Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-26 / 278. szám
í V J I 1959. november 26. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG s \ \ p p Erről t« beemelni kell Ki az a Bálint gazda ? Akik azt képzelik róla, hogy parasztember, azok tévednek. A »Szabad Európa-« rádió hazugság gyárosainak kimagasló alakja, a parasztos szójárással beszélő Bálint gazda sohasem volt paraszt. A valódi neve Béry László. Gróf Apponyi Károly legifjabb leányának, Apponyi Paulának a férje. A pálfaiak jól ismerik. Gyakran megjelent frakkban és cilinderben apósa pálfai kastélyában. Ahogy mondják, botrányhős volt a javából. De nemcsak a pálfaiak ismerik, hanem mások is. Ugyanis a küiönféle nyilas újságok hasábjain gyakran lehetett olvasni Béry László nevét. Do tulajdonképpen miért rejtő zik Béry László a Bálint gazda név mögé? Mit akarhat? Kinek az érdekében fecseg, habzó szájjal a »Szabad Európa-« hullámhosszán? Miért akarja a magyar parasztokat saját érdekük, vagyis a termelőszövetkezet ellen indítani? A válasz egyszerű. Béry László nem árulhatja el valódi nevét hallgatóinak, mert akkor kilóg a lóláb. Akkor senki nem hiszi el neki, hogy a kisparasztok érdekében beszél. Akkor mindenki előtt nyilvánvalóvá válna, hogy többek között az apósa három és félezer A TÁRGYALÓTEREMBŐL holdas pálfai birtokát és gyönyörű kastélyát sírja vissza. Akkor a hazugságok mögül elővicsorítana a béránybőrbe bújt farkas képe. A pálfaiak ötvenhat október zavaros napjaiban ismét látták Béry Lászlót. Gyönyörű luxuskocsin érkezett. Elegáns volt és ragyogott a boldogságtól. Megszemlélte a határt és a kastélyt, a birtokot, amelynek /alódi örököseként szándékozott fellépni. Béry Lászlónak azonban sürgősen vissza kellett menekülni a müncheni lélekmérgezők bűnbarlangjába. Az egykori grófi birtokon azóta három termelőszövetkezet alakult. Béry László most tehetetlen dühében ismét szennyet szór mindenre, ami jó, ami szép, ami a békességet és a nép gazdagodását segíti elő. Ahogy azonban a kutyaugatás nem hallatszik az égbe, ugyanúgy a »Szabad Európa« rádió Bálint—Béry bértollnokának a hazugságai is pusztába kiáltott szavak maradnak, mivel a magyar paraszt nem óhajt gróf Apponyi Károly vejével egy tálból cseresznyézni, s ezt csupán csak azért teszi, mert az efféle alakok már sokszor lóvátették a történelem folyamán. (H, T.) Akik hódoltak a pénz mindenhatósága előtt A bíróság kedden délután Pfei- fenroth János tolnai villanyszerelő kisiparost hallgatta ki. Megdöbbentő, hogy ezeknek az embereknek mennyire nem volt fogalmuk a becsületesen megdolgozott, a kiérdemelt munkabérről. Nagy összegekről egyszerűen nem tudnak. Több ezer forint kiesik a tudatukból anélkül, hogy nyomot hagyna bennük, vagy egyszerűen nem émlékeznek rá. Az előbb a megdöbbentő jelzőt használtam arra a felelőtlenségre ás arcátlanságra, amellyel ezek az emberek a nép vagyonában garázdálkodtak. De lehet-e csodálkozni azon, hogy eltompult az érzékük a kisebb összegek iránt akkor, amikor Pfeiíenroth — Árkossynak 51 000, Berényinek 95 000, Nemesnek 36 000, Meggyesinek 23 000, Fucseknek pedig 25 000 forintot, összesen 200 000 forintnál nagyobb összeget csak elosztogatott. Figyelemre méltó és elgondolkodtató, hogy a pénz milyen nagy „tekintélyt” biztosított egyes embereknek. Pfeifenrothot például egy nagykereskedelmi vállalat képviselője kereste meg, mert „hírét” hallotta annak, hogy ő nagy befolyásánál fogva képes villanyoszlopokat szerezni. Szerzett is. Nem kellett egyebet tennie, mint 3000—4000 forintot egy borítékba tenni és Pestre utazni. Ott találkozott Nemes Gézával és az mindenkit háttérbe szorítva, kiutalt különböző nagyságú ás mennyiségű villanyoszlopot. Nemes Géza a MÁV Fatelítő Vállalatnál mint értékesítési előadó dolgozott, ö rendelkezett — az egész országra kiterjedően — a, tervs»-,'n'-«-kban nem szereplő és azokon felül meglévő villany- oszlopokkal. Ez a 700—800 köbméter oszlop — mint ahogyan Nemes a tárgyaláson mondotta — vis major esetére volt tartalékban, Vagyis az illetékesek előrelátóan mindenre gondoltak, még arra is, hogy rendkívüli időjárás esetén pusztító szélvihar, vagy a villanyhálózatot megrongáló árvíz is bekövetkezhet. Ilyen erőhatalom okozta, előre nem látott károk esetére tartalékolt oszlopok felett „gyámkodott” Nemes. A tárgyaláson Nemes azt mondotta, hogy ö „minden igyekezetével a termelőszövetkezeteket és a szegényebb tanácsokat segítette”. Az igaz, hogy segítette, de hogyan! Ugv, hogv a Pfeifenroth- tól kanott 36 000 forint ellenében megfeledkezett az esetleges tűzről, vízről, sőt még a szélről is. Nemes a tsz-ek iránti nagy buzgalmában még arra is rászánta magát, hogy tíz „üzletfeleihez” vidékre látogatott. Egy ilyen falusi kiruccanáskor kapott pénzösszegről azt mondotta, hogy azt „célprémiumként” vette fel. Mindenesetre kell fantázia ahhoz, hogv a vesztegetésre szánt összeget célprémiumnak tekintse valaki. Anélkül, hogv a kisiparosok felelősségét kisebbítenénk, már az eddigi tárgyalások alapján is megállapíthatjuk, hogy a bűncselekmények elkövetésében nagymértékben serkentőleg hatott a megvesztegethető, sok esetben követelődző állami alkalmazottak korrupt magatartása. Hiszen éppen ők voltak azok, akik a bűncselekmények előfeltételeit megteremtették. S. J. Operettek helyett klasszikus és mai tárgyú színművek a dunaföldvári színjátszók programjában Az utóbbi években a dunaföld- vári színjátszó csoportok csak operetteket mutattak be. A műkedvelő együttesek körében eluralkodott operett-láz Dunaföld- várt se kerülte el. Az idén azonban a népművelés vezetői gyökeresen szakítottak a régi szemlélettel és gyakorlattal, elhatározták, hogy értékes klasszikus és mai tárgyú színműveket mutatnak be a dunaföldvári közönségnek. Ezeket meg is akarják kedveltetni a község színházlátogatóival és a színjátszók is be akarják bizonyítani, hogy nemcsak könnyű tartalmú darabokkal lehet szórakoztatni és a közönséget megnyerni a színjátszás, a színház ügyének. Még ezen a héten, november 28-án a gimnázium önképzőkörének színjátszói bemutatják Kisfaludy Károly: Kérők című há- romfelvonásos vígjátékát. Ezt megelőzően, november 27-én a Kecskeméti Katona József Színház vendégszerepei a községben Darvas József: Kormos ég című színművével. A karácsonyi ünnepek alatt, december 25—26 és 27-én az I. számú iskola munkaközössége és a művelődési otthon színjátszói Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok című vígjátékát adja elő, Orvosok véleménye a% MSZMP kongresszusi téziseiről A Tolna megyei Kórház orvosai feszült érdeklődéssel várták és megjelenésekor nagy érdeklődéssel tanulmányozták a Párt Központi Bizottságának azon irányelveit, amelyeket a VII. kongresszusra adott. Különös megelégedésre szolgál a politikai irányelvek közül orvosi vonatkozásban az Dr. König Imre, a kórház gyermekosztályának főorvosa: flz irányelvek sikeres megvalósításának elengedhetetlen feltétele a béke — A mi szakmánkat közelebbről érintő gazdasági vonatkozású kérdéseket illetően elsőnek említenénk a lakáshelyzet gyökeres megjavítására irányuló törekvést. A lakáshiányból, túlzsúfoltságból, nedves, levegőtlen helyiségekben tartózkodásból származó egészségi károsodásokat nem kell hangsúlyoznom, mert ezek közismertek. Kiküszöbölésük tehát közvetlen javulást eredményez az egészségügy vonalán. Az irányelvekben nincs részletezve külön az orvoslakások kérdése, de reméljük, hogy ennek keretében ez is megoldódik, s lehetővé teszi majd, újabb orvosok vidéki és főleg falusi letelepedését. A továbbiakban jelentős helyet foglal el és örvendetes az orvosi vonatkozású létesítmények felsorolása, amelyek bennünket, orvosokat legközelebbről érintenek. Ezek között is első helyen áll: új kórházak építése, ezek szükségességének kihangsúlyozása. A tervek szerint 10 000-rel fogjuk növelni a gyógyintézeti ágyak számát, s ez — más egyéb intézkedések mellett — jelentősen hozzájárul a kórházak mostani túlzsúfoltságának megszüntetéséhez. Ezen új kórházak közül — a tervek szerint — egy Tolna megyében is létesül, de az ágyak száma nemcsak ezáltal szaporodik, hanem a meglevő gyógyintézetek bővítése révén is. Reméljük, sőt ismerve a nagyarányú szükségletet, meg vagyunk győződve róla, hogy ezek a szemrontok a szekszárdi kórházra is vonatkoznak. Közelről érint bennünket a körzeti orvosi állások számának 10 százalékkal való emelése, az üzemorvosi ellátás javítása, az egészségügyi személyzet létszámának általános növelése, a betegek gyógyszer- és élelmiszer-ellátásának emelése. Ez utóbbi magasabbra emeli maid kórházainkban és gyógyintézeteinkben a betegellátás szín vonalát. Szép és nemes törekvést látok abban, hogy fokozni fogjuk az idős és munkakéotelen dolgozókról, valamint a gyerekekről való gondoskodást, mely területen megyénk már eddig is jó példával járt elöl. E nagyhorderejű szociális gondoskodáshoz tartozik az elhagyott és családi nevelésben nem részesülő fiatalkorúak nevelésének, megfelelő gondozásának további javítása. Ezen célra létesülő 3500 új gyermekotthoni férőhelyből remélhetően megyénk is a szükségletnek megfelelő férőhelyhez jut majd. Befejezésül még csali azt szeretném hangsúlyozni, hogy — véleményem szerint — az irányelvek sikeres végrehajtásának elengedhetetlen feltétele van, s ez a béke, melv ■— hála a világ népei egyre fokozódó békevágvának, r> a nagyhatalmak között tervezett tanácskozásoknak. — remélhetőleg biztosítva lesz. mutatkozott meg néhány évvel ezelőtt. Nem csekély érdeklődésre tart számot orvosi körökben az, hogy hangsúlyozódott a pártonicíviiliek megbecsülésének szükségessége, akik közül napjainkban egyre többen vesznek részt a közügyé k intézésében. Dr. Fodor László ideg-szakorvos nyilatkozata: II tézisek méltóak arra, hogy azokat minden dolgozó teljes erővel támogassa — Az a véleményem, hogy az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi irányelveinek minden pontja az emberiességet tükrözi és az emberről való gondoskodást helyezi előtérbe. Mint orvosnak igen megragadta a figyelme« met és nagyon tetszett, hogy az egyes egészségre ártalmas munkaterületeken: a hő- és hidegártalmakkal, fertőző- és sugárártalmakkal járó munkakörökben a fejlettebb technika alkalmazásával egészségesebb munkafeltételeket teremtünk, s a bérek csökkentése nélkül tovább folytatjuk a hároméves tervben megkezdett munkaidő-csökkentést, a 36, illetve 42 órás munkahetekre való áttérést. örvendetes az is, hogy a városok és faival: vízellátásának további javításával is foglalkozik az irányelv. E pontnak igen nagy hordereje van és sok gondtól szabadítja meg orvosainkat. A csatornahálózat bővítésével lehetőség nyílik az olyan betegségek felszámolására, amelyek e létesítmények hiányában ma még előfordulnak. Az életszínvonal emelésével kapcsolni bán nagy jelentősége van az irányelvek azon részének, amely tudományos megalapozottsággal foglalkozik a lakosság változatosabb és biológiailag értékesebb élelmiszerekkel való ellátásával, imponálók a számadatok, amelyek lehetővé teszik, hogy 1965-re 1958-hoz képest húsból 44 kilogrammról 52 kilogrammra, tejből és tejtermékből 130 literről 182 literre, tojásból 137 darabról 162 darabra, cukorból 26 kilogrammról 31 kilogrammra emelkedjék az egy főre eső évi fogyasztás. Ha ezeket a számadatokat kalóriákban mérjük, látjuk a számok mögött a helyes és ésszerű táplálkozást, amelyek a betegségekkel szemben ellenállcbbá teszik a szervezetet. Mint idegorvosnak különösen tetszik a nőle úgynevezett második műszakjának megkönnyítésére irányuló törekvés. A gazdasági fedődés magasabb fokán a nők társadalmi termelésben való részvétele nem kivételes jelenség többé, hanem általános jelenségnek, szabálynak tekinthető. Társadalmunkban tehát alapvetően változott meg a a nők helyzete. A dolgozó nő helyzetének megkönnyítését szolgálják a közétkeztetés hálózatának bővítése, a mosás és vegvtisztítás rendszerének szélesítése, valamint a nehéz háztartási munkáktól mentesítő háztartási gépek nagyobbmérvű gyártása, amelyek a nők védelmét szolgálják. Néhány gondolatot ragadtam lei az MSZMP Központi Bizottságának irányelveiből, amelyek mint orvosnak különösképpen megragadták a figyelmemet. Helyes utat mutatnak a tézisek és méltók arra. hogy azokat minden dolgozó teljes erővel támogassa. értelmiség társadalmi szerepének hangsúlyozása a szocializmus építésében. Az irányelvek elvetik a dogmatizmusnak azt a helytelen szemléletét, amely in dokolatlan értelmiségellenes- ségben, vagy legalább is az értelmiség magatartására vonatkozó, hamis általánosításokban A. Tolsztoj t Ä i l 8 I 29. Ezeket mondották az atlantidák. Az egyszerű nép nem értette meg tanításukat. Voltak, akik állatokat imádtak, voltak, akik a holtak árnyait, mások bálványokat, vagy az éj neszeit, mennydörgést, villámot, földbe ásott gödröt. Veszélyes lett volna és nem is lehetett harcra kelni ezzel a rengeteg babonával. Ekkor a papok — az atlantidák legfelsőbb kasztja — ráeszméltek, hogy világos, érthető, mindenkinek elfogadható vallást kell alapítani. Hatalmas, aranydíszes templomokat emeltek a Napnak, az élet atyjának és urának, a haragos, az életadó, a le- hanyatló és újjászülető Napnak. A napkultusz hamarosan elterjedt az egész Földön. Hívei sok embervért ontottak. A nyugati szélen a vörösbőrűeknél, a Nap toliakkal borított kígyó alakját öltötte; A keleti szélen a Nap. -» holtak árnyainak ura — madárfejű ember képében jelentkezett. A világ középpontjában, a Száz Aranykapu városában lépcsőzetes piramist építettek — olyan magasat, hogy tetején felhők gomolyogtak — és itt helyezték el az Alvó Fejet. A piramis lábánál, egy téren szárnyas aranybikát állítottak fel, emberi arca volt és oroszlánlába. Alatta olthatatlan tűz égett. Napéjegyenlőségkor összegyűlt a nép, verték a tojásalakú dobokat, meztelen nők táncoltak és a főpap, a Nap Fia, a nagy uralkodó megölt egy szép ifjút és elégette a bika gyomrában. A Nap Fia a város és valamennyi ország korlátlan uralkodója volt. Gátakat építtetett és bevezette az öntözést. A boltokban ruhát és élelmet osztatott, kijelölte, kinek mennyi föld és jószág jár. Nagyszámú hivatalnokhada hajtotta végre rendelkezéseit. Senki sem mondhatta: »Ez az enyém«! mert minden a Napé volt. Szent volt a munka. A lustaságot halállal büntették. Tavasszal a Nap Fia ment ki először a mezőre, ekével egy barázdát húzott és bevetette kukoricával. A templomok tele voltak gabonával, szövettel, fűszerrel. Az at- lantidák hajói bejárták valamennyi tengert és folyót. Bíborszegélyes vitorla volt hajóikon, s egy ékes kígyó, mely a Napot tartotta szájában. Hosszú béke uralkodott a világon. Az emberek azt is elfelejtették, hogyan kell a kardot fogni. De egyszer kelet felől felhő ereszkedett Atlantisra. Ázsia keleti fennsíkjain élt a sárgaarcú, ferdeszemű, erős ucs- kur-törzs. Egy megszállott asz- szony volt az uralkodójuk. Szu Hutám Lunak hívták. Ez azt jelentette: »Aki a Holddal beszélget.« Szu Hutám Lu így szólt az ucs- kurokhoz: — Olyan országba vezetlek benneteket, ahol a hegyek közt egy szakadékba ereszkedik le a Nap. Annyi . bárány van arra, mint égen a csillag, kumiszfolyók folynak, akkora sátrakat emelnek, hogy egész tevecsorda férne mindegyikbe: Lovaitok patkója
