Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-18 / 245. szám
f * 1959. október 18. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG ,» Szekszárd M ásfél hónap múlva felszabadulásának 15. évfordulóját ünnepli Szekszárd. Ha valaki most, tizenöt év múltán vetődne ismét erre a vidékre, ugyancsak elcsodálkozna a város új arculatán. A felszabadulás óta eltelt tizenöt év alatt jelentősen megnövekedett a város lélekszáma és kialakult új arca: az épülő Szekszárd, Még a második világháború előtt is csak ennyit tanítottak az iskolai földrajzkönyvek: Tolna vármegye székhelye Szekszárd, selyemgyárral. Ma már nem elég ez a néhány szó a város jellemzéséhez, ma már sokkal több jelző illeti megyénk székhelyét. Nézzünk csak végig a városon a szőlőhegyek felől. A szemünk elé tárul az ríj Szekszárd, új, egyre-másra épülő bérházaival, bővülő üzemeivel, a kialakuló új városrészekkel. A felszabadulás előtti, tipikus parasztváros részére csak a bortermelés jelentett kereseti forrást. Es ma? A reggeli vonatok a környező községekből emberek ezreit ontják, akik itt találnak kereseti lehetőséget. És újat találunk a szőlőművelésben is. Az előhegyen , a Baktán a szétaprózott, kis pár’ cellák helyén kialakulóban vannak a korszerű, nagyüzemi táblák, az állami gazdaság, illetve a szövetkezetbe tömörült szekszárdi gazdák szoléi. Új ez a város, megújult a tizenöt év alatt. Megújult, még jobban a szívünkhöz nőtt. A mi váro sunk... Munkásoké, parasztoké, értelmiségieké. Miénk az új bérházak, a város felett épült impozáns, új iskola, miénk a megszépült sétakert, az épülő új kenyérgyár... A miénk lesz mindaz, ami ezután épül, mert manapság nincs megállás... n H Szüreteinek az előhegyen, a Béke Termelőszövetkezet szőlőjében. Hatalmas munkát végzett a szövetkezet tagsága, amikor újra termővé tette az elhanyagolt szőlőket, felforgatta az évek óta csak gazt termő, csaknem megmászhatatlarj.domboldalakat. A jő munka gyümölcse a szüret. Pegler Jánosné vidáman önti a szőlőt Haj nos István puttonyába, Mellettük Szlanszki József puttonyos ’ • .*• illírt A Mátyás király utcában a múlt év végén megkezdték az úttest átépítését, korszerű, pormentes burkolatra. Félmillió forintnál nagyobb összeget fordítottak az út átépítésére. Meg is szélesítették az úttestet azzal, hogy befedték avízlevezető árkokat, betongyűrűk vezetik le az esővizet. Képünk az úttest átépítésének munkálatairól készült Reggeli napfényben fürdenek a Séd mentén, a Bajcsy-Zsilinszky úton épült új bérházak — egy darab az új Szekszárdból. Ezekbe már beköltöztek az új lakók, de állandóan épülnek az új bérházak. A Mészáros Lázár utca sarkán is kitűzték egynek a helyét. Az új Szekszárd bérbázainak összkomfortos lakásai hűen kifejezik: a mi társadalmunk legfőbb célja az emberek életkörülményeinek megváltoztatása, megjavítása. És lent, az újtelepen is — ahol az utcák az 1919-es szekszárdi mártírok nevét viselik — munkások, kisemberek építenek állami kölcsönnel családi házat, és sehonnan sem hiányzik a fürdőszoba. Vajon hány munkás épített a felszabadulás előtt összkomfortos családi házal? A Bogyiszlói út nagyszabású építkezések színhelye. Itt épített korszerű raktárát a MEZtíSZÖV, a Műtrágya és Növényvédőszer- értékesítő V., most épül a Vegyi- anyagnagykereskedelmi VáHalat, és vele szemben épül az ország egyik legkorszerűbb kenyérgyára. Képünk az építkezés befejezése előtt készült; a három emelet magas liszttorony külső burkolását végzik a Tolna megyei Építőipari vállalat munkásai Az új kenyérgyárban a munkák nagy részét gépek végzik. A raktárból a liszttorony felvonóin, szitáin keresztül jut a liszt a dagasztótérbe. ahol dagasztógépek dagasztják a kenyeret. A kemencéket gőzzel fűtik. A gyár kéménye a legmagasabb építmény az ipartelepen Tavaly és az idén került átépítésre a Mártírok tere bal oldala. A macskaköves úttest helyén új úttest épült, de új, pormentes burkolatot kapott a Marx Károly utca is. Kikövezték az Arvaház utcát — amelyhez az előkészületeket, a kubikosmunkát az utcabeliek társadalmi munkában végezték cl —, de folytathatnánk még a felsorolást azokról az utcákról, amelyek csak az utóbbi két-három évben öltöttek új külsőt ura . A város felett — dísze, éke a vá rosnak — ott áll a húsztantermes, új iskola. Az idei tanév az iskola fennállásának második éve. Itt már az életre nevelik a tanulóitj Ságot, a politechnikai oktatás keretében nemcsak a számtannal, fizikával, történelemmel ismerkednek meg a tanulók, hanem külön böző foglalkozásokkal, mesterségekkel is, és szereznek bizonyos mesterségbeli tudást. Néhány ér múlva már ők dolgoznak a v' - további fellendítésén, fejlesz' A megszokott reggeli kép. Bejöttek a vonatok Sárbogár:!, illetve Bátaszék felől. Diákok, ipari tanulók, munkások, hivatali dolgosok — naponta többezren jönnek be, sok ezer embernek nyújt a város keresti lehetőséget, ad módot a tanulásra. Esténként, a munka befejezése után a városból és a vasúton túli ipartelepekről Isméi megindul az emberáradat a vasútállomás felé ... íme, ez tehát az új Szekszárd, de a bemutatás korántsem 1 teljes. Oldalak kellenének, ha mindazt be akarnánk mutatni, amely a városban tizenöt év alatt megvalósult. De a fejlődés korántsem teljes. Széles körben ismert már a város távlati fejlesztési terve, amely a régi, falusias külsejű kisvárosból modern várost épít. De készülnek már az ötéves terv irányelviéi. A városi tanácsnál már egyre-másra szaporodnak a kérdőívek — amelyeket a tanácstagok juttattak el a lákosságho —, ki milyen létesítmény megvalósítását javasolja az ötéves terv ideje hitt. Javasolnak, mert tudják, ahogyan a hároméves terv az ellsn- crradalom után megvalósította eddigi célkitűzéseit, úgy valósulnak meg a jövő tervei is. BOGNÁR ISTVÁN
