. AUónána termelőszövetkezeti községben 43 holdon telepítenek gyümölcsöst: 15 holdon kajszibarackot, 28 holdon pedig csonthéjasokat. A bátaszéki Búzakalász Tsz is szép gyümölcsös telepítési tervet készített, amelynek megvalósításához már hozzá is fogtak. Tíz holdon befejezték az őszibarackos telepítését, de végeztek hét Termelőszövetkezeti állattenyésztők egyhetes tanfolyama Lengyelen 'A megyei tanács mezőgazdasági osztálya a termelőszövetkezeti állattenyésztők részére egyhetes tanfolyamot szervezett Lengyelen. A tanfolyamon részt vesznek a régi tsz-ek állattenyésztési brigádvezetői és a legújabb termelő- szövetkezeteknek azok a tagjai, akik már egyéni gazda korukban is kiváló állattenyésztők voltak. A tanfolyam célja: emelni a termelőszövetkezeti állattenyésztők szakképzettségét, hogy ezáltal is emelkedjék majd a mező- gazdasági nagyüzemek állattenyésztésének színvonala. A tanfolyamot megyénk legjobb szakemberei vezetik. Bevezető előadást Mohar László elvtárs tartott, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főállattenyésztője. Teljesen ingyenes a tanfolyamon való részvétel. A résztvevők szállást kapnak és állami költségen teljes ellátásban részesülnek. Községfejlesztés Felsőnyéken Elmúltak az ünnepek, s az új évet. mindenütt reménységgel, nagyobb ambícióval kezdik. így van ez Felsőnyéken is a község ’ fejlesztését illetően. ' Jóformán az év elejére lett kész a malom korszerűsítése, mintegy 87 ezer forintos költséggel. Ebből a községfejlesztési alap szolgáltatott 30 000 forintot. Ezzel a malom teljesítménye majdnem a duplájára emelkedett. Nagy megtakarítást jelent ez, hiszen a munkaerő- létszám maradt a régi. A várható többlet jövedelemből több juthat , a falu fejlesztésére is. ' Szükség is van ró, hiszen ebben í az évben nélküle sokkal kevesebbet tudnának építeni a községben; Nem arról van szó, hogy a köz- ségfejlesztési alap egyébként nem futná, de tavaly többet építettek, mint amennyi a keretjük volt. Többek között póthiteiből mintegy 200 000 forintos költséggel 2 kilométer hosszú utat létesítettek; s ezt az összeget az idén ki kell gazdálkodniok. Azért ebben az évben is tovább folyik a járdásífás és 500 méterrel bővítik a villanyhálózatot is. Ehhez a lakosság társadalmi munkával járul hozzá. Kiássák a gödröket, hordják a helyszínre az anyagokat, stb.
