Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-21 / 17. szám

A Bonyhádi Zománcgyár életéből: Tizennyolcezer teakanna az ara!) országok részére — Átalakítják a íiizeüerenilezésekcl — Ötszcrannyi „iskolás”, mint tavaly ­UJ EXPORTCIKK: A TEAKANNA Két évvel ezelőtt — az új, kor­szerű zománcozócsarnok üzembe helyezése utáni évben — kezdték meg a Bonyhádi Zománcgyárban az exporttermelést. Azóta — a belföldre készülő zománcedények gyártásának növelése mellett — állandóan bővíti a gyár az export­választékot is. Termékei több európai országon kívül eljutottak a távolabbi, főleg ázsiai és afrikai országokba is. A múlt év végén új exportcikk­nek a gyártását kísérletezték ki az üzemben. Nehéz feladat volt ez, hiszen a különleges húzással és színekben készülő teakanna nem csak mint exportgyártmány új, hanem ilyet még belföldre sem gyártottak. A kísérletek eredmény­nyel jártak és az év elején a már kidolgozott és bevált technológiai eljárás alkalmazásával kezdték meg az új exportcikk gyártását. Háromféle méretben készítik ezeket az öblös teakannákat, egy részüket kék — türkiz- és kobalt- kék*—• a többit pedig krémszínű zománccal vonják be. Az első ne­gyedévben 13 ezer darab készül el belőíük az arab országok részére. KÍSÉRLETEK A PAKURA-TÜZELÉSRE A gyár zománcozócsarnokának szárítóberendezései részére a me­leg levegőt csöves léghevítővei ál­lítják elő. Ezt a léghevítőt jelen­leg gázolajjal fűtik. A gázolajra azonban nagy szükség van a nép­gazdaság többi ágában, főként a közlekedésben és a mezőgazdaság­ban, a gázolaj ugyanis a diesel­motorok üzemanyaga. Az elmúlt hetekben — amikor az Országos Energiagazdálkodási Hivatal egyik bizottsága járt az üzemben, meg­állapodtak, hogy a léghevítő tü­zelőberendezését pakura-tüzelésre alakítják át. Ezzel nemcsak ol­csóbbá válik a léghevítő üzemel­Hőgyész és Lengyel termelőszövetkezeti község! A megyében szinte egyik nan- ról a másikra, egymás után ala­kúinak a termelőszövetkezeti községek. A dolgozó parasztok egyre nagyobb tömege választja gépkocsivezetőt és elindult ellen a nagyüzemi gazdálkodást. Leg- I utóbb Lengyel is termelőszövet­tetése, hanem az országban bősé­gesen rendelkezésre álló pakurá­val tudják majd helyettesíteni a gázolajat. Rövidesen sor kerül a kísérletekre — amelyek költségeit a műszaki fejlesztési alapból fe­dezik — és a legmegfelelőbb mód­szer megállapítása után az üzemi bevezetésre is. Az előbbinél nagyobb jelentősé­gű lesz a jelenleg szénnel fűtött égetőkemencék átalakítása pa­kura-tüzelésre, amivei kapcsolat­ban ugyancsak az idén végzik el a kísérleteket. Amennyiben sike­rül megoldani, úgy évi ötezer ton­na szenet — pécsi feketeszenet és ahydrált lignitet — lehet majd megtakarítani, illetve pakurával helyettesíteni. A szénnek ugyanis egyre nagyobb a jelentősége, mint vegyipari alapanyagnak. (A párt- kongresszuson elfogadott irányel­vek szerint a második ötéves terv­ben a szénfelhasználás az ország fűtőanyagmérlegében 75-ről 69 százalékra csökken.) MEGNŐTT A TANULÁSI KEDV A GYÁRBAN Az elmúlt évben a gyár dolgo­zóinak alig . egy százaléka vett részt iskolai levelező oktatásban. Az új tanévben azonban már je­lentős változás történt, a tovább­tanulók' száma csaknem megötszö­röződött. Jelenleg 31 dolgozó foly­tatja levelező úton tanulmányait, többségük munkás. Ketten gimná­ziumba járnak, kilencen közgaz­dasági, öten pedig gépipari tech­nikumba. Az általános iskola VII —VIII. osztályát tizenöten végzik el az idén, többségük azzal a szán­dékkal, hogy ősszel középiskolába iratkoznak. A továbbtanulók szá­ma — a gyár összdolgozóihoz vi­szonyítva — még így is alacsony, nem felel meg a növekvő követel­ményeknek, de azt mutatja, hogy fordulat történt, megnőtt a tanu­lási kedv az üzemben. Fehér Lajos és Liszenko akadémikus felszólalása az országos kukori cater illesztési tanácskozás második napján Szerdán folytatódott a máso­dik országos kukoricatermesztvisi tanácskozás. Megjelent a tanács­kozáson Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Lo- sonczi Pál földművelésügyi mi­niszter. Elsőnek dr. Soós Gábor, a földművelésügyi minisztérium nö­vénytermesztési főigazgatóságá­nak vezetője szólalt fel, majd T. D. Liszenko akadémikus, a Szov­jetunió Tudományos Akadémiám­nak tagja, elöljáróban N. Sz. Hruscsov szívélyes üdvözletét és a kolhoztagok és a szovhozok dol­gozóinak, valamint a szovjet tu­dósok jókívánságait tolmácsolta. — Ismeretes — mondotta a to­vábbiakban — a múlt év decem­berében a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága teljes ülésén értékelte a hétéves terv első esztendejének mezőgaz­dasági eredményeit. Nekem, mint pártonkívüli tudósnak, agronó- musnak és biológusnak, nagy megtiszteltetésben volt részem, mert nemcsak megje’enhettem, hanem beszámolót is tartottam ezen az ülésen. Személyes tapasz­talatok alapján mondhatom el, hogy ez az ülés sikeresen mozgó­sított a Szovjetunó) mezőgazda­sága termelésének növelésére, a dolgozók teljes igényeinek kielé­gítésére. Önöknél igen jelentős eredmé­nyek születtek a kukoricatermesz­tésben és további nagyarányú fej­lődés várható. A kukorica Ma­gyarországon nem új növény, mégis az a meggyőződés alakult ki bennem, hogy termelésének ro­hamos fejlesztése és ezzel össze­függően az állattenyésztés fellen­dítésének ideje most következett el. Figyelemre méltóak az orszá­gos átlagok. A termelés jelentős növelése és az önköltség csökkentése érde­kében most a kukorica négyzetes — fészkes vetés — módjának el­terjesztése a legfontosabb. Ez le­hetővé teszi a gépi művelést, te- flát megkönnyíti a munkát — és sokszorosára növeli a termelé­kenységet. A továbbiakban elmondotta, hogy az utóbbi tíz esztendőben különösen sokat foglalkozott a növények táplálkozási biológiá­jának kérdéseivel és olyan gya­korlati módszereket is kidolgo- zottj amelyeket érdemes a szak­embereknek tanulmányozni. Is­mertette, hogyan készítenek egy ionná istállótrágyával négy-öt tonna szerves komposztot. Fehér Lajos elvtárs felszólalása A tanácskozáson felszólalt Fe­hér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét, majd a kukoricatermesztés fej­lesztésének szükségességéről be­szélt. A pártkongresszus áltat a má­sodik ötéves terv elkészítésére el­fogadott irányelvek szerint — mondotta — növelni kell az egy főre eső fogyasztást húsból, zsi­radékból, tej- és tejtermékből, to­jásból. A feladat megvalósítása csak úgy lehetséges, ha ennek megfelelően fejlődik az állatte­nyésztés hozama. Ez viszont attól függ, hogyan növeljük a legtöbb tápértékét adó takarmánynövé­nyünk, a kukorica és a silókuko­rica vetésterületét, méginkább a hozamát. A párt és a kormány szívből örül a hibridvetőmag, valamint a fővetésű silókukorica gyorsüternű elterjesztésében elért eddigi sike­reknek, s ezért elismerés illeti a kukoricatermesztőket. Mindezek azonban még csak kezdeti sikerek. A megkezdett úton bátran tovább kell haladnunk. A lehetőségek ugyanis csak most nyílnak meg (Váratlan Mai ő rzés Az igazgatónak »rossz« szokása van. A gyárakhoz mindig akkor megy ellenőrizni, amikor senki sem várja. Este tíz órakor és haj­nali háromkor is látták már a téglagyárakban. És vasárnap, ün­nepnapon is gyakori vendég... A múlt vasárnap is, gyalogosan elballagott a garázsig, hívta a kezeti községgé alakult, miután a községbeli gazdák termelőszö­vetkezetet alakítottak. Az volt az általános vélemény, hogy egy termelőszövetkezet le­gyen a községben. így a falu egyetlen közös gazdasággá ala­kult át. * A gyönki járás egyik legna­gyobb községe, Hőgyész is terme­lőszövetkezeti községgé alakult. A már régebb idő óta működő termelőszövetkezet mellett 91 csa Iád több mint ezer hold földdel választotta a szövetkezeti gazdál­kodást. Hétfőn délelőtt tartják meg a közgyűlést, amelyen megválaszt­ják az értékelő bizottságot, a ve­zetőséget, amely kidolgozza majd a termelési, a gazdálkodási ter­veket. őrző útra. Mind a tíz gyárba. öreg este volt, amikor Kólesd- re értek... A téglagyártó présgéphez ment először. Megnézte bezárták-e az ajtót, nem maradt-e kint a szabad ég alatt olyan berendezés, amely­nek árt az esetleges eső, vagy a gyárba tévedő idegen... Amikor rendben talált mindent, elindult a kemencéhez... Fent a kellemes melegben senkit nem talált. Sorra felemelgette a kapszlikat, nézte, hol s merre és hogyan ég a tűz. Gyakorlott szeme észrevette, hogy már elérkezett a tüzelés ide­je... Kezébe vette a kis lapátot és sorra járta a tűz-lyukakat. Min­den lyukba egy lapát szenet töl­tött. Eltelt negyedóra, az égető meg 1 mindig nem jelentkezett. Közben újból rakni kellett a tűzre... Is­mét teliszórta a tűz-lyukakat szénnel és várt... A harmadik tüzelésnél tartott, amikor nyikorogni kezdett a ke­mencére vezető lépcső, és egy em­ber lélekszakadva rohant felfelé. A félhomályos kemencén a jöve­vény észre sem vette az igazgatót. A tűz-lyukakhoz szaladt és elkez­dett tüzelni, de ekkor a kemence egyik sarkából megszólalt az igazgató: — Hohó, szakikám, várjon egy kicsit, nem kell a tűzre tenni, most raktam meg, inkább beszélges­sünk egy kicsit... Az égető, még lihegve a sietés­től kapkodva keresi a szavakat, alig ismeri meg az igazgatót: — Hát, hát, igazgató szaktárs itt van? — Igen, én tüzeltem eddig. Hol volt, egy órát hiányzott! — Csak, csak hazaszaladtam! — Olyan messze lakik? — Nem, azaz, csak itt a szom­szédban. — Akkor miért nem jött előbb, tudja, hogy a kemencét nem le- .Jret őrizetlenül hagyni? — Tudom, de tudja, baj volt otthoni — Na, csak nem a családdal? — ijedt meg az igazgató és enyhébb lett a hangja. — De... azaz... — Ki a beteg, mondja gyorsan, aztán visszük a kórházba! — Senki, nem beteg senki, csak tudja... — Na mondja, bátran! — Csak... tudja igazgató szak­társ, ellett a disznó! S nekem ott kellett lennem... — Ezért volt távol a kemencé­től? — Igen! S erre mit tehet az igazgató. »Megmossa« a fejét? Ledorongol­ja? Eredményes lenne az? A legjobb égetője, nagyon érzékeny ember. Csak annyit tud monda­ni... — Szabó szaktárs, ha elmegy, hívjon helyette valakit a kemen­cére. Ha én nem vagyok itt, hol­nap nem tudnak a kemencéből egy darab téglát sem kivenni... Szabó János megtörli izzadt homlokát, nagyokat nyel, s hn nem is mondja, de az igazgató tudja, hogy többet nem kell fi­gyelmeztetni, még akkor sem, ha rendkívüli »családi« ügye lesz az égetőnek... f.I J-v igazán előttünk a kukoricater­mesztésben is. Megnyílnak legfő­képpen azáltal, hogy a termelő­szövetkezeti mozgalom egészsége­sen, erőteljesen fejlődik, amely­nek következtében a szocialista szektor ezekben a hetekben túl­súlyba kerül a magyar mezőgaz­daságban. A legjobb gazdaságok kima­gasló hozamai alapján bátran mondhatjuk. hogy a szocialista nagyüzemekben a gépek, a műtrá- gya és a gyomirtószerek korsza­kában gyakorlatilag nincs felső Iratára a kukorica terméshozamá­nak. Elérkezett az iilcje annak. hogy állami gazdaságaink s termelőszövetkezeteink töme­gesen érjenek cl magas kuko­rica terméseredményeket, már az idei esztendőben. Különösen fontos ez a termelőszö­vetkezeteknél, ahol a gabonafélék utón most már a kukoricánál is el kell érni a többmázsós fölényt a kisparaszti gazdálkodással szem­ben. Fehér Lajos a továbbiakban is- mertette azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány a 30 mázsás mozgalom támogatása érdekében hozott, majd a következőket mon­dotta: — Ha a 30 mázsás mozga’om- hoz eddig csatlakozott termelőszö­vetkezetek az általuk bejelentett mintegy 150 000 hold kukoricaföl­dön magas terméseket érnek el az I idén, ezzel nagy szolgálatot tesz- I nek a szövetkezés ügyének. Emel­lett takarmánybázisukat megerő­sítve, fellendítik saját állatte- j nyésztésüket, tovább javul pénz- : gazdálkodásuk, növekszik tagjaik jóléte. Nagy népgazdasági érdek | fűződik ahhoz, hogy az állami [ gazdaságok, termelőszövetkezetek . és az egyéni gazdaságok tavasszal a tavalyinál nagyobb területen ter­meljenek kukoricát. Az állami | gazdaságok 50 000 holddal növelik j szemeskukoiica vetésterületüket. 1 A kukorica holdanként több mint 3000 forint termelési értéket bizto­sít. átlagos megmunkálás és tér* melés mellett is. Hízottéért ősben értékesítve pedig legalább négy és félezer forintot hoz. A szövet­kezetek tehát bátran kösse-1 nek sertéshizlalási szerzed ást. A családtagok bevonásával gondos­kod iana'k arról, hogy a kukerica- földeket többször megkapálják.- Ezt megfelelő munkaszervezéssel.’ a végtermék, tehát a megtermelt mázsákhoz igazodó premizálással biztosítani lehet. • Fehér Lajos végül felhívta a termelők figyelmét, hogy a kultu­ráltabb művelési módban, a gon­dos megmunkálásban igen nagy tartalékok és lehetőségek vannak, s csupán ezek révén 15—20 száza­lékkal lehet növelni országosan a kukorica termésátlagát. A romái küldöttség vezetője, Ion Luca felszólalásában beszá­molt arról, hogy az elmúlt évben több kísérleti teleoen próbálták ki a különböző külföldi hibride­ket. Arad környékén főleg a mar- tonvásári 5-ös és 26-os fajtájú hib­ridek hozták a legjobb eredményt. Hasonló tapasztalatokról beszélt dr.. Emil Kuncz akadémikus, a csehszlovák küldöttség vezetője is. Csehszlovákiában hat állami gaz­daságban, két termelőszövetkezet­ben és a takarmánykísérleti inté­zetben folytak összehasonlító kí­sérletek és a magyar hibridfajtála az első helyet foglalták el, S kJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom