Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-20 / 273. szám
I TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 1D59. november 29. Üj köntösben a tolnai gimnázium Asszonyoknak — Női dolgok A tolnaiak közül minden bizonnyal sokan vannak olyanok, akik emlékeznek a volt tolnai laktanya 5—6 év előtti állapotára. Elhagyatottság, nyomortanya, szükséglakások jellemezték az akkori állapotokat. Akkortájt merült fel a gondolat, hogy párhuzamos osztályokból álló gimnáziumot kellene létesíteni Tolnán a község és kör* nyékének számára. Az elgondolást nem könnyen követte a tett, mert rendkívül sok nehézséggel kellett megbirkózni, amíg a raktárnak használt épületeket a gimnázium megkaphatta, amíg a legszükségesebb átalakítási munkálatok megtörténtek, amíg sikerült lakáshoz juttatni a romos épületben meghúzódott családokat. De 2—3 év alatt ez is lezajlott, kiépült az új gimnázium is teljes f! osztályos iskolává és ma már 250 tanulója van. A legmeglepőbb az, hogy ebben a 250 főben a tolnaiak alig több, mint 50 százalékkal vannak képviselve, a másik 50 százalékot a környék: Müzs, Bogyiszló, Fácánkert, Szedres, Tengelic teszi ki, de még Nagy- dorogról is van az iskolának bejárója. De nemcsak a rendeskorúak oktatását végzi a gimnázium. Biztosítja a tanulni vágyó felnőttek oktatását is. Két éve már érettségizői is voltak a dolgozók gimnáziumának, most pedig az T. és II. osztályban közel 50 felnőtt sajátítja el a középiskolai tudományokat. A művelődésügvi osztály a már teljes kapacitással működő iskola Kétségtelen, hogy gyermekeink ma szélesebb perspsktívában gondolkodnak, többet tudnak a világról, mint mi idősebbek valamikor ennyi idős korunkban. Itt van például a szputnyik, lunyilc probléma. Az elmúlt este valóban nem tudtam komoly ma- radjak-e, vagy nevessek. Kisebbik fiam, láttam nagyon működik, miután egy darab spárgát kért tőlem. Azt hittem szokása szerint lovazni akar, vagy ostort csinál. De nem. A nyolc éves lurkó szvutnyikot játszott. De hogyan?.. öklömnyi papírgalacsint kötött egy méternyi spárga végére, s rám szólt: »Nézze apuka kering a szputnyik.« S a spárga végét fogva elkezdte a papírgalacsint forgatni a feje körül. No tessék, mit lehet ehhez szólni? Sikerét megirigyelte a nagenerál-felújításához az elmúlt esztendőben fogott hozzá a Művelődésügyi Beruházási Vállalat ellenőrzése és a Tolna nícgyei Építőipari Vállalat kivitelezése mellett. A másfélmilliős munka befejezést nyert, kedden a hivatalos átadás—átvétel is is megtörtént, már csak kisebb pótlások vannak hátra. Az épületben 8 osztályterem mellett szükségtornaterem, előadótermek, műhelytermek állnak rendelkezésre és nem sok középiskola dicsekedhet azzal sem, hogy 7 lakás áll rendelkezésre az intézet oktató személyzete számára. „Már csak akkor nyugszom meg, ha sikerül az intézet vízproblémáját megoldani” — mondja Szenczi László, a gimnázium Tamásiból idokeriUt igazgatója, aki egy egész köteg levelet mutat fel, amely az intézet vízproblémájával kapcsolatos. Valóban nagy gond, hogv a 100 főre főző menzának, a lakásoknak, 250 tanulónak nincs megfelelő minőségű és menyiségű vize. De ez a kérdés is hamarosan megoldódik. Január 15-én kezdik meg az intézetben egy mélyfúratú kút fúrását Jó elnézni a frissen festett falakat, frissen mázolt ajtókat, ablakokat és önkéntelenül is arra gondol az ember, hogy a hajdan kolostornak épült, majd laktanyának kiegészített és használt, több mint 200 esztendős, megfiatalított épület ebben az állapotában és rendeltetésében tölti be legnemesebb hivatását. ______________________ O. T. g yobbik, a tíz éves is. Odajön hozzám, lcezében egy colstok darabjával, ráfűzve 15—20 gumikarikával. Két karján feles arányban elosztotta a karikákat. S ekkor két kezébe fogva a meggörbített colstok egyik-egyik végét, így szólt: »Apuka, látja, most az egyik oldalon vannak a munkások, a másik oldalon az urak.« Ezzel elkezdte rázni, forgó mozdulattal az egészet, s addig-addig igazgatta a forgás menetét, míg vem az egyik oldalon csak 2—3 karika maradt. S rámutatva a kisebbik csomóra felkiáltott: »Éljen! Éljen! győztek a munkások, legyőzték ezeket az urakat.« — Hol tanultátok ezt fiaim? — kérdeztem tőlük. Szinte megütközve felelték egyszerre: az iskolában. (i-e) A nők öltözködését az állandóan változó divat irányítja. Előfordul, hogy a divat visszatér a régebbi modellekhez és gyakran nemcsak a pár év előttihez, hanem a pár évtizeddel ezelőtti divathoz is. Ez ezonban teljesen kiszámíthatatlan. A nőknél a jól öltözöttség, a ruha kiválasztásától, a jó ízléstől függ. Szép, ízléses és elegáns ruhája csak a jó ízlésű nőnek lehet, annak, aki tudja, hogy mi illik neki és mi nem. A ruhaanyag kiválasztásánál a nőnek sok mindent figyelembe kell vennie. Pélr dául, hogy az anyag mintája megfelel-e korának, hajszínének, arcbőrének, testmagasságának és egész alakjának. Nagy mintájú anyagot magas, karcsú személynek ajánlunk, az alacsonyabb termetű nőkön a minták elmosódnak és nem tűnnek ki. A hosszában csíkos anyagból varrott ruhák az alakot nyújtják és karcsúbbá teszik, míg a keresztben csíkos ruhák az alaknak telteb!) és alacsonyabb jelleget adnak. Ezért nem ajánlatos kisebb és teltebb alakú nőknek keresztben csíkos ruhát viselni. A gyermek nevelése a családban Milyen jelentősége van a helyeslésnek, a bátorításnak és a jutalmazásnak a családi nevelésben? A bíztatásnak, mint építő erőnek tekintélyesebb helyett kell elfoglalnia a nevelésben, mint a megrovásnak és a büntetésnek. A gyermek vágyódik a jóváhagyás és a dicséret után. Erre támaszkodva sugalmazni lehet neki, hogy van jó és van rossz, csúnya és szép, megengedett és meg nem engedett. Amit a szülők jóváhagynak és dicsérnek, az jó, amit elítélnek az rossz. Természetesen nem szabad elvárnunk a kisgyermektől, hogy olyan szavak értelmét, mint jó, rossz, szép, csúf teljesen megértse, hogy világosan lássa, miért jó az egyik viselkedés és miért rossz a másik. Mi a biztatás és a dicséret jelentősége? Nemcsak az a megelégedés, ame lyet a dicséret és a helyeslés ébreszt, és amely további jó viselkedésre ösztönzi a gyermeket. A biztatás óriási jelentősége annak sugalmazó erejében rejlik. Fa a gyermek munkáját, viselkedését, kötelességének lelkiismeretes teljesítését elismerjük és ezért megdicsérjük, erősítjük a saját erejébe vetett hitét és önbecsülését fokozzuk. Az életből lestük el: Szputnyik és a munkásgyőzelem — a gyerekek között Amikor az utolsó magacitl is meghalt, eltűnt vele a Tudás is. Csak húszezer év múltával olvastuk el mi — a Gor-törzs utódai — újra az Atlantidák titkos könyveit. VÉLETLEN FELFEDEZÉS Szürkületkor Guszev unalmában bebarangolta a szobákat. A ház nagy volt és állandó téli szállásnak épült. Sok átjáró, lépcső, terem, karzat volt benne, de mindez kongott az ürességtől. Guszev járkált, nézelődött és nagyokat ásított: »Jól él ez az ördögfajzat, de unalmasan.« A háznak egy távolabbi zugából beszéd, késcsörgés és tányércsörömpölés hallatszott. A gondnok szapora csicsergése hallatszott, szidott valakit. Guszev az alacsony konyhaajtóhoz ment. A konyha végében petróleumláng lobogott a serpenyők alatt. Guszev megállt a küszöbön, szaglászott. A gondnok és a szakácsnő, akivel az imént veszekedett, most elhallgatott és ijedten húzódott á falhoz. — Füst van nálatok, micsoda füst! — mondta nekik Guszev oroszul —, szereljetek füstfogót a tűzhely fölé. Ej, ti barbárok, még azt merítek állítani, hogy Mars-lakók vagytok! Legyintett egyet — azok riadtan nézték —, aztán kiment a fekete tornácra. Leült a kőlépcsőre, előhúzta elmaradhatatlan cigarettatárcáját és rágyújtott. Lent a tisztáson, az erdő szegélyénél egy pásztorgyerek futkosott és terelte befelé a téglaistállóba a tompán bőgő húsúkat. Az istállóból egy nő lépett ki, két vödör tej volt a kezében. Az ösvény magas füvében odament a gyerekhez. A szél belekapott sárga blúzába és. lengette a bokrétát mulatságos sapkáján, amely alól kitetszett tűzvörös haja. Megállt, letette a vödröket és valami rovart hessegetett el magától, karjával eltakarva arcát. A szél felkapta szoknyaalját. Nevetve lesimította, felkapta a vödröket és tovább szaladt. Amikor észrevette Guszevet, vidáman kivillant fehér foga. Ihának hívták, de Guszev Ihos- kának nevezte. A gondnok uno- kahúga volt, nevetős, telt, kékesbarna bőrű lány. Fürgén elszaladt Guszev mellett, csak az orrát fintorgatta feléje. Guszev szeretett volna ráverni a tomporára, de mérsékelte magát. Ült, cigarettázott és várt. Ihoska csakugyan előbukkant kisvártatva, kosarat és kést hozott. Leült, nem messze az Ég Fiától és zöldséget tisztított. Sűrű szemöldökét rángatta. Mindebből látszott, hogy vígkedélyű lány. — Mért ilyen kékek nálatok a Marson a fehérnépek? — kérdezte Guszev oroszul. — Butácska vagy te, Ihoska, nem ismered az igazi életet. Iha válaszolt, és Guszev, mintha álmában hallaná, megértette szavait: — Az iskolában tanultam a szent történelmet; ott azt mondták, hogy az Ég Fiai gonoszak, így mondják a könyvek, de a valóság egészen más. Az Ég Fiai egyáltalán nem gonoszait. — Jók bizony — mondta Guszev és félszemével hunyorított. Iha pukkadozott a nevetéstől, kése alól repdesett a megtisztított zöldség. — A nagybácsikám azt mondja, hogy maguk, Ég Fiai, a pillantásukkal is ölni tudnak. Hát ezt éppen nem vettem észre. — Hallja, válaszoljon csak a mi nyelvünkön — mondta Ihoska. — A magukén nem értek. — Az nagyon esetlenül hangzik, ha a magukén beszélek. — Mit mondott? — Ihát olyan nevethetnék fogta el, hogy kénytelen volt letenni a kést. — Sze- i intem maguknál, a Vörös Csillagon, ugyanígy van minden. (Folytatjuk,) Színházba, társaságba a nők kis, vagy nagyestélyi ruhákban jelennek meg. A kevésbé igényes nő a kisestélyi ruhát választja, mivel a nagyestélyi ruha csak a nagy, előkelő és hivatalos estélyeken és nagyszabású bálokon viselhető. A nagyestélyi ruhát finom anyagból varrják, a kivágás mélységét a divat szabja meg. A nagyestélyi ruhához ugyancsak finom anyagból varrott belépő is tartozik, továbbá estélyi cipő és kis kézitáska. A nagyestélyi ruha ezenfelül megfelelő hajviseletét és különböző, nem sok, de ízléses díszt is kíván. A kisestélyi ruha használhatósága sokrétűbb, sok alkalomra hordható. Kisestélyi ruhát általában fekete anyagból (taftból, zsorzsetből, nylonból stb.) varrják. Virággal, vagy hímzéssel díszítik. Kisebb kivágása van, mint a nagyestélyi ruhának. Kisestélyi ruhához estélyi cipő, kézitáska, kesztyű és pár ékszer illik. Tekintettel arra, hogy a mai nők többsége állásban van és csak kevesen dolgoznak közülük csupán a háztartásban és a gyerekek körül, fontos, hogy a dolgozó nő kiegészítse a ruhatárát, hogy nemcsak az utcán és társaságban jelenlen meg rendesen és ízlésesen, hanem a munkahelyén is. A dolgozó nő részére a legalkalmasabb ruha a szoknya és blúz, vagy szvetter, esetleg kosztüm. A blúzanyagok ma már olyan tarkák, minőség és minta tekintetében olyan sokfélék, hogy részletesebben nem is kell róluk megemlékezni. A kosztümök azon bán, főképp a télikosztümök, gyapjúanyagból, többnyire sportfazonban készülnek. A kosztüm igen praktikus viselet. Nemcsak a hivatalba, hanem különböző sportesemények alkalmával, és sétára is hordható. A női ruhákon kívül nálunk ma a nők gyakran hordanak férfisza- bású hosszú nadrágot is. A nőket az az elv kellene hogy vezérelje, hogy a nadrágot csak akkor viselik, ha a foglalkozásuk megkívánja, ha a nadrág a munkahelyeken praktikusabb, mint a ruha. Egyébként csak téli sportoknál engedhétő meg. A nők ne járjanak nadrágban a városban, sétára, kávéházba, színházba, különböző bevásárlásra és különösképpen ne menjenek társaságba nadrágban. Üj vonalú kötöttkabát Készítéséhez körülbelül 35—40 deka vastagabb szálú gyapjúfonal szükséges, 3-as tűvel kötjük. *Készítsük el előre a szabásmintát, és ahhoz ragaszkodva kössük. Az elejét kiszámított szemszámmal kezdjük és egyenesen kötjük tovább a hónaljig. Itt a szokásos módon felszedjük az újjak szemeit és a szabásmintának megfelelő módon kötjük meg. Az eleje jobb oldalát a minta szerint gomblyukazzuk. A munka hátát ugyanígy feszítjük el. A gallért három sima, egy fordítottcsíkozással kötjük és rádolgozzuk az elejére. Az újjak elején felszedjük a szemeket és két sima, két fordított kötéssel patentrészt kötünk. A szobanövények ápolása Erzsébet-napra sokan kaptak névnapi köszöntésül cikláment és zöld szobanövényeket. Néhány jótanács a ciklámen gondozásához. A cikláment helyezzük el az ablakba, vagy az ablakhoz közel, mert világosságra van szüksége. Eleinte gyöngén öntözzük, erősebben csak akkor szabad öntözni, ha a virágbimbók kinyíltak, akkor is csak körülbelül 20 fokos állott vízzel. A virág gyökerét sohase érje víz, mert akkor elrothad. Legjobb, ha csak a cseréptányérba öntünk vizet. Időközönként felülről is permetezzük be könnyedén vízzel a virágot, Általában a hűvös hőmérsékletet szí réti, valamint a reggeli és a dé utáni napot. A szobanövényeknek nagyon ji tesz, ha hetenként egyszer félór fürdőt kapnak. Állott vízbe t gyük őket, úgyhogy a víz körű belül öt centiméter magasság lepje el a cserepeket. A szobani vényeket továbbá (kivéve akko mikor virágzanak) fordítsuk töbl szőr a világosság felé. Jó hatáss: van a virág fejlődésére az is, ha cserép aljába a szokásos cseréj darab helyett egy kis darab csór tot teszünk,