Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-29 / 304. szám

Mehav. Szekszárd. _. Egy et emi Könyvi " fúl­VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! P I'SZ , I ___ ' A M.A GYÁR . 2,7 o C i A Li S TA JM U Nií-A ó.P A 4- j' í-.QiNA ÚMEt ÍS V'MtC ÍYf.b'r^ACS,n: Az elmúlt hét legnagyobb eseménye Miszlán is elérkezett az elavult gazdálkodási mcd alkonya Tíz évvel ezelőtt államosították a téglagyárakat (2. oldal.) (3. oldal.) (4. oldal.) r Kedd 1959. december 29 IV. évfolyam 304. szám V,. * ARA: 30 FILLÉR J II Pravda vezércikke az SZKP Központi Bizottságának üléséről Moszkva: (TASZSZ) A kom­munizmus építésének hőstörténe­te sok megindító és íelejihetetlen eseményből tevődik össze. Ilyen esemény volt a párt és a nép éle­tében az SZKP Központi Bizott­ságának a napokban befejeződött ülése, — írja hétfői vezércikké­ben a Pravda. Korántsem véletlen — hangsú­lyozza a vezércikk —, hogy a párt ilyen figyelmet tanúsít a gazda­sági l érdések iránt. Az SZKP XXI. kongresszusa megállapítot­ta, hogy a Szovjetunió belépett fejlődésének új szakaszába, a kommunizmus általánosan kibon­takozó építésének időszakába, amikor a kommunizmus anyagi és technikai bázisának megterem­tése különös fontosságú. Magyar kormányküldöttség utazott Libériába Villamosítják Alsótengelicet Alsótengelic villamosítását a kö zelmultban kezdték el, máris je­lentős előrehaladás tapasztalha­tó. A szociális otthon épületében elvégezték a beszerelési munká­latokat. A puszta lakóépületei­ben és az iskolában még folyik a villanyszerelés. A Tengelici Pe­tőfi Termelőszövetkezet tagsága társadalmi munkával járul hozzá a villanyoszlopok szállításához és leásásához. Előreláthatóan a jö­vő év májusában Alsótengelic minden lakóházában felgyullad a Átszervezik a Szekszárdi Kézműipari Vállalatot Negyven százalékkal emelkedik a termelés A Szekszárdi Kézműipari Vál­lalat az idén eredményesen oldot­ta meg feladatát. - November vé­gén már 31 százalékkal teljesí et­te túl éves tervét. A tervtúltel- jcsítés értéke mintegy másfél­millió forintra tehető. A tervet olyan árucikkek termelésével tel­jesítették túl, amelyek korábban hiánycikkek voltak. így többek között gyermek kötényeket, ruhá­kat gyártottak. Jövőre átszervezik a vállalatot. hogy a megnövekedett konfekció igényeket ki tudják elégíteni. A tervek szerint januárban már át­szervezik a vállalatot és a későb­bi hónapokban harminc főt fog­lalkoztató könnyü-konfekciós rész leget állítanak munkába. Az új részleg üzembeállításával és az átszervezéssel előreláthatólag a vállalat az 1060-as gazdasági év­ben mintegy negyven százalék- . kai tud majd több árut adni a I kereskedelemnek. Egy hónap alatt több mint harmincezer kéve nádat arattak — ötezer kéve nádat küldenek külföldre — W. S. Tubman libériái köztár­sasági elnök beiktatásának ün­nepségeire, a libériái kormány meghívására a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának és a forradalmi munkás-paraszt kor­mánynak képviseletében Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnök­»Milc meg nem történnek eb ben a mai világban?« — csodál­kozott el az öreg kanász, mikor megtudta, hpgy több ezer kilo­métert repülőgépen utaztatták a kandisznókat. Londonból szállítottak négyet ide, a Duna- menti Sertéstenyésztő és Hizla­ló Vállalathoz. De még nagyobb lett a csodálkozás, amikor az is kiderült, hogy ezeket az angol fővárosból érkezett tenyész­kanokat finom kefével és baba- púderral kell tisztántarlani, és ezt a műveletet minden nap el kell végezni. — Vajon megéri ez? — tű­nődték többen és sanda sze­mekkel mustrálták a nyolc hó­napos, 140 kilós süldőket. Ennek most van másfél esz­tendeje. S mert mi is kíván­csiak vagyunk, hogy csakugyan megérte-e Angliából importálni ilyen kényes tenyészkanokat, megkérdeztük Nagy Gábort, a vállalat főállattenyésztőjét. — Igen, megérte. A royal, ez az egyik, s mondhatnám na­gyon híres apaállat például csak két éves és 420 kiló. Meg­nézheti akárki, nem kövér, ki­váló tenyészkondicióban van. De a másik három is hasonló szép mintapéldány. — Kik gondozzák az apaálla­tokat? — A két legjobb sertéste­nyésztőnk Peläi Mária és Ma­darász Júliá. Nekik már egyál­talán nem furcsa, hogy pude- rozni kell a disznókat, ame­lyek minden ellenkező hírrel szemben, nagyon barátságosak. Pénzben kifejezve meny­nyit érhet ez a négy apaállat? — érdeklődtünk tovább. — Nagyon sokat, hirtelen nem. is tudom megmondani. G$ak azt kell alapul venni, hogy ezeknek az apaállatoknak az utódaiért 42 forintos kilón­kénti árat fizetnek, és mondha­tom, nagyon szapora ez az an­gol sertésfajta, :— hangzott a válasz. helyettese és dr. Sík Endre kül­ügyminiszter hétfőn Libériába utazott. Ez az első alkalom, hogy Libériába magyar kormánykül­döttség utazik. A küldöttség hi­vatalos látogatást tesz Guineában is. Nos, ha még ezek után is ké­telkedne valaki abban, hogy megérts repülőgépen utaztatni ezeket a kényes tenyészkano- lzat, módjában van az ellenke­zőjéről meggyőződni. Ez az im­már híressé vált négy tenyész­kan a Dunamenti Sertéstenyész­tő és Hizlaló Vállalat apáti üzemegységében található, s a vállalat főállattenyésztöje Nagy Gábor szívesen elkalauzol ide bárkit. Három napon keresztül ün­nepeltek az emberek. Az ünne­pek előtti napokban megroha­mozták az üzleteket, ajándéko­kat vásároltak, zsúfolásig telt vonatok vitték a hazafelé, a csa­ládi köfbe igyekvőket. Minden­ki ünnepelt. Azaz, mégsem. Mert ugyanúgy mentek a vo­natok, áz autóbuszok, a rendőr ugyanúgy vigyázott a rendre, a mentők, a tűzoltók ugyanúgy készenlétben álltak, hogy szük­ség esetén segíthessenek... Csen­desen, nyugodt békességben telt el a három nap... A KÓRHÁZBAN fekvő betegek részére családias hangulatot teremtettek. A küny nyebb betegek hazalátogattak, de a súlyosabb betegekről is gondoskodtak. Mint minden évben, ezúttal is minden osztályon állítottak fel karácsonyfákat, és egy ha­talmas fa díszlett a hallban is. Mintegy 26 karácsonyfa, 65 kiló szaloncukor varázsolt a kórter­mekbe meghitt hangulatot. Csendes, nyugodt volt a kór­ház, csupán a szülészeti osztá­lyon zajlott äz élet ugyanúgy, mint hétköznapokon. A három nap alatt tizenkét gyerek szü­letett a kórházban... villany. 38 millió téglát égettek az idén A Tolna megyei Téglagyári Egyesülés üzemeiben a napok­ban összesítették az 1959. évi ter­melés adatait. Az egyesülés üze­meiben a téglagyártási szezon ide­jén terven lelör'mintegy három millió téglát készítettek. A gyár­tással egyidőben megkezdték az égetést is. Az év végéig — decem­ber utolsó két napján kiégetett téglát nem számítva — 38 410 000 téglát égettek ki az egyesülés hal üzemében. Az idén gyártott tégla nagyrészét már kiégették, előre­láthatólag január végén, február közepén fejezik be a téglagyárak­ban az égetést. A dombóvári, a szekszárdi és a mázai táglagyárak- I bán értek el a dolgozók jelentős I tervtúlteljesítést az 1939. évben. A MENTŐKNÉL ugyancsak gsendes, nyugodt volt az ünnep, a három nap alatt harminchét esetben vo­nultak «csak« ki. (Ez az ő gya­korlatukban szinte pihenést je­lent.) Az első nap például csak hét helyre hívták őket. Mint mondják, úgy látszik, kará­csonykor a betegségek is elke­rülik az embereket. Az első napon csak az jelen­tett eseményt, hogy Szálkán a kocsmában verekedés tört ki (a béke és szeretet ünnepén) oda hívták a mentőket. Amikor megérkeztek, éppen akkor «re­pült« ki egy atyafi a kocsmá­ból. A verekedés eredménye: egy szúrás, egy törés — sze­rencsére egyik sem súlyos. ISMERKEDÉS A VONATON Ünnep első napján kevés utassal zakatolt Dombóvárról Veszprém felé a vonat. Kocso- lán csak egy utas lépett be az egyik fülkébe. Körülnézett, le­telepedett az egyik sarokba, egy asszonnyal szemben. Hogy az idő könnyebben tel­jen, beszélgetni kezdtek. Ki, hova utazik, — ezzel kezdődött a beszélgetés. Aztán szóbake- rültek a családi ügyek is. Kide­rült, hogy mindkettő özvegy. Jobbára az ember beszélt. Tolna megye nádasaiban no­vember 20-án kezdték meg az aratást. A Talaj érőgazdálkodási Vállalat húsz munkása a palánk!, a tolna-szigeti és a porbülyi ná­dasokban egy hónap alátt 31 953 kéve nádat aratott le. A megyei tanács felügyelete alá tartozó .vállalatok közül a talajerőgazdál­kodási küld külföldre terméké­ből. A tervek szerint — a minő­ségi osztályozások után — ötezer kéve nádat küldenek külföldre. A Krassai Gyula elvtárstól, a Szekszárd Városi Művelődési Ház igazgatójától érdeklődtünk a ja­nuár havi műsortervvel kapcso­— A fiamhoz megyek, név­napozni Fehérvárra. Katona­tiszt, százados. A második fiam is katonatiszt volt, hadnagy, de visszament a szakmájába. Moz­donyvezető. ütvén éves vagyok és már százados fiam van. A lányaimat meg már férjhezad- tam, magamra maradtam... Nem mondom, nem panaszkod­hatok, jól keresek, Komlón dol­gozom a városi kertészetnél. — nyáron megkeresem az 1800 fo­rintot. Ha nyugdíjba megyei:, akkor is kapok jócskán. — Egyáltalán nem 4:ell pa­naszkodnom. Csak hát, így egyedül olyan az ember, mint a kóbor eb... Az asszony is felelgetett és mire Fürgédre ért a vonat, az atyafi már ajánlkozott, hogy meglátogatja az asszonyt, rend­behozza a ház környékét, fát is vág télre. Az asszony eleinte még szabódott... Ki tudja, mire Lepsénybe ért a vonat, akkorra már meg­egyezlek abban is, hogy nem jó egyedül élni. Mert mégis csak könnyebb az élet, ha közösen viselik a gondokat. (És nem is rossz parti egy olyan férfi, aki nyugdíjra tart számot...) mintegy ötszáz holdas nádas te­rületen a közeljövőben befejezik az aratást és a téli hónapokban megkezdik a nád feldolgozását. A nád nagyrészéből nád-padló­kat készítenek, melyeket építke­zési anyagnak használnak majd fel. A padlókészítésre nem alkal­mas nádból lemez-táblákt présel­nek, amely ugyancsak kiváló épí­tési segédanyag. A nád hulladé­kát szervestrágya készítéséhez használják íqI. latban. Mindenekelőtt, közölte; hogy szilveszteri műsort nem ren­deznek, aminek az az oka, hogy nem tudtak olyan nívós együttest szerződtetni, ami megfelelne a szekszárdi dolgozók igényeinek. A nevesebb együtteseket, művésze­ket «nagyobb« helyekre szerződ­tették. Januárban igen gazdag prog­ram lesz, csakúgy, mint amilyen Íz előző hónapokban is volt. Kü­lönösen a szinházi program ígér sok élményt. Január 6-án a Ka­posvári Csiky Gergely Színház együttese bemutatja Strauss De­nevér című nagyoperettjét. 18-án Horváth Jenő zeneszerző zeneest­jére kerül sor. Közreműködnek: Zsolnai Hédi, Lukácsi Margit, Zárai Márta, Vámosi János, Put- noki Géza, Ákos Stefi és Horváth Jenő ritmusegyüttese. Konferál: Rácz György. Január 23-án ugyancsak a Kaposvári Csiky Gergely Színház vendégszereplé­sére kerül sor. Bródi Sándor A tanítónő című drámáját mutatják be Szekszárd város közönségének. A fotósaknak is lesz egy je­lentős rendezvényük. Erre 17-én kerül sor. A fotosol: kollektív sé­tára indulnak a város területén a művelődési ház szervezésében, amelynek az lesz a célja, hogy közben felvételeket készítsenek, gazdagítsák élményüket. Az ilyen fotozó-sétákra ezentúl minden hó­napban sor kerül szervezett elő­készített formában. Az ifjúsági akadémia előadás­sorozata keretében »Ki lát győz le« címmel Szalrssits Árpád tart előadást január 23-én. Az újvá­rosi és a felsővárosi gazdakörük­ben filmvetítéssel összekapcsolt ismer' terjesztő előadásokra ke­rül sor. A „royal* hírneve Az ünnepek eseményei A városi művelődési ház műsorterve

Next

/
Oldalképek
Tartalom