Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-03 / 284. szám
4 I 1959. december 1. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG A 32 mezőgazdasági szocialista nagyüzemben 33 millió forintot takarítottak meg a kongresszusi versenyben Kimagasló munkasikerek a A MEDOSZ Megyei Bizottsága értékelte a megye mezőgazdasági dolgozói által kezdeményezett kongresszusi versenyt. Az összesített adatok szerint megyénk 32 mezőgazdasági jellegű szocialista nagyüzemében többezer dolgozó a párt VII. kongresszusa tiszteletére vállalta, hogy a terméseredmények fokozásával, az önköltségek csökkentésével 23 és félmillió forintot takarít meg a népgazdaság számára. A mezőgazdasági szocialista szektorok dolgozói túlteljesítették vállalásukat. A MEDOSZ-hoz beérkezett jelentések szerint a megye mezőgazdasági szocialista nagyüzemeiben a. vállalt 23 és félmillióval szemben eddig 33 millió forintot takarítottak meg. A megye tíz gépállomásán 13 millió forint a tiszta nyereség. A legnagyobb mezőgazdasági jellegű szocialista nagyüzem, a Dunámén ti Sertéstenyésztő Vállalat dolgozói pedig ötmillió forinttal több árut adtak eddig, mint amit tervük előír. Az Állattenyésztési Kutató Intézet Középhidvégi Kísériekongresszusi műszakban ti Gazdaságában a növénytermesztés és az állattenyésztés együttesen több mint kétmillió forinttal növelte a gazdaság ez évre betervezett jövedelmét. Amikor a párt VII. kongresszusa megkezdte tanácskozását, megyénkben a termelőszövetkezetekben mintegy 15 000 hold föld várt mélyszántásra. Ugyancsak volt még szántanivaló az állami gazdaságokban, de több száz holdról kellett még betakarítani a kukoricaszárat. Hogy e munkákkal gyorsabban végezzenek, a mezőgazdasági dolgozók is kongresszusi műszakot tartanak. Ebben a versenyben mintegy 4000 mezőgazdasági dolgozó vesz részt, akiknek a többsége traktoros, növénytermelő. A kongresszusi műszak első napján kiváló eredmények voltak a mezőgazdaságban is. A gépállomási dolgozók 650 traktorral dolgoztak a tsz-ek földjein, hétfőn 2000 és kedden ugyancsak 2000 holdon végezték el a mélyszántást. Hasonló szép. eredmények születtek az állami gazdaságokban is a kongresszusi műszak első két napján. Jelentések a kongresszusi versenyről Teljesítették az áruforgalmi tervet A szerkesztőség a következő táviratot kapta a Szekszárdi Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalattól: „Vállalatunk, 1959. november 30-ra, a VII. pártkongresszus tiszteletére vállalta az 1959. évi áruforgalmi tervének teljesítését. Jelentjük, hogy az 1959.éyi áruforgalmi tervünkét a vállalt ha- tSridő előtt november 27-én teljesítettük, Vasműker V, Szekszárdi’ ... ,, jr. > : i 11 >»' Kongresszusi műszak a fűtőházban A Dombóvári MÁV Fűtőház dől gozói tizenöt napos kongresszusi műszakot tartanak. A fűtőház javítóműhelyeinek dolgozói vállalták, hogy a műszak alatt öt mozdony időszakos javítását hat nap helyett négy nap alatt elvégzik. A mozdonybrigádok, s az utazó személyzet arra tett ígéretet, hogy a személyvonatokat a menetrend szerint közlekedtetik. A tehervonatok menetrendszerűségének javítására is ígéretet tettek a fűtőház dolgozói. 14,1 százalékkal többet termelt a megye ipara, mint 1958-ban A kongresszusi munkaverseny eredményeként megyénk üzemeiben jelentős túlteljesítéseket értek el a megyei tervek teljesítésében. Az év első három negyedévében átlagosan az ipar mintegy két százalékkal termelt többet a tervezettnél. A megye ipari üzemeinek összesített termelési eredménye 14,1 százalékkal magasabb, mint a múlt év azonos időszakában volt. cA záizUs üMat A vonatkísérő brigád ve- zetője — Horvai Dénes — a menetokmányokat rendezte az egyik fékező fülkében. Most kivételesen még »pakli«-kocsit sem csatolnak a vonathoz, mert az is felesleges súly. A menetlevélen összesítette a vagonok súlyát, beírta a jelentkezési időt. Amikor ezzel elkészült elővette a vastag piros ceruzáját és átlósan a menetlevélre, nagy betűkkel a következőket írta kacskaringós, hosszúszárú betűkkel: »A kongresszus tiszteletére!« Csak ezután ment a mozdonyhoz, megbeszélni a vezetővel az út részleteit, a végleges programot. A mozdonyvezető tudott arról, hogy a vonatkísérők kongresszusi felajánlása ez az irányvonat, és még a fűtőházban a mozdony felvigyázónak úgy szólt, »...nem hozok szégyent a fűtöhá- ziakra...-« Ez azt jelentette, hogy a túlsúlyos vonattal csak a víz és szén felvevő helyeken áll meg. Úgy szervezik a munkát, hogy amíg zöld utat kapnak, ne kelljen megállni. A szenet felpupoz- ták a szerkocsiban, csordutig töltötték a víztartályt is. A gép hajtóberendezéseit különös gonddal vizsgálták át. És most itt állnak indulásra készen... A vonatkísérő brigádok tagjai — az első, a középső és a zárfékezés — jelzőlámpákkal, bádogtáskákkal, bundákkal rakottan jöttek a vonat felé. Mindegyik a menetlevélben megjelölt kocsira szállt fel. Amíg a zárfékes feltette a két hátsó jelzőlámpát az utolsó kocsira, addig a két fékező visszaszaladt a forgalmi irodába... A forgalmista ijedt arccal fogadta őket: — Csak nincs valami baj? —Az nincs — szólt Nagy B. Károly a középső fékező — hanem nekünk zászlók is kellenénekt — Ott van a kezében, milyen zászlót akar még? — Nem, nem ilyen jelző zászló kell, hanem nagy, egy piros meg egy nemzetiszínű. Tudja ünnep van Pesten, mi meg odamegyünk, hát ne legyen olyan csupasz a gépünk... Néhány perc alatt kerítettek két zászlót — a pártirodából. A vonatig futva tették meg az utat, mert csak néhány perc választotta el őket az indulástól. A mozdony két lámpája mellé, jó erős dróttal felkötötték a zászlókat. Amikor a forgalmista kijött a vonatot indítani, már lobogtatta a gép orra előtt a szél a zászlókat... A forgalmista jelt ad az indulásra. A gép teste megremeg a túlsúly alatt, azután gőzfelhő takarja el a fél szerelvényt és a hosszú kocsisor lassan kigördül az állomásról. A ki járati jelzőnél — a sín egyenesbe fordul — még egyszer feltűnik a piros zászló, azután azt is eltakarja a mozdonyból kitörő gőztfelhő, és csak a vonat végén lévő piros táblák mutatják, hogy elment a zászlós vonat, túlsúllyal Pestre, ahol ezekben a napokban a jövőről tanácskoznak... (pj.) II termelőszövetkezetekre nézve kedvezően módosult a hízottsertések utáni nagyüzemi felár Negyvenhét mázsa előleg-cukrot osztottak ki Németkéren, az Új Élet Termelőszövetkezetben A németkéri Uj Élet Tsz rendszeresen, havonta fizet tagjainak pénzjövedelmet. A pénzelőlegen kívül a tsz-tagok természetben is . részesültek előlegben. Kiosztottak munkaegységenként három kiló búzát, két és fél kiló burgonyát és öt kiló kukoricát. Legutóbb pedig negyvenhét mázsa cukrot osztottak ki, amelyből egy munkaegységre tize-hat deka jutott* Egyes jól dolgozó tsz-tagok komoly mennyiségű cukrot kaptak a közösből. így például id. Takács József 95 kiló, Piszár András 108 kiló cukrot kapott. A Pál utcai fiúk bemutasására készül a bátaszéki általános fiú iskola A bátaszéki általános fiúiskola tanulói kulturális tevékenységükAz iskolának megyeszerte ismert 16 tagú fúvószenekara van* lalására ma még kevésbé van lehetőség. A fentieken kívül a Tolna megyei Állatforgalmi Vállalat helyettes igazgatója, Bay Endre arról is tájékoztatta lapunk munkatársát, hogy az Állatforgalmi Vállalat vásárol a termelőszövetkezeteknek hízónak való süldőket* A vállalat ugyanabban az árban adja át a tsz-eknek a hízóanyagot, amiért ő a piacon megvásárolta. A termelőszövetkezetek közül többen éltek is az Állatforgalmi Vállalat által felkínált hízónak való vásárlásával. így a megye egyik legfiatalabb közös gazdasága, a naki Napsugár Tsz 120 hízónak való süldőt vásárolt az Állatforgalmitól. A tamási Vörös Szikra 306-ot és így tovább. A legújabb rendelkezések értelmében a termelőszövetkezetek az általuk hizlalásra lekötött sertések átadási értékének 60—80 százalékát kérhetik a banktól előleg címén már a szerződéskötést követő napon. A november 15-e előtti rendelkezések értelmében az Állatforgalmi Vállalat csak abban az esetben fizetett a szerződésesen leadott hízottsertések után nagyüzemi felárat, ha legalább húsz egyöntetű hízót, illetve hússertést adott le a termelőszövetkezet. A nagyüzemi felárnak feltétele volt még az is, hogy az egy falkában leadott sertések között 20 kilónál nagyobb súlykülönbscg nem lehetett. A november elején megjelent rendelet ezt módosította. November 15-e óta a termelőszövetkezeteknek a következők alapján fizet nagyüzemi felárat az Állatforgalmi Vállalat: Függetlenül attól, hogy a hízóba fogott sertések vegyes állományból tevődnek össze, ha 20 darabot ad le egyszerre a termelőszövetkezet, akkor megilleti a kilónkénti 1,50 forintos nagyüzemi felár. Ha pedig 50-et ad át egyszerre, kilónként 2 forint a felár. Ez a rendelkezés a termelő- szövetkezetekre nézve nagyon kedvező. A varsádi Kossuth Termelőszövetkezet például a közelmúltban leadott 20 hízottsertése után — a november 15-e előtt érvényben lévő rendelkezés értelElkészült Zomba község ötéves fejlesztési terve Zomba szövetkezeti községben ebben az évben a községfejlesztési hozzájárulásból 18^0 méter hosszúságú járda épült. Erre a munkára 280 000 forintot fordítottak. Megoldódott a régen vajúdó óvoda problémája is: 100 000 forintért egy házat vásároltak óvoda és napközi céljára, amelynek átalakítása most van folyamatban. Az új óvodát január 1-vel adják át rendeltetésének, a két tanteremben hatvan gyermeket tudnak elhelyezni. Elkészült Zomba község ötéves fejlesztési terve is, amelyben évről évre meghatározták az újabb létesítmények megvalósításának ütemét. Az ötéves terv első évében a villanyhálózatot bővítik. Villanyt kapnak az új települések és a villanyt eddig nélkülöző régi települések is, mint például Szent- gál-puszta. A második évben a vízhiány megszüntetésére törpevízmű és több mélyfuratú kút épül. Ezenkívül rendbehozzák, illetve felújítják a strandot, amely néhány év óta használaton kívül volt. A harmadik évben egy tornaterem épül az iskolások, illetve a sportolók számára, a negyedik évben autóbusz váróterem, az ötödik évben pedig egy 20 lakásos bérház építését tervezik. mében — nem kapott volna nagyüzemi felárat, mert a hízottsertések között volt zsírsertés is, hússertés is, vagyis az állomány nem volt egyöntetű. De a legújabb rendelkezés értelmében mégis 3971 forint nagyüzemi felárat kapott a szövetkezet. A pári Béke Termelőszövetkezet, 24 hízottsertést adott le. Az állomány között volt három tenyésztésbe fogott hízott disznó, hússertés, két zsírjellegű sertés tizenegy hússertés, két zsírjellegű sertés és négy fehér hússertés. Annak ellenére, hogy az állomány itt is vegyes volt, 4405 forint nagyüzemi felárat kapott a szövetkezet. A rendelkezés tehát a termelőszövetkezetekre nézve kedvezően módosította a hízottsertések után járó nagyüzemi felárak fizetését. Az előnyből különösen sok hasznuk van a fiatal, vagyis új termelőszövetkezeteknek, ahol egyöntetű állomány hizkel évről évre kellemes meglepetésben részesítik szüleiket és a község lakosságát. Az idén ezt a meglepetést a Pál utcai fiúk bemutatása szolgáltatja, melyre a tanulók Nová»k Istvánná pedogó- gus vezetésével készülnek. A bemutató díszleteit is házilag készítik el a tantestület fiatal nevelői. Könyvtáraink egyre lendületesebbé váló munkáját a megye mind több és több községében tapasztaljuk. így például Decsen egy év alatt a könyvtár könyveinek száma háromszorosára emel* kedett és ma már meghaladja az ezer kötetet, a hozzátartozó pusztákkal együtt pedig túl van a Néhány évvel ezelőtt még — a hasonlók között — a megye legjobb zenekara volt, azóta azonban megalakult a szekszárdi úttörő-zenekar is, nagyobb létszámmal és kedvezőbb feltételek között. A zenekar hangszereit jelenleg Budaptesten javítják. A 6000 forintos javítási költség felét az iskola, másik felét pedig | a községi tanács fizeti. másfélezren. A tanácsházán elhelyezett, ízlésesen berendezett könyvtárat egyre több olvasó látogatja. Különösen örvendetes, a felnőtt olvasók számának emelkedése. Lényegesen emelkedett a forgalom is. Ma már egy-egy kölcsönzés alkalmával 130—150 kötet talál gazdára. Szépen fejlődik a decsi könyvtár A máj ősi fúró-faragó ember — íme te, jer csak közelébb — hangzik egy női hang a lakásból, Erre az udvar túlsó feléből egy 8—9 éves forma gyerek közelít futva, hogy anyjának engedelmeskedjék. — Atviszed ezt a deszkát — szólt az anya a gyermekhez — Boldizsár bátyádhoz, s megmondod neki, hogy amint megbeszéltük vele, csináljon belőle égy sütőlapátot. A gyerek el is indult nagy készségesen. De nini az Imre gyerek nem a szomszédba, hanem a pajtába veszi az irányt. Hogy miért? Hát ehhez tudni kell, hogy a gyereknek az istene a bicska. Most is, hogy az anyai szó előhívta az udvar végében faricslcált, valami díszes ostornyelen spekulált. És most, hogy egy igazi, komoly faalkotmánynak való anyag került a kezébe, nem tud ellentállni a kísértésnek. Kicsi eszével így morfondírozik: minek vigyem én ezt Boldizsár bátyámhoz, hisz megtudom magam is csinálni. S addig barkácsolta, míg valamelyest sütőlapát formája lett. A büszkeség netovábbjának érzésével bukkant fel a pitvarajtóban a maga csinálta sütőlapáttal. Mondani sem kell, hogy majdnem megverték a gyereket, hisz a deszkát elrontotta, legalábbis a várthoz mérten nem egészen a legjobban sikerült. De az is bizonyos, hogy látszott a gyerek munkájában valami veleszületett tehetség, mert a szülök sokáig megtartották a későbbi művészi faragások készítőjének első próbálkozását. Ettől kezdve a kis Lőrinc Imrét csak olyan helyeken lehetett látni, ahol fúrtak-faragtak. Játék nem érdekelte csak olyan, amely ezzel a mesterséggel függött össze. S a katonaidőre már a tisztek részére készített díszesen faragott cigaretta-, ékszerdobozokat, székely kapukat s más ajándéktárgyakat. — Ha akkoriban tanulhattam volna — mondja most kissé ke- semyéssen majosi házának szobájában —, de jó is lett volna. De nem lehetett, mint annyi más szegény gyereknek. Mégis Jelvidámodik, amikor saját gyér mekeiről beszél — szintén fúrófaragó emberek — akiknek már módjuk volt mai életünkben tanulni, művelődni. 1952 óta maga is segíti a falu gyermekeit, hogy a régi faragások ne kallódjanak el. Azóta sok-sok érdekes faragásokat készítettek irányítása mellett a majosi gyerekek. Hasznosítsák is kézügyességüket most az iskolában a politechnikai oktatásnál. Mostanában azonban szomorkodik Lőrinc bácsi, hogy a megnövekedett gárda részére sem megfelelő helyiség, sem megfelelő szerszámok nem állnak rendelkezésre. ígéret van mindezekre, csak ebből még nem lesz élénk művészi faragó szakkör. Ahogy Lőrincz bácsi, Kedves Henrik iskolaigazgató és a tanács vezetői erről a problémáról beszélgetnek, látszik, hogy ők szeretnék újra feleleveníteni, folytatni a jó kezdeményezést, csak a felsőbb szerveknek is nagyobb segítséget kellene adni számukra. Úgy gondoljuk megérné az áldozatot... (Sz) /
