Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-06 / 4. szám
VILÁG PROLETARIAT. EGYESÜLJETEK! •’Vt ár “ t. A MA.GY'AR SZÓ; Cl ALIZTA .MUNKÁS RAV': T Ol N A' M'F&XE I . S17 ÖI' í'í'Á G'\ fS '■ M B & Y-É i. TAN ACS * LAPJA Angol lapok Hruscsov leszerelési nyilatkozatáról (2. oldal.) A döbröközi változásokról (4. oldal.) Dombóvári körkép (6. oldal.) Szerda I960, január 6. V. évfolyam 4. szám Egyesült két termelőszövetkezet Gyuláján Tegnap este közgyűlésen határozta el a gyulaji 4f)0 holdas Szabadság Termelőszövetkezet, hogy egyesül a közel 2300 holdas Uj Barázda Termelőszövetkezettel. Gyulaj községben jelenleg négy termelőszövetkezet működik, ezek közül legjobb eredményeket a tíz éves fennállását ünneplő Uj Barázda Tsz érte el. 1959-ben havonta fizettek az Uj Barázdában a tagoknak előleget, mintegy 601 ezer forintot és 508 000 forint értékű terményt. A zárszámadásra is az Uj Barázda Tsz-nek vannak a legjobb kilátásai, annak ellenére, hogy több mint félmillió forint értékű beruházást létesítettek saját erejükből. , Az Uj Barázda Tsz jó eredményeit nemcsak annak köszönheti, hogy a pagyüzemi gazdálkodásban immár tízéves múltra tekint vissza, hanem annak is, hogy a gyulaji tsz-ek közül a legnagyobb földterületen gazdálkodik. így bizonyosodik be Gyulaion, hogy minél nagyobb területen gazdálkodik a mezőgazdasági nagyüzem, annál jobb eredményeket ér el, mert tervszerűbben tudja elosztani és elvégezni a munkát ßs jobban ki tudja használni a nagyüzem adta egyéb lehetőségeket. IJzek az indokok vezették rá a Szabadság Tsz-t az egyesülésre. A hírek szerint a községben működő másik két termelőszövetkezetben is felvetődött az egyesülés gondolata. Négyszáz munkásnak épül hárommillió forint költséggel öltöző és étkező Az 1960. év első negyedévében a dombóvári cementipari vállalat dolgozóinak régi kívánsága teljesül. A tervek szerint hárommillió forintos költséggel megkezdik a szociális komplexum építését. Az épületcsoportban helyet kap négyszáz munkás. Öltözők és mosdók, fürdők és kultúrterem épül. Az új létesítmény érdekessége, hogy úgynevezett fekete-fehér módszerű lesz. Külön öltöző lesz a munkaruhák és külön a bejáró ruhák, illetve a vetkőzés részére. A vállalat idei tervében szerepel az is, hogy két nagyteljesítményű import csőtömőt állítanak munkába és az üzemi konyhát teljesen gépesítik. A konyha részére hűtőszekrényt, zöldségtisztító, mosogató és egyéb gépeket szereztek be. flz idén hatvan holdon fog kertészkedni a kurdi Új Élet Tsz Az elmúlt év eredményei meggyőzték a kurdi Uj Élet Tsz vezetőit és tagjait arról, hogy kifizetődő, jól jövedelmező a kertészeti termelés. A termelési tervek szerint az idén 60 holdon fognak kertészkedni és továbbra is a már jól bevált termékeket: spenótot, káposztát, zöldborsót, uborkát, paradicsomot, zöldpaprikát termelnek. Azt tervezik, hogy a kertészet termékeit 50 mázsán felüli tételekben adják át' a MÉK-nek, amelynek* már második éve tagja a szövetkezet. Az öntözés biztosítása és színvonalának emelése érdekében állami segítséggel szórófejes öntözőberendezést is terveznek vásárolni. Á Vöröskereszt megyei vezetőségi ülése A Vöröskereszt njpgyei vezetősége ülést tartott. Megvitatták az 1959-ben végzett munkáról szóló jelentést, majd az 1960-as feladatokat, a vöröskereszt-szervezetek tevékenységét, közreműködését az egészségvédelemben. fi megyei tanács vb. értékelte a felügyeSete aSá tartozó vállalatok kongresszusi versenyét — 44 500 forint jutalmat adtak a termelésben kilőni dolgozóknak — A Petőfi utca 25/a. számú házánál kopogtatunk Lauer Ká- rolynévgl, az egyik szekszárdi népszámláló-biztossal. Hatalmas farkaskutya acsarkodik a kapu alatt. — Menj a helyedre! — hangzik egy női hang a kapun belülről. — Jónapot kívánunk. A nép- számlálás ügyében jöttünk. — Tessék, kerüljenek beljebb. Ide, ide a szobába, itt jó meleg van. — Na, itt többen lesznek, itt levetem a kabátomat... — állapítja meg nevetve Lauerné aki foglalkozására nézve pedagógus. — Az első napon úgy jártam, hogy sehol nem vetettem le a kabátomat és megfáztam egy kissé. — Kezdjük a házigazdával... Neve? — Idős Szűcs János... — Házassága ideje...? hányszor kötött házasságot? Gyermekek száma? Anyanyelve magyar? — Méghozzá tősgyökeres szekszárdi... — Foglalkozása? És így hangzanak el egymásután a kérdések, a felelete!:. Nincs semmi fennakadás, gondolkodás, habozás nélkül mondják a válaszokat. lMUerné meg is jegyzi: — Úgy látszik, itt vártak. Voltam olyan helyen, ahol az asszony — huszonnyolc évi házasság után — nem tudta megmondani a férje születési idejét. Volt, ahova ötször kellett elmennem, mire otthon találtam valakit... — Pedig a rádióból is hányszor lehetett hallani, hogy valaki állandóan otthon legyen ezekben a napokban. Én is itthon maradtam, nem tudtam, a menyem mikor megy dolgozni, ne keressenek bennünket hiába... — Szóval, készen is lennénk. Viszontlátásra... — A Sitkéi néni következik — állapítja meg az utcán a számlálóbiztos. — líí a Petőfi utcában ismerek mindenkit, nagyon sokszor jártam különféle összeírások ügyében. Sitkéi néni idős, nyolcvanhat éves özvegyasszony. Egyedülálló. Lakása kicsi, földes szoba-konyha. — Most keltem csak fel — mentegetőzik. — Nem baj, néni. Magától már nem kéri számon senki, mikor kel, vagy fekszik. Az adatfelvétel közben a néni elpanaszkodik arról, menynyire egyedül van, de hát amíg birja, nem megy egyik gyerekéhez sem. Ha szűkösen is, ne megél a nyugdijából. , — De lehet, hogy elmegyek a szeretetházba... — Olyan mán nincs. Szociális otthonok vannak, másab- bek, jobbak, mént amazok. — Most sokkal többet törődnek az öregekkel. Lám, az összeíróbiztos aak néha »hivatalon kívül« is foglalkoznia kell az emberekkel. — Hány helyiségből áll a ház? Szoba, konyha éléskamra? — Csak a szoba, meg a konyha. Ez a kis spájz a tornácból lett elrekesztve. Ne tessék felvenni sokat, hátha többet kell utána fizetni... — Ne féljen attól a néni. Alá tudja irni az ívet? — Alá. Igaz, hogy nem jártam iskolába, az én gyereitko- romban még nem nagyon törődtek azzal, jár-e iskolába valaki. Azért valamennyire megtanultam írni is, olvasni is. Felteszi a szemüveget, reszkető kézzel írja az ákombákom betűket. Lauerné pedig — min* ha csak kis elsősöket oktatna a betűvetésre — egymás után diktálja a betűket: — T... k... e... i.:. Lássa, néni... meg is vagyunk az összeírással. Csak feküdjön le, nyugodtan, tovább alhat. Viszontlátásra. Azzal Lauer Károlyné megy tovább, házról házra, mm egy helyen a kutyákkal hadakozik, másutt panaszokat hallgat meg. Esténként tizenegyig fent van. összesíti az aznapi összegyűjtött adatokat. Pe.rányi tagja c hatalmas gépezetnek, amely er év első napjaiban a népszátalálás nagy muri!iáját megkezdte. BOGN. A múlt év tavaszán, a kongresz- szusi munkaverseny kezdetekor a Tolna megyei üzemek dolgozói is csatlakoztak ahhoz a kezdeményezéshez, amely az 1960. évi főbb termelési mutatók elérését tűzte ki célul. A megyei tanács vb. múlt év tavaszán úgy határozott, hogy a kongresszusi munkaversenyben legjobb eredményt elérő üzeme!; dolgozóit pénzjutalomban részesíti. Az ipar-műszaki osztály jelentése alapján a végrehajtó bizottság értékelte a felügyelete alá tartozó üzemek kongresszusi versenyét. A TOLNA MEGYEI ÉPÍTÖ- ANYAGÍPARI EGYESÜLÉS üzemeiben a vb. célfeladatot tűzött ki. A téglagyárak és az építőanyaggyártó üzemek dolgozói e szerint határozták meg kongresz- szusi versenyüket. A kongresszusi versenyben vállalták, hogy a téglagyártást 1959-ben öt, a cserép- gyártást pedig három százalékkal teljesítik túl. A kongresszusi muh- kaversenyben szerepelt a műszaki fejlesztési program végrehajtása is. Az egyesülés dolgozói teljesítették felajánlásukat, a főbb termelési mutatókban 1859 végére elérlek az 1960. évi tervezett szintet, s ennek jutalmaként a tanács 12 500 forintot adott a legjobb dolgozók jutalmazására. A KÖNNYŰIPARI ÜZEMEK DOLGOZÓI a termelési érték, a term.elé- Ijkenyság túlteljesítésére és az ön- C költség csökkentésére tettek igéire tét a kongresszusi verseny kezdetén. A megyei tanács a jutalom és az elsőség odaítélésében íigyc- lembe vette azt is, hogy egy-egy vállalatnál milyen eredményeket értek el az újítómozgalom fejlesztésében, a beruházási és felújítási feladatok végrehajtásában. A kilenc könnyűipari üzem közül első helyre a Dombóvári Fémíöinegclkkinari Vállalat került kiemelkedő eredményeivel. A vállalat dolgozóit hatezer forinttal jutalmazták. Második helyezett a Szekszárdi Nyomda, harmadik pedig a Szekszárdi Kézműipari Vállalat. A két utóbbi vállalat 4500, illetve 3500 forint jutalmat kapott. AZ ÉLELMISZERIPAR üzemeiben a verseny fő célja a választék bővítése és a minőség javítása volt. A kongresszusi verseny idején a megye sütőipari üzemeiben kétmillió péksüteménnyel gyártottak többet, mint 1958- ban. A Dombóvári Sütőipari Vállalatot, a bonyhádi és a szekszárdi vállalatot részesítette jutalomban a megyei tanács vb. összesen 13 500 forinttal. TIZENNÉGY KÖZSÉGI MALOM dolgozói vettek részt a mun lóversenyben. Első helyre termelési eredményével a Paksi I. és II. számú malom (kétezer forint jutalom) került. A bölcskei és a felsőnyéki malom dolgozóit is pénzjutalomban részesítette a megyei } tanács vb. Rántani való csibe — februárban A szekszárdi Béke Termelő- ) szövetkezet józsefpusztai barom- >íitelepe három hét óta szokatía- rnul népes. Három héttel ezelőtt í telepítettek ide 13 600 naposcsi- [ hét. A vállalkozás minden bizohy- Inyal sikerrel jár, hiszen a három J hét alatt a 13 600 csibének csak [2,5 százaléka hullott el. A csi- [bék átlagos súlya húsz deka — »megadnak nekik mindent, ami a >fejlődésükhöz kell; a bőséges takarmányt, az állandó meleget, : infralámpák alatt nevelődnek. Most már át kell telepíteni egy részüket a harmadik ólba. A napokban ott is felszerelik az infra- lámpúkat, hogy továbbra is kapják a pót-napfényt. Február végére már elérik a rántanivaló nagyságot,' a szövetkezet akkor már meg is kezdi a csibék szállítását. Valamennyit szerződéses alapon értékesíti a szövetkezet. Szeretne a szövetkezet kapcsolatba jutni exportcégekkel, hogy azokon keresztül külföldre szállíthasson nagyobb mennyiségű rántani való csibét.. Április 4-re elk a fénycsőDecemberben a DÉDÁSZ dol- Cgozói megkezdték Szekszárdon az [új közvilágítási lámpaoszlopok, •>ostornyél«-kerok felállítását, illetve felszerelését. Az armatúrákon kívül minden anyag már [biztosítva volt, természetesen az »átépítéshez szükséges pénz is > rendelkezésre állt. Az Elekíro- >mos Alkatrészek és Készülékek [Gyára azonban csak az őszre tud- I a vállalni az armatúrák legyár- ) íását. A városi tanács és a pártbizottság küldöttsége fent járt a gyárészül Szekszárdon -közvilágítás ban és kérte a gyár vezetőit, hegy hozzák előbbre a határidőt, mivel felszabadulásunk tizenötödik évfordulójára szeretnél; a város lakói, ha már az új lámpák világítanának. A gyár teljesíti a szekszárdiak kérését cs a határidőt úgy módosították, hogy az armatúrákat február és március hónapban szállítják le. így április 4-én a vasútállomástól a Sztálin térig, a Vasúti Fasorban,, a Széchenyi utcának a hármashíd- tól a kórházig terjedő szakaszán már az új lámpák világítanak.
