Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-06 / 287. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. december G. Befejezte tanácskozását az MSZMP VII. kongresszusa (Folytatás a 3. oldalról.) kommunista eszmék és forradalmi módszerek igazságát, helyességét. Felemelő, lelkesítő tudat, hogy azok a szervezeti elvek, amelyekért Lenin 1903-ban oly nagy harcot vívott a mensevi- kekkel, a mai napig élnek és hatnak, irányítanak valamennyi kommunista, marxista párt életében. A proletárforradalom fejlődése, győzelme, a szocializmus építése szükségessé tett bizonyos változásokat, de a fő elvek ma is fényesen és érintetlenül ragyognak. így van ez a mi pártunkban is. A Szervezeti Sza- Szabályzat nemcsak a pártélet összesített törvénye, de elvei társadalmi életünk egészére kihatnak, iránymutatóak a tömegekkel való kapcsolatunkban. Marosán György, ezután emlékezteti arra, hogy az 1957. évi Országos Pártkonferencia módosította a Szervezeti Szabályzat különböző pontjait, s felsorolta az elvi jelentőségű módosításokat is. — Pártunk alaptörvénye, vezetési irányelve, módszere és gyakorlata a demokratikus centralizmus, amely most teljes mértékben érvényesül pártéletünkben, államéletünkben. A régi vezetés megsértette a demokratikus centralizmus elvét. Gyengítette a vezetést, korlátozta a pártélet kibontakozását, lazította a párt és a tömegek kapcsolatait. Pártunk — két- frontos harcot folytatva — fejlesztette a párton belüli demokratizmust és megszilárdította a központi vezetést. A tapasztalatok azt bizonyítják, helyesen jártunk el. Megszilárdult a pártban és egész állami életünkben a köz- pontosítás, ugyanakkor tovább erősödtek, mélyültek a demokratikus vonások. — A jövőben demokratikus centralizmus mindkét oldalát párhuzamosan kell fejleszteni. A párton belüli demokrácia egészségesen fejlődött. Továbbfejlődik a pártszervezetek eleven, friss, öntevékeny élete, ez mutatja legjellegzetesebben a párton belüli demokrácia erejét, hatékonyságát. A kényes problémák, a tömegeket foglalkoztató kérdések nem szorultak és nem szorulnak a párt kapuin belül. A párt ismeri ezeket, nyíltan beszél róluk, foglalkozik velük. A személyi kultusz elsorvasztotta a demokratizmust, elszürkítette a pártélet. Ma nyugodtan elmondhatjuk: a demokratizmus tiszta levegője hatja át pártéletünket. Ez biztosítja a többi között a kollektív vezetés általános érvényesülését is. Pártunkban helyreállítottuk a kollektív vezetést, a választott pártszervek irányító, vezető szerepét. Mi a kollektív vezetés lényege? A kollektív vezetés megköveteli, hogy a párt Központi Bizottsága a szocialista forradalom és a szocialista építés minden egyes kérdésében a marxizmus—leniniz- mus elvei alapján alakítsa ki a párt helyes politikáját. A kollektív vezetés feltételezi, hogy nem egyes elvtársak, nem is az elvtársak egyes csoportjai, hanem maga a Központi Bizottság, mint a kongresszus által választott vezetőszerv tartja kézben a politikai irányvonal kidolgozását, annak végrehajtását és a munka ellenőrzését. A pártpolitikának fő vonalát és annak alkalmazását a szocialista forradalom egyes kérdéseiben a Központi Bizottság, mint választott vezető testület dolgozza ki, ezért a Központi Bizottságnak rendszeresen üléseznie kell, s a pártélet és az ország életének minden kérdésében beható vita alapján kell kialakítania az álláspontját. A Központi Bizottság ülésein biztosítani kell a széleskörű és sokoldalú vita lehetőségeit. A kollektív vezetés elve megköveteli, hogy a Központi Bizottság álláspontja kialakításánál és a határozat meghozatalánál — amennyire ez lehetséges —, kérje ki és vegye figyelembe az alsóbb pártszervek és a párttagság véleményét a napirenden levő kérdésekben. A kollektív vezetés elvéhez elengedhetetlenül hozzátartozik a pártszerű kritika és önkritika széleskörű kifejlesztése és rendszeres gyakorlata a párt életében, mégpedig kritika felülről lefelé és kritika alulról felfelé. A pártunkban kialakuló és egyre erősödő kollektív vezetés új vonása, hogy fontos kérdések eldöntésébe — még a határozathozatal előtt — bevonjuk a velünk szövetségi viszonyban levő pártonkívü- lieket is. Mi azt valljuk, hogy a szocializmus felépítése a kommunisták és a pártonkívüli dolgozók közös műve. Ha tehát a kommunistáknak és pártonkívülieknek közös erőfeszítéssel kell végrehajtaniuk a párt határozatait, helyes, ha e határozatok meghozatala előtt megfelelő formában és módon kikérjük a pártonkívüliek véleményét is. Elvtársak, meg kell mondanunk, hogy a múltban éveken át nem volt ez így, de most a lenini el- 1 veknek megfelelően érvényesül nálunk a kollektív vezetés és al-1 kotó szelleme mindjobban átjárja nemcsak a pártot, de egész társadalmi és állami életünket is. Egyek vagyunk abban, hogy a kollektív vezetésre úgy vigyázzunk, mint a párt féltett kincsére, mint olyan forrásra, amelyből állandóan friss erő buzog. Úgy érzem, rá kell itt mutatnom arra, hogy ennek a nagy erőforrásnak, a kollektív vezetésnek legbuzgóbb szószólója, legharcosabb kialakí tója és védelmezője a Központi Bizottság, élén Kádár János elv- társsal. A Központi Bizottság továbbra is azon lesz, hogy fejlesz- sze és mélyítse a kollektív vezetést, amely elért eredményeinknek és további sikereinknek alapvető módszere. A munkásosztály pártja csak a tömegek aktív támogatásával tudja építeni a szocializmust. A tömegek támogatását csak akkor tarthatjuk meg, ha a dolgozók helyeslik pártunk politikáját, annak végrehajtásában felismerik a maguk érdekeit, ha beleszólhatnak az állam ügyeibe, egyszóval érzik a demokrácia légkörét. Ennek pedig mindenekelőtt magából a pártból kell kisugároznia. A demokrácia szelleme akkor érvényesül életünk minden vonalán, ha a demokrácia légköre és módszere hatja át a pártot, ha állandóan figyelünk a tömegek véleményére, kívánságára, javaslatára, kritikájára és levonjuk belőlük a szükséges tanulságokat, valamint megmagyarázzuk az idő előtti követelések teljesíthetetlcnségét is. Az ilyen módszerek biztosítják, hogy a párt te szal adjon el a munkásosztálytól, a dolgozó tömegektől. A tömegek vezetésének fő formája tehát a politikai felvilágosítás, a meggyőzés legyen. Ezután a tömegszervezetekről beszélt Marosán György, majd beszéde végén a Központi Bizottságnak a Szervezeti Szabályzatra vonatkozó néhány módosító javaslatát terjesztette elő. A délutáni tanácskozáson dr. Mohse Sneh, Izrael Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, továbbá a Szudáni Kommunista Párt küldötte. Törökország Kommunista Pártjának küldötte, majd Jesus Lara, a Bolíviai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja üdvözölte a magyar kommunisták tanácskozását. Ezután az elnöklő Brutyó János bejelentette, hogy megkezdődik a harmadik napirendi pont vitája. A vitában felszólalt Kiss János, a XIII. kerületi pártbizottság első titkára, Árvái János, a jászberényi járási pártbizottság titkára, Maros Józsefné, az V. kerületi pártbizottság titkára, Jakab Sándor, a Nógrád megyei pártbizottság titkára, Tóth Gyula, Vas megyei küldött, Ezt követően Fodor Gyula, a Központi Revíziós Bizottság revízióját terjesztette elő, Harmati Sándor pedig a Fellebbviteli Bizottság jelentését ismertette. A délutáni ülés testvérpártok üdvözletével ért véget. Felszólalt Philibert Duféal, a Martiniquei Kommunista Párt titkárságának tagja, Steinpor Gudinundsson, Iz- land Egységes Szocialista Pártja Politikai Bizottságának tagja és Tuad Nassar, Jordánia Kommunista Pártjának főtitkára. Ezzel a kongreszus pénteki ülése véget ért. A tanácskozást szombaton folytatják. Kádár János elvtárs zárszava a kongresszus szombati ülésén A pártkongresszus szombaton délelőtt zárt ülést tartott, s a napirend szerint megválasztották a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát és revíziós bizottságát. A Központi Bizottság ezután ülést tartott és megválasztotta tisztikarát. A kongresz- szuson ezután Kádár János elvtárs mondott zárszót: Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Kedves Elvtársnők! A kongresszus folytatólagos ülését megnyitom. Jelentést teszek a kongresszusnak arról, hogy a Központi Bizottságot és a revízi- .ós bizottságot pártunk szervezeti szabályzatának előírása szerint megválasztottuk. A Központi Bizottság és a Revíziós Bizottság megválasztásánál szükségesnek tartom megemlíteni: jelölőbizottságunk abban a helyzetben volt, hogy — elvi engedmény nélkül — a Központi Bizottság minden egyes eddigi tagját újból jelölhette. A revíziós bizottságnál hasonló helyzet volt: egy tag kivételével, aki közben diplomáciai küldetésben külföldre került és ott dolgozik, valamennyi eddigi tagot megválasztották. örvendetesnek tartjuk, hogy a 667 szavazati joggal rendelkező elvtársunk közül 645, tehát óriási többség, minden változás nélkül egyhangúlag jóváhagyta a jelölőbizottság javaslatát, továbbá, hogy a Központi Bizottság tagjai közül, aki a legkevesebb szavazatot kapott, az is mindössze öt ellenszavazatot kapott. Megítélésem szerint ebben a választásban is nagyszerűen kifejezésre jutott pártunk elvi, politikai egysége. (Nagy taps.) Engedjék meg, hogy felolvassam a Központi Bizottság és a Revíziós Bizottság megválasztott tagjainak nevét. A Központi Bizottság rendes tagjai közé beválasztotta a kongresszus a következő 71 elvtársat: Aczél György, Antos István, Apró Antal, Bakó Ágnes, Benke Valéria, Benkei András, Biszku Béla, Blaha Béla. Borka Attila Brutyó János, Czinege Lajos, Cservenka Ferencné, Cseterki Lajos, DabronaM Gyula, Darabos Iván, Dobi István, Dögéi Imre, Fehér Lajos, Fock Jenő, Fodróczi Lajos, Földes László, Friss István, Gáspár Sándor, Harmati Sándor, Háy László, Hevesi Gyula, Ilku Pál, Kádár János, Kállai Gyula, Kilián József, Kiss Árpád, Kiss Dezső, Kiss Károly, Komócsin Zoltán, Kossá István, Kreszán Lajos, Lombos Ferenc, Losonczi Pál, Major Tamás, Marosán György, Molnár Ernő, Dr. Münnich Ferenc. K. Nagy Sándor, Nemes Dezső, Németh Károly, Dr. Nezvál Ferenc, Nógrádi Sándor, Novobátzky Károly, Nyers Rezső, Oczel János, Orbán László, Papp János, Pothornyik József, Prieszol József, Révész Géza, Rónai Sándor, Sági György, Sándor József, Sándor Kálmán, Scherczer Lajosné, Sík Endre, Somogyi Miklós, Szakasits Árpád, Szerényi Sándor, Szilágyi Dezső, Szirmai István, Szurdi István, Tömpe István, Török István, Úszta Gyula, Veres József. A Központi Bizottság póttagjává a következő huszonhárom elvtársat választotta a kongresszus: Borbély Sándor, Csergő János, Erdei Lászlóné, Galambos József, Gyurkó Lajos, Halas Lajos, Horváth András, Horváth Ede, Kakuk Józsefné, Kaszapovics András, Kiss János, Klujber László, Martics Pál, Martin Ferenc, Nagy Józsefné, (Goldberger gyár igazgatója) Papp Sándor, Rapai Gyula, Söjtör János, Schumeth János, dr. Szénási Géza, Tatár Kiss Lajos, Valkó Márton, Varró György, A Központi Revíziós Bizottság tagjává a következő 15 elvtársat választotta a kongresszus: Fodor Gyula, Böjti János, Czett József, Csikesz Józsefné, Győré József, Horváth János, Karakas László, Kádas István, Kruzslák Béla, Maros Józsefné, Nőhrer Árpád, Polonyi Szűcs Lajos, Rágó Antal, Róka Mihály, Terényi László, Tisztelt Kongresszus! A Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bizottság tagjai nevében hálásan megköszönöm önöknek a bizalmat és nevükben kijelentem, hogy a bizalomnak igyekszünk meg felelni. (A kongresszus küldöttei helyükről felállva, hosszan ütemesen tapsolnak.) Tisztelt Kongresszus! Szeretném tájékoztatni önöket arról, hogy Központi Bizottságunk és Revíziós Bizottságunk megtartotta első ülését és megválasztotta tisztikarát A Politikai Bizottság tagjául választották az eddigi tagokat, továbbá Nemes Dezső elvtársat, aki eddig póttagja volt a Politikai Bizottságnak. A Politikai Bizottság póttagjaként megválasztotta a Köz Ponti Bizottság Komócsin Zoltán elvtársat, aki eddig is póttag volt — továbbá Gáspár Sándor és Szirmai István elvtársakat. A Központi Bizottság titkáraként választották meg a következő hat elvtársat: Fock Jenő, Fehér Lajos, Kádár János, Kiss Károly, Marosán György és Szirmai Ist- István elvtársakat. (Lelkes taps.) A Központi Bizottság első titkárának engem választottak meg. (Lelkes taps.) Tájékoztatom a kongresszust arról, hogy a Központi Bizottság Itáliai Gyula elvtársat — aki eddig a Központi Bizottság titkáraként dolgozott — a miniszterelnök első helyettesének rangjában, kormányzati munkára javasolta. Célunk az, hogy a kormányban is erősítsük tovább a vezetést. (Nagy taps.) A Központi Revíziós Bizottság elnökéül Fodor Gyula elvtársat, az eddigi elnököt választottuk meg. (Taps.) A Központi Bizottság első ülésén megválasztotta továbbá — hatáskörében eljárva — az új Központi Ellenőrző Bizottság tagjait. A Központi Ellenőrző Bizottság elnökének megválasztotta Nógrádi Sándor elvtársat, tagjaivá Alpár, Asztalos, Birkás, Ma- róti, Mózes, Mulató, Nezvál, Papp, Péteri és Sebes Sándor elvtársakat. Továbbá a Központi Bizottság, hatáskörében eljárva, megválasztotta pártunk hivatalos központi lapjának, a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetőjét, az eddigi vezető, Nemes Dezső elvtárs személyében. (Nagy taps.) örvendetes, hogy Központi Bi- zottságung tisztikarának, a Revíziós Bizottság elnökének megválasztása is egyhangúlag történt. A Központi Bizottság és a Revíziós Bizottság tagjainak a magam részéről jó munkát kívánok. Elvtársaim! Kongresszusunk ennek a napirendi pontnak le- tárgyalásával munkáját elvégezte. Engedjék meg, hogy megállapítsuk: kongresszusunk eredményesen és jól végezte el munkáját. Teljes egységben megerősítette pártunkban a követendő irányvonalat, m egerősítette a pártmunka stílusának és módszereinek azokat a vonásait, amelyek az eddigi tapasztalat szerint hasznosak és eredményesek voltak. A kongresszus megerősítette és jóváhagyta pártunk politikájának fő kérdéseit, mindazt, amit összefoglalóan úgy neveztünk, hogy a legközelebbi években a szocialista társadalom alapozd'; munkáját befejezzük s ezzel ep. időben, erre támaszkodva, meggyorsítjuk a szocialista társadalom építését, s közelebb hozzuk azt a napot, amikor hazánkban a szocialista társadalom teljes és végleges győzelmet arat. — Kongresszusunk teljes egyöntetűséggel megállapította: e célok valóraváltásához az szükséges, hogy pártunk egységét tovább erősítsük; pártunk tagsága az eddigieknél is job(Folytatás az 5. oldalon.)
