Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-06 / 4. szám

VILÁG PROLETARIAT. EGYESÜLJETEK! •’Vt ár “ t. A MA.GY'AR SZÓ; Cl ALIZTA .MUNKÁS RAV': T Ol N A' M'F&XE I . S17 ÖI' í'í'Á G'\ fS '■ M B & Y-É i. TAN ACS * LAPJA Angol lapok Hruscsov leszerelési nyilatkozatáról (2. oldal.) A döbröközi változásokról (4. oldal.) Dombóvári körkép (6. oldal.) Szerda I960, január 6. V. évfolyam 4. szám Egyesült két termelőszövetkezet Gyuláján Tegnap este közgyűlésen hatá­rozta el a gyulaji 4f)0 holdas Sza­badság Termelőszövetkezet, hogy egyesül a közel 2300 holdas Uj Barázda Termelőszövetkezet­tel. Gyulaj községben jelenleg négy termelőszövetkezet működik, ezek közül legjobb eredményeket a tíz éves fennállását ünneplő Uj Ba­rázda Tsz érte el. 1959-ben ha­vonta fizettek az Uj Barázdában a tagoknak előleget, mintegy 601 ezer forintot és 508 000 forint ér­tékű terményt. A zárszámadásra is az Uj Barázda Tsz-nek van­nak a legjobb kilátásai, annak el­lenére, hogy több mint félmillió forint értékű beruházást létesítet­tek saját erejükből. , Az Uj Barázda Tsz jó eredmé­nyeit nemcsak annak köszönheti, hogy a pagyüzemi gazdálkodás­ban immár tízéves múltra te­kint vissza, hanem annak is, hogy a gyulaji tsz-ek közül a leg­nagyobb földterületen gazdálko­dik. így bizonyosodik be Gyula­ion, hogy minél nagyobb terüle­ten gazdálkodik a mezőgazdasági nagyüzem, annál jobb eredmé­nyeket ér el, mert tervszerűbben tudja elosztani és elvégezni a munkát ßs jobban ki tudja hasz­nálni a nagyüzem adta egyéb le­hetőségeket. IJzek az indokok vezették rá a Szabadság Tsz-t az egyesülésre. A hírek szerint a községben mű­ködő másik két termelőszövetke­zetben is felvetődött az egyesü­lés gondolata. Négyszáz munkásnak épül hárommillió forint költséggel öltöző és étkező Az 1960. év első negyedévében a dombóvári cementipari válla­lat dolgozóinak régi kívánsága teljesül. A tervek szerint három­millió forintos költséggel meg­kezdik a szociális komplexum építését. Az épületcsoportban he­lyet kap négyszáz munkás. Öl­tözők és mosdók, fürdők és kul­túrterem épül. Az új létesítmény érdekessége, hogy úgynevezett fekete-fehér módszerű lesz. Kü­lön öltöző lesz a munkaruhák és külön a bejáró ruhák, illetve a vetkőzés részére. A vállalat idei tervében szere­pel az is, hogy két nagyteljesít­ményű import csőtömőt állítanak munkába és az üzemi konyhát teljesen gépesítik. A konyha ré­szére hűtőszekrényt, zöldségtisz­tító, mosogató és egyéb gépeket szereztek be. flz idén hatvan holdon fog kertészkedni a kurdi Új Élet Tsz Az elmúlt év eredményei meg­győzték a kurdi Uj Élet Tsz ve­zetőit és tagjait arról, hogy ki­fizetődő, jól jövedelmező a ker­tészeti termelés. A termelési ter­vek szerint az idén 60 holdon fog­nak kertészkedni és továbbra is a már jól bevált termékeket: spe­nótot, káposztát, zöldborsót, ubor­kát, paradicsomot, zöldpaprikát termelnek. Azt tervezik, hogy a kerté­szet termékeit 50 mázsán felüli tételekben adják át' a MÉK-nek, amelynek* már második éve tag­ja a szövetkezet. Az öntözés biztosítása és szín­vonalának emelése érdekében ál­lami segítséggel szórófejes ön­tözőberendezést is terveznek vá­sárolni. Á Vöröskereszt megyei vezetőségi ülése A Vöröskereszt njpgyei vezető­sége ülést tartott. Megvitatták az 1959-ben végzett munkáról szóló jelentést, majd az 1960-as fel­adatokat, a vöröskereszt-szerve­zetek tevékenységét, közreműkö­dését az egészségvédelemben. fi megyei tanács vb. értékelte a felügyeSete aSá tartozó vállalatok kongresszusi versenyét — 44 500 forint jutalmat adtak a termelésben kilőni dolgozóknak — A Petőfi utca 25/a. számú há­zánál kopogtatunk Lauer Ká- rolynévgl, az egyik szekszárdi népszámláló-biztossal. Hatal­mas farkaskutya acsarkodik a kapu alatt. — Menj a helyedre! — hang­zik egy női hang a kapun be­lülről. — Jónapot kívánunk. A nép- számlálás ügyében jöttünk. — Tessék, kerüljenek bel­jebb. Ide, ide a szobába, itt jó meleg van. — Na, itt többen lesznek, itt levetem a kabátomat... — álla­pítja meg nevetve Lauerné aki foglalkozására nézve peda­gógus. — Az első napon úgy jártam, hogy sehol nem vetet­tem le a kabátomat és meg­fáztam egy kissé. — Kezdjük a házigazdával... Neve? — Idős Szűcs János... — Házassága ideje...? hány­szor kötött házasságot? Gyer­mekek száma? Anyanyelve magyar? — Méghozzá tősgyökeres szekszárdi... — Foglalkozása? És így hangzanak el egymás­után a kérdések, a felelete!:. Nincs semmi fennakadás, gon­dolkodás, habozás nélkül mond­ják a válaszokat. lMUerné meg is jegyzi: — Úgy látszik, itt vártak. Voltam olyan helyen, ahol az asszony — huszonnyolc évi házasság után — nem tudta megmondani a férje születési idejét. Volt, ahova ötször kel­lett elmennem, mire otthon ta­láltam valakit... — Pedig a rádióból is hány­szor lehetett hallani, hogy va­laki állandóan otthon legyen ezekben a napokban. Én is itt­hon maradtam, nem tudtam, a menyem mikor megy dolgozni, ne keressenek bennünket hiá­ba... — Szóval, készen is lennénk. Viszontlátásra... — A Sitkéi néni következik — állapítja meg az utcán a számlálóbiztos. — líí a Petőfi utcában ismerek mindenkit, na­gyon sokszor jártam különféle összeírások ügyében. Sitkéi néni idős, nyolcvanhat éves özvegyasszony. Egyedül­álló. Lakása kicsi, földes szo­ba-konyha. — Most keltem csak fel — mentegetőzik. — Nem baj, néni. Magától már nem kéri számon senki, mikor kel, vagy fekszik. Az adatfelvétel közben a né­ni elpanaszkodik arról, meny­nyire egyedül van, de hát amíg birja, nem megy egyik gyere­kéhez sem. Ha szűkösen is, ne megél a nyugdijából. , — De lehet, hogy elmegyek a szeretetházba... — Olyan mán nincs. Szociá­lis otthonok vannak, másab- bek, jobbak, mént amazok. — Most sokkal többet törődnek az öregekkel. Lám, az összeíróbiztos aak néha »hivatalon kívül« is fog­lalkoznia kell az emberekkel. — Hány helyiségből áll a ház? Szoba, konyha éléskamra? — Csak a szoba, meg a konyha. Ez a kis spájz a tor­nácból lett elrekesztve. Ne tes­sék felvenni sokat, hátha töb­bet kell utána fizetni... — Ne féljen attól a néni. Alá tudja irni az ívet? — Alá. Igaz, hogy nem jár­tam iskolába, az én gyereitko- romban még nem nagyon tö­rődtek azzal, jár-e iskolába va­laki. Azért valamennyire meg­tanultam írni is, olvasni is. Felteszi a szemüveget, resz­kető kézzel írja az ákombákom betűket. Lauerné pedig — min* ha csak kis elsősöket oktatna a betűvetésre — egymás után diktálja a betűket: — T... k... e... i.:. Lássa, né­ni... meg is vagyunk az össze­írással. Csak feküdjön le, nyu­godtan, tovább alhat. Viszont­látásra. Azzal Lauer Károlyné megy tovább, házról házra, mm egy helyen a kutyákkal hadakozik, másutt panaszokat hallgat meg. Esténként tizenegyig fent van. összesíti az aznapi összegyűj­tött adatokat. Pe.rányi tagja c hatalmas gépezetnek, amely er év első napjaiban a népszátalá­lás nagy muri!iáját megkezdte. BOGN. A múlt év tavaszán, a kongresz- szusi munkaverseny kezdetekor a Tolna megyei üzemek dolgozói is csatlakoztak ahhoz a kezdeménye­zéshez, amely az 1960. évi főbb termelési mutatók elérését tűzte ki célul. A megyei tanács vb. múlt év tavaszán úgy határozott, hogy a kongresszusi munkaversenyben legjobb eredményt elérő üzeme!; dolgozóit pénzjutalomban részesí­ti. Az ipar-műszaki osztály jelen­tése alapján a végrehajtó bizott­ság értékelte a felügyelete alá tar­tozó üzemek kongresszusi verse­nyét. A TOLNA MEGYEI ÉPÍTÖ- ANYAGÍPARI EGYESÜLÉS üzemeiben a vb. célfeladatot tű­zött ki. A téglagyárak és az építő­anyaggyártó üzemek dolgozói e szerint határozták meg kongresz- szusi versenyüket. A kongresszusi versenyben vállalták, hogy a tég­lagyártást 1959-ben öt, a cserép- gyártást pedig három százalékkal teljesítik túl. A kongresszusi muh- kaversenyben szerepelt a műszaki fejlesztési program végrehajtása is. Az egyesülés dolgozói teljesí­tették felajánlásukat, a főbb termelési mutatókban 1859 vé­gére elérlek az 1960. évi terve­zett szintet, s ennek jutalmaként a tanács 12 500 forintot adott a legjobb dol­gozók jutalmazására. A KÖNNYŰIPARI ÜZEMEK DOLGOZÓI a termelési érték, a term.elé- Ijkenyság túlteljesítésére és az ön- C költség csökkentésére tettek igé­ire tét a kongresszusi verseny kez­detén. A megyei tanács a jutalom és az elsőség odaítélésében íigyc- lembe vette azt is, hogy egy-egy vállalatnál milyen eredményeket értek el az újítómozgalom fejlesz­tésében, a beruházási és felújítá­si feladatok végrehajtásában. A kilenc könnyűipari üzem közül első helyre a Dombóvá­ri Fémíöinegclkkinari Válla­lat került kiemelkedő eredmé­nyeivel. A vállalat dolgozóit hatezer forinttal jutalmazták. Második helyezett a Szekszár­di Nyomda, harmadik pedig a Szekszárdi Kézműipari Vál­lalat. A két utóbbi vállalat 4500, il­letve 3500 forint jutalmat ka­pott. AZ ÉLELMISZERIPAR üzemeiben a verseny fő célja a választék bővítése és a minőség javítása volt. A kongresszusi ver­seny idején a megye sütőipari üzemeiben kétmillió péksüteménnyel gyártottak többet, mint 1958- ban. A Dombóvári Sütőipari Vállalatot, a bonyhádi és a szekszárdi vállalatot részesí­tette jutalomban a megyei tanács vb. összesen 13 500 forinttal. TIZENNÉGY KÖZSÉGI MALOM dolgozói vettek részt a mun ló­versenyben. Első helyre termelési eredményével a Paksi I. és II. szá­mú malom (kétezer forint juta­lom) került. A bölcskei és a felső­nyéki malom dolgozóit is pénzju­talomban részesítette a megyei } tanács vb. Rántani való csibe — februárban A szekszárdi Béke Termelő- ) szövetkezet józsefpusztai barom- >íitelepe három hét óta szokatía- rnul népes. Három héttel ezelőtt í telepítettek ide 13 600 naposcsi- [ hét. A vállalkozás minden bizohy- Inyal sikerrel jár, hiszen a három J hét alatt a 13 600 csibének csak [2,5 százaléka hullott el. A csi- [bék átlagos súlya húsz deka — »megadnak nekik mindent, ami a >fejlődésükhöz kell; a bőséges ta­karmányt, az állandó meleget, : infralámpák alatt nevelődnek. Most már át kell telepíteni egy részüket a harmadik ólba. A na­pokban ott is felszerelik az infra- lámpúkat, hogy továbbra is kap­ják a pót-napfényt. Február vé­gére már elérik a rántanivaló nagyságot,' a szövetkezet akkor már meg is kezdi a csibék szál­lítását. Valamennyit szerződéses alapon értékesíti a szövetkezet. Szeretne a szövetkezet kapcsolat­ba jutni exportcégekkel, hogy azokon keresztül külföldre szál­líthasson nagyobb mennyiségű rántani való csibét.. Április 4-re elk a fénycső­Decemberben a DÉDÁSZ dol- Cgozói megkezdték Szekszárdon az [új közvilágítási lámpaoszlopok, •>ostornyél«-kerok felállítását, il­letve felszerelését. Az armatúrá­kon kívül minden anyag már [biztosítva volt, természetesen az »átépítéshez szükséges pénz is > rendelkezésre állt. Az Elekíro- >mos Alkatrészek és Készülékek [Gyára azonban csak az őszre tud- I a vállalni az armatúrák legyár- ) íását. A városi tanács és a pártbizott­ság küldöttsége fent járt a gyár­észül Szekszárdon -közvilágítás ban és kérte a gyár vezetőit, hegy hozzák előbbre a határidőt, mivel felszabadulásunk tizenötö­dik évfordulójára szeretnél; a vá­ros lakói, ha már az új lámpák világítanának. A gyár teljesíti a szekszárdiak kérését cs a határ­időt úgy módosították, hogy az armatúrákat február és március hónapban szállítják le. így ápri­lis 4-én a vasútállomástól a Sztá­lin térig, a Vasúti Fasorban,, a Széchenyi utcának a hármashíd- tól a kórházig terjedő szakaszán már az új lámpák világítanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom