Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-04 / 285. szám

I MUNKÁSPÁRT" TÓt-NA Mt-GY EI ; B;! Z-Ö f í$ Á G A É.S A MEGY E• TANÁCS LAPJA VIL. TOLNA ME sz. Cl A ÜST A Szefárd. rív-ember 4 IV. évfolyam 285. szám * ARA: 50 FILLÉR Folytatja tanácskozását az MSZMP VII. koigressznsa Kállai Gyula beszéde az ideológiai és kulturális forradalom kérdéseiről Kállai Gyula, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára az ideológiai és kulturális forrada­lom kérdéseiről bészélt. Pártunk VII. kongresszusának fő^ jelszava — a szocializmus alapjai lerakásának befejezése, a szocializmus felépítésének meg­gyorsítása. E nagy feladatok meg- * oldásában az ideológiai és kultu- tális kérdések szerepe tovább nö­vekszik, a párt és állami tevé­kenységünk homlokterébe kerül . — mondotta bevezetőben, majd I emlékeztetett arra, hogy az ideo- ' lógiai és kulturális fejlődést min­dig fontosnak tartotta a párt. 1056. november 4-el tán, az ellen- forradalom ellen vívott harcban a párt vezetésének munkájában az ideológiai és kulturális kérdé­sek nagyobb teret kaptak, mint azelőtt bármikor. Azt a nagy esz­mei és politikai küzdelmet, ame­lyet a párt az ellenforradalom erőivel vívott közvetlen harcban kezdett meg, később már a kon­szolidált viszonyok között ered­ményesen folytattuk tovább a Központi Bizottság mellett meg­alakított elméleti munkaközössé­gek közreműködésével. Fontos ideológiai dokumentu­mokat bocsátottunk ki pártunk 40 éves történelmi harcáról, a párt művelődéspolitikájáról, a né- ^ pi írókról, az irodalom felszaba- ■ dulás utáni helyzetéről, a vallásos f ideológia, valamint a burzsoá na­cionalizmus elleni harcról. A ma­gyarországi osztályharcok, a revi- zionizmus és a dogmatizmus el­len vívott harcunk tapasztalatai­nak felmérésével igyekeztünk teljesíteni a nemzetközi kommu­nista mozgalom iránti kötelezett­ségünket is. A testvérpártok, különösen a Szovjetunió Kommunista Pártja, továbbá a kínai és számos más párt rendkívül nagy és értékes eszmei segít­séget nyújtottak számunkra. Itt a kongresszuson is hálánkat és köszönetünket fejezzük ki ér­te. Az ideológiai és a kulturális munka különböző kérdései a fejlődés jelenlegi szakaszában kü­lönlegesen nagy jelentőségre tesz­nek szert. Először azért, mert ezt követeli a tömegek általános esz­mei-politikai nevelése. Hazánk­ban erős a kispolgárság. A kis­polgári ideológia legerősebb bá­zisát napjainkban a még egyéni­leg dolgozó parasztok tömegei ké­pezik. A termelőszövetkezetek szer­vezése — forradalom, nem­csak a tulajdonviszonyokban, hanem forradalmi, minőségi változás a kisparcellákon egyénileg dolgozó paraszti tömegek gondolkodásában és érzésvilágában is. Nagy jelentősége van az ideoló­giai és kulturális tevékenységnek — másodszor azért, mert a bur­zsoá eszmék még széles tömeg­ben élnek és hatnak. Növekszik az ideológiai és kulturális munka jelentősége — harmadszor — azért is, mert a szocialista társa­dalmi rend a korszerű tudomány és technika alapjaira épül. Áíagy gonddal' kell tehát foglalkoznunk a tudomány és felsőoktatás fejlő­désével és növelni kell a mun­kásosztály és a parasztság álta­lános műveltségét és szaktudá­sát. Negyedszer az ideológiai és kulturális munkát előtérbe kell helyezni azért, mert ezt követe­lik a szocialista tábor fejlődésé­nek objektív törvényszerűségei. A népi demokráciákban — s így hazánkban is — a szocializmus történelmileg rövidebb idő alatt valósul meg, mint annak idején a Szovjetunióban, a tömegek tu­datának szocialista átformálásá­ban tehát gyorsabban kell előre­haladnunk. A szocialista erköl­csöt, a munkához való szocialis­ta viszonyt, a szocialista hazafi- ságot viszonylag rövidebb idő alatt kell meggyökereztetni a leg­szélesebb tömegek tudatában, mert ez a tudatbeli feltétele an­nak, hogji — történelmileg nein hosszú idő múlva — áttérhessünk a kommunizmus építésére. És vé­gül — ötödször — a nemzetközi helyzet alakulása is ezt teszi szükségessé. A nemzetközi hely­zetben a békés egymás mellett élés körvonalai bontakoznak ki. A békés egymás mellett élés azonban nem elvi-politikai kompromisszum. A békés egymás mellett; élés kor­szakában fokozni kell a küzdel­met a burzsoá ideológia minden megnyilvánulása ellen. Ha eszmé­ink igaza párosul harcunk ke­ménységével, a győzelem — a miénk. Ehhez azonban az szük­séges, hogy az ideológiai és kul­turális munkát a párt legsajáto­sabb ügyévé, a pártmunka szer­ves részévé tegyük. A párttagság marxista—leninista nevelését to­vább kell szélesíteni. Az elmúlt évben az iskolánkívüli pártokta­tásban 200 000 párttag és 70 000 pártonkívüli szövetségesünk vett részt. Bár ez a szám a tanulás iránt megnövekedett nagy érdek­lődésről tanúskodik, lehetőségein­ket sem a létszám, sem a tanított anyag tekintetében nem használ­tuk ki. A párttagság marxista— leninista nevelésében a legna­gyobb szerepet a marxizmus klasszikus művei játsszák. Elér­kezett az ideje, hogy megfelelő erő koncentrálásával rövid időn belül elkészítsük és közreadjuk pártunk történetét. Ugrásszerűen nő a szaktudás szerepe A szocializmus építésének meg­gyorsításában különösen nagy szerepet játszik a párt-, állami és tömegszervezeti vezetők hoz­záértése a reájuk bízott ügyek vezetésében. A párt kádereincTc állandóan bővíteniük kell tudá­suk tárházát, s ezen a téren is a tömegek előtt kell járniuk. Nem lehet a tömegek elismert, jó ve­zetője az, aki műveltség és szak­mai ismeretek terén elmarad tő­lük. Most a szocialista forradalom menetében olyan szakaszhoz ér­keztünk, amikor a szaktudás sze- I repe ugrásszerűen nő. A pártban j mindenkinek tanulnia kell: a fia­tal tagjelöltektől a Központi Bi­zottság tagjaiig. Ezt kívánja tag­jaitól a pártnak a szocializmus építésében betöltött vezető szere­pe. Kádereinknek együtt kell nö­velniük szakmai és politikai kép­zettségüket. A jövőben a párt­káderek képzésében, a pártisko­lákon és egyebütt alkalmaznunk kell a szakmai és politikai isme­retek egységének elvéi. A szocializmus építésének idő­szakában a tömegek műveltségi és világnézeti nevelésében az is­kolának alapvető szerepe van. Iskolarendszerünk a felsza­badulás óta nagyon sokat fejlődött és igen komoly eredményeket ért el. Az idei tanévben az általános is­kola I—VIII. osztályaiba 1314 432 gyermek iratkozott be. A VIII. osztályba ma közel 110 000 tanuló jár, háromszor annyi, mint a Horthy-korszak megfelelő iskola­típusainak azonós osztályaiba. Az általános iskolai nevelők száma az 1938. évi 26 000-ről 56 000-re emelkedett. 1959-ben az általános iskolát végzett fiatalok 41 száza­léka, 44 620 fő iratkozott közép­iskolába. 1938-ban a középiskolai tanulók száma mindössze 52 000 volt, ma pedig 145 000. Az idén a középiskolákban érettségizettek 32 százaléka került egyetemekre és főiskolákra. Az 1938-as állapot­hoz képest az egyetemi hallgatók létszáma megháromszorozódott. Számunkra a létszámok emelke­désénél is fontosabb, hogy az is­kolák padjaiban — első osztály­tól az egyetemig — mindenütt elfoglalták az őket megillető he­lyeket a munkásosztály és pa­rasztság gyermekei. Iskolarendszerünk a szinte ug­rásszerű fejlődés ellenére ma még számottevő hiányosságokkal küzd. Az ifjúságot nem készíti elő a termelőmunkára, nem is­merteti a korszerű szocialista ipa­ri és mezőgazdasági termelés alapjait, s nem szoktatja őket ah­hoz, hogy az élet alapja a terme­lésben végzett fizikai munka. Gyenge a világnézeti nevelés is. A mai helyzetben, amikor a tár­sadalomra a világnézeti kettősség jellemző — milliós tömegek tuda­tában küzd az új, szocialista vi­lágszemlélet a régi, burzsoá ' vi­lágszemlélettel — az iskola a felnövekvő nem­zedék marxista világnézeté­nek megalapozásával előre­lendítheti az egész társadalom világnézeti fejlődését. Az iskola társadalmi ügy Közoktatásunkat tehát tovább kell fejleszteni, hogy eleget te­gyen a szocialista társadalmi rendszer követelményeinek. A párt és a kormányzati szervek mellett a pedagógusok és a szü­lők egyre nagyobb része ismeri fel, hogy a termelésben végzett munka és a szilárd világnézeti ala­pon nyugvó tanulás egysége a szocialista iskola alapvető elve. Helyeslik azt a törekvést, hogy a középiskolát végzők az érettségi mellett egy szakmát közelebbről megismerjenek. Az élet és az is­kola kapcsolatainak erősítését megkezdtük: már 1044 általános iskola 3534 felsőtagozati osztályá­ban 115 ezer tanuló, az általános iskolai tanulólétszám 20,2 száza­lékának részvételével bevezettük a politechnikai oktatást. Közép­iskoláinkban is elkezdtük a kísér­leteket a termelés és a tanulás egybekapcsolására. Jelenleg 177 iskola 604 osztályában 24 000 ta­nuló, az összes középiskolai ta­nulók 24 százaléka végez ipari és mezőgazdasuBi üzemekben heti egy napon fizikai munkát. A fizi­kai munkát végző fiatalok jelle­me és gondolkodásmódja egész­ségesen fejlődik. Elismeréssel kell itt megem­lékezni arról az odaadó mun­káról Is, amelyet e nagy fel­adatolt megoldása érdekében pedagógusaink — az üzenjek munkásaival vállvetve —> a nép elsőszámú nevelőihez méltó módon — most már nemcsak az iskolák padjai, hanem az üzemek munka- padjai mellett is — nagy lel­kesedéssel végeznek. Iskolarendszerünket csak akkor fejleszthetjük eredményesen, ha biztosítani tudjuk az egész tár­sadalom segítségét, ha érvényesí­teni tudjuk azt a helyes jelsza­vunkat, hogy az iskola — társa­dalmi ügy. Ezért széles társadalmi alapon, a kormány által kiküldött bizott­ság vezetésével megkezdtük isko­larendszerünk átfogó reformjá­I nak kidolgozását, amely hivatva lesz e nagy fontosságú társadal­mi kérdést megoldani. Az egyetemek és főiskolák munkáját is úgy kell tökéletesí­teni, hogy az elmélet és gyakor­lat kapcsolata megerősödjék és a termelésben végzett aktív mun­ka a szakemberképzés szerves ré­sze legyen. A jövő szakember- képzésében az esti és levelező ok­tatási forma kétségtelenül na­gyobb szerepet fog betölteni a mainál. Ezért nagyobb arányban, kell fejleszteni a már termelő- munkában részvevők számára az esti és levelező egyetemi oktatást* A felsőoktatásban javítani kell a politikái és világnézeti nevelő- munkát.- Egyetemeink és főisko­láink oktató-nevelő munkájának legfőbb' követelménye: a kommu­nista szakember-képzés legyen A politikai és világnézeti ne­velőmunka megjavításának, s a kommunista szakember- képzés megteremtésének leg­főbb tényezője az egyetemek tanári kara. A párt nagy bi­zalommal fordul feléjük. Ke­zükbe adja népünk legfőbb kincsét, szocialista jövőjének zálogát: az ifjúságot és segíti munkáját. Biztosítja az eredményes oktatási és tudományos tevékenység alko­tó, szabad légkörét és anyagi fel­tételeit. Felvételi politikánk le­hetővé tes?i a legtehetségesebb munkás, paraszt és értelmiségi fiatalok egyetemre kerülését, s to­vább növeli a termelő munkából egyetemre kerülők arányát. Párt­ós állami ösztöndíjak adományo­zásával biztosítja az idősebb, a (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom