Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-11 / 265. szám

9 W ft Mehiv, Ssekszárd. ~^/X Egyetemi Könyvtár VTLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Fokozódik a feszültség Afrikában <2. oldal.) Nagy lépés előre (3. oldal.) Hétórás munkanap — ötnapos munkahét Kilencven zománcgyári dolgozónak csökkentették a munkaidejét Megváltoztatja Magyarkeszi arculatát Is második ötéves tervünk Tíz nap óta kilencven zománc­gyári munkás napi egy órával — illetve heti egy nappal — keve­sebb időt tölt a gyárban, a gépek mellett Bonyhádon. A kormány­nak — még az év elején hozott — határozata értelmében a Bony­hádi Zománcgyárban is csökken­tették a munkaidőt az egészségre ártalmas munkakörökben. Hogyan vélekednek ez intézke­désről a legilletékesebbek? — Erre voltam kíváncsi, amikor fel­kerestem az érintett munkahelyek dolgozóit. A DEKORFÜJÓK — régi ismerősök, ök „fújják” a vödrökre, tálakra, ceglédi kan­nákra. bögrékre a szebbnél-szebb mintákat. Bár munkahelyük tisz­ta, elszívó berendezés védi egész­ségüket a szilikózist okozó zo­máncportól. a veszély már ko­rántsem akkora, mint a régi idők­ben, de ez a munkakör bizonyos mértékben mégis ártalmas az egészségre. Szinte kérdezés nélkül mondják, mennyire örülnek ez in­tézkedésnek. Éppel Antalné bol­dogan újságolja: „Én most két órát kapok. Egy óra a szoptatási idő — négy hónapos a kisfiam — egy órával meg most lett rövidebb a munkaidőm. Az első nap, amikor három óra helyett kettőkor mehet­tem haza, háromig ki tudtam mos­ni otthon a pelenkákat.” Reichert Eta kézimunkázásra használja fel a kapott egy órát. Lorenz Józsefnének nem okoz problémát. Két kisgyermeke örül annak, hogy anyukájuk egy órával hamarabb van otthon. A tizenhét éves Stekly Hilda gimná­ziumba jár, elsőosztályos levelező- tanuló. Tanulásra jut több ideje. AZ ÉGETÖKEMENCÉNÉL nagy a forróság. Bár künn rossz idő van, az égetőkről még az ing is lekívánkozik. Náluk nem lehe­tett a napi munkaidőt csökken­teni — három műszakban dolgoz­nak —, így a vasárnapon kívül még egy szabadnapot kapnak he­tenként. Mivel töltik a szabad­Habár az idei bortermés meny- nyiségben elmaradt a tavalyitól, panaszra mégsincs ok. A kiesést pótolja az, hogy a borok szesz­fóka magasabb a tavalyinál. Amint Karai Lajos, a Mecsek- vidéki Állami Borpincészet fő­mérnöke elmondotta, az idei ke­vesebb termés nem okoz ellátási gOndot, olyan készletekkel ren­delkeznek, hogy minden igényt ki tudnak elégíteni egész éven ke­resztül. — A borok minősége tekinte­tében igen jól állunk. Pakson pél­dául — mondotta — átvettek 14,8 Maligán-fokos bort is. Raktáro­zási gondjaink is csökkentek — kétharmad részben elkészült már a paksi borpince, egy részét hasz­nálatba is vettük már. Jelenleg az ászoktér kiépítése folyik. Ez a huszonhétezer hektó befogadó­napot? — Bézsenyi János otthon, a ház körül dolgozgatott az első szabadnapon. Rada József annak örül, hogy most már hetenként két egész napot tölthet együtt egyéves kisfiával. A savazóban Huszár Lászlóné örül legjobban a naponta kapott egy órának, hiszen sok dolga van otthon három gyermekével. Ebben az üzemrészben gázos a levegő — igaz, hogy ez össze sem hasonlít­ható a régi savazóműhely levegő­jével — ezért csökkentették hét órára a napi munkaidőt. KILENCVEN MUNKÁSNAK rövidebb lett a munkaideje a gyárban. De a keresetük nem, ugyanazt a bért kapják, mint ko­rábban, a heti negyvennyolc órá­ért. Aho! másképp nem volt meg­oldható, mint a kemencéknél — új embereket állítottak be, de a többi helyeken a munkát szerve­zik úgy, hogy ne csökkenjen a termelés. A dekorfújók például hét óra alatt ugyanannyit termel­nek, mint korábban nyolc óra alatt. Akkor fél, háromnegyed óra is eltelt, mire a munkát előkészí­tették. Most mire fél 8-kor mun­kába állnak, a segítők — az ő munkaidejük változatlan — min­dent előkészítenek, a fújok csak kézbe veszik a szórópisztolyt és kezdik a munkát. A savazómű­hely is zavartalanul ellátja a zo- máncozót. pedig munkásai napi hét órát dolgoznak. Jó dolog ez, hogy már itt tar­tunk. Nem is írnám le, annyira magától értetődő, ha Lorenzné külön a lelkemre nem kötötte vol­na: Mi mindennel nagyon meg vagyunk elégedve, jól mennek ná­lunk a dolgok. Csak maradjon így, nehogy ezt egy háború megza­varja. PEDIG NEM MARAD ÍGY. Ez a munkaidőcsökkentés a bony­hádi gyár dolgozóinak csak egy­ötödét érintette. A további kilá­tások: Egyre több munkakörben, majd mindenütt bevezetni a rö­képességű pince igen jelentős szál lítási költségeket takarít meg. A szekszárdi bortermésről az alábbiakat mondotta: — A préstelepen befejeződött a szőlő és a must átvétele. A pré­selés előreláthatóan a hét folya­mán befejeződik. Az a tapaszta­lat, hogy a préstelep nemcsak nagymennyiségű szekszárdi vörös bort állít elő, hanem a gazdákkal ellentétben — a bor színe is meg­felel a követelményeknek. — A pécsi palackozó üzem a terv szerint 30 000 palack szek­szárdi vörös bort hoz forgalomba. Amint mondotta, a szekszárdi vörös bor hírnevére jellemző, a nyugatnémet labdarúgókat vasár­nap, a mérkőzést követő dísz­vacsorán szekszárdi vörös borral vendégelték meg. videbb munkaidőt.. A Szovjetunió­ban a hétéves terv végére a legrö­videbb lesz a világ összes orszá­gai közül a munkaidő. És ezt az utat járjuk mi is. Igaz, volt már „munkaidő­rövidítés” a Bonyhádi Zománc­gyárban. Mint ahogy — amikor a tőkés érdeke úgy kívánta, — dol­goztak napi tíz-tizénkét órát, volt három-négynapos munkahét is. És a tőkés országokban százezrek dolgoznak „csökkentett” munka­idővel, de csökkentett fizetéssel is. A Szocialista Intemacionálé nemrég tűzte napirendre a tech­nika gyors ütemű fejlődésének, az automatizálásnak a foglalkoz­tatottságra gyakorolt hatását, megállapítván, hogy a fokozódó, tömeges munkanélküliségnek ez az oka.* Megoldást persze nem is találhattak, pedig ez elég egysze­rű. Nálunk, mondjuk éDpen a Bonyhádi Zománcgyárban is — megtalálhatják. Megszabadítani a társadalmat a tőkés rend bilin­cseitől, kiküszöbölni a profitra éhes tőkéseket a termelésből, a nép tulajdonába venni a gyárakat, a földeket. Akkor a technika fej­lődése valóban a nép boldogulá­sát szolgálja, többek közt azt is, hogy az embernek egyre kevesebb időt kelljen munkában töltenie és egyre jobban éljen. A kilencven zománcgyári munkás példája er­ről is beszél. A felszabadulás óta nem volt annyi beruházás Magyarkesziben, mint az idei esztendőben a ta­vasz óta, amióta termelőszövetke­zetekbe tömörült a község lakos­sága. Maguk a tsz-ek állami hi­telből cs saját erőből új létesít­ményeket emeltek a leendő ta­nyaközpontokban és a község is új, szociális és kulturális létesít­ményekkel gyarapodott. A napok­ban készül el az állami dotáció­ból létesített, megyénkben idén a legnagyobb méretű villamosítás, amely közel egymillió forintba kerül. Még szebb perspektíva tárul a község elé második ötéves ter­vünkben. Uj orvos'akás épül váróterem­mel, rendelővel és gyógyszertár gyógyszerész lakással. A tsz-aSz- szonyok munkájának megköny­Jelenleg megyénkben 92 KST működik, melyeknek 8000 tagja havonta 660 000 forintot tesz fél­re, hogy az összegyűjtött összeget egy évi takarékoskodás után egy- összegben kamatostól vegye fel. A szekszárdi járásban az egyik legnagyobb KST a pedagógusoké, amelynek 252 tagja, 27 000 forin­tot tesz félre havonta. Jó KST működik a Szekszárdi Népbdt nyítésére 40 férőhelyes állandó bölcsőde létesül és 80 férőhelyes óvoda új épületekben. Az óvodai férőhelyek száma ezzel 120-ra emelkedik Magyarkesziben. Épül új kultúrház, tanácsház és posta. Artézi kutakat fúrnak és bekötő utakkal kapcsolják be az ország­úti közlekedésbe a termelőszövet­kezetek tanyaközpontjait és a fürgedi vasútállomást. Tovább bővül a villanyhálózat is, beve­zetik a villanyt az összes major­ba és a tanyaközpontokba. A község kollektív létesítmé­nyei mellett a tsz-tagok is épít­keznek. Sokan építenek új házat és még többen bontják le a régi, zsupp-nádtetőt, hogy palát, cse­repet rakjanak a helyébe. öt év alatt megváltozik Ma­gyarkeszi képe. Vállalatnál is, melynek 280 tagja 17 000 forintot fizet be havonta a KST-be. A bérből és fizetésből élő dol­gozók mellett egyre nagyobb mértékben kapcsolódik be a pa­rasztság is a takarékoskodás! mozgalomba, egyre nagyobb bi­zalommal helyezi el pénzét a ta­karékpénztári fiókokban, a pos­tahivatalokban és a takarékszö­vetkezetekben. A megyei betétál­lomány közel fele ma már pa­raszti betét. Nagyarányú a taka­rékszövetkezetek fejlődése is: már 18 takarékszövetkezetünk van, melyeknek 4972 tagja közel 7 millió forint takarékbetéttel ren­delkezik, több mint kétszer any- nyival, mint a múlt év végén. A takarékszövetkezeteink között or- szágoshírűek is vannak. Ilyen a bátaszéki takarékszövetkezet, melynek taglétszáma a januári 919-ről szeptember végéig 1142-re nőtt, a betétállomány pedig 1 180 000 forintról 1 700 000 fo­rintra emelkedett. A takarékszö­vetkezet 493 tagjának nyújtott rö­vidlejáratú kölcsönt, több mint 755 000 forint összegben. A duna- íöldvári takarékszövetkezet 728 tagjának mintegy 1 350 000 fo­rint, a nagymányoki takarékszö­vetkezet 356 tagjának mintegy 615 000 forint betétmegtakarítása van. Teljesítette éves tervét a Dombóvári Vasipari Ktsz Lapzártakor érkezett a Dom­bóvári Vasipari Ktsz dolgozóinak távirata szerkesztőségünkhöz, melyben jelentették, hogy novem­ber tizedikén teljesítették éves tervüket, s november 11-től a terv’ túlteljesítésével harcolnak a kongresszusi verseny sikeréért. J. J. Sok előnye van a mesterséges borjúnevelésnek Száztíz borjút itatnak, nevelnek mesterségesen Földespusztán a Biritói Állami Gazdaság üzemegységében. Az önitatásos borjú­nevelés amellett, hogy nagyon gazdaságos, a borjúk fejlődését is kedvező irányban befolyásolja. A borjú 230 napos koráig kap tejet, összesen 400 liter, 2 száza­lékos zsírtartalmú teljes és 144Q liter fölözött tejet. A borjúk ko­rának növekedésével tíznaponként egy literrel csökken a teljes tej­adag és e csökkenéssel párhuzamosan emelkedik a fölözött tej mennyisége. A kisborjúk 4—6 hetes koruktól önetetési módszerrel szálastakarmányt, árpadarát és korpát is kapnak. Képünkön Juhász István, a borjúnevelő dolgozója tíznapos kis borjút itat. 30 000 palack szekszárdi vörös bor kerül forgalomba az idei termésből Tizennyolc takarékszövetkezet: — hétmillió forint betét

Next

/
Oldalképek
Tartalom