Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-08 / 288. szám

I

*

t

TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAO

1859 december 8.

ezerszinu életünk

Egy „régi értelmiségi1'

Tollrajzok

Finn fiatalok társaságában

m

Egyik kérdés a másikat követi. Siklósi elvtárs, a KISZ megyei titkára alig győz válaszolni.

A magas, sötétbarna, halványbőrű finn fiúk komoran hallgatják a válaszokat. Néha összenéznek és felcsillan a szemük.

Pauli Salomen, a Finn Demokratikus Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának másodtitkára, a delegáció vezetője kérdez legtöbbet. A beszélgetés során a hangulat egyre jobban feloldódik.

Jorma Hentila a tanulási lehetőségek felől érdeklődik. Egyetemi hallgató. Törékeny termetű iiú. Úgy hallom, írogat is. A szocialista akadémiák képviselője.

Amikor megtudja, hogy nálunk mekkora ösztöndíjat kapnak az egyetemisták, meglepődik. Nem is csoda. Finnországban a kitűnő tanulók legmagasabb évi ösztöndíja csupán csak annyit tesz ki, mint egy finn munkás átlagos havi keresete.

Amikor kifogynak a kérdésekből, ők válaszolnak

Érdekes dolgokat tudunk meg tőlük. Kiderül, hogy Finnországban még a jobboldali ifjúsági szervezetek is kénytelenek részt venni a minden év áprilisában megrendezendő finn—szovjet ifjúsági napok ünnepségein. A műsor közös. A szovjet nép iránti szeretetet tükrözi. Természetesen a jobboldali ifjúsági szervezetek vezetői nem szívesen neveznek be a közös műsorba. De nem csinálhatnak mást.

— Tulajdonképpen azóta érzem, hogy ember vagyok.

Ezt a mondatot egy beszélgetés során jegyeztem le. Janovitz Iván elvtárssal ültünk együtt és társalogtunk. A Tolna megyei Tanács Gyógyszertár Központjának dere- sedő igazgatójával. Faggattam őt, életútjára voltam kíváncsi.

Mindenekelőtt igyekeztem megérteni az imént idézett mondatának tartalmát. Egy ember, aki a múlt rendszerben élte le élete javát, és igen magas — gyógyszerészi — képesítést is szerzett, mégis azt mondja, hogy csak 1945 óta érzi magát embernek. Mert az „azóta” szón 1945-öt értett.

— 1913-ban léptem a gyógyszerészi pályára, de 1945-ig soha nem tudtam folyamatos munkahelyhez jutni Magyarországon. Érti ezt?

Igen, a szavakat értettem, lejegyeztem, de azok igazi tartalmát azt hiszem, nem. Ezt csak az értheti meg teljesen, aki maga is végigélte. Az újságíró-fantázia most kevésnek bizonyul. Egy ember küzdelmes, hányatott életét elképzelni csak részben sikerül, mert hiszen mi, mai fiatalok csak hallomásból ismerjük az állásta- lanságot. Csakúgy, mint a többi felszabadulás előtti élményt, amelyekről most Janovitz Iván beszél.

»Ebédjegyek a szemérmes szegényeknek.-« Az értelmiségi munkanélkülieknek adtak ilyen ebédjegyeket. őket szemérmes szegényeknek nevezték, mert szégyen- lették, hogy diplomával, oklevéllel a zsebükben az »igazi« szegények, a prolik sorába kell állniuk és kuncsorogni egy tányér levesért. Janovitz Iván, a végzett gyógyszerész is kapott ilyen ebédjegyet — s aztán, mint értelmiségi, »előkelő szegény«, ülve fogyaszthatta el az ínségkosztot.

Nagy esemény volt számára és örömmel fogadta, ha akár Budapesten, akár vidéken néhány hétre, hónapra alkalmazták, helyettesítői minőségben. Ugyanis ilyenkor kapott egy ágyat, amelyen megaihatott és nem voltak élelmezési gondjai sem. Végül ő is kivándorolt az országból — Franciaországba ment szerencsét próbálni.

Állástalanságának nem egyszerűen az volt az oka, hogy az ország társadalmi rendjéből egyenesen következett á munkanélküliség. Talán ha meghajol a rendszer előtt, neki is más lett volna a sorsa. De nem, ő ellene szegült annak a nagy társadalmi igazságtalanságnak, amit már fiatal éveiben észrevett. Az első világháború idején például szakszervezeti vezetőségi tag volt, majd később tett egy javaslatot: üdvözöljék-nyilvánosan azokat a kommunista gyógyszerészeket, akik indítványozták a gyógyszertárak szocializálását. Az üdvözlet meg is jelent a Gyógyszérész Vörös Újságban. Később ezért letartóztatták, rendőri felügyelet alá helyezték.

Tulajdonképpen ekkor kezdett közeledni a szocializmus eszméihez. Franciaországban, ahol igen széleskörű mozgalmi élet folyt, nagyon sokat tanult, Tapasztalt. A szocializmus hívévé, kommunistává vált.

Most, körülbelül két év óta igazgató. Néba egyszerűen csak

úgy említik, hogy »régi értelmiségi«. Csakhogy ezt a pontosság kedvéért így kellene mondani: »régi kommunista értelmiségi«. Aki az emberi sorsot, örök vágyainak beteljesülését azzal viszonozza, hogy bár eljárt felette az idő — 65 éves —, de fiatalos lendülettel dolgozik. így aztán, ami azt illeti, most is elég küzdelmes az élete. Csakhogy »akkor« a létért, a mindennapi sivár megélhetésért küszködött, most pedig azért, hogy — maradjon is így, azaz, hogy tovább szépüljön, épüljön országunk.

Szándékosan nem arról beszélek, hogy hogyan tevékenykedik Janovitz Iván a gyógyszerellátás érdekében. Ez nagyon egyoldalú szemlélete lenne tevékenységének. Az előző években volt falusi gyógyszerész is, amikor párttU- kárnak választották a község kommunistái. Akkor a gyógyszerészkedés mellett a falu közügyeinek megoldását szervezte. A »régi értelmiségi« tehát falusi párt- titkár is volt. Most igazgató. De nehéz lenne kimutatni, hogy a hivatali teendőinek ellátása mellett milyen sokat tesz, segít gazdasági és társadalmi életünk egyéb területein.

És ez az ember néhány héttel ezelőtt ott volt a parlamentben és amikor szólították, repeső szívvel, boldog, elégedett érzéssel lépett az ország vezetői elé — átvenni a kormáriykitüntetést. A »Szocialista munkáért érdemérem« kitüntetést kapta.

Megérdemelte. Megdolgozott érte.

Boda Ferenc

Tamási felé robog a Pobjeda. Pauli Salomen a tájban gyönyörködik. Ahogy mondja, százszorta gazdagabbnak tűnnek ezek a lankák a finn földnél.

Amikor elkerüljük a Diófási csárdát, »villasor« között rohan a kocsi. A villák újak. Pauli Salomen kérdést tesz fel. A‘társaságunkban lévő fiatal diplomata főiskolás fordít. Mi, tolnaiak válaszolunk.

— Tiszviselőtelep?

— Nem. »Paraszt-villák« ezek mind.

— Mennyi lakbért fizetnek a lakók?

— Nem fizetnek lakbért. Ők a villák tulajdonosai.

Mielőtt tovább fűznénk a beszédet, új, korszerű sertésfiazta- tók és marhaistállók bukkannak fel az úttól néhány száz méterre. Pauli Salomen elragadtatva kiált fel:

— Micsoda gazdagság! Micsoda szerencsés nép a magyar!

Tamási. Vörös Szikra Termelőszövetkezet. A feldíszített hatalmas kultúrterem hosszú asztalánál szövetkezeti lányok és fiúk. vendégek és a szövetkezet vezetői ülnek. Péti elvtárs, az egykori cseléd, akinek húsz évvel ezelőtt a lábát sem volt szabad betenni ebbe a kastélyba, a szövetkezet eredményeit ismerteti.

Telnek a jegyzettömbök. Van mit feljegyezni a finnországi parasztok számára. A szövetke- ten belül az állattenyésztési dolgozóknak 2500, a növénytermesztés dolgozóinak pedig 1700 forint az átlagos havi keresete, a háztáji föld és háztáji állatállomány jövedelmét nem is számítva.

A jólét tükröződik a jelenlévő fiatalokon is. A szövetkezeti

puszta lányain tűsarkú cipő, nylonblúz és ajkukon rúzs látható.

A beszélgetést vacsora, a vacsorát nótázgatás követi. A mellettem ülő Aarni Salomának, a Finn Demokratikus Ifjúsági Szövetség Kokta megyei titkárának van a legerősebb hangja a teremben.

Szépek a finn dalok. Nekem az »Arni« nevű népdal tetszik legjobban. A nemzetközi méretekben ismert mozgalmi dalokat finnek, magyarok együtt énekeljük

Adenauer londoni látogatása és a „Blitzkrieg“ emlékei

Adenauer londoni látogatása alkalmával történt:

Miközben a nyugatnémet kancellár autója lassan végiggördült az egyik londoni utcán, az úttest szélén jól láthatóan egy vak ember állt, hatalmas táblával a kezében: »A Blitzkrieg áldozata«. Mielőtt még Adenauer kocsija egy vonalba kerülhetett

volna a vak emberrel» az angol rendőrök széles háta gondosan eltakarta előle a tapintatlan látványt.

Civakodás az osztrák monarchisták

között

Bécsben megerősítették a hírt, hogy az osztrák állam vissza szándékozik adni a Habsburg örököseknek a császári ház néhány Tortokét: a tízezer hektáros koberhausi erdőt, a poeggstalli 5500 hektáros gazdaságot, a mürzstegi erdőt, a laxenburgi kastélyt és parkot, s a Bécs város birtokában lévő 260 hektáros vösendorfi gazdaságot. Ezenkívül még több kastély és vadász lak visszakerül a Habsburgok tu- lájdonába, akik ezáltal ismét az

Ország leggazdagabb földbirtokosai közé kerülnek.

Az osztrák legitimisták közt viszály tört ki, minthogy egyesek Szerint Ottó lemondott osztrák trónigényéről. Az »Eiserner Énig« (»Vasgyűrű«) egyik vezetője szerint: »Egy császár meghal, de nem mond le«. A »Vas- gyűrű« tagjai úgy határoztak, hogy Ottó helyett öccsét, Habsburg Róbertét tekintik trónörökösnek, aki »gróf d'Este« néven Párizsban él.

Példabeszéd az éber ellenőrről

Egy középkorú asszonyt leszedtek a híd karfájáról. Kezében szorongatott egy üveg ba- rackízű szörpöt.

A Fradi B középen egyesek az MTK-át éltették. A boncolás kiderítette, hogy szervezetükben hosszú időn keresztül barackízű szörp rakódott le.

Egyik belvárosi vendéglőben egy barackszörpös pohárban találtak harminchárom szilvamagot, félkazal lóhereszénát meg agy diófarönköt.

Sajnos, egvik ellenőr sem szerette a barackot. A fentiek mégis elgondolkodtatták őket. Különösen az volt gyanús, hogy egy fel- bontatlan üveg fenyőerdei üdítőitalban rábukkantak egy szarvasagancsra, két légyölő galócára, valamint egy erdei vadászházra. Az ellenőrök hétfői termelési értekezletén fel is vetődött:

— Netalántán csak nincs valami baj azzal a barackszörppel?

Sürgősen kiküldtek valakit. Könnyen odatalált, kétszer há- romméteres betűkkel volt kiírva: Barackszörpzagyváló és Fenyőerdei Uditőitalkészítő Vállalat. Az udvaron hat kocsi állt. Kettőn nyerstök volt, hármon kökény és galagonya, egyen paradicsom. Erre az ellenőr leikébe belekapaszkodott a gyanú, mint kullancs a kutya lábába:

— Talántán nem is barackból csinálják á barackízű szörpöt?

Érezte, hogy nem érdemli meg a fizetését, ha erről meg nem győződik, Bement a vezetőhöz;

„ ,..L-,.. ----- ■

— Igaz, hogy a szörpöt hamisítják?

Azt nem törte meg ez az alattomos keresztkérdés és felordított:

— Hallatlan rágalom!

Az ellenőrt ez a makacs taga- I dás még nem győzte meg. Skru- pulusos ember volt.

— Megesküdni is hajlandó erre? — kérdezte ravaszul.

— Bármikor!

— Isten bizony?

— Isten bizony!

— Az mindjárt más! Na, akkor én megyek is! — mondta és elindult. Ahogy a kapun kiér, nagy porfelhőbe keveredik. Vagy nyolcvan disznót hajtották.

— Kié ez a falka? — fordult kíváncsian a kísérőhöz.

— Az egyik beszerzőé.

Megállt gyönyörködni. Vesztére! Majd elgázolta egy autó.

— Hallatlan! Nem tud vigyázni! Kié ez az autó? — kérdezte.

— A könyvelő kisfiáé.

— Azért vigyázhatna! De honnan van neki pénze?

— A papájától kapta.

— Az más! Derék takarékos apja van. A mi vidékünkön azt mondják rá, szörszöm ember.

Már majdnem a kapuhoz értek, mikor feltűnt neki, hogy milyen csinos kis házak sorakoznak egymás után.

— De szép kis házak! Kié ez a sok kastély?

— Ez kérem a Barackszörpzagyváló embereié. Ez a kétemeletes vityilló a vezetőé, ez az egyemeletes , putri a főkönyvelőé,

ezek az apró viskók a beszerzőké. Ez az odú itt meg az enyém — világosította föl a kísérő.

— Pompás! Milyen jól spórolnak! Hiába, van életerő itt az emberekben!

Három hónap múlva vásárolt egy esti lapot és földbegyökerezett lábbal megállt.

»Letartóztatták a Barackszörpzagyváló Üzem vezető embereit. Sok százezer forinttal megkárosították az államot. Barackszörpöt készítettek mindenből, barackot kivéve« — olvasta.

Forgott vele a világ! Ha bele nem kapaszkodik egy lámpaoszlopba, elájul. Maga elé meredt és vértelen, reszkető szájjal motyogta:

— Magasságos egek! Ezek loptak!

SZÖLLÖSSY KÁLMÁN 00000000000000000000001

Dunyhát, párnát, használt és új tollat

magas áron veszünk.

MÉH Szekszárd,

Paks, Bonyhád,

Dombóvár, Dunaföldvár.

(7)

ŐOOOOOOOOtXíOOOOOOOOWOW'

Apróhirdetés

Eladó Decsen Petőfi u, 13. számú háromszobás ház. Beköltözhető. Érdeklődni ugyanott, (26)

A megbukott „Carmen“-t 2947-szer adták Párizsban

1875. március 3-ának reggelén XII. Alfonz spanyol király párizsi követe átnyújtotta megbízó- levelét III. Napóleonnak és ezzel helyreállt a diplomáciai kapcsolat Franciaország és Spanyol- ország között.

Ennek az eseménynek a megünneplésére tűzte ki az Opera- Comigue igazgatója egy ismeretlen »modernista« zeneszerző, Georges Bizet »Carmen« című operájának bemutatóját. Már a próbákon rosszul mentek a dolgok. Senki sem bízott a furcsa, újszerű zene és a »felháborítóan illetlen« szöveg sikerében. Maga az igazgató lebeszélte a kormány egyik miniszterét, hogy a bemutatón családjával együtt megjelenjék: félt, hogy a látvány nem való társaságbeli hölgyeknek.

A bemutató valóban botrányba fulladt, a sajtó szinte egyértelműen elítélte a »wagneri ha- tásokkal teli, modernista művet«. Három hónappal később Bizet váratlanul meghalt. Máig sem derült ki, hogy betegség végzett-e vele, avagy öngyilkos lelt, amiben nem kis része lehetett a Carmen bukásának is. Az operát a bukás után nyolc évig egyáltalán nem játszották, majd 1883-ban mutatták be ismét, de ezúttal »megtisztított« változatban, kihúzva belőle mindazt, ami sérthette volna a múlt századbeli pipiskedő polgárnők érzékenységét.

Az operának ekkor már óriási sikere volt és a nagy bevételek arra ösztönözték az Opera-Co- mique igazgatóját, hogy eredeti változatában, minden húzás nélkül is előadja az operát.

Azóta a Carmen 2047-szer került előadásra a párizsi Opera- Comique-ban és a világ legkiválóbb énekesnői örültek, ha felléphettek a címszerepben.

*

— Több, mint 220 katasztrális

hold csemetékért van Tolna megyében az erdőgazdaságok kezeié seben, A gazdaságok a megye erdősítéséhez, fásításához szükséges csemete mennyiség mellett évenként több, mint 1,5 millió csemetét adnak más megyéknek is.

— December 15-én a Bonyhádi Járási Művelődési Házban Merész Konrád, a Tudomány és vallás címmel tart előadást.

— Horgászestet rendez december 12-én este 8 órai kezdettel a Szabadság Szálló emeleti helyiségében a Szekszárdi Horgász Egye sülét. A halvacsorával egybekötött horgászesten hangulatos zenéről gondoskodik az egyesület.

— 185 009 forintos költséggel a faddi községi tanács a jövő észten dobén portalanítja a Lenin utcái.

— Egy-egy napi társadalmi munkát végeztek a Dunaföldvári Cipész Ktsz KlSZ-szervezetenck tagjai a labdarugópálya bekerítésén. Ezen kívül részt vesznek a község fásításában is.

— A vörösegyházi KISZ fiatalok segítő brigádja amellett, hogy a gazdaságban segíti a mezőgazdasági munkák mielőbbi elvégzését, a munkásszállás otthonossá tételén is dolgozik. A fiatalok elvégzik a szállás festését, dekorálását és a környék parkosítását.

— A televízió műsora: 18.00:

Zenekedvelő gyerekek klubja. 19.00: TV hiradó. 19.20: Lányok,

asszonyok. 20.20: Éjszaka a Mont Blancon. Asztrák film.

tolna' "m e’gTeT nIp újság

A Magyar Szocialista Munkáspárt

Tolna megyei Bizottsága

és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrils Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata

Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó:

Szekszárd, Mártírok tere 15—17.

Telefon: 20-10, 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában .■ ■' Széchenyi utca 46.

Telefon: 21-21, 25-72 Felelős vezető: Széli István

Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőkné* j

Előfizetési díj ejy hónapra U fi J