Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-06 / 261. szám
I öt ér alatt csaknem kilencmillió forintot fordítanak a selyemfonógyár korszerűsítésére — Az idei beruházások megvalósulását a kivitelező szervek hanyag munkája akadályozza — A Tolnai Selyemfonógyár üzemi tanácsa legutóbbi ülésén meg- halgatta a gyár főmérnökének, Ftidrich Gyula elvtársnak jelentését az 1959. évi beruházások megvalósulásáról, a gyár ötéves műszaki fejlesztéséről. Az idea számos jelentős létesítmény megvalósításához fogtak a gyárban. Elhatározták, hogy biológiai szenny vízderítSt létesítenek. A kivitelező vállalat a komplexumot nem jól készítette el, s így az egész csőrendszert újból kell lefektetni. Az idei tervekben szerepelt többek között a vízlágyító üzembe állítása is, a kivitelező vállalat 1960. februárra határidő hosszabbítást kért. A felújítási munkákat sem tudták teljes egészében elvégezni. A Hídépítő Vál' lalat például a vízmedence és a kút betonozását nem végezte el. A kétemeletes épület karbantartását, a gubóraktár mázolási munkáit ugyancsak a kivitelező vállalatok hanyagsága miatt nem tudták befejezni. A gyár vezetői ezt látva, elhatározták, hogy saját rezsiben számos jelentős munkát még az idén elvégeznek. Ezek szerint sor kerül arra, hogy az épületeket tatarozzák, és más munkák elvégzésére melyek kivitelező hiány, vagy éppen a kivitelező vállalatok hanyag munkája miatt maradtak el. Az üzemi tanács megvitatta a gyár ötéves műszaki fejlesztési programját is. A tervek szerint nyolcmillió- nyolcszázötvenezer forintot fordítanak a gyár korszerűsítésére. Az 1961—1965. években az irodák fölé új kultúrtermet építenek 1,7 millió forintos költséggel. Korszerű orvosi rendelőt létesítenek, felépítik a fedett széntárolót; a cérnázó üzemrész meghosszabbítására egymillió forintot költenek. Artézi kutat fúratnak, az üzemrészekbe ldimatizáló berendezést szerelnek mintegy kétmillió forint értékben. Tehergépkocsit, elektromos- targoncát, egyetemes marógépet, lifteket, 480 orsós or- ganzin gépet, két transzportőrt szereznek be összesen Á városi tanács elfogadta az 1960-as költségvetést Tegnap délelőtt ülést tartott a szekszárdi városi tanács. Az ülésen megvitatták az 1960. évi költségvetés-tervezetet. Az ideihez viszonyítva az 1960. évi költségvetés emelkedést mutat; amíg a bevételek összege a vállalati hozzájárulás nélkül 2 382 320 forint volt, addig 1960- ra 2 565 600 forint bevételt irányoz elő a költségvetés, az idei 14 438 970 forint kiadással szemben a jövő évre 17 079 000 forintot. Állategészségügyi célokra például 391 810 forintot, köztisztaságra, parkok fenntartására, emlékművek, temető gondozására, nyilvános óra felállítására, és más célokra 2 022 350 forintot, bölcsődék fenntartására 699 460 forintot, anya- és gyermekvédelemre 111 570 forintot, óvodák, állandó napközi otthonok fenntartására 967 520 forintot, az általános iskolákra 3 231 030 forintot, diákotthonok, menzák, tanulószobák fenntartására 1 585 580 forintot, a városi művelődési ház támogatására 80 000 forintot, a szőlőhegyi művelődési ház támogatására 4900 forintot, a zeneiskola fenntartására 357 710 forintot irányoz elő egyebek között a jövő évi költségvetés. A költségvetéssel kapcsolatosan igen sok tanácstag mondta el véleményét. Dr. Solymár Gábor esperes a város tisztaságáról beszélt, s mint mondotta: »dicséretre és elismerésre méltó, hogy a város ilyen nagy összegeket költ kulturális célokra«. Szabó Lajos az iskolák költségvetéséről beszélt: »Rajtunk, pedagógusokon múlik, hogyan használjuk fel ezeket az összegeket«. Hartmann Ferenc a közvilágításról elmondotta, hogy 53 kilométer hosszúságú vezetéket kell karbantartania az áramszolgáltató vállalatnak, és ezért kell időnként áramszünetet tartani a városban, hogy a rejtett hibákat felkutathassák és ezért időnként nappal is bekapcsolni a közvilágítást. # Szabópál Antal elvtárs a város bevételeit és kiadásait hozta párhuzamba, elmondotta többek között, a jövő évben 120 lakás épül állami beruházásból, és 9 millió forint értékben kezdik meg az AKÖV új telephelyének építését — az egész 30 millió forintba kerül — és május elsejére elkészül a városközpont neonvilágítása. Amíg a költségvetés 17 millió forinttal gazdálkodik, addig 56 millió forint értékben létesülnek a városban új létesítmények. Szabópál Antal elvtárs beszélt még a város ötéves tervéről, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről is. Kalmár József tanácselnök és dr. Nedók Pál titkár válaszolt a tanácstagok hozzászólásaira, s utána a tanácsülés a jövő évi költ ségvetést kisebb módosításokkal elfogadta. több mint hárommillió forintért. A távlati tervben, szerepel a szövődé bővítése is, Százgépesre, valamint fűthető savraktár létesítése. Az üzemi tanács tagjai javaslatokat tettek és sorrendiséget állapítottak meg a létesítmények beszerzése tekintetében. Szóba került, hogy a gyermekkocsiknak, kerékpároknak garázst építenek, átköltöztetik új helyre a bölcsődét és napközi otthont. A közel kilencmillió forintos beruházás jelentősen megváltoztatja a gyár arculatát, a termelő egységek, szociális építmények képét. Új fölMvesszevetkezeti áruház nvíifk Dombóváron Dolgoznak a kőművesek, építik a portálokat Dombóváron, a piactéren készül az új földműves- szövetkezeti áruház. A régi földművesszövetkezeti áruházat alakítják át mintegy 200 000 forintos költséggel. Az átalakított áruház lesz megyénk legkorszerűbb szövetkezeti ruházati szaküzlete, ahol az eladás önkiválasztásos módszerét alkalmazzák. Főleg a berendezése lesz érdekes és újszerű. A tervek szerint november 15- én nyílik meg az új szövetkezeti áruház Dombóvár és környéke vásárló közönsége előtt. Rendelet jelent meg a községfejlesztésrííl Október 25-én jelent meg az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleté, »majd később a végrehajtást szabályozó kormányhatározat a községfejlesztéssel kapcsolatban, amely tisztázza az időközben felmerült problémákat. A rendeletről Bertha Kálmán, a me gyei tanács tervosztály vezetője többek között a- következőket mondotta: — A nagyarányú termelőszövet kezeli felfejlődés miatt több vitás kérdés merült fel a községfejlesztést illetően. Ez a rendelet választ ad a felmerült problémákra. Szabályozza mindenekelőtt a hozzájárulás mértékét. A háztáji gazdasággal rendelkező tagoknak, ezenkívül a 400 ölnél nagyobb földterülettel rendelkező, bérből és fizetésből élő dolgozóknak, amennyiben a jövedelmi adójuk nem haladja meg az 1500 forintot, 50—300 forintos községfejlesztési hozzájárulás állapítható meg. Továbbra is változatlan a hozzájárulás 20 százalékos felső határa azoknál, akiknek 1500 forintnál nagyobb a jövedelmi adójuk. — Az állam a termelőszövetkezeti községekben és a városokban minden községfejlesztési hozzájárulás címén befizetett 1 forint 50 fillér hozzájárulást ad. Ez a községfejlesztési alapot növeli, tehát ezzel a tanács a fennálló jogszabályok értelmében rendelkezhet — gyarapíthatják községüket. A nem termelőszövetkezeti községek minden befizetett 1 forint után 75 fiílér hozzájárulást kapnak. Amennyiben a község időközönként termelőszövetkezeti községgé válik, az állam fedezi azt az összeget, amellyel ezáltal csökkent a községfejlesztési alap. — A tanácsok a községfejlesztési terveiket már ennek szellemében készíthetik és a következő évre — a lakosság véleményének a legszélesebhkörű figyelembevételével — eszerint tervezhetik a különféle létesítményeket. Minta-óra a szekszárdi közgazdasági technikumban A szekszárdi Bezerédj István Közgazdasági Technikum érdekes tapasztalatcsere színhelye volt. Az iskola igazgatója, dr. Bársony Róbert politikai gazdaságtanból tartott minta-órát a Művelődésügyi Minisztériumhoz tartozó közgazdasági technikumok politikai gazdaságtan tanárai részére. A minta-órán — amelyet «tizenkettő és egy óra között tartottak meg a III. B) osztályban — részt vett a Művelődésügyi Minisztérium képviseletében Kompakter Béláné, a SZÖVOSZ oktatási osztályának vezetője, Poór Antalné, és Kivády Géza, az oktatási osztály főelőadója, Mándi Gyula, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője és dr. Bársony Róbertné középiskolai előadó, valamint az ország különböző köz- gazdasági technikumaiból mintegy harminc politikai gazdaságtan tanár. A minta-órát követően délután a megjelentek kicserélték a politikai gazdaságtan oktatásával kapcsolatos tapasztalataikat. A megye legnagyobb, legkorszerűbb falusi kultúrháza Csaknem kétmillió forint költséggel — községfejlesztési hozzájárulásból és állami támogatásból — Szakcson felépült a megye legnagyobb, legkorszerűbb falusi kultúrháza. Cukrászda, könyvtár, klubszoba, autóbusz-váróterem, gondnoki lakás foglalja el a földszinti részt, az emeletet pedig a nagyterem és a beépített színpad. A kultúrház néhány érdekes-* sége: az emeiet mindkét oldalon nyolcvan-nyolcvan centivel szélesebb, mint a földszint. A nagyterem légfűtéses, és légkondicionáló berendezéssel látták el. (A földszinten helyezték el a kályhákat, onnan lemezcsatornákon jut fel a meleg levegő az emeleti terembe.) Beépítettek 285 köbméter betont, 232 betongerendát, 312 négyzet- méter területet parkettoztalc és 317 négyzetméter területet mozaiklappal raktak le. A színpad világítására 100 villanyégőt szereltek be — 120 szuffita és 60 rivalda-égőt különböző ozín változatokban — és két színváltós reflektort, a nagytermet 64 égő világítja meg. Az épületben összesen 310 villanyégőt szereltek fel. A kultúrház avatóünnepségére a kaposvári Csiky Gergely Színházat akarják meghívni vendégszereplésre. Katasztrófa a Hald múltjában ? (2. oldal.) Mit vár Szekszárdi lakossága az ötéves tervtől ? (3. oldal.) IV. évfolyam 261. szám * ARA: 50 FILLER VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1959. november 6.-»lehív. Szeles zárd Egyetemi Könyv S^júessy u.
