Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-05 / 286. szám

* f f 2 i\4 A'M ,« j* ,v^ TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1959. december 5. Folytatja tanácskozását az MSZMP VII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) és rendkívül káros volt, amely sokszor elterelte a figyelmet a tényleges ellenség elleni harcról, megnehezítette a tudatos ellenség felderítését, sokszor lehetetlenné is tette azt. Sokkal inkább meg­felel a munkásosztály érdekei­nek, ha arra neveljük a hatalmi szervekben dolgozó beosztottakat, hogy »keresd meg az igazi, tuda­tos kártevőket, válaszd el a tör­vénybeütköző cselekményektől a hibát, büntesd meg a törvények megszegőit, a hibát vagy szabály­talanságot elkövetőket pedig ne­veld, segítsd még akkor is, ha az elkövetett hibáért felelősségre kell vonni és esetleg meg is kell büntetni.« Az ellenség üldözése, az állam- hatalom védelme csak a dolgozó tö~egek támogatásával lehet si-1 keres. A népellenes elemeket, akik összeesküvéssel próbálkoz­tak, azért sikerült leleplezni, mert tevékenységüket kénytelenek a dolgozó emberek között végezni. A tömegek a népi rendszer hívei, hűségesek a népköz- társasághoz és bejelentik, ha rendellenességeket tapasztal­nak. Ellenségeinket a tömegek segítsé­gével tesszük ártalmatlanná. Az ellenforradalom után az osztálv- ellenség nem tudott valamirevaló kiterjedt szervezkedést létrehozni, mert az ilyen cselekedeteket nem támogatták a tömegek. Szent kötelességünk hogy a párt vezetésével még jobban támaszkodjunk a dolgozó tö­megek/ segítségére, mert ez jövendő sikereinknek is biz­tosítéka. A hivatásos fegyveres testii- leteink mellett a munkásőr­ség maga a felfegyverzett nép. Vajon az önkéntes rendőrök, tűz­oltók, a határőrzésben segítő la­kosság — nem egy darab a jövő­ből, amikor a kommunista köz­rend biztosításánál nem lesz szükség hivatásos szervezetekre, mert a társadalom ezek nélkül is biztosítani fogja a közrendet. Szinte elkerülhetetlen, hogy bi­zonyos negatív jelenségek és meg­nyilvánulások ellen ne fokozód­jék az egész társadalom aktív közreműködése és ennek eredmé­nyeként mind több funkciót és feladatot a társadalmi szervek vegyenek át a jövőben a hivatá­sos szervektől. Mindjobban kell tehát támaszkodni a társadalmi szervekre, mert ezek vezető sze­repet fognak betölteni a bűnözés felszámolásában. Feladataink jobb ellátása nem azt követeli, hogy növeljük álla­mi, közbiztonsági szerveink és testületeink létszámát, hanem azt, hogy tovább javítsuk munkájuk minőségét a társadalom segítsé­gével, a lakossággal való kapcso­lat továbbfejlődésével. Erre igen kedvezőek a feltételek — mon­dotta, majd így fejezte be szava­it: a Belügyminisztérium szervei­nél dolgozó kommunisták értik, akarják és véleményem szerint képesek is a Központi Bizottság köré tömörülve végrehajtani a párt politikáját. Arra törekszünk, hogy minden területen, a részle­tekben is, érvényesüljön ez a po­litika,"éles fegyver legyünk a mun kásosztály kezében, dicső ügyünk érdekében. Biszku Béla elvtárs után Put- noki László a Heves megyei Pártbizottság első titkára, majd Novobátzlcy Károly akadémikus és Óvári Julia a Műszaki Gumi­gyár KISZ-titkára szólalt fel. Pri- eszol József, a Borsod megyei Párt- bizottság első titkára után Jean Terfve, Belgium Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust. Vrjö Murto, Finnország Kommu­nista Pártjának alelnöke után Antonio Mije, Spanyolország Kommunista Pártja Politikai Bi­zottságának tagja, majd Jörgen Jensen, Dánia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának tagja | szólalt fel. György Gyula, buda­pesti küldött után Komócsin Zol­tán, a Politikai Bizottság póttag­ja emelkedett szólásra. Megvédj ük a falui, a szövetkezetei Komócsin Zoltán beszéde az ifjáság neveléséről Elvtársak! A falu szocialista át­szervezésében tett nagy lépés után érezzük, hogy a tömegek hangulatában milyen változás ment végbe. A Központi Bizott­ság 1958. decemberi határozata után százezrek léptek a szocialis­ta fejlődés útjára, nagy politikai fellendülés ment végbe a falun. Végbemegy a munkásosztály nagy műve, a szocialista átszervezés folyamata. Más lett a paraszt, aki szakít a múlttal, a szocializmus építésének aktív részvevője, erő­sebb harcostársa szövetségese lett a munkásosztálynak. A pa­rasztság tömegeinek n„gy elhatá­rozása váratlanul érte a külső és a belső ellenséget. A Szabad ~.uró- pa Rádió rendőri erőszakról kia­bált, holott mi a rendőrségen dol­gozó elvtársaknak és a rendőrök- nf. még azt is megtiltottuk, hogy n felvilágosító munkában részt vegyenek. A Szabad Európa Rá­dióban ténykedj urak és ameri- Kai megbízóik rosszul, nagyon rosszul ismerik helyzetünket, mert rossz ügynökséggel rendel­keznek. A parasztság tömegei bíznak a pártban, követik tanácsát, elfogadják vezetését. A nyugati uraknak tudniuk kelle­ne, hogy a mi sikereink a falun a marxista—leninista tudomány A munkásőrség: a Fontos teendőnk volt, hogy a Belügyminisztérium szerveit meg­tisztítsuk a törvénysértésben vét­kes elemektől, az ellenforradal­márokkal összejátszó, továbbá a karrierista és az erkölcsileg rom­lott személyektől. Természetesen éberen keli őrködnünk, hogy mindenféle káros jelenséget, ami további munkánkban mutatkoz­hat, már csírájában kiküszöböl­jünk. Erre nagy szükség van, mert ellenség elleni harcot foly­tatni csak politikailag egységes, a párt Központi Bizottságának vo­nalát értő, követni akaró és arra képes emberekkel lehet. Sohasem fogjuk hagyni, hogy megismétlődjenek azok a dur­va törvénysértések és sötét napok, amelyek árnyékot ve­tettek pártunk tekintélyére és meggyengítették a proletariá­tus diktatúráját. A belügyi szervek most harcké­pesek és megoldják a Központi Bizottság által rájuk bízott fel­adatokat. Mindezeket az intézkedésedet annak tudatában tettük, hogy a munkásosztálynak a szocializmus építése érdekében szüksége van az államhatalom erősítésére — folytatta Biszku Béla és hangsú­lyozta: szükségünk van államunk erősítésére, tökéletesítésére, hoev minél gyorsabban építhessük fe' a szocializmust. Nálunk is az a dialektikus folyamat megy végbe, hogyha ma erősítjük, tökéletesít­jük államgépezetünket, meggyor sítjuk építőmunkánk lendületéi, ezzel elősegítjük azt is, hogy ha mar ab b következzék be az álján, elnyomó funkcióinak megszűnése-, az állam elhalása. Ez természete­sen időben még messze van. Ma még tökéletesíteni és javítani ke’i azokat a szerveket, amelyeknek hivatása a belső ellenség elnyo- , mása, a társadalom védelme az I diadalának következményei, a párt szervező munkájának ered­ményei. S akármennyit kiabál­nak a Szabad Európa Rádió, az Amerikai Hangja, folytatjuk fa1- vaink szocialista átalakítását, együtt a parasztsággal. Ami pedig a rendőrséget illeti, továbbra is végezni fogja munkáját, bizto­sítja a rendet a rendbontók, a spekulánsok ellen, védelmezi a szocializmus vívmányait. A tavaszi meglepetés után az ellenség némileg »magához tért« és tett kísérletet a termelőszövet­kezetek bomlasztására. Ezért a jövőben e téren nagyobb figyel­met, éberséget kell tanúsítani. Nem tapasztaltunk kiterjedt el­lenséges tevékenységet, inkább — néhány községben — egyedülálló személyek próbálkozásairól van szó, hogy belecsípjenek a szövet­kezetbe, hátráltassák fejlődését, ártsanak vezetőinek. Előfordult, hogy sorsával meg nem békült kulák, vagy volt csendőr végzett aknamunkát a szövetkezet ellen. Számolni lehet azzal, hogy az el­lenség még a jövőben is próbál­kozni fog szövetkezetellenes ak­cióval és más tevékenységgel. Ilyen esetekben megvédjük a falut, a szövet­kezetei minden ellenséges kí­sérlettel szemben. felfegyverzett nép együttélés szabályainak megsér­tőivel, a tolvajokkal és más bű­nöző elemekkel szemben és a nemzet védelme a külső ellenség ellen. A fejlődés természetesen nálunk is abba az irányba halad, hogy bizonyos funkciókat a jövő­ben társadalmi szervek vesznek át. Ennek már napjainkban is mutatkoznak jelei. Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára szólalt fel ezután. Rá­mutatott arra, hogy a magyar if­júságról az elmúlt években álta­lában két, egymással szemben ál­ló vélemény alakult ki. Az egyik tömören, úgy értékelte az egész fiatalságot, hogy »ellenforradal- már volt és huligánná vált«. Ez­zel szemben a párt álláspontja: nem lehet az egész ifjúságot egy zsákba varrni, hiszen világnézeti és politikai hovatartozandóság, a munkához, a tanuláshoz, a társa­dalomhoz való viszony és az egyé­ni, erkölcsi magatartás szempont­jából az ifjúság nem egységes, különböző kategóriákba sorolha­tó. Azóta százszor és ezerszer új­ra beigazolódott, hogy a párt he­lyesen tette, amikor a valósághoz és az igazsághoz híven síkraszállt a helytelen általánosítással szem­ben. — Az élet.^-bebizonyította: a párt helyesen "oglalt állást, ami­kor abból indult ki, hogy a ma­gyar ifjúság egy része fegyverrel harcolt a proletárdiktatúra védel­mében, egy másik vékony réteg az ellenforradalmi fegyveres fel­kelés eszközévé vált, a fiatalok nagy tömegei pedig eszmeileg, politikailag összezavarodott. Az elmúlt három év elegendő­nek bizonyult ahhoz, hogy az ifjúság körében is tiszta hely­zetet teremtsünk. Az ifjúság tisztánlátását zavaró eszmei-politikai zűrzavart alap­jában leküzdöttük és ma már egyre kevesebb az olyan fiatal, akinek a gondolkodásában még fellelhetők az ellenforradalmi, re­vizionista eszmék maradványai. Ezután arról beszélt, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség létrehozása, szervezeteinek ki­építése egymagában is bizonyítja az elmúlt három évben bekövet­kezett fejlődést. Mai társadalmunk tipikus fia­tal alakja tehát a becsületesen dolgozó, tctírckész, az újért lelkesedő, a közösségért ál­dozni tudó, egyéni magatartá­sában, fellépésében helyesen viselkedő, tanulni, új és új is­mereteket szerezni kész fiatal. A huligánok, az erkölcstelen, munkakerülő, bűnöző, rendbontó elemek a magyar ifjúság jelen­téktelen kisebbségét képezik. — A jelenlegi helyzetben az if­júság nevelésével foglalkozók egyik legfontosabb feladata, hogy mindenütt segítsük azokat a fia­talokat, akik ma már kitűnnek társaik közül. Erősítsük bennük a meggyőződést, hogy az az út he­lyes, amelyen ők járnak. Adjunk nekik újabb és újabb szép fel­adatokat. Érezzék, hogy bízik bennük a párt és minden felelős gazdasági, állami, társadalmi ve­zető. Komócsin Zoltán a továbbiak­ban hangsúlyozta: a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek sokkal bát­rabban kell hirdetnie az osztály­harcos forradalmi gondolkodás és cselekvés jelentőségét a fiatal­ságnak. Ifjúságunknak ugyanis van egy rétege, amelynek gon­dolkodásában az „én” még elho­mályosítja, elnyomja a »mi« fo­galmát. A polgári-egoista gondol­kodású és magatartásé fiatalokra ezért kell nagy figyelmet fordí­tani, mert ma ez a magyar ifjú­ságnak számszerint is tekintélyes rétege és ennek a gondolkodás­nak, magatartásnak elemei még a legöntudatosabb fiatalok egyi- kénél-másikánál is megtalálha­tók. A fiataloknak és a társada­lomnak is azzal tehetünk jó szol­gálatot, ha tudatosan, bátran nye­segetjük az ifjúság rossz tulaj­donságait, s — a fiatalok javára — harcolunk a hibák ellen. Hangoztatta, hogy a közösségben végzett munka, a közösségért folytatott harc alapján fejlődik ki az egyéni­ség a legsokoldalúbban és legteljesebben. Az ifjúság nevelése a párt se­gítségével mindinkább az egész társadalom feladatává válik. To­vábbi előrehaladásunk érdekében a társadalom minden erejét a mainál jobban össze kell fognunk a párt vezetésével. Legyen teljes a cselekvési egység az iskola, a család — az ifjúság nevelésével közvetlenül foglalkozók, valamint a Kommunista Ifjúsági Szövetség között. A pedagógusoknak van itt a legnagyobb szerepük. Nagy jelentőségű az a pozitív változás, amely a magyar pedagógusok, az iskolai nevelők döntő többségére jellemző már és amelyet a párt helyes politikája, módszerei alap­ján értünk el. A pedagógusok a jövőben még teljesebben adják tudásukat, felkészültségüket, em­berformáló nevelőképességüket, egész szívüket, az ifjúság nevelé­séhez. Még több pedagógus ve­gyen részt az iskolán kívüli ne­velésben, a Kommunista Ifjúsági Szövetség tevékenységének meg­javításában. Befejezésül hangsúlyozta: az if­júság nevelésében és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tevékenységében a legdöntőbb a párt eszméinek, politikájának, a pártvezetésnek maradéktalan ér­vényre juttatása. — A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség, a magyar fia­talság nagy többsége készen áll azoknak a felada­toknak a teljesítésére, ame­lyek a pártunk VII. kongresz- szusán hozott nagy jelentő­ségű határozatok végrehajtá­sával reá hárulnak f< — mondotta Komócsin Zoltán. Molnár Frigyes, a Bács megyei pártbizottság első titkára után Hasid Dani Bej, Algéria Kom­munista Pártja Politikai Bizott­ságának tagja szólalt fel. Elmon­dotta, hogy az algériai nép, amely bebizonyította bátorságát, áldo- :8tkészségét és nemezt! függei- .enségánek kivívására irányuló szilárd akaratát, elszántan fogja folytatni a harcot, amíg kell. felrósz Ruszosz, Görögország • Kommunista Pártja Politikai Bi­zottságának tagja arról beszélt, . görög kommunisták és hazafi- 1: ezért harcolnak, hogy a Bal- ':i békeövezetté váljék. /i 1 (Folytatás a 3. oldalon.) Úttörők és KISZ-esck köszöntik a kongresszust.

Next

/
Oldalképek
Tartalom