Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-22 / 300. szám
I 1959. december. 22. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG s Nem hallgathatjuk el!••• r Vannak emberek, akik szerint újságba csak ritka események, rendkívüli történetek valók. Azt hiszem, ezek igaza körül lenne mit helyesbíteni. Először azért is, mert nemcsak ritka eseményekből áll a hétköznapi élet. Másodszor pedig, ha egy eset a társadalomnak javára van, éppen azt kell elmondani róla, hogy nem ritka. Egy ilyen, ma már örvendetesen nem ritka eseményt szeretnék elmondani... mert úgy érzem, nem lehet elhallgatni! * Este van, s egy földműves házában vagyunk. Az asztalról már lerámolta az asszony a vacsora maradékait, ágyba parancsolta a gyerekeket, ö maga pedig előszedte a háziasszonyok hűséges barátnőjét: a varródobozt. Az ember a szekrény fiókjában keresgélt. Rövidesen egy papírt húzott ki. Még egy kis kutatás... és a ceruza is előkerült. Leült az asztalhoz, s mint aki valami nagy dologba vágta a fejszéjét, gondolkozott... Egy szám került a papír felső sarlódba. Áldja egy másik... aztán egy harmadik. Az első halványan, szinte bátortalanul fest ott a sarokban. A többiek már erősebben látszanak. Most a nyolc-tíz tagból álló oszlopot óvatosan aláhúzza, s gondolkodik. összead: nem látom egészen tisztán, de valami 1700 forint körül van az összeg. A papír másik oldalára is jönnek számok, adatok. Itt már lassabban megy a dolog. Néha a feleségéhez fordul, ha nem tud valamit. — Te anyjuk! Mennyi búzája volt a Tóninak? — Azt hiszem 26 mázsa — feleli az asszony, fel sem nézve a foltoznivaló közül. Egy pár perc múlva: Ugye 46 forintot ér a Petőfiben az egység? — Úgy mondta a Tera! — hagyja helyben a feleség, s megtoldja még egy fejbólintással is. E pár aéiatt alá is kerül egy vonalka. Itt is összead a gazda. Ez meg valami 31 500-ra jön ki, ha bízhatom a szemeimben. Az én vendéglátóm, hol ide néz... hol a másik oszlopra, majd düny- nyligve, szinte röstelkedve megszólal: — Hát igaz, ami igaz! A Tóni majdnem kétszeresét hozta haza ■ebben az évben, mint én! — Könnyű nekik! — mondja Maris néni, aki most leteszi a foltoszsákot az öléből. Nincs semmire gondjuk, meg aztán... ott minden közösen megy!... Számolnak és gondolkodnak a mi parasztjaink! És ez az, amjt nem lehet, sőt nem kell elhallgatnunk! Nem is hallgathatjuk el, hogy sok-sok egyéni gazda tölti üres téli estéit ilyen összehasonlítással. El kell mondanunk azt is, hogy csírázik már a mag, amit jó földbe vetettünk, mert csak úgy tudjuk meg a várható termést, ha figyelemmel kísérjük az elvetett magok életét. Segítsük hát a gondolatok érlelését! PALÁNKY LÁSZLÓ Jelentősen javult a tanácsok munkája ebben az évben Dr. Tuska Pál elvtárs tanácstagi beszámolója Döbröközön Konnefliár néDiül * • Két levél Mellékelten küldöm a zombai kultúrotthon igazgatójának levelét. Különösebb kommentár nem leéli hozzá. Télen, amikor a legnagyobb lehetőség lenne a kultúrotthon kihasználására, nincs rá mód, hogy benne szerepeljünk, mert üzletet és lakást csináltak belőle. Major Mátyás kultúrotthon-igazgató, Bonyhád • íme a levél: »Sajnálattal kell értesítenem a kartársat, hogy értékes színjátszó csoportjuk előadását elháríthatatlan technikai akadályok miatt a tervezett napra nem áll módunkban fogadni. (December 27.) Ugyanis a kultúr- házban jelenleg nem tudnánk sem elegendő öltözőt, sem más fűthető helyiséget a színjátszóknál: biztosítani. A bejárati helyiségünket (ping-pong terem és öltöző) a helyi Népbolt kapta meg, addig míg az önkiszolgáló helyisége elkészül, január 10-ig. Az egyik öltözőben két pedagógus kapott lakást, míg az új óvoda elkészül és részükre lakást biztosítanak. A nagytermen kívül, amelyik nehezen fűthető át, helyiség átmenetileg nem használható. Kérem a kartársat, hogy a szervezési munkálatok beindítása előtt a tervezett kiszállást tekintse tárgytalannak, majd későbbi »időpontban pótoljuk a hiányt. NEMES JÁNOS kultúrotthon-igazgató, Zomba * A két levelet úgy gondoljuk, elég, ha mi is kommentár nélkül közöljük. Csak annyit hozzá, hogy az ilyen intézkedésen az illetékesek elgondolkozhatnak. Úgy érezzük, hogy a problémák könnyebbik elintézési módját választották, azért van benne kevés köszönet. (A szerk) Vasárnap délelőtt mintegy 250- en gyűltek össze a döbröközi községi művelődési házban, hogy meghallgassák dr. Tuska Pál elvtársnak, a megyei tanács elnökének, a község megyei tanácstagjának tanácstagi beszámolóját. Beszámolója elején elmondotta, hogy a megyei tanács a törvényeknek és saját határozatainak meglel élőén dolgozott ebben az évben is, s e munka során sok hasznos dolgot oldott meg a megye lakosságának javára. A JÖVÖ ÉVI KÖLTSÉGVETÉS Számot adott Tuska elvtárs a választóinak arról, hogyan gazdálkodott ebben az évben a megyei tanács. Mint mondotta, a költ ségvetésnek megfelelően használta fel a rendelkezésére álló ösz- szeget, majd arról szólt, hogy elkészült a megye jövő évi költség- vetése, amelynek végösszege 280.5 millió forint. A költségvetés 1G százalékát gazdasági, kommunális, 28.6 százalékát szociális egészségügyi, 36 százalékát kulturális és népművelési célokra fordítják. Jövőre 31.5 millió forint beruházásra kerül sor a megyei tanácsnak megerősítésére váró költségvetése szerint, amiből a többi között 20 iskolai tantermet, megyei rendelőintézetet, megyei könyvtárt, a grábóci szociális otthont és 57 lakást építünk, de sor kerül négy mélyfuratú kút létesítésére és két község villamosítására is. A jövő évi villamosítási tervek teljesítésével Tolna megye valamennyi községe villamosítva lesz. A TANÁCSI VÁLLALATOK munkájáról szólt ezután Tuska elvtárs, megemlítve, hogy lényegesen jobban dolgoztak az idén, mint az elmúlt esztendők során, különösen említésre méltó a Tolna megyei Építőipari Vállalat eredménye. Ez a vállalat az idén mintegy 72 millió forint értékben végzett építkezéseket. A tanácsi vállalatok munkája eredményeként több tégla, több bútor jutott a lakosságnak, mint azt a tervek előírták. KÖZSÉGFEJLESZTÉS A beszámolóban jelentős területet kaptak a községfejlesztési tervek megvalósításával kapcsolatos ‘ kérdések. Elmondotta, hogy a megyében 1959-ben több mint 70 millió forintot fordítottunk a megye szépítésére, csinosítására, a községek fejlesztésére. 45 ezer négyzetméter járda, 16 700 méter hosszú út épült, 24,5 kilométer hosz szú villanyhálózat-bővítésre, öt iskolai tanterem építésére, két óvoda, négy művelődési ház, két orvos Jakás és két orvosi rendelő megépítésére került sor. Januárban — ez évről áthúzódva — még mintegy tíz tanterem felépítésére kerül sor. A községfejlesztési tervek megvalósításához az állam 27—29 millió forintot juttatott Tolna megyének. A társadalrtii összefogás sok szép példáját láthattuk a tervek megvalósítása során, a munkákat azonban több helyen akadályozta a cement és sóderhiány. A helyi termelés nem tudta biztosítani a nagyarányú szükségleteket. — A nehézségek ellenére — mondotta Tuska elvtárs — mégis úgyszólván minden községben jelentősen haladtak előre a község- fejlesztési tervek megvalósításában, ez jórészt a társadalmi ösz- szefogásnak köszönhető. A megyei tanács éppen ezért, 100 000 forintot ajánlott fel a községek jutalmazására. A megye legjobb községe 50 000 forintot. míg minden járás legjobb községe 10 000—10 000 forint jutalmat kap, amit községfejlesztésre lehet felhasználni — így kívánja elismerését kifejezni a megyei tanács azoknak, akik sokat tettek a községükért. A R1EZÖGAZDASÄG A mezőgazdaság helyzetével kapcsolatban elsősorban a gépállomások munkájáról szólott elismerőleg, s megemlítette választói előtt Tuska elvtárs, hegy a megyei tanács két gépállomást kivéve, dicséretben részesítette a gépállomások dolgozóit, majd a termelőszövetkezeti mozgalom kérdéseivel foglalkozott. Ismertette az idei termelési eredményeket. A statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy ebben az évben a termelő- szövetkezetek messze maguk mögött hagyták az egyéni gazdaságokat. A termelőszövetkezetek) búzából 3,1, rozsból 1,7, őszi árpából 2,2, zabból 3 mázsával termeltek többet holdankint, mint az egyénileg gazdálkodók. Az őszi termelőszövetkezeti szervezéssel kapcsolatban ismertette a szomszédos megyék eredményeit, majd Tolna megye eredményeit ismertette. Eddig öt községet szerveztünk át, de a közeli napokban újabbak térnek át a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára — mondotta, majd több téves híresztelésre utalva elmondotta, hogy a kongresszus határozatainak megfelelően igyekszünk mielőbb lerakni a szocializmus alapjait, a mezőgazdaságban is uralkodóvá tenni a Szocialista termelést. JAVULT A TANÁCSOK MUNKÁJA — KEVESEBB A PANAS? A beszámoló végén a tanácsok apparátusának munkájával foglalkozva Tuska elvtárs elmondotta, hogy javult a szakirányítás és gyorsabb lett ebben az évben az ügyintézés. Különösen a községi tanácsok munkájában volt jelentős javulás. Csökkent a panaszolt száma, de több esetben lehet még találkozni az ismétlődő panaszokkal. A jelenleginél is gyorsabb lehetne az ügyintézés, ha az emberek nem közvetítő szervekhez, hanem közvetlenül a megyei tanácshoz küldenek a panaszt, vagy az észrevételt tartalmazó leveleiket, hiszen így is, égy is a megyei tanács intézkedik ezekben az ügyekben. Végül a tanácsülések látogatottságával foglalkozott. A beszámoló végén több választó tett fel kérdéseket a me- gvei tanács elnökének, aki mindegyikre részletesen megadta a választ. A tanácstagi beszámoló után a községi tanács helyiségében fogadó napot tartott Tuska Pál elvtárs. A csiüagszóró és a fogkrém Ha úgy tetszik kritika Elmondta, hogy az éj csendesen telt el, hajnal előtt távoli robbanás hallatszott és tűzfénv pírja festette be az eget. Azt gondolta, hogy az Ég Fiai elpusztultak, beugrott, a csónakba és Aelita menedékhelyére repült. Aelita szintén hallotta a robbanást és a sziklák magasából nézte a tüzet. Azt mondta a fiúnak: »Menj vissza a tanyára és várd az Ég Fiát. Ha elfognak Tuszkub szolgái, halj meg némán. Ha az Ég Fiát megölték, férkőzz oda holttestéhez, keresd meg rajta a kőíiolát és hozd el nekem.« Lösz fogát összeszorítva hallgatta a kisfiú elbeszélését. Aztán Guszevvel együtt odament a tóhoz, lemosták magukról a vért és a port. Guszev az egyik fából bunkót vágott magának, majdnem akkorát, mint egy lóláb. Beültek a csónakba és felszálltak a ragyogó kékségbe. Guszev és a gépész behúzta a csónakot a barlangba. A bejáratnál lefeküdtek és kiterítették a térképet. Ekkor föntről, a szikláról lerohant Iha. Amint Gusze- vet meglátta, két keze közé szorította az arcát. Szerelmes szeméből patakzott a könny, Guszev örvendezve nevetett. Lösz egyedül má'-zott le a szakadékba, a Szent Küszöbhöz. Mintha szél repítette volna a meredek lépcsőn, a keskeny átjárókon és hidakon. Mi lesz Aelitá- val meg vele? Megmenekülnek vagy elpusztulnak? Nem tudta elképzelni, mi lesz. Gondolkozott, aztán abbahagyta. Csak az a megrázó érzés a fontos, hogy ismét látja azt, aki »a csillagok fényéből született«. Csak lássa azt a keskeny, kékes arcot és mindenről megfeledkezik szívét elárasztó örömében. Lösz a felhőpárákban fürgén átfutott a tengerszem felett ívelő hídon és az alacsony oszlopsor túlsó oldalán, mint az imént, újra megpillantotta a holdas hegyvidéket. Óvatosan fölment a szakadék fölött lévő térségre. A Szent Küszöb bágyadt aranyfényben csillogott. Csönd volt és fullasztó meleg. Lösz ellágyult. A szerelemnek ez utolsó menedékhelyén szerette volna megcsókolni a vöröses mohában a lábnyomokat. Lent, a távolban, kopár hegyfokok meredeztek. Jég csillant a sűrű kékségben. Gyötrő szomorúság markolta össze Lösz szívét. íme, itt van a tűz hamva, a letaposott moha, ahol Aelita az ulla dalát énekelte. A Köveken csíkos gyík siklott sziszegve és fejét behúzva, megdermedt. Lösz odament a sziklához, a háromszögletű ajtóhoz, kinyitotta és lehajolva belépett a barlangba. A mennyezeten égő lámpa fé- , nyében, fehér vánkosok közt aludt Aelita. Feje alá téve csupasz karját, hanyatt feküdt. So- : vány arca szomorú volt és szelíd. Lehunyt szempillája remegett: bizonyára álmodott valamit. Lösz letérdepelt Aelita fejénél és meghatottan, izgatottan nézte a boldogság és a bánat húgát. Bármilyen kínt kiállt volna most, csak, hogy ez a csodálatos arc sohase boruljon el, csak hogy megóvja a pusztulástól ezt a bájt, ezt az ifjúságot, ezt az ártatlan lélekzést. Aelita lélekzetének ütemére egy arcába hulló, hamvasszőke hajfürt fel-alá hullámzott. Losznak most azok a szörnyetegek jutottak eszébe, amelyek a labirintus sötétjében, a mély kút- ban szuszognak, sziszegnek, sus- torognak és várják, hogy eljöjjön az ő órájuk. Felnyögött a félelemtől és a fájdalomtól. Aelita sóhajtott, ébredezett. Evy pillanatig értelmetlenül nézett Losz- ra. Homlokát álmélkodva re- dőkbe vonta. Két kezével a vánkosra támaszkodott és felült. (Folytatjuk.) öröm és baj a gyermek a háznál. Nagyon sokszor hallót ■ tam ezt a bölcs mondást az öregebbek ajkáról. Bizony így is van. így van ez a mi kis csaladunkban is. Értelmesedni kezelő kis öcsém sok vidám perset és sok kellemetlenséget okoz a családnak. A bánat felhőjének árnyéka vonja ba édesanyánk homlokát, amikor egy vigyázatlan mozdulattal a megmosott tányérokból lever egy-két darabot. Vidámságot, jó kedvet lop szívünkbe egy-egy új kijelentésével, bemondásával. Édesapánk a napokban vett két csomag csillagszórót. S már lelki szemeink előtt meg is jelent a hatalmas fenyőfa és rajta a sok csillagszóró, amint ontják a nagyobbnál nagyobb és fényesebb csillagoluxt. A kis Gabi kérésére Apu elhatározta, hogy bemutatónak meggyújt egy csillagszórót. Körülményesen készülődött neki a család feje a műveletnek. Sercent a gyufa, majd lángja körülölelte a csillagszóró végét. Már majdnem a körme is odaégeit apunak, de csillagot még nem láttunk. Sebaj, újabb gyufaszál és újabb kísérletezés és ismét semmi... A csillagszóró csak sistergett, krákogott, piros volt mint a sült rák — mintha bosszús volna azért, hogy gyufán l merészkedünk öt melengetni. Tovább nem teketóriáztunk. Bedobtuk a kísérleti alanyi a Kályhába. Bezzeg ott pattogott, szikrázott, szórta a csillagokat. Az édes kis öcsi csak nézte, nézte majd vékonyka hangján megszólalt. — Mondd Apu, mindegyik ilyen? Karácsonykor is így csináljuk?! Nem sokkcl ezután, vasárnap történt. Pihenőnap lévén tovább aludtam a megszokottnál. Édes nyugalmamból öcsém makacs, erőszakos kiabálása ébresztett fel. Legnagyobb csodálkozásomra a fürdőszobában fedeztem fel. Arcát felfújva, nagy erőlködések közepette fogkrémet próbált kisajtolni a tubusból. S bizony »együttes erővel« is csak nagy nehézen tudtunk egy kis pépre szert tenni. Hogy miért lehet ilyen nehezen kezein', nem tudom. Bizonyára sűrű a keverék, tudja a gyártója... Mint mindig ismét az öcsi tett pontot a dolgo1c végéra eháppen: — Ugye bátyus, holnap már nem kell fogat mosni annyira beleszárad?!!! (b) — A főnök mindenütt jelen van. Uj készüléket találtak fel amerikai főnökök részére, hogy titkárnőjükkel állandó érintkezést tarthassanak fenn. A kis rádióadó-vevőt mint egy órát, a karra lehet felcsatolni, kézitáskába betenni, vagy a cigarettatárcában tartani. A főnök ezzel a készülékkel 50 kilométeres körzetben bármikor utasításokat közölhet titkárnőjével, — Tatjána Szamojlova és i imádók. A Szállnak a darv; című világhírű film női főszere; lője, Tatjána Szamojlova anrj szerelmeslevelet kapott, hof kénytelen volt az újságban k zölni imádóival: boldog b.v.a Ságban él és értelmetlen dolo: nak tartja, hogy szerelineslev ifikkel
