Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
1 1 \ ,©oooooo©ooooooooogoooggoooooooooooo© Vasárnapi Euuiwt 3GOOO0OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO0 ^tbOÖOO0ÚX**bOOOOO0OOO0OGKXDOOOQOGXDO^^ Keresztrejtvény Kisfaludy Sándor „Búnak természete” című versét rejtettük keresztrej tvényünkbe. Vízszintes: 2. A vers harmadik része. 8. A vers második része. 10. Vlsszäad. 12. Európai , nép. 13. Emes (!). 14. Kétujjú lajha francia szó. 16. Apaállat. U3. Tartozik. 20.'A.A.A.A.A. 2L Magyar zeneszerző-. 23. Évszak. 24. Vés. 25. Csendesül. 27. Vissza közlekedési terület. 28. Személyes névmás. 29. Papírmérték. 30. Építőanyag. 31. Kevés. 34. E nap. 35. Háromes. 36. Tejtermék. 33. Női név. 39. Fővárosunk egyik kerülete. 42. Mi'ta'ós'ó. *■*. Fél mező. 45. Vívc.-sz’ öz. 43. Visszanő' 47, Férfinév, 50, „A” súly, 53. Okos magánhangzói. 54. Kis Ágnes. 56. Nem fölé. 57. Német tojás. 58. A vers hatodik része. Függőleges: 1. A vers első része. 3. Ütőkártya. 4. Rádium vegyjele. 5. Kérdőszó. 6. Értéke. 7. Ä vers hetedik része. 9. Spanyol kenőcs. 11. A vers negyedik része. 13. Rögtön. 15. Ak. 16. Korán mássalhangzói. \i. Tagadószó. 19. Elemista betű. 21. Mássalhangzó. 22. Debreceni házi állat. 25. Német egy. 26. Egyesület. 32. Napszak. 33. Keverve vén. 35. Férfinév. 37. Férfi becenév. 49. Bányavárosunk, végek nélkül. 41. Cipészszerszám. 44. Len- dül-.t ékezet felcserélve. 46. A vers ötödik rész?. 47, Gábor, OlÉrdekességek könyvekről A Kínai Népköztársaság legnagyobb könyvtára, a pekingi állami könyvtár 5 600 000 könyvvel rendelkezik, könyvállománya ma kereken négyszer akkora, mint a felszabadulás előtt. A népi hatalom éveiben a könyvtár évente átlagosan 400 000 kötet könyvvel gazdagodott. A könyvtárban nagy számmal akadnak ritkaságok. A ritkaságnak számító £önyvek száma az utóbbi években meghároinszoro- lyet foglalnak el az ötszáz évvel zódott. Eközött is kiemelkedő he- ezelőtt írt »Jun Lo« enciklopédia egyetlen példányának kötetei, valamint több mint 7000 ókori könyv. A felszabadulás óta a könyvtárba került ritka könyvek kétharmada a XIV. század előtti időkből származik. A könyvtár gyűjteményeiben a jelenkori kínai írók több mint ezer kézirata található. Méretek szempontjából a világ legnagyobb könyve egy 1823 és 1830 között kiadott anatómiai atlasz, amely 190 cm magas és 90 cm széles. A külön könyvszekrényt igénylő hatalmas könyvet á bécsi állami ipari szakiskolában őrzik. A világ legkisebb könyvét 1897- ben nyomtatták az olaszországi Páduában. A könyv magassága 10 mm, szélessége 6 mm, olvasáséihoz különleges mikroszkópra van szükség. A világ legsúlyosabb könyve Ithaka szigetének története. Az egykötetes mű súlya nem kevesebb, mint 58 kilogramm. ga, András. 48. Vissza király. 49. Elme. 50. Nem fölé. 51. Férfinév. 52. Idegen olaj. 55. Fél ipar. 56. Aladár, Hugó. Figyelem: Az o és ó, illetve ö és' ő betűk között nem teszünk különbséget. Tudomány MIT KELL TUDNI A TÁJFUNRÓL Az óriási erejű forgószelek keletkezését eddig nem sikerült még pontosan megállapítani, mert a táj fun minden mérőműszert tönkretesz. Amit tudunk, az a szélvihar »szívócsatornájának« peremén tett megfigyelésekből, vagy fel- tételezésekből származik. Feltehető, hogy sok tényező működik együtt a tájfun keletkezésében, s a legfontosabb talán a különböző hőmérsékletű és páratartalmú lég tömegek összeütközése. A párás meleg levegő villámgyorsan felfelé tör, a száraz hideg levegő ugyanolyan gyorsan lefelé. így keletkezik a levegő spirálszerű forgása. A szélviharnak tulajdonképpen el kellene csendesednie, mihelyt az összecsapó légtömegek »elfogytak«. Ilyenkor azonban a második tényező jelentkezik: a levegő forgásával centrifugális erő lép fel, amely a forgás középpontjában csökkenti a levegőmennyiséget. Ez viszont a ritka levegő lehűléséhez vezet és a páratartalom sűrűsödik. Ennéí a folyamatnál új energia szabadul fel, amely táplálja a további forgást, sőt meggyorsítja azt. Ilyenkor a forgószél felhőoEzlopként- jelenik meg, melyek hátborzongató színét a különböző víz, föld és más anyagok mindig változtatják. A forgószél katasztrofális hatású, főleg, ha a tenger és a szárazföld közötti átmeneti övezetben keletkezik, mint például nemrégen Tajvan és Japán felett. Az efféle atmoszférikus szörnyek ereje leírhatatlan. Méter vastagságú fákat tépnek ki, amelyek azután »rakétákként« szá- guldrnak a levegőben. Megrakott vrs’',ti. kocsik, h'dsk, háztetők és házak egyszóval minden, — beé$ technika leértve embereket és állatokat is — kilométereket repülnek, majd a tájfun földhözvágja őket. Megállapították, hogy a feldobott embereket és állatokat a szél ereje néha már a levegőben széttépi. A legkisebb tárgyak is a vihar halálos fegyvertársai lesznek. — Bármennyire hihetetlen, még apró szögek vagy kis vasszerszámok is oly erővel röpülnek a levegőben, hogy átlyukasztanak vastag falakat és vaslemezeket is. A tájfun még egy borzalmas fegyverrel rendelkezik: a levegőhiány miatt a légnyomás erős csökkenése valósággal »szétrobbantja« a házakat. HANGHULLÁMOKK AL JAVÍTJÁK A KÁVÉ AROMÁJÁT Az Egyesült Államokban újszerű módon kezelik a kávét. A szárított kávészémeket bizonyos hanghullámok hatásának teszik ki és ezzel állítólag erősen megjavul a kávé aromája. Az új eljárást alkalmazó vállalat szerint a hanghullámokkal kezelt kávészemeket sokkal rö- videbb ideig kell pörkölni, mint egyébként és ez állítólag befolyásolja a kávé aromáját is. Mikroszkóppal folytatott vizsgálatok során kiderült, hogy a kávészemek rostos belsejét részben szétrombolják a magas frekvenciájú hanghullámok és a kávészemek külsején is apró perforációk jelentkeznek. Ezáltal a kávé- claj is fokozott mértékben távozik a szemekből, ami azért előnyös, miután az olaj időnként »avas« ízt ad a kávénak. A feltaláló szerint az új eljárás azért is előnyös, mert a feldolgozás költségei csökkennek. A 'V1'aláló szerint alka'mazható bab, rizs, borsó feldolgozásánál is.
