Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-05 / 260. szám

1SS9. november 5. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A megyei tanács végrehajtó bizottsága jutalmazza az évi községíejlesztési tervek teljesítésében legjobb eredményt elérő tanácsokat „Naprakész" a vállalás teljesítése az építőipari üzemekben Az építők szakszervezetének elnöksége legutóbbi ülésén meg­vitatta a megye legfontosabb építőipari üzemeiben a kongresszusi munkaverseny eddigi szakában t apasztaltakat. Az elnökség há­rom vállalat — a Tanácsi Építőip ári Vállalat, a Téglagyári Egye­sülés és a Pécsi Cementipari Vállalat dombóvári üzeme — vezető­jének jelentését hallgatta meg. Az említett vállalatok a harmadik negyedévben és az ezt megelőző időben a terveket és a vállaláso­kat teljesítették. A Tolna megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága 1959. november 3-án tartott ülésén megvizsgálta az ez évi községfejlesztési tervek teljesítésének menetét. A Végre­hajtó Bizottság intézkedéseket tett az ez évi községfejlesztési tervek teljesítésének meggyorsí­tása és a jövő évi községfejlesz­tési tervek összeállítása érdeké­ben. Elhatározta a Tolna megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága, hogy a községfejlesztési feladatok vég­rehajtásának elősegítése érdeké­ben jutalomban fogja részesíteni azon községeket, várost, mely az 1959. évi községfejlesztési ter­vek teljesítésében a legjobb ered­ményeket éri el. 50 000 forint cél jutalmat tű­zött lei annak a községnek (vá­rosnak) részére, mely a megye összes községei és városa között a legjobb eredményt éri el. 10 000—10 000 forint cél juta­lomban részesíti valamennyi já­rásban azt a községet, mely a járás községei között a legjob­ban teljesíti 1959. december 31-i térvét. A végrehajtó bizottság a tervek teljesítését a következők szerint fogja értékelni: 1. Az 1959. évi községfejlesztési tervben tervezett saját bevételek­re vonatkozó bevételi terv telje­sítése. illetőleg túlteljesítése szá­zalékban. 2. Az 1959. január 1-től 1959. de­cember 31-ig teljesített, az előír­tak szerint nyilvántartott társa­dalmi munka értéke 1000 lakosra számítva forintban. 3. Az 1959. december 31-ig el­ért községfejlesztési összbevétel­hez viszonyítva a teljesített ösz- szes kiadások százaléka. 4. Az 1959. évi községfejlesztési tervbe betervezett feladatok mi­kénti végrehajtása természetes mértékegységekben. A legjobb eredményt elérő köz­ségek (város) jutalmát a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága 1960. I. negyedévében utalja át a nyertes község községfejlesz­tési alapja javára, mely azután községfejlesztési célokra lesz fel­használható. A községfejlesztési munkában a tanácsok mint államhatalmi szervek szerepének növelése ér­dekében a Végrehajtó Bizottság a jutalmazással kapcsolatban a kö­vetkező kizáró okokat írta elő: Nem részesülhet jutalomban az a község 1. ahol a tanács által jóvá­hagyott községfejlesztési tervet tanácsiilési határozat nélkül módosították; 2. ahol a végrehajtó bizottság az 1959. évben legalább 2 ízben nem számolt be tanácsülésen a községfejlesztési munkákról. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a most kitűzött jutal­makkal is elő kívánja segíteni, hogy a községi (városi) tanácsok az év hátralevő idejében a lakos­ság támogatásával minél többet valósítsanak meg azokból a fel­adatokból, melyeket á lakosság érdekében a tanácsok 1959. évi községfejlesztési tervükbe beter­veztek. sok veszélyes bajesetnek az elő­idézője. Azért, hogy a balesetek száma megnövekedett, a gazdasá­gok vezetői és a dolgozók egy­aránt felelősek. A gazdaságok ve­zetőinek elsőrendű kötelessége, hogy a' balesetek megelőzése ér­dekében mindent elkövessenek, biztosítsák a balesetmentes mun­kavégzést, a különféle védőberen­dezések használatát és mindenek­előtt a munkafegyelem legszi­gorúbb betartását. A dolgozók kö­telessége pedig az, hogy a saját és a dolgozó társaik testi épségé­re, biztonságára a legnagyobb gonddal vigyázzanak. Ennek ér­dekében szükséges a balesetelhá­rítási óvórendszabályok elsajátí­tása és azok gyakorlati alkalma­zása. A. továbbiakban Nagy elvtárs a balesetek okairól beszélt és el­mondotta, hogy a megtörtént bal­eseteknek 51 százaléka a dolgo­zók hibájából, fegyelmezetlenség­ből, 40 százaléka a dolgozók hi­báján kívül, véletlenségből, 9 szá zaléka pedig az üzem hibájából történt. Befejezésül hangsúlyozta, hogy az eredményes balesetelhárítás ér bekében még igen sok a tenni­való. Elsősorban az szükséges, hogy a gazdaságokban az irányító munkakörben lévő dolgozók a termelési feladataik mellett a munkavédelmi és balesetelhárítá­si problémákkal is rendszeresen foglalkozzanak. A beszámolót vi­ta követte. ‘ S. J. nyit Pakson Népbolt Vállalat vagy a megyeszékhelyre, vagy Sztálinvárosba, vagy Budapestre elmenni. A jövőben helyben sze­rezhetik be a bútorokat. Egyelőre a Béke Szálló nagy­termében rendezik be az új bútorüzletet, ahol bővülő válasz­tékban állnak majd a vásárlók rendelkezésére a különféle fénye­zett hálók, festett’ hálók és kony­habútorok, kárpitozott fa* és fémvázas garnitúrák és egyéb frutatafa ­HATÁRIDŐ ELŐTT ADTAK ÁT AZ IDÉN MINDEN LÉTESÍTMÉNYT A Tanácsi Építőipari Vállalat­nál a dolgozók kezdeményezésé­re, a vállalat vezetőségének tá­mogatásával a tavasszal összesí­tették a kongresszusi verseny fel­ajánlásait. Az összesítés szerint a vállalat az éves termelési ter­vet nyolc százalékkal teljesíti túl. A vállalást ez ideig minden mun­kahely, üzemrész dolgozói telje­sítették. Ennek eredménye az, hogy az 1959. évi határidős mun­kákat hetekkel előbb tudták az építtetőnek rendelkezésére bo­csátani. Határidőre készültek el az is­kolák. A megye különböző terü­letén — összesen nyolc helyen — épített a vállalat iskolát. A fácán­kerti négy tantermes, a mucsfai, a sárpilisi és a pálfai két tanter­mes iskola határidő előtt készült el. Az iregszemcsei négy tanter­mes, a fürgisdi és a kishenyei is­kolák határidőre történt átadá­sával a vállalat munkásai telje­sítették felajánlásukat. Az iskola- építkezéseken részt vett brigádok tagjainak a vállalat vezetősége a kiváló munkáért 10 ezer forint célprémiumot osztott ki. Határ­idő előtt készült el a »j« jelű 18 lakásos bérház, terv szerint ha­lad a 27 lakásos bérház építése is. Az SZTK rendelőintézet, a me­gyei könyvtár és a kenyérgyár építkezésén is jelentős előnyben vannak az építők tervükkel szem­ben. November 18-ra kell a tsz- munkákat befejezni. Ennek ér­dekében a munkahelyek anyag- ellátását megjavították, jelentős szervezési intézkedéseket tet­tek, munkaerő átcsoportosítást hajtottak végre, hogy határidőre tudják a tsz-építkezéseket befe­jezni. Az eddigi eredmények alapján határidőre adták át a bá- taszéki tsz, a bátai tsz sertésfiaz- tatóját, a gyulaji tsz tehénistálló­ját, valamint a bonyhádi Petőfi Tsz 50 férőhelyes tehénistállóját, A termelőszövetkezeti munkán legjobb dolgozókat a vállalat ve­zetősége kitüntetésben részesítet­te. 3 700 000 NYERSTÉGLÁVAL TÖBB A TERVEZETTNÉL A Téglagyári Egyesülés hat üzemében az összesített kong­Losz hirtelen megtorpant. Hi­deg futott végig a hátán. Három lépésnyire a földön, a húsos le­velek mögül, hatalmas szemek — akkorák, mint egy lóé — mered­tek rá félig lehunyt, vörös szem­héjak alól. Ádáz düh lobogott a merően rászegzett szemekből. — Mi a baj? — kérdezte Gu- szev és akkor ő is megpillantot­ta a szempárt. Habozás nélkül előrántotta revolverét és lőtt. Por kavargóit. A szempár eltűnt. — Nézd csak, micsoda féreg! — Gu- szev megfordult és még egyszer belelőtt a nagy, póklábakon se­besen futó, barna, ritka, csíkos vaskos testbe. Hatalmas pók volt, amilyen a Földön csak a mélytengerekben él. A pók eltűnt a bokrok közt. AZ ELHAGYOTT HÁZ A csatorna partjától a közeli fa csoportig Lösz és Guszev leper­zselt fáidon, barna basauöan resszusi munkafelajánlásban két­millió nyerstégla terven felüli el­készítése szerepel. Ezzel szemben napjainkig az egyesülés üzemei­ben hárommillió-hétszázezer tég­lát készítettek terven felül. Az egyesülés üzemei közül különö­sen a szekszárdi és a dombóvári 3-as gyárban értek el kiváló ter­melési eredményt. A gyárak kö­zül éves tervét utolsónak a dom­bóvári 2-es téglagyár teljesítette október 22-én, a dombóvári 3-as gyár dolgozói éves nyerstégla­gyártási tervüket már augusztus 23-án teljesítették. Kétmillió égetett tégla készíté­sét vállalták az egyesülés mun­kásai terven felül az év végéig. Jelenleg az éves terv megvalósí­tásából még több mint hétmillió tégla égetése hiányzik. A nap­jainkig bontott terv szerint azon­ban az égetésben is jelentős előny van az egyesülés üzemeiben. A harmadik negyedév végéig há­rommillió égetett téglával készí­tettek többet a tervezettnél, az év végéig még mintegy félmillió tégla termelése várható a terve­zetten felül. Előreláthatólag az égetési vállalást — kétmillió tég­la — mintegy 75 százalékkal tel­jesítik túl az egyesülés gyárai­ban. Az üzemek közül a dombó­vári hármas számú október 31-én befejezte 1959. évi égetési tervét. A ROSSZ VEZETÉS AKADÁLYOZTA A KONG­RESSZUSI VERSENY KIBONTAKOZÁSÁT A cementipari vállalat dombó­vári üzemében az év elején, a A paksi járásban hónapról hó­napra nő azoknak a száma, akik megtakarított pénzüket takarék- betétként helyezik el. A múlt év decembere óta — tehát tíz hónap alatt — a járásban a takarék­betét-állomány 3,2 millió forint­tal nőtt. A betétek száma nyolc­százzal magasabb, mint a múlt év végén. Jelenleg minden máso­dik családnak van takarékbetét­könyve. Különösen a járás parasztsága körében növekedett a betétállo­jártak, átugorva a félig beteme­tett, keskeny csatornákat és meg­kerülve a kiszáradt tavakat. A homokkal feltöltött medrekben hajóvázak álltak ki a homokból. A kietlen, kihalt mezőn itt is, ott is domború korongok csillogtak, átmérőjük körülbelül egy méter lehetett. E fényfoltos korongok a csip­keszélű hegyekről — a dombokon át — a facsoportig és a romokig húzódtak. Két domb között alacsony, te­rebélyes, barna fák álltak. Büty­kös, erős ágaik voltak, mohaszerű leveleik és inas, csomós törzsük. A fák közötti tisztáson szöges­drótháló maradványai csüngtek alá. Bementeit az erdőbe. Guszev lehajolt, lábával a hamuba bö­kött és — egy bezúzott emberi koponya gurult elő, fogai között fém csillogott. A levegő fojtó volt. A mohos ágak keskeny ár­nyékot vetettek a szellődén hő­ségben. Néhány lépés után ismét egy dóffi&órú korongra akadtak, párt határozatának megjelenése után elhatározták, hogy a mező- gazdasági építkezésekhez több építőelemet adnak. Tervükben szerepelt, hogy a munkaverseny szélesítésével több BH és H — mennyezet bélés-test — elemet készítenek. A második negyed­évben azonban a vállalat akkori vezetője nem nyújtott segítséget a vállalás teljesítéséhez: nem en­gedte felhasználni azt a nyers­anyagot, amellyel gyorsabban, többet és jobbat lehet készíteni az építőelemekből. A második negyedéves tervet ennek ellenére is néhány tized százalék hiányá­val teljesítették. Az anyagellátás javításával — nem utolsósorban a helyes in­tézkedések hozatalával, új veze­tő kinevezésével — javult a ter­melés. A harmadik negyedévben például a 100 000 elem elkészíté­séről szóló vállalással szemben 103 500 építőelemet készítettek, s azokat folyamatosan elszállítot­ták a tsz-építkezésekhez. A harmadik negyedévben je­lentősen szélesedett a munkaver­seny is, és olyan nevek kerültek az élre, a legjobbak közé, kik korábban az átlagos teljesítők között szerepeltek. Pálinkás Fe­renc, Igali László és Magyar Já­nos brigádja érte el a legjobb eredményt, a vállalás és a terv teljesítésében is. A kongresszusi verseny idején az üzem termékeire minőségi ki­fogás nem érkezett, sőt nem egy megrendelőtől elismerő levelet kaptak az üzem kiváló dolgozói. * Az építők szakszervezetében tartott munkaverseny-értékelő tá jékoztatók elhangzása után, a szakszervezet elnöksége úgy ha­tározott, hogy dísztáviratban üd­vözli a kongresszusi munkaver­senyben legjobb termelési ered­ményt elért dolgozókat. mány. Míg az emelkedés az ossz- betétállománynál mintegy 30 szá­zalékos, a paraszti betétek ösz- szege december óta háromszoro­sára növekedett. Nagymértékben nőtt a járás­ban — különösen az elmúlt hó­napok folyamán — az üzemi KST-k, illetve a KST-tagok szá­ma. Jelenleg a járás minden ipari és mezőgazdasági üzemében mű­ködik Kölcsönös Segítő Takarék- pénztár. A korong egy kerek fémkút szé­léhez volt erősítve. A kis erdő végében romok tűntek fel: vas­tag téglafalak, amelyeket mint­ha robbanás vetett volna szét, kavicshegyek, s elgörbült fém- gerendák kiálló végei. — Ezeket a házakat felrob­bantották, Msztyiszlav Szergejo- vics — mondta Guszev. — Itt is lehetett egy kis csetepaté. Az ilyesmit már ismerem valameny- nyine. A szemétdomb mögül nagy pók bukkant elő és lefelé iramodott a szétroncsolt falon. Guszev rálőtt. A pók a magasba szökkent, az­tán lezuhant és felfordult. Nyo­mában egy másik pók rohant ki a házból, a fák felé vette útját, futtában barnás port kavart föl és nekiszaladt a szögesdrótháló­nak, belegabalyodott, vergődött, hogy kiszabadítsa a lábát. A ligetből Lösz és Guszev egy dombra értek, majd lefelé halad­tak egy másik kis erdőhöz, ahon­nan már messziről feltűnt né­hány téglaépület, meg egy ki­emelkedő, lapostetejű kőház. A domb és a házak között néhány fémkorong hevert. Lösz rájuk mutatott: — Itt minden valószínűség sze­rint vízvezeték, légnyomásos csö­vek és villanyvezetékek voltak. Úgy látszik, az egészet szétrom­bolják. Egy balesetvédelmi ankét tapasztalatai Mint már közöltük, az Állami Gazdaságok Tolna megyei Igaz­gatósága balesetvédelmi ankétot rendezett a városi tanács dísz­termében. Az ankét beszámolóját Nagy János, az állami gazdasá­gok megyei igazgatója tartotta. Bevezetőjében többek között eze­ket mondotta: — Mindannyian tudjuk és lát­juk, hogy kormányzatunk min­dent megtesz annak érdekében, hogy a munkavégzés körülményei a legkisebb baleseti lehetőségeket se rejtsék magukban. E gondos­kodás ellenére az országos és a* megyei baleseti statisztikában a mezőgazdaságban előfordult bal­esetek száma a legnagyobb. Ezt súlyosbítja az, hogy az elmúlt három évben a balesetek száma évről évre növekedett és a halá­los balesetek száma is szaporo­dott. Feltétlenül meg kell állapítani, hogy mi okozta ezt a hanyatlást és sürgősen meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. Az el­lenőrzések alkalmával megállapí­tottuk, hogy a gazdaságokban és az üzemegységekben nem tartják be a mezőgazdasági munkákra vonatkozó balesetelhárítási és egészségvédelmi rendszabályokat. Mulasztások történtek a vezetők részéről is és ez okozta azt, hogy a dolgozók sok esetben lebecsül­ték a baleseti veszélyeket és a meglévő biztonsági berendezése­ket leszerelték. Gyakori jelenség a munkaközben tanúsított fegyel­mezetlenség, a munkaidő alatti alkoholfogyasztás még mindig Bútorüzletet a Tolna megyei Évről évre nagyobb forgalmat bonyolít le a szekszárdi bútor­üzlet. Az idén, az év első kilenc hónapjában például több mint kétszer annyi bútort adtak el a szekszárdi üzletben, mint az egész 1955*ös esztendőben. Jövő hét hétfőjén új bútorüz­letet nyit a vállalat Pakson, ahol eddig ilyen bolt nem működött. A paksiak, — ha bútort akartak beszerezni kénytelenek voltak A. Tolsztoj: Á i I S I (12) Több, mint hárommillió forinttal emelkedett a takarékbetétek állománya a paksi járásban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom