Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-09 / 237. szám

! r \ Mehiv, Szekszárd. Egyetemi Könyvtár P Pss. * a s. ~a~v Szepesay VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 'JUUUUUUUUUUUUWl PÉNTEK 1959. október 9. IV. évfolyam 237. szám ARA: 50 FILLÉR Háromszáz munkás kongresszusi versenye a Tejipari Vállalaínál Rendszeresen teljesítik a vállalást. Tizennyolc dolgozót tüntetnek ki A tejipari vállalatnál is a ta­vasszal kezdődött a kongresszusi munkaverseny. Az elmúlt hóna­pokban eredményes munkát vé­geztek a dolgozók. Rendszeresen teljesítették vállalásaikat. A vál­lalat hat üzemében mintegy há­romszáz dolgozó vesz részt a kongresszusi munkaversenyben. A vállalat dolgozóinak összesített vállalása 1959 első félévében mintegy 163 000 forintot tett ki. A félévi értékeléskor a versenyt ér­tékelő bizottság megállapította hogy a kongresszusi munkaverseny eredménye: 520 000 forint. A harmadik negyedévben is ha­sonló erdményeket értek el a vál­lalat munkásai tervük, illetve vál lalásuk teljesítésében. A harma­dik negyedévi munkaverseny ér­tékelését ezekben a napokban végzik, és a hat üzem eredmé­nyének összesítésére majd a jövő hét elején kerül sor. Az előzetes adatok azonban arra engednek következtetni, hogy a harmadik negyedévi vállalásaikat is túl­teljesítik a munkások. Különösen a brigádmunkával érnek el szép termelési eredményt az egyes üzemekben. A központi sajíérlclő üzem­ben, Keresztes János brigádja például rendszeresen túltelje­síti tervét és vállalását. Ez a brigád egyébként fogadal­mat tett arra, hogy termelési eredményeik révén a szocialista munkabrigád címet veszik fel. Az eddigi munkája a brigád hét tag­jának már arra enged következ­tetni, hogy a szocialista brigád megtisztelő címet elnyerhetik. Ezekben a napokban tartják a vállalat üzemeiben a harmadik negyedéves szakszervezeti taggyű­léseket. Ezeken a gyűléseken a kongresszusi versenyt is értékelik és megjutalmazzák a legjobb ter­melési eredményt elérőket. Tíz dolgozónak kiváló dolgo­zó oklevelet és további nyolc­nak jelvényt adtak egy, illet­ve kétheti fizetésnek megfe­lelő pénzjutalommal. Kiváló dolgozó jelvénnyel tüntet­ték ki többek között Bátai Jánost, a kölesdi és Zóvodi Józsefet, a tamási üzem dolgozóját. II nagy magasság ellenére csiiilsrlökön vették Rákosiigeten a Lanylk 3. jelzéseit Annak ellenére, hogy a Lunyik óriási távolságra van a Földtől, a rákosligeti űrrakéta megfigyelő állomáson a meghatározott idő­ben továbbra is fogják a szovjet bolygóközi állomás ismert hang­ját. Csütörtökön délután ismét felvették magnetofonszalagra a jeleket. A megfigyelő állomáson észlelt jelek időpontját összeha­sonlítják a külföldi vevőállomá­sokéval. A magyar vételek időpontja a nemzetközi állomásokéval lénye­gében jelentéktelen eltérésekkel azonos, A nemzetközi állomásokkal együttműködve értékes következ­tetések vonhatók le a rádióhul­Leukémia — az atomkorszak megbetegedése A leukémia, azaz a fehérvérű­ség egyre nagyobb problémát je­lent az orvostudománynak. Egye­lőre ugyan a többihez képest nem nagyon magas az ilyen megbetege déselc számaránya, mostanában azonban egyre több eset fordul elő. Mintegy tíz évvel ezelőtt a fehérvérűség igen ritka volt. 1957- ben viszont 2394 ember halt meg Angliában ebben a betegségben. _ Az esetek számának növekedé­sé részben annak tudható be, hogy az orvostudomány ma már köny- nyebben ismeri fel a betegségeket, de sok tudós véleménye szerint a leukémia fő oka a levegő radio­aktív szennyeződésében keresen­dő. lámok terjedésére, amelyekből a Földet körülvevő Heaviside-réteg magasságára, ingadozására és a hullámok elnyelésének mértékére lehet következtetni. A megfigyelők tájékoztatása sze rir.t az elkövetkező napokban, amikor a Lunyik tovább közele­dik a Föld felé, a jelek megerő­södnek és további értékes adato­kat szolgáltatnak. Gépbemutatóval kezdődött Szekszárdon a szőiőtermelési ankét Amint azt lapunk tegnapi szá­mában már hírül adtuk, október 8-án nagyszabású szőlőtermelési ankét kezdődött Szekszárdon a Kajmádi Állami Gazdaság szőlé­szetében. Dunántúl legjobb szőlé­szei és borászai adtak itt találko­zót egymásnak, hogy kicseréljék a szőlőműveléssel és borkezeléssel kapcsolatos tapasztalataikat. Az ankéton mintegy 200 szőlőterme­lési szakember vesz részt, akik között több országos hírű kutató is van. így például Szűcs Zoltán, a Szőlészeti Kutató Intézet igaz­gatója, Tóth Dezső, a Földműve­lésügyi Minisztérium Kertészeti és Szőlészeti Igazgatósága főelő­adója, Kozma Pál, a mezőgazda- sági tudományok kandidátusa. A Földművelésügyi Minisztéri­um, az Állami Gazdaságok Fő- igazgatósága, a MEZÖSZÖV Or­szágos Központja, a Szőlészeti Kutató Intézet és Tolna megve mezőgazdasági szervei azzal a cé'lal hívták össze Dunántúl sző­lőtermelési szakembereit, hogy megbeszél,iék velük a szőlő­művelés gépesítésével kapcso­latos feladatokat, az e tekin­tetben eddig szerzett tapasz­talatok álwpján. Az ankéton megjelent Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője, Walter János. a megyei tanács v. b. elnökhelyettese és még szá­mos megyei mezőgazdasági veze­tő. A vendégeket Kovács .János, a Kajmádi Állami Gazdaság igaz­gatója üdvözölte, majd Székely János, a gazdaság helyettes igaz­gatója, a szőlészet vezetője adott tájékoztatást a gazdaság szőlő­termelésének elmúlt ötévi alaku­lásáról. — Gazdaságunk ebben az év­ben ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Ez alatt az idő alatt üzemünk földterülete és vagyona megtízszereződött. Nagyüzemi szőlészetünk 1954-ben alakult, amikor 145 kisparcellából tevődött össze. Ma azonban már közel 100 hold nagyüzemi szőlőterületünk van, amely jól jövedelmez. — Igaz, sok pénzt fordítottunk e történelmi borvidék szőlőterme­lésének fellendítésére. Egymilliót költöttünk például csak az erózió elleni védeke­zésre, villamosítottunk a sző­lészetben és a városból a Bahta-h egyre is felvezettük a vizet — mondotta a többi között Szé­kely János. A nap további programja gép­bemutató volt, melyet a MEZÖ­SZÖV Országos Központja rende­zett a gazdaságban. Tizenhatféle nagyüzemi szőlőművelésre alkal­mas gépet mutattak itt be mun­ka közben, amelyeknek gazdasá­gosságáról Horánszki Zsigmond, a Szőlészeti Kutató Intézet tudo­mányos munkatársa tartott tájé­koztatót a megjelenteknek. Nagy tetszést aratott a többi között a HSZD—200/400 jelű hordozható szőlészeti drótkötélpálya. Az el­més szerkezet egy nyomvonalon 10 ór,a alatt 400 méter távon 2 vagon nyersanyagot, szőlő­karót vagy venyigét tud to­vábbítani. Kezelése nagyon egyszerű, csörlőt használnak hozzá erőgépnek. A bemutatott drótkötél-pályát a Kaj mádi Állami Gazdaság meg is veszi. Érdekessége volt még* a gépbe­mutatónak a pneumatikus szőlő­sajtoló gép, amellyel egy óra alatt 10 hektónyi mus tot tudnak kipréselni a sző­lőből. A termelőszövetkezeti szőlészek körében pedig a SZE jelzésű egye­temes szőlőmüvelő eke aratta a legnagyobb sikert. Ezzel a lóvon- tatású géppel négyféle műveletet lehet elvégezni egy évben a szőlő­ben. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg Solymár Ádám, a villányi Uj Alkotmány Tsz szőlésze, hogy náluk a fent említett univerzális eke használatával egy hold szőlő egyszeri kapá­lásánál 5 cs fél munkanapot takarítottak meg. A tapasztalatcsere második nap­ján ma a régi megyeháza nagy­termében Szűcs Zoltán, a Szőlé­szeti Kutató Intézet igazgatója tart előadást a szőlőtermelés idő­szerű feladatairól és még egy előadás hangzik el, melyet Pre- hoda József, a Szőlészeti Kutató Intézet tudományos munkatársa tart. Utána vita következik, amely azt célozza, hogy a szőlőtermelés fokozottabb gépesítésével minél olcsóbb bort adjanak az ország­nak az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek. 173 ezer forint az üzemi konyha korszerűsítésére a Bonyhádi Zománcgyárban A Zománcipari Művek Bony­hádi Gyáregysége 173 ezer forin­tos beruházással korszerűsíti a gyár üzemi konyháját. A beruhá­zási összeget most kapta meg az üzem, azt még az év végéig fel­használják. Ezzel nagymértékben Készülődés a szüretre A szüret kezdetéig még két hét van hátra, de az előkészületek már javában folynak. Az idén — ámbár a bortermés kevesebb lesz a tavalyinál — az állami bor­pincészetnek ismét tekintélyes mennyiségű szőlőt, mustot és bort kell vásárolnia. Tavaly komoly nehézségeket jelentett az átvétel, mi lesz a helyzet az idén? — ez után érdeklődtünk a préstelep ve­zetőjétől, Urbanyec Istvántól. Előrebocsátjuk azt, hogy a préstelepen már most is nagy a forgalom, javában folyik a bor- átvétel. Nap, mint nap tekin­télyes mennyiségű bort vesznek át a szőlősgazdáktól. — Most az óbort vesszük át a gazdáktól, — mondja Pista bácsi — a szüret előtt mentesíteni akar juk őket, hogy legyen elég üres hordójuk. Naponta átveszünk je­lenleg 150—200 hektót, de a kö­vetkező napokban már 300—400 hektót át tudunk venni. — Most kaptunk újabb négy, egyenként 320 hektó űrtartalmú tartályt, azokban tároljuk ideiglenesen, mert nyomban szállítjuk is to­vább. — Egyébként, a gépek javítá­sával lényegében már készen va­gyunk. Nagyteljesítményű bogyó­zógépünk teljes generálj avítást kapott, a hidraulikus prések ja­vításával is készen leszünk két napon belül. Uj transzformátort, nagyobb teljesítményűt szerelnek fel a régi helyett. Á préstelepen tehát nem lesz akadálya az át­vételnek. A bátaszéki kádár ktsz tagjai, Speih Mihály és Trázer János ezeket mondjál:: — Két hete dol­gozunk itt — mondja Speih Mi­hály — ez alatt az idő alatt öt­ven kádat javítottunk meg, illet­ve végeztük el a megfelelő kar­bantartást, az abroncshúzást és egyéb munkákat. Még talán egy napi munkánk lesz és végeztünk. A préstelepen tehát a szüretig minden készen lesz. De emellett tekintélyes mennyiségű bor táro­lásáról is kell gondoskodni. A préstelep udvarán vagy húsz, kü­lönböző méretű, új hordó sora­kozik. — A Kossuth Lajos utcában rendezünk be egy pincét, mint­egy négyezer hektós befogadóké­pességgel — mondja Urbanyec Pista bácsi. — Az idén jobban fel készülünk az átvételre, mint az előző években. Nincs most kü­lönbség a szabad és a szerződé­ses árak között, így a minőségre többet tudunk adni. A szerződé­ses szőlőt- kellett eddig elsősor­ban átvennünk, ha minőségileg nem is volt annyira megfelelő, mint a nem szerződött. A kimon­dottan érett, minőségileg is meg­felelő kadarka szőlőt vásároljuk meg. ebből tudunk majd jó szek­szárdi vörös bort készíteni. gépesítik, villamosítják az üzem! konyhát. Beszereznek többek közt egy nagyüzemi elektromos konyhatűzhelyet, két — egyen­ként 300 literes villany-főzőüstöt, három főzőzsámolyt, egy villany- boylert, egy nagy konyhai vil­lany-sütőt, tehát a főzéshez-sü- téshez teljes egészében villany­áramot használnak majd. Az üzemi konyha dolgozóinak munkáját fogja majd megköny- nyíteni a »Sabaria« univerzális konyhagép, a 200 kilogrammos burgonyahámozó, a két mosogató gép és az ezer literes hűtőszek­rény is. Az étkezde részére vásá­rolnak . huszonöt asztalt és száz széket. Ma újítási ankét lesi a 25-ös ÁKÖV telepén Ma délután két órakor a Szek­szárdi 25-ös AKÖV közponii te­lepén újítási ankétot tartanak. A vállalatnál az elmúlt években az újító mozgalom jelentős segítsé­get adott a gépek gyorsabb, szakszerűbb javításához, de a mai értekezlettől várják a vezetők, hogy további előrehaladást tud­nak tenni az újitómozgalom szé­lesítése, bővítése terén. Az újító mozgalom eddigi eredményeiről Simon László újítási előadó tájé­koztatja a megjelent dolgozókat, majd pedig vita következik. Minden igényét Melégíti a szocialista kereskedelem árukínálata a szekszárd! őszi vásár® i

Next

/
Oldalképek
Tartalom