Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-11 / 265. szám
9 W ft Mehiv, Ssekszárd. ~^/X Egyetemi Könyvtár VTLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Fokozódik a feszültség Afrikában <2. oldal.) Nagy lépés előre (3. oldal.) Hétórás munkanap — ötnapos munkahét Kilencven zománcgyári dolgozónak csökkentették a munkaidejét Megváltoztatja Magyarkeszi arculatát Is második ötéves tervünk Tíz nap óta kilencven zománcgyári munkás napi egy órával — illetve heti egy nappal — kevesebb időt tölt a gyárban, a gépek mellett Bonyhádon. A kormánynak — még az év elején hozott — határozata értelmében a Bonyhádi Zománcgyárban is csökkentették a munkaidőt az egészségre ártalmas munkakörökben. Hogyan vélekednek ez intézkedésről a legilletékesebbek? — Erre voltam kíváncsi, amikor felkerestem az érintett munkahelyek dolgozóit. A DEKORFÜJÓK — régi ismerősök, ök „fújják” a vödrökre, tálakra, ceglédi kannákra. bögrékre a szebbnél-szebb mintákat. Bár munkahelyük tiszta, elszívó berendezés védi egészségüket a szilikózist okozó zománcportól. a veszély már korántsem akkora, mint a régi időkben, de ez a munkakör bizonyos mértékben mégis ártalmas az egészségre. Szinte kérdezés nélkül mondják, mennyire örülnek ez intézkedésnek. Éppel Antalné boldogan újságolja: „Én most két órát kapok. Egy óra a szoptatási idő — négy hónapos a kisfiam — egy órával meg most lett rövidebb a munkaidőm. Az első nap, amikor három óra helyett kettőkor mehettem haza, háromig ki tudtam mosni otthon a pelenkákat.” Reichert Eta kézimunkázásra használja fel a kapott egy órát. Lorenz Józsefnének nem okoz problémát. Két kisgyermeke örül annak, hogy anyukájuk egy órával hamarabb van otthon. A tizenhét éves Stekly Hilda gimnáziumba jár, elsőosztályos levelező- tanuló. Tanulásra jut több ideje. AZ ÉGETÖKEMENCÉNÉL nagy a forróság. Bár künn rossz idő van, az égetőkről még az ing is lekívánkozik. Náluk nem lehetett a napi munkaidőt csökkenteni — három műszakban dolgoznak —, így a vasárnapon kívül még egy szabadnapot kapnak hetenként. Mivel töltik a szabadHabár az idei bortermés meny- nyiségben elmaradt a tavalyitól, panaszra mégsincs ok. A kiesést pótolja az, hogy a borok szeszfóka magasabb a tavalyinál. Amint Karai Lajos, a Mecsek- vidéki Állami Borpincészet főmérnöke elmondotta, az idei kevesebb termés nem okoz ellátási gOndot, olyan készletekkel rendelkeznek, hogy minden igényt ki tudnak elégíteni egész éven keresztül. — A borok minősége tekintetében igen jól állunk. Pakson például — mondotta — átvettek 14,8 Maligán-fokos bort is. Raktározási gondjaink is csökkentek — kétharmad részben elkészült már a paksi borpince, egy részét használatba is vettük már. Jelenleg az ászoktér kiépítése folyik. Ez a huszonhétezer hektó befogadónapot? — Bézsenyi János otthon, a ház körül dolgozgatott az első szabadnapon. Rada József annak örül, hogy most már hetenként két egész napot tölthet együtt egyéves kisfiával. A savazóban Huszár Lászlóné örül legjobban a naponta kapott egy órának, hiszen sok dolga van otthon három gyermekével. Ebben az üzemrészben gázos a levegő — igaz, hogy ez össze sem hasonlítható a régi savazóműhely levegőjével — ezért csökkentették hét órára a napi munkaidőt. KILENCVEN MUNKÁSNAK rövidebb lett a munkaideje a gyárban. De a keresetük nem, ugyanazt a bért kapják, mint korábban, a heti negyvennyolc óráért. Aho! másképp nem volt megoldható, mint a kemencéknél — új embereket állítottak be, de a többi helyeken a munkát szervezik úgy, hogy ne csökkenjen a termelés. A dekorfújók például hét óra alatt ugyanannyit termelnek, mint korábban nyolc óra alatt. Akkor fél, háromnegyed óra is eltelt, mire a munkát előkészítették. Most mire fél 8-kor munkába állnak, a segítők — az ő munkaidejük változatlan — mindent előkészítenek, a fújok csak kézbe veszik a szórópisztolyt és kezdik a munkát. A savazóműhely is zavartalanul ellátja a zo- máncozót. pedig munkásai napi hét órát dolgoznak. Jó dolog ez, hogy már itt tartunk. Nem is írnám le, annyira magától értetődő, ha Lorenzné külön a lelkemre nem kötötte volna: Mi mindennel nagyon meg vagyunk elégedve, jól mennek nálunk a dolgok. Csak maradjon így, nehogy ezt egy háború megzavarja. PEDIG NEM MARAD ÍGY. Ez a munkaidőcsökkentés a bonyhádi gyár dolgozóinak csak egyötödét érintette. A további kilátások: Egyre több munkakörben, majd mindenütt bevezetni a röképességű pince igen jelentős szál lítási költségeket takarít meg. A szekszárdi bortermésről az alábbiakat mondotta: — A préstelepen befejeződött a szőlő és a must átvétele. A préselés előreláthatóan a hét folyamán befejeződik. Az a tapasztalat, hogy a préstelep nemcsak nagymennyiségű szekszárdi vörös bort állít elő, hanem a gazdákkal ellentétben — a bor színe is megfelel a követelményeknek. — A pécsi palackozó üzem a terv szerint 30 000 palack szekszárdi vörös bort hoz forgalomba. Amint mondotta, a szekszárdi vörös bor hírnevére jellemző, a nyugatnémet labdarúgókat vasárnap, a mérkőzést követő díszvacsorán szekszárdi vörös borral vendégelték meg. videbb munkaidőt.. A Szovjetunióban a hétéves terv végére a legrövidebb lesz a világ összes országai közül a munkaidő. És ezt az utat járjuk mi is. Igaz, volt már „munkaidőrövidítés” a Bonyhádi Zománcgyárban. Mint ahogy — amikor a tőkés érdeke úgy kívánta, — dolgoztak napi tíz-tizénkét órát, volt három-négynapos munkahét is. És a tőkés országokban százezrek dolgoznak „csökkentett” munkaidővel, de csökkentett fizetéssel is. A Szocialista Intemacionálé nemrég tűzte napirendre a technika gyors ütemű fejlődésének, az automatizálásnak a foglalkoztatottságra gyakorolt hatását, megállapítván, hogy a fokozódó, tömeges munkanélküliségnek ez az oka.* Megoldást persze nem is találhattak, pedig ez elég egyszerű. Nálunk, mondjuk éDpen a Bonyhádi Zománcgyárban is — megtalálhatják. Megszabadítani a társadalmat a tőkés rend bilincseitől, kiküszöbölni a profitra éhes tőkéseket a termelésből, a nép tulajdonába venni a gyárakat, a földeket. Akkor a technika fejlődése valóban a nép boldogulását szolgálja, többek közt azt is, hogy az embernek egyre kevesebb időt kelljen munkában töltenie és egyre jobban éljen. A kilencven zománcgyári munkás példája erről is beszél. A felszabadulás óta nem volt annyi beruházás Magyarkesziben, mint az idei esztendőben a tavasz óta, amióta termelőszövetkezetekbe tömörült a község lakossága. Maguk a tsz-ek állami hitelből cs saját erőből új létesítményeket emeltek a leendő tanyaközpontokban és a község is új, szociális és kulturális létesítményekkel gyarapodott. A napokban készül el az állami dotációból létesített, megyénkben idén a legnagyobb méretű villamosítás, amely közel egymillió forintba kerül. Még szebb perspektíva tárul a község elé második ötéves tervünkben. Uj orvos'akás épül váróteremmel, rendelővel és gyógyszertár gyógyszerész lakással. A tsz-aSz- szonyok munkájának megkönyJelenleg megyénkben 92 KST működik, melyeknek 8000 tagja havonta 660 000 forintot tesz félre, hogy az összegyűjtött összeget egy évi takarékoskodás után egy- összegben kamatostól vegye fel. A szekszárdi járásban az egyik legnagyobb KST a pedagógusoké, amelynek 252 tagja, 27 000 forintot tesz félre havonta. Jó KST működik a Szekszárdi Népbdt nyítésére 40 férőhelyes állandó bölcsőde létesül és 80 férőhelyes óvoda új épületekben. Az óvodai férőhelyek száma ezzel 120-ra emelkedik Magyarkesziben. Épül új kultúrház, tanácsház és posta. Artézi kutakat fúrnak és bekötő utakkal kapcsolják be az országúti közlekedésbe a termelőszövetkezetek tanyaközpontjait és a fürgedi vasútállomást. Tovább bővül a villanyhálózat is, bevezetik a villanyt az összes majorba és a tanyaközpontokba. A község kollektív létesítményei mellett a tsz-tagok is építkeznek. Sokan építenek új házat és még többen bontják le a régi, zsupp-nádtetőt, hogy palát, cserepet rakjanak a helyébe. öt év alatt megváltozik Magyarkeszi képe. Vállalatnál is, melynek 280 tagja 17 000 forintot fizet be havonta a KST-be. A bérből és fizetésből élő dolgozók mellett egyre nagyobb mértékben kapcsolódik be a parasztság is a takarékoskodás! mozgalomba, egyre nagyobb bizalommal helyezi el pénzét a takarékpénztári fiókokban, a postahivatalokban és a takarékszövetkezetekben. A megyei betétállomány közel fele ma már paraszti betét. Nagyarányú a takarékszövetkezetek fejlődése is: már 18 takarékszövetkezetünk van, melyeknek 4972 tagja közel 7 millió forint takarékbetéttel rendelkezik, több mint kétszer any- nyival, mint a múlt év végén. A takarékszövetkezeteink között or- szágoshírűek is vannak. Ilyen a bátaszéki takarékszövetkezet, melynek taglétszáma a januári 919-ről szeptember végéig 1142-re nőtt, a betétállomány pedig 1 180 000 forintról 1 700 000 forintra emelkedett. A takarékszövetkezet 493 tagjának nyújtott rövidlejáratú kölcsönt, több mint 755 000 forint összegben. A duna- íöldvári takarékszövetkezet 728 tagjának mintegy 1 350 000 forint, a nagymányoki takarékszövetkezet 356 tagjának mintegy 615 000 forint betétmegtakarítása van. Teljesítette éves tervét a Dombóvári Vasipari Ktsz Lapzártakor érkezett a Dombóvári Vasipari Ktsz dolgozóinak távirata szerkesztőségünkhöz, melyben jelentették, hogy november tizedikén teljesítették éves tervüket, s november 11-től a terv’ túlteljesítésével harcolnak a kongresszusi verseny sikeréért. J. J. Sok előnye van a mesterséges borjúnevelésnek Száztíz borjút itatnak, nevelnek mesterségesen Földespusztán a Biritói Állami Gazdaság üzemegységében. Az önitatásos borjúnevelés amellett, hogy nagyon gazdaságos, a borjúk fejlődését is kedvező irányban befolyásolja. A borjú 230 napos koráig kap tejet, összesen 400 liter, 2 százalékos zsírtartalmú teljes és 144Q liter fölözött tejet. A borjúk korának növekedésével tíznaponként egy literrel csökken a teljes tejadag és e csökkenéssel párhuzamosan emelkedik a fölözött tej mennyisége. A kisborjúk 4—6 hetes koruktól önetetési módszerrel szálastakarmányt, árpadarát és korpát is kapnak. Képünkön Juhász István, a borjúnevelő dolgozója tíznapos kis borjút itat. 30 000 palack szekszárdi vörös bor kerül forgalomba az idei termésből Tizennyolc takarékszövetkezet: — hétmillió forint betét
