Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-04 / 259. szám
; ? 1959. november 4. ' TOLNA MEGYEI NÉPŰJSÁG 3 i Erről is beszélni kell Munkásmozgalmi dalok ff Felújítjuk és növeljük szőlőinket, új nagyüzemi gyümölcsösöket létesítünk, befejezzük a szekszárdi borfeldelgezó kombinát és előiiajtaió telep építését a második ötéves terv időszakában“ Nagy János elvtárs. az állami gazdaságok Tolna megyei igazgatója nvilatkozik laounk munkatársának A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának második ötéves tervünkkel kapcsolatos irányelvei hangsúlyozzák, hogy a szőlő- és bortermelés fokozása érdekében fel kell újítani a meglevő szőlőterületeket, növelni kell a csemege szőlőfajták részarányát és a nagyüzemi gyümölcsösök területét. Megyénket és megyénk állami gazdaságait ezek a kérdések igen közelről érintik. A jövő évben ugyanis tovább folytatjuk a Kaj- mádi Állami Gazdaság szekszárdi szőlészetének felújítását. Mintegy 50 holdnyi területen végzünk újratelepítéseket. A Sötétvölgyben 57 hold új szőlőt telepítünk és 60 holdra egészítjük ki jelenlegi 54 holdas anyateienünket. A jelenlegi 120 holdas szőlő- terület 300 holdra fog növekedni második ötéves tervünk időszakában Szekszárdon. A Kanacsi Állami Gazdaságban a második ötéves terv időszakában fordul termőre 80 holdas csemegeszőlő területünk és még ezen kívül 100 holdon telepítünk csemegeszőlőt. Komoly feladatot jelent majd Bátaszéken, Dúzson és Biritón a meglevő szőlőink felúiítása, területük rendezése és a foghíjak betelepítése. _ Nagyon lényeges és előremutató lépés lesz a történelmi szekszárdi borvidék fejlődésében az a két nagy beruházás, amelyet a jövő évben kezdünk el és a második ötéves tervben fejezünk be. Szekszárdon rlőbajtató üzemet és borfeldolgozó kombiÜrmepi előkészületeit november 7-re Bonyhád község pártbizottsága, a tanács és a Hazafias Népfront a község dolgozóival együtt ünnepeli november 7-ét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulóját. November 6-án este 7 órakor a járási művelődési házban kultúrműsorral egybekötött ünnepély lesz, amelynek keretében bemu. tatkozik a járási művelődési ház és a KISZ 'énekkara. Szavalatok, zongoraszámok teszik változatossá a kultúrműsort, amelyen a cigányegyüttes tagjai is szerepelnek. November 7-én délelőtt 9 órakor az üzemek, vállalatok és inA. Tolsztoj: Ilii ,\k. dl) Munkasorszazad menetel az utcán. Ajkukról vidáman szárnyal a dal: „Munka hadának a lépése dobog ...” — hangzik. A járókelők megállnak az utcán, mosolyogva nézik a menetet, a munkásőröket, a munka hadát, akik a mi dalainkat énekelik olyan lelkesedéssel, hogy hallatára átforrósodik a szív. „Kézben a kéz és a vállhoz a váll” és észre sem veszem, magam is velük dalolok. És felelevenednek a régi emlékek. 1945. közvetlenül a felszabadulási idők, amikor taggyűléseken és a pártnapok után sokáig együtt maradtunk a pártheiyiségekben és munkásmozgalmi dalokat tanultunk. Énekeltük a felvonulásokon, a falujárások alkalmával a munkásmozgalom dalait, amelynek hagyományai vannak, s amelyek segítettek abban, hogy fiataljaink százezreiben napról napra egyre jobban kifejlődhessen a munkásosztályhoz, a párthoz való törhetetlen hűség. Egy időben aztán háttérbe szorultak a munkásmozgalmi dalok, sőt voltak, akik elméletet is gyártottak. Olyanformán magyaráz- gattak, hogy a munkásmozgalmi dalok kiszorítják a népdalokat. Lehet, hogy volt némi igazságuk, de csak némi. mert valójában nem a népdalok, hanem csak a búsmagyarkodó, sírva-ríva vigadó műdalok szorultak háttérbe. Ezekért pedig nem is volt nagy kár. Örömmel hallgattuk a munka hada, a menetelő munkásőrszázad Közel 800 hold búzát vetettek el Dunaföldváron az egyéni gazdák és befejezték áz őszi áfpá, meg a rozs vetését. Az elmúlt napokban tanácsülésen vitatták meg az őszi munkák helyzetét, s ott megállapították, hogy az egyéni gazdák közül a tanácstagok járnak az élet az őszi munkák elvégzésében. Kiss IstEste van. Ülünk a munkásőr- szobán és beszélgetünk. Velem szemben egy deresedő hajú. vékonyarcú elvtárs ül, újnak látszó pufajka kabátban. A társadalmi munkáról folyik legtöbb szó. Az előttem ülő elvtárs megjegyzi: — Azért a népi ülnök munkája sem lány álom ám! — Maga talán népi ülnök? — Igen, az vagyok. — Beszéljen valamit a munkájáról. — Mit beszéljek? — Mondjon el, legyen szíves, egy esetet, amely sok gondot okozott magának. A deresedő hajú, pufajka kabátos elvtárs, akit egyébként Lőwy Ernőnek hívnak, rövid ideig tartó gondolkodás után sorolni kezdi: — A múltkoriban volt egy nehéz esetünk. Kisiparosról volt szó. Becsapta a termelőszövetkezetet! — Hogyan? — Ha kíváncsi rá, akkor elmondom elejétől a végéig, hogyan történt. Az aparhanti Felszabadulás Termelőszövetkezetnek elromlott a zetora. Nagy szükség volt a gépre. Szerelő kellett. A szövetkezetiek egy nagymányoki Tellér nevű kisiparosra bízták a javítást. Az autóval és gépjavító műhellyel rendelkező gazdagodásnak indult kisiparos hű volt önmagához. Tizenhatezer forintot dalát, éppen úgy, mint a szekszárdi városi pártértekezleten, amikor az értekezlet szünetében mozgalmi dalokat énekeltünk úgy és olyan lelkesedéssel, mint közvetlenül a felszabadulás utáni években. Most már újból egyre gyakrabban hallunk menetelve énekelő iskolásokat, de jólesik hallani arról is, hogy megkezdte működését a szép múltra visszatekintő cipőgyári munkásdalárda is. amely klasszikusoka:, népdalokat és munkásmozgalmi dalokat tanul. Néhány héttel ezelőtt az NDK népi rendőrségének művészegyüttese szerepelt Bonyhádon és a hallgatóság legnagyobb meglepetésére az 1919-es Magyar Tanács- köztársaság idejéből származó munkásmozgalmi indulót adták elő, amelyet nálunk csak igen ritkán hallunk. Prantner József elvtárs, az MS^MP megyei titkára — aki szintén jelen volt az előadáson — a következőket mondotta: „Van mit tanulnunk tőlük, a munkásmozgalmi hagyományok tisztelete és megőrzése tekintetében”. S ebben a megállapításban igen sok igazság van. Szeressük és ápoljuk munkásmozgalmi hagyományainkat. Tanuljuk meg és énekeljük munkásmozgalmi dalainkat, amelyek édes hazánk és a párt iránti szeretetünket és a győzelembe vetett hitünket sokszorozzák meg. (Pozsonviné) ván 12 holdas, Pasker Antal 15 holdas gazda négy hold búza és 2 hold árpa, Nagy Imre 15 holdas gazda 6 hold búza és 2 hold árpa vetésével végzett. A legújabb jelentések szerint a dunaíöldvári tanácstagok mindannyian befejezték az ősziek vetését. kért a javításért, amelyet állami szerelőműhely tízezerért elvállalt volna. Läufer József, a Felszabadulás Termelőszövetkezet elnöke számlát kért. A kisiparos megjelent egy reggelen kezében borítékkal. — „Ebben van a számla” — nyújtotta át a borítékot Läufer Józsefnek. Az elnök zsebre tette és csak az irodában bontotta fel, s legnagyobb ámulatára tíz darab százast talált benne számla helyett. A tíz darab százas, vagyis a megvesztegetés ára azonban nem érte el célját. Az elnök a könyvelőnél letétbe helyezte a pénzt és telefonált a rendőrségre. Megindult a vizsgálat. A telhetetlen kisiparos védekezett. Számlát készített és a számlával többek között azt a hihetetlenséget bizonygatta. hogy ő tizennyolc forint órabért fizet az ipari tanulójának. Bírósági ügy lett a dologból. Teliér négy nappal a tárgyalás előtt elhatározta, hogy felhagy a „maszek” munkával és belép a ktsz-be. A belépéssel azonban elkésett. A vizsgálat megállapította, hogy négyezer forinttal többet kért a megengedettnél, s ezért akart megvesztegetéshez folyamodni. Hathónapi börtönbüntetést és ötszáz forint pénzbüntetést kapott. Az esetből megtanulhatta, hogy nálunk ma már egyre kevesebb embert lehet megvesztegetni, s létjogosultsága csak a becsületes munkának van; pénzt csak rrért várhat valaki, amiért megdolgozott. H; T, Akkora volt, mint egy közép- termetű ember. Bő, sárga rövid kabátot viselt. Aszott lába feszesen körül volt csavarva a térde fölött. Dühösen mutogatott a ki- döntött kaktuszokra. De amikor Lösz és Guszev közeledett feléje, sebesen nyeregbe pattant és onnét fenyegette őket hosszú ujjúval, majd szinte minden nekirugaszkodás nélkül fölrepült. Nyomban rá megint csal: leszállt és a kidöntött kaktuszok felé bö- köclve, vékony, csipogó hangon tovább kiabált. — Haragszik a szamár — mondta Guszev és cdakiáltott a Mars-lakónak: — Majd adok én neked ordítozni, kutyakölyök. Röpülj csak ide, nem bántunk. — Hagyja abba a szitkozódást, Alekszej Ivánovics. Nem ért ez oroszul. Üljön le, addig nem mer közelebb jönni. Mindketten leültek az átmelegedett földre. Lösz matatta, Ijogy. enni-mni szeretne. nátot építünk többmilliós beruházással. Kajmádon is kibővítjük a pincészetet. Nem kisebb fejlődés következik be nagyüzemi gyümölcsöseink fejlesztésében. Szekszárdon a Sötétvölgyben azokra a területekre, amelyekre nem lehet szőlőt ültetni, gyümölcsöst telepítünk. A jövő évben mintegy 50 holdon telepítünk a Sötétvölgyben gyümölcsöst. Guszev rágyújtott egy cigarettára és kiköpött. A Mars-lakó egy- ideig nézte őket, még a kiabálást is abbahagyta, de azért fenyegetően rázta ujját, amely majdnem olyan hosszú volt, mint egy ceruza. Aztán leoldott a nyeregből egy zsákot, az emberek felé hajította, körözve fölszólít a magasba és hamarosan eltűnt északon, a látóhatár mögött. A zsákban két fémdoboz volt, egy folyadékkal telt lapos edény. Guszev kinyitotta a két dobozt: az egyikben erős szagot árasztó zselé volt, a másikban a szultánkenyérhez hasonló kocsonyás falatok. Guszev megszagolta. — Fuj, hogy ezek mit esznek! Kihozta a gépből az élelmiszeres kosarat, száraz kaktuszokat szedett össze . és meggyújtotta. Könnyű füst kerekedett, a kaktusz pislákolt, de azért elég jó meleget adott. Fölmelegítettek egy marhahúskonzervet; az ételt tiszta kendőre rakták. Mohón falatoztak, csak most érezték, milyen tűrhetetlenül éhesek, Kanacson az ötéves terv időszakában 260 holdas, Alsópélen 120 holdas kajszibarackosunk fordul termőre. Jól jövedelmező és népgazdaság gi szempontból kívánatos a komlótermesztés fejlesztése. Megyénk állami gazdaságaiban a jelenlegi 50 holdas komlós kertek területét 100 holdra fogjuk növelni — fejezte be nyilatkozatát Nagy János elvtárs, az állami gazdaságok Tolna megyei igazgatója. nyit lehet előállítani, mint klam- mer-cipőt. Most meghosszabbítják a goyser-futószalagot, így itt a termelés a jelenleginél egynegyedével nagyobbra növelhető. Ez műszakonként — két kör dolgozik a szalagon — napi 140—140 pár goyser-cipőt jelent A szalagbővítés nem egyszerűen mennyiségi növekedést eredményez. Jelenleg ugyanis több kulcs-munkahelyen, gépnél nincs teljes mértékben kihasználva a gép kapacitása, illetve a dolgozó teljesítőképessége. Egyes műveleteknél, ahol egy dolgozó kevés lenne, kettő viszont sok, mégis két dolgozót kell beállítani. Ho&z- szabb szalagnál — nagyobb párszámú termelésnél — jobban el lehet osztani a gépeket, illetve a munkásokat. A termelésnek 25 százalékkal való növeléséhez tehát az aljaüzemben körönkét csak 10—12 fővel, 12—14 százalékkal kell növelni a létszámot. így az aljaüzem goyser-szalagján a termelékenység mintegy tíz százalékkal emelkedik. Bár jóval kisebb mértékben, de hasonló a helyzet más üzemrészekben is. Az építkezés befejeztével, a meghosszabbított szalag iizembehelye- zósével — amire a jövő év elején kerül sor —■ gyári viszonylatban mintegy 3—4 százalék termelékenység-növekedésre számítanak. Az aljaüzem bővítése jelentős önköltségcsökkentést is eredményez. Az előzetes számítások szerint 690 ezer forint többletnyereséget ér el jövőre a goyser-szalag meghosszabbítása következtében a gyár. Az export-termelést az idei nyolcvanezer párról százhúszezer pár goyser- és bundacipőre növelik. A nap a fejük fölött tűzött, a szél elült, nagy volt a meleg. A narancsszínű zsombékokon egy százlábú mászott... Guszev odavetett neki egy falat sós marhahúst. Az állat felkapta háromszögletű, szarvas fejét és valósággal kővé vált. Lösz egy cigarettát kért és ledőlt, kezére hajtva arcát: cigarettázott s nevetett. — Tudja-e, Alekszej Ivánovics, mióta nem ettünk? — Tegnap este óta, Msztyisz- lav Szergejevics. Indulás előtt bekaptam egy kis krumplit. — Hát, kedves barátom, ha éppen tudni akarja, huszonhárom vagy huszonnégy, napja nem ettünk. — Mióta? — Tegnap Petrográdon augusztus tizenyolcadika volt, ma pedig ugyancsak Petrográdon szeptember tizenegyedike van; lám, milyen csodák esnek meg az életben. — Ha agyonüt, se értem, Msztyiszlav Szergejevics. — Hát egészen magam sem értem, hogy van ez. Este hét órakor szálltunk föl. Most meg, amint látja, délután két óra van. A mi óránk szerint tizenkilenc órával ezelőtt hagytuk el a Földet. De a szerint az óra szerint* Vetnek az egyéni gazdák Dunaföldváron Tanulságos történet egy fondorlatos kisiparosról és a megvesztegethetetlen szövetkezeti elnökről Üzembővííés — exportfejlesztési beruházással a Bonyhádi Cipőgyárban Nyolcvanezer pár cipőt készít ebben az évre exportra a Bonyhádi Cipőgyár. A külkereskedelem azonban egyre nagyobb igényeket támaszt a gyárral szemben, mivel a bonyhádi cipőket — jó mmőségük, tartósságuk következtében — megkedvelték külföldön. A külkereskedelmi szervek félmillió forintos exportfejlesztési beruházási keretet bocsátottak a gyár rendelkezésére az exporttermelés fokozása céljából. Az ősz- szeg egy részét az aljaüzem bővítésére használja fel a gyár, jelenleg ugyanis itt szűk a keresztmetszet. A klammer-technológiá- ra épített futószalagokon a munkaigényesebb goyser-cipőkből — ezek készülnek exportra is — alig több, mint kélharmad-anytézmények dolgozói megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékművet. Szekszárdon a megyei és a városi pártbizottság, a magyei és a városi tanács, valamint a Hazafias Népfront a városi kultúrház- ban november 6-ón este 8 órai kezdettel tartják meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulójának emlékünnepségét. Beszédet Szabópál Antal elvtárs, a városi pártbizottság titkára mond. Az emlékünnepség kultúrműsorral lesz egybekötve. A városi kultúrcsoportok és a szovjet kultúregyüttes ad műsort.
