Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-26 / 21. szám

1960. január 26. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG a Melyik üzembe kerül a pártblzsttság kasiresszüsi vmenyzászlója ? — Megkezdték a Tolna megyei üzemek kongresszusi versenyének értékelését — A Magyar Szocialista Munkás­párt Tolna megyei Bizottsága a múlt évben felhívással fordult a Tolna megyei üzemek dolgozóihoz. A felhívásban a pártbizottság az üzemek, vállalatok dolgozóihoz szólt; teljesítsük túl 1039-ben. az 19C9-ra tervezett főbb mulatókat. A felhívásra számos üzem kollek­tívája válaszolt, csatlakoztak a versenyhez, amelynek győztesét a pártbizottság díszes selyemzászló­val jutalmazza. Az illetékes szervek a napokban megkezdték — részben a bekül­dött ismertetők alapján — az ''ze­niek dolgozói kongresszusi ver­senyének értékelését. Kivonatosan néhány üzem 1959. évi termelési eredményeiből az alábbiakban közlünk részleteket. Tsliesítedék az álltam feltételeket A MÁV Dombóvári Pálya- fenntartási főnökség munkahe­lyein a dolgozók kongresz- szusi versenyének fő célja a fenntartási óratervek teljesítése volt. Az elmúlt évben több száz kilometer hosszúságú vasúti pá­lyatesten elvégezték a tervezőit fenntartási munkálatokat, s ezzel egy időben az élüzem cím elnyeré­séhez szükséges feltételt is teljesí­tették. A kongresszusi felajánlás összesített eredménye. 101 száza­lék. A versenyben a dolgozók arra is ígéretet tettek, hogy csökkentik a baleseteket, következetesebben harcolnak a megelőzésért. Ennek eredményeként az elmúlt évben csak egy baleset volt két kiesett munkanappal. 1958-ban 24 baleset volt és 89,3 munkanap cselt ki a termelésből. 2,5 százalékkal iavülí az as3P?2-rÉl3iJÍiÍtÍ3 A Pécsi Cementipari Vállalat dombóvári telepének munkásai is csatlakoztak a pártbizottság zász­lajáért folyó versenyhez. A dolgo­zók felajánlásukat teljesítették, 2.5 százalékkal javult az alaprentabi- iiiás. A kongresszusi verseny ide­jén több ezer építőelemet adtak a telep munkásai terven felül a ter­melőszövetkezeti épí tkezésekhez. 16 EöQ fcüiia szénmWMás A dombóvári fűtőházban az el­múlt évben, csak úgy, mint hosszú évek óta, a dolgozók versenyének II e m é Az asszony nagy dióbarni ** szemével sokáig nézeti maca elé. Majd tekintete a ka­rácsonyfa alatt játszadozó, gü­gyögő csöppségen akadt meg, rámosolygott egy pillanatig. Mint már annyiszor, ismét fel- idéződtek banns a liáror,i év előli történtek. A szűnni nein, akaró fájdalom lüktetése ellco- morítoita. — Nem, ezt nem bírom to­vább — szakadt ki sóhajtása, s elfásult arcát kezébe temette. Sokáig sírt. Kint tejszínű köd lebegett a város felett. Kinyitotta az ablakot. A hideg levegő kissé felélénkítette. Be- hallatszott az utcán elhaladó emberek beszélgetése. Minden­ki szórakozni ment, szilvesztert ünnepelni. — Társaságra, társra van szükségem. Egyedül nem tudok tovább élni — morzsolgatta gon dolatait. Az asztalon álló fényképtár- tóra siklott a tekintete, s most úgy Hite, mintha férje a képen gúnyosan mosolyogna. — Csak nevess, te aljas, úgy is tudom, hogy nem szerettél soha, csak a lakásom vonzott, s az első alkalommal itt hagy­tál — mondta ingerülten, s n képet hirtelen mozdulattal le­lökte. Önkéntelenül az utolsó talál­kozásra gondolt. 1353 decemberében, mikor már kezdett erjedni újra az élei szilveszter estéjén szokatlan iz­galommal jött haza Karcsi. Ar­ca sápadt volt, fel-alá sétált. Az asszony argódó kérdésére go­romba védasz csattant. — Ne zavarj most még te is, mert... Az asszony összerezzent. Még soha nem beszéli így vele. — Tudod jól, nem akarok Magyarországon maradni, ez nem élet. — Késő van már. Alz-nek vaj v'an a fején már elment. A be­csületes emberek itthon marad­lak, neked is itthon a helyed — kísérelte visszatartani. — Még szabad az út. Engem nem fognak kínozni ezek a kommunisták, nekem ne adjéik tússzá a kölcsönt — ordított belevcfSsöd,ve, s elrohant bú­csúzán nélkül. — KarccHiii! — hangzott az elnyújtott w'.á”". A vi­gasztalan k" -a r 'kát erősé ’ összeszorítva rohant Karcsi ny... után, amíg szem elöl tévesztet­te. — Itt hagyott, a magzattal szivem alatt — nyögte kétség­beesve. A hideg egyre erősebben marta az arcét, de 6 csak egy­hangúan lépdelt, mintha egy ki­tűzött' cél felé haladna. Nem félt most még a halál gondo­láiéitól sem... Későre járt, ami­kor hazatért. TPlfűsul' szívvel, kimerültén J J ébreit másnap. Merően nézte a mennyezet fehérjét. A tegnapi este megfagyasztotta az érzéseit, kiölte belőle á szere- tetet és úgy érezte mindenkit gyűlöl. Nap, mint nap figyelte a pos­tást. Levelet vári, levelet attól, aid itthagyta. Végre benyitott a pos'.ás. Karcsi bocsánatot kéri, hosszasan magyarázkodni igye­kezett. Azzal próbálta vigasz­talni, hogy meggazdagodva iér majd haza. Később ritkábban írt, mejd teljesen elmaradtak a levelek... Teltek, múltak a hetek, a hó­napok. Élete egyre mostohább lett. A gyári .munka után otthon dolgozott. Gondolt nehezedtek a vállára. A gyerekének és neki is élni kellett... Sűrű könnyeket csalt szemé­ből az emlékek .felidézése, s va­lamilyen új, különös érzés lo­pakodott a szivébe. Kisfiát zo­kogva ölelte magához. Halkan gügyögte. — Ne félj, majd csak lasz va­lahogy. Addig, míg bírja a két kezem, lesz aki göndedat viseli — simogatta, cirógatta a kicsi értelmes arcát, mintha értené a csöppség. A reménység virágai virultak ki benne. A szilvesztert egyedül töltöt­te. Melegség áradt el benne, amikor arra gondolt, hogy nincs egyedül, vele van kisfia, mellette állnak munkatársai, a gyáriak., akkor is, ha most nin­csenek itt. De hisz itt voltai; délután és holnap is jönnek... TÁeménnycl szivében meg- 11 nyugodva hitte, az új év ■éj életet hoz számára. Lehunyt pillái mögött, ez édes álmok vizén ott ringatózott a jövője, erősödő gyermeke, s talán egy új férfi, aki megbecsüli őt, kis­fiával együtt... és álmában mo­soly lopakodott az arcára. TAMÁS MENYHÉRT fő célja a széntakarékosság és a túlsúlyos vonatok továbbítása. 1959-ben 16 009 tonna szenet ta­karítottak meg, míg 1938-ban csak 12 833 tonnát. A felajánlással szemben 14 százalékkal kevesebb szenet használtak fel a mozdo­nyok üzemeltetéséhez. Különösen nagy értéke van a 16 000 tonna szénmegtakarításnak, ha figyelem­be vesszük, hogy nyolc mozdony­nyal kivesabbet üzemeltetlek, mint a megelőző évben. Jelentő­sen nőtt a tehervonatok átlagos terhelése is. 1850-ban a tehervona­tok átlagos terhelése 633 tonna volt, 1959-ben 719 tonna. Jelentős mennyiségű árut szállí­tottak el a fűteház mozdonyaival, túlsúlyként. A túlsúlyos vonatok közlekedtetésével 1423 czertonnás tehervonatot takarítottak meg. A fűtőházban egyébként huszonhat brigád tagjai veszne’: részt a szo­cialista munkabrigád cím elnye­réséért folyó versenyben. 118,5 5ISZ3Í2a3S te/vieii3sfiís A Tolna megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat dolgozói az elmúl i évben kiemelkedő eredményeket értek el a terv teljesít keiben. A tervezettnél korábban adlak át számos lakóházat és termelőszö­vetkezeti épületet. Tizenhat és fél százalékkal teljesítették túl az éves tervei, és a tervezett renta­bilitással szemben 2,0 százalékos javulást értek el. 4E5 ezer fsrYJS A Dunaföldvúri Kcndergyír dolgozói is túlteljesítették 1059. évi tervüket. A gyár különböző üzemrészei között megteremtettél: a folyamatos termeléshez szüksé­ges együttműködést és p.z 193°. évet 9,5 százalékos tan tájteljesí­téssel zárták. A különböző terüle­teken egész évben megtakarított segédanyagok, anyagok értéke a 238 ezer forin'ós váll?! "'-sál szem­ben 435 ezer forint veik Errííl is beszélni kell Kiselejtezett traktorok A hír, hogy a megye gépállo­másain . kiselejtezték az utolsó R—35-ös traktort — jelentékte­lennek tűnik. A mérhö.tök, a sze­relők, a traktorosok ezt, mint tényt egyszerűen tudomásul vet­ték. A mázsás kerekeket a trak­tor többi vasalkotmányaival együtt teherautóra rakják és irány az ócskavas-telep. Ennyi az egész. Nem sajnálják a kiöregedett ma­sinákat sehol. A szocialista nagy­üzemekben csak a hírük marrr't meg, meg az a sok emlék, ami hozzájuk fűződik, mert hiszen tíz évvel ezelőtt — amikor a gépállo­mások alakultak — ezek az R—35-ös traktorok képezték a gépparkot^ jelentették a falu szo­cialista, gazdasági, politikai és kulturális bázisának alapjait. Nagy becsben tartották őket és lám eltelt az évtized és vele együtt múlt cl az R—35-ös trak­torok becsülete is. Különös ez?' Nem! Mindenki tudja, hegy az elmúlt évtized alatt"sokát fejlődött a technika, cs az is ismert, hogy lassan-las- san a mezőgazdaságban is Diesel- rendszerű motorokkal dolgosnak. S ez jó. Nem kell órák hosszat kínlódni, míg elindítanak egy Koffert, mert elég egy gombnyo­más és a Diesel-rendszerű Belo­rusz, a Zetor, az U—28-as, a kombájn és a legtöbb, mezőgaz­daságban megtalálható gép elin­dul. S mert tucatszámra küldik azokat a gépállomásokra is. az P-—35-ösöket ma már nélkülözni tudja a magyar mezőgazdaság. Nem váltak feleslegessé, erről szó sincs, csak nélkülözni tudjuk őket. Ésszerűen, a felújításokhoz szükséges töménytelen alkatré­szek helyett modernebb, új gé­peket gyártunk, mert ezt igényli a magyar falu. És még egy. Azért se sajnálják a gépállomásokon a kiselejtezett R—25-öst, mert helyettük ötször ennyi traktort kaptak és ezek jobbak, kényelmesebbek, üzemel­tetésűk lényegesen olcsóbb, mint 2z R—25-ös traktoroké volt. Sőt örülnek is a mérnökök, a szere­lők, mert egyszer s mindenkorra letették azt a nagy gondot, amit az R—25-üs traktorok javítása, üzemeltetése jelentett az utóbbi három évben. líorogi Erzsébet Közgazdasági munkabizottság alakul az GINT melleit A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa. mellett, ezidelg öt albizott­ság alakult. Az albizottságok te­vékenysége kiterjed a megye dol­gozói életkörülményeinek javítá­sára,,, új lehetőségek, munkamód­szerek felkutatására, a dolgozók érdekeinek védelmére, a szociá­lis és kulturális igények kielégí­tésére. Pénteken alakul meg az SZÍNIT mellett a hetedik — a közgazda- sági — munkabizottság. A mim­nek, melyek vezetői és tagjai Szakszervezeti aktivisták, gazda­sági vezetők, adminisztratív tís jogi szakemberek. A közgazdasági munkabizott­ság a tervek szerint elemzéseket végez különböző kérdésekkel kapcsolatban, megfigyeléseket tartanak egyes jellegzetes me­gyei termelési problémákkal ösz- szefüggően, hogy segítségét tud­janak adni azok megszüntetésé­hez, megoldásához. A munkebi­1 :abizottságl: an öt albizottságot, zottság fő céljai közé tartozik az szerveznek. Bér- és munkaügyi, tervezési, termelési, újítási cs műszaki albizottságokat látesíte­is, hogy fokozottabban bevonja a dolgozókat a tudományos vizsgá­latokba, értékelésekbe. PUTMTZ : Néni etor szagból—^ C Németországba (20) A köztársasági elnökkel, egy jól megtermett, s&tétbőrű úriember­rel, aki —• mint minden tehető­sebb haiti férfi — állandóan fe­hér vászonöltönyben járt, csak­hamar személyes, csaknem baráti viszonyba kerültem. Gyakran be­jelentetlenül is betoppant irodám­ba, s nekem is szabad bejárásom veit hozzá. Volt egy barátnője, szenvedélyes bélyeggyűjtő, sezért édesanyámmal német bélyegeket küldettem magamnak, melyeknek az elnök mindig nagyon meg­örült. — Mondja, ügyvivő úr — kér­dezte egy reggeli látogatása al­kalmával —, kellemesen szórako­zott tegnap este? igen nagy örömre szolgál, amikor ’.remeim jelentik, hogy a német ügyvivő úgy látszik, igen jól érzi magát közöttünk. örültem az elnök e nyilatkoza­tának. Ma hinetetlenül hangzik, de őszinte szívvel válaszoltam: — Elnök úr, ön rnfga látja most, hogy tőlünk, németektől, a faji előítélet nagyon távol áll. Nagyon gyakran beszélgettünk a néniét telepesek problémáiról: a róluk valq gondoskodás is íeladu-' Iáim közé tartozott. A német ko­lónia — néhány újonnan érke­zettől eltekintve — csupa olyan emberből állott, aki valamilyen módon összenőtt a bennszülött la­kossággal. Ezeket a németeket, függetlenül attól, hogy milyen volt bőrük árnyalata, általában Pár ismerősöm társaságában kis nemigen lehetett ^ makulátlan Ford-kocsimmal valóban a he­gyekben voltam előző este, részt, vettem egy meglehetősen vad »bamboche«-on, s a. ritmikus dob­pergés közepette együtt ünnepel­tem az emberekkel. — Már megint milyen szégyen- teljes tettemet akarja a fejemre olvasni, elnök úr? — Szégyenteljesnek az ön leg­utóbbi tettét legfeljebb csak ame­rikai barátai nevezné’:, de abban biztos lehet, hogy ne’ nem fo­gom ezt elmesélni. De mindig angyaloknak nevezni, s bizony gyakran kellemetlen összeütkö­zésbe kerültek a törvénnyel vagy a rendőrséggel. Amikor nekem kellett valamilyen ügyet elsimíta­nom, egyetlenegy esetben sem ta­pasztaltam, hogy a haiti hatósá­gok, inkorrekt módon viselkedtek vagy akadékoskodtak volna. Ép­pen ellenkezőleg, velünk, néme­tekkel szemben oly határtalan jó- indqlatot tanúsítottak, amilyet vi­selkedésünk alapján aligha érdé­re-Tünk ki. nos polgári foglalkozást folytat­tak. Többnyire orvosok, gyógysze­részek, meteorológusok, - mérnö­kök, szállodások, önálló kiskeres­kedők voltak, de akadt köztük állami hivatalnok is, né melyik pedig egy-cgy nagyobb külföldi cég szolgálatában állott. A Iran­dákét nyelvük és kultúrájuk ré­vén sokkal szorosabb kapcsola­tok fűzték a lakossághoz, de a gyarmati uralom ’idejére való visz szaerr,fékezés következtében em­beri cs politikai vonatkozásban egyaránt meglehetős bizalrr.aílSn- sé 3 és tartózkodás vette őket kö­rül. A szomszédos Jamaikern és más karibi s* Igeien az angolok voltak az urak. Hírük Hr Hiba is eljutott, úgyhogy itt semmikép­pen sem lehettek r.éps-er'ek. Igazi ellenségnek és elnyomó­nak azonban a jenkit tartották. Sok Haiti állambeli idérynnuikós járt az Egyesült Államokban, s azok beszámoltak róla, milyen le­alacsonyító módon bánnak ott a négere’.:kel. Ottlétemkor az US \ egy teljes hacii'tergcrészeU egyse­get tartott magában az ország­ban, s minden döntő hatalmi po­zíciót kivett a haiti kormány ke­ltéből. Az Állami Bank vezetése éppúgy, mint például a vám- és pénzügyigazgatás, kizárólag az amerikaiak alá tartozott. A leg­nagyobb úr az országban nem barátom, a köztársasági elnök volt, hanem egy de la Reu ne­vezetű úr. a Morgrn-bankház egyik embere, akit az amerikai kormány Haiti pénzügyi tanács­adójának nevezett ki. Az ország ugyanis pár évvel azelőtt nem tudta megfizetni a különböző Wall Street-'-'-'1 crönök k-—"’alt, s Honfitársaim általában hasz- így a szerződés^ értelmében nya-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom