Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-04 / 285. szám
I MUNKÁSPÁRT" TÓt-NA Mt-GY EI ; B;! Z-Ö f í$ Á G A É.S A MEGY E• TANÁCS LAPJA VIL. TOLNA ME sz. Cl A ÜST A Szefárd. rív-ember 4 IV. évfolyam 285. szám * ARA: 50 FILLÉR Folytatja tanácskozását az MSZMP VII. koigressznsa Kállai Gyula beszéde az ideológiai és kulturális forradalom kérdéseiről Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára az ideológiai és kulturális forradalom kérdéseiről bészélt. Pártunk VII. kongresszusának fő^ jelszava — a szocializmus alapjai lerakásának befejezése, a szocializmus felépítésének meggyorsítása. E nagy feladatok meg- * oldásában az ideológiai és kultu- tális kérdések szerepe tovább növekszik, a párt és állami tevékenységünk homlokterébe kerül . — mondotta bevezetőben, majd I emlékeztetett arra, hogy az ideo- ' lógiai és kulturális fejlődést mindig fontosnak tartotta a párt. 1056. november 4-el tán, az ellen- forradalom ellen vívott harcban a párt vezetésének munkájában az ideológiai és kulturális kérdések nagyobb teret kaptak, mint azelőtt bármikor. Azt a nagy eszmei és politikai küzdelmet, amelyet a párt az ellenforradalom erőivel vívott közvetlen harcban kezdett meg, később már a konszolidált viszonyok között eredményesen folytattuk tovább a Központi Bizottság mellett megalakított elméleti munkaközösségek közreműködésével. Fontos ideológiai dokumentumokat bocsátottunk ki pártunk 40 éves történelmi harcáról, a párt művelődéspolitikájáról, a né- ^ pi írókról, az irodalom felszaba- ■ dulás utáni helyzetéről, a vallásos f ideológia, valamint a burzsoá nacionalizmus elleni harcról. A magyarországi osztályharcok, a revi- zionizmus és a dogmatizmus ellen vívott harcunk tapasztalatainak felmérésével igyekeztünk teljesíteni a nemzetközi kommunista mozgalom iránti kötelezettségünket is. A testvérpártok, különösen a Szovjetunió Kommunista Pártja, továbbá a kínai és számos más párt rendkívül nagy és értékes eszmei segítséget nyújtottak számunkra. Itt a kongresszuson is hálánkat és köszönetünket fejezzük ki érte. Az ideológiai és a kulturális munka különböző kérdései a fejlődés jelenlegi szakaszában különlegesen nagy jelentőségre tesznek szert. Először azért, mert ezt követeli a tömegek általános eszmei-politikai nevelése. Hazánkban erős a kispolgárság. A kispolgári ideológia legerősebb bázisát napjainkban a még egyénileg dolgozó parasztok tömegei képezik. A termelőszövetkezetek szervezése — forradalom, nemcsak a tulajdonviszonyokban, hanem forradalmi, minőségi változás a kisparcellákon egyénileg dolgozó paraszti tömegek gondolkodásában és érzésvilágában is. Nagy jelentősége van az ideológiai és kulturális tevékenységnek — másodszor azért, mert a burzsoá eszmék még széles tömegben élnek és hatnak. Növekszik az ideológiai és kulturális munka jelentősége — harmadszor — azért is, mert a szocialista társadalmi rend a korszerű tudomány és technika alapjaira épül. Áíagy gonddal' kell tehát foglalkoznunk a tudomány és felsőoktatás fejlődésével és növelni kell a munkásosztály és a parasztság általános műveltségét és szaktudását. Negyedszer az ideológiai és kulturális munkát előtérbe kell helyezni azért, mert ezt követelik a szocialista tábor fejlődésének objektív törvényszerűségei. A népi demokráciákban — s így hazánkban is — a szocializmus történelmileg rövidebb idő alatt valósul meg, mint annak idején a Szovjetunióban, a tömegek tudatának szocialista átformálásában tehát gyorsabban kell előrehaladnunk. A szocialista erkölcsöt, a munkához való szocialista viszonyt, a szocialista hazafi- ságot viszonylag rövidebb idő alatt kell meggyökereztetni a legszélesebb tömegek tudatában, mert ez a tudatbeli feltétele annak, hogji — történelmileg nein hosszú idő múlva — áttérhessünk a kommunizmus építésére. És végül — ötödször — a nemzetközi helyzet alakulása is ezt teszi szükségessé. A nemzetközi helyzetben a békés egymás mellett élés körvonalai bontakoznak ki. A békés egymás mellett élés azonban nem elvi-politikai kompromisszum. A békés egymás mellett; élés korszakában fokozni kell a küzdelmet a burzsoá ideológia minden megnyilvánulása ellen. Ha eszméink igaza párosul harcunk keménységével, a győzelem — a miénk. Ehhez azonban az szükséges, hogy az ideológiai és kulturális munkát a párt legsajátosabb ügyévé, a pártmunka szerves részévé tegyük. A párttagság marxista—leninista nevelését tovább kell szélesíteni. Az elmúlt évben az iskolánkívüli pártoktatásban 200 000 párttag és 70 000 pártonkívüli szövetségesünk vett részt. Bár ez a szám a tanulás iránt megnövekedett nagy érdeklődésről tanúskodik, lehetőségeinket sem a létszám, sem a tanított anyag tekintetében nem használtuk ki. A párttagság marxista— leninista nevelésében a legnagyobb szerepet a marxizmus klasszikus művei játsszák. Elérkezett az ideje, hogy megfelelő erő koncentrálásával rövid időn belül elkészítsük és közreadjuk pártunk történetét. Ugrásszerűen nő a szaktudás szerepe A szocializmus építésének meggyorsításában különösen nagy szerepet játszik a párt-, állami és tömegszervezeti vezetők hozzáértése a reájuk bízott ügyek vezetésében. A párt kádereincTc állandóan bővíteniük kell tudásuk tárházát, s ezen a téren is a tömegek előtt kell járniuk. Nem lehet a tömegek elismert, jó vezetője az, aki műveltség és szakmai ismeretek terén elmarad tőlük. Most a szocialista forradalom menetében olyan szakaszhoz érkeztünk, amikor a szaktudás sze- I repe ugrásszerűen nő. A pártban j mindenkinek tanulnia kell: a fiatal tagjelöltektől a Központi Bizottság tagjaiig. Ezt kívánja tagjaitól a pártnak a szocializmus építésében betöltött vezető szerepe. Kádereinknek együtt kell növelniük szakmai és politikai képzettségüket. A jövőben a pártkáderek képzésében, a pártiskolákon és egyebütt alkalmaznunk kell a szakmai és politikai ismeretek egységének elvéi. A szocializmus építésének időszakában a tömegek műveltségi és világnézeti nevelésében az iskolának alapvető szerepe van. Iskolarendszerünk a felszabadulás óta nagyon sokat fejlődött és igen komoly eredményeket ért el. Az idei tanévben az általános iskola I—VIII. osztályaiba 1314 432 gyermek iratkozott be. A VIII. osztályba ma közel 110 000 tanuló jár, háromszor annyi, mint a Horthy-korszak megfelelő iskolatípusainak azonós osztályaiba. Az általános iskolai nevelők száma az 1938. évi 26 000-ről 56 000-re emelkedett. 1959-ben az általános iskolát végzett fiatalok 41 százaléka, 44 620 fő iratkozott középiskolába. 1938-ban a középiskolai tanulók száma mindössze 52 000 volt, ma pedig 145 000. Az idén a középiskolákban érettségizettek 32 százaléka került egyetemekre és főiskolákra. Az 1938-as állapothoz képest az egyetemi hallgatók létszáma megháromszorozódott. Számunkra a létszámok emelkedésénél is fontosabb, hogy az iskolák padjaiban — első osztálytól az egyetemig — mindenütt elfoglalták az őket megillető helyeket a munkásosztály és parasztság gyermekei. Iskolarendszerünk a szinte ugrásszerű fejlődés ellenére ma még számottevő hiányosságokkal küzd. Az ifjúságot nem készíti elő a termelőmunkára, nem ismerteti a korszerű szocialista ipari és mezőgazdasági termelés alapjait, s nem szoktatja őket ahhoz, hogy az élet alapja a termelésben végzett fizikai munka. Gyenge a világnézeti nevelés is. A mai helyzetben, amikor a társadalomra a világnézeti kettősség jellemző — milliós tömegek tudatában küzd az új, szocialista világszemlélet a régi, burzsoá ' világszemlélettel — az iskola a felnövekvő nemzedék marxista világnézetének megalapozásával előrelendítheti az egész társadalom világnézeti fejlődését. Az iskola társadalmi ügy Közoktatásunkat tehát tovább kell fejleszteni, hogy eleget tegyen a szocialista társadalmi rendszer követelményeinek. A párt és a kormányzati szervek mellett a pedagógusok és a szülők egyre nagyobb része ismeri fel, hogy a termelésben végzett munka és a szilárd világnézeti alapon nyugvó tanulás egysége a szocialista iskola alapvető elve. Helyeslik azt a törekvést, hogy a középiskolát végzők az érettségi mellett egy szakmát közelebbről megismerjenek. Az élet és az iskola kapcsolatainak erősítését megkezdtük: már 1044 általános iskola 3534 felsőtagozati osztályában 115 ezer tanuló, az általános iskolai tanulólétszám 20,2 százalékának részvételével bevezettük a politechnikai oktatást. Középiskoláinkban is elkezdtük a kísérleteket a termelés és a tanulás egybekapcsolására. Jelenleg 177 iskola 604 osztályában 24 000 tanuló, az összes középiskolai tanulók 24 százaléka végez ipari és mezőgazdasuBi üzemekben heti egy napon fizikai munkát. A fizikai munkát végző fiatalok jelleme és gondolkodásmódja egészségesen fejlődik. Elismeréssel kell itt megemlékezni arról az odaadó munkáról Is, amelyet e nagy feladatolt megoldása érdekében pedagógusaink — az üzenjek munkásaival vállvetve —> a nép elsőszámú nevelőihez méltó módon — most már nemcsak az iskolák padjai, hanem az üzemek munka- padjai mellett is — nagy lelkesedéssel végeznek. Iskolarendszerünket csak akkor fejleszthetjük eredményesen, ha biztosítani tudjuk az egész társadalom segítségét, ha érvényesíteni tudjuk azt a helyes jelszavunkat, hogy az iskola — társadalmi ügy. Ezért széles társadalmi alapon, a kormány által kiküldött bizottság vezetésével megkezdtük iskolarendszerünk átfogó reformjáI nak kidolgozását, amely hivatva lesz e nagy fontosságú társadalmi kérdést megoldani. Az egyetemek és főiskolák munkáját is úgy kell tökéletesíteni, hogy az elmélet és gyakorlat kapcsolata megerősödjék és a termelésben végzett aktív munka a szakemberképzés szerves része legyen. A jövő szakember- képzésében az esti és levelező oktatási forma kétségtelenül nagyobb szerepet fog betölteni a mainál. Ezért nagyobb arányban, kell fejleszteni a már termelő- munkában részvevők számára az esti és levelező egyetemi oktatást* A felsőoktatásban javítani kell a politikái és világnézeti nevelő- munkát.- Egyetemeink és főiskoláink oktató-nevelő munkájának legfőbb' követelménye: a kommunista szakember-képzés legyen A politikai és világnézeti nevelőmunka megjavításának, s a kommunista szakember- képzés megteremtésének legfőbb tényezője az egyetemek tanári kara. A párt nagy bizalommal fordul feléjük. Kezükbe adja népünk legfőbb kincsét, szocialista jövőjének zálogát: az ifjúságot és segíti munkáját. Biztosítja az eredményes oktatási és tudományos tevékenység alkotó, szabad légkörét és anyagi feltételeit. Felvételi politikánk lehetővé tes?i a legtehetségesebb munkás, paraszt és értelmiségi fiatalok egyetemre kerülését, s tovább növeli a termelő munkából egyetemre kerülők arányát. Pártós állami ösztöndíjak adományozásával biztosítja az idősebb, a (Folytatás a 2. oldalon.)
