Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-02 / 231. szám

i \ í TOLNA MEGYEI NÉPŰ.IS bG 1959. október 2. Asszonyoknak — lányoknak Müven szociális előnyökkel jár, ha a feleség is tagként dolgozik a tsz-ben? KINEK JOGÁN JÁR AZ ANYASÁGI SEGÉLY? Ha a házastársak mindketten tagjai a termelőszövetkezetnek, az anyasági segély a feleség jo­gán jár. Ha azonban a feleségnek nincs meg a tagoknak előírt szá­mú munkaegysége, de legalább 80 munkaegysége van, az egyéb feltételek fennállása esetében az anyasági segélyt a férj jogán álla­pítják meg. Ebben az esetben te­hát úgy járnak el, mintha a fele­ség csak mint családtag dolgozna a termelőszövetkezetben. IGÉNYLÉS Az anyasági segélyt a termelő­szövetkezeti tag kérelmére az SZTK megyei alközpontja ^kiren­deltsége) állapítja meg és fizeti ki. A kérelemhez mellékelni kell a jogosultság elbírálásához szüksé' ges összes adatokat és igazoláso­kat. így mellékelni kell: a gyer­mek születési értesítőjét, a telje­sített munkaegységekre vonatko­zó igazolást, a terhes gondozó­könyvet és szükség esetén az is­kolaköteles gyermekre, illetőleg a kettőnél több tíz éven aluli gyer­mekre és a napközi otthon hiá­nyára, a tanfolyamon való rész­vételre stb. vonatkozó hivatalos iratokat és igazolásokat. Tehát mindazt, amire a jogosultság elbí­rálásánál szükség van, vagy szük­ség lehet. Az anyasági segélyért a terme­lőszövetkezetnek semmiféle járu­lékot vagy díjat nem kell fizetnie. Ez á segély minden termelőszö­vetkezeti tagra vonatkozik, tehát azokra is, akiknek termelőszövet­kezete betegellátás céljából nem kötött megállapodást az SZTK al­központjával (kirendeltségével). Feleségen (élettárson) kívül más családtag akkor sem részesülhet anyasági segélyben, ha egyébként rendszeresen részt vesz a közös munkában, és teljesítményeit munkaegységekben számolják el. Háztartásban ^előforduló balesetek megelőzése Óvatossággal, elővigyázatosság­gal sok kisebb-nagyobb baleset­nek vehetjük elejét. Igen gyako­riak a késsel, villával, fejszével, ollóval, húsőrlőgép késével oko­zott sebek. Vigyázzunk tehát és konzervet ne nyissunk késsel, a kenyeret ne szeij ük a levegőbe emelve, vagy magunkhoz szorít­va. Tegyük asztalra és úgy vág­junk belőle. A késeket, ollókat élesítsük ki, hogy rendesen vág­janak. Tartsuk rendben a háztar­tási eszközöket. Törött üveg és porcellán edényeket ne használ­A mosó- és tisztítószerekről Legelterjedtebb és legolcsóbb mosószer a víz. Az esővíz lágy víz, ezért ezzel a szappanos mosás sokkal egy­szerűbb, mint például a kútvíz- ben, amellyel a mosás nehezebb, mert a benne oldott só a szap­pannal vegyületeket képez és így a mosóhatás csökken. A modern textilipar olyan mo­sóhatású anyagokat dolgozott ki, melyek nem érzékenyek a víz keménységére, sőt kemény víz­ben még jobban, kíméletesebben mosnak. A magyar ipar által ké­szített mosószerek nyersanyagai­nak túlnyomó része ma még kül­földi anyag, de egyre több alap­anyag készül itthon. A modern mosószerek közül hazánkban általában az aláb­biakat használjuk. (A felsorolt mosóanyagoknál azt is megír­juk, hogy a mosószerek milyen anyagok mosására alkalmasak). Asszonydicséret, Persil. Len, kender, pamutanyagok áztatására alkalmas. Áztatás után a ruha szappannal kimosandó, a szap­pannal való mosásnál a vizet Tri- sóval lágyítani keli vagy esővizet ajánlatos használni. Alkalmazha­tó még »esővíz lágyítószer« is. Rapid, Express. Mindkét anyag mosógép vagy kézi mosás alkal­mazása esetén használandó pa­mut- és lenanyagokhoz. Az Express mosószer kényelmesebb és gyorsabb mosást biztosít, mint a Rap'd. Duna. Csak mosógépi mosás­hoz alkalmas mosószer. Tisztaság, Ideál. Mindkét anyag műszál, selyem, műselyem és gyapjú anyagok mosására hasz nálandó. Ultra, Fit. Mosogatóporok, me­lyek alkalmasak edények mosásá­ra és törülgetés nélküli szárításá­ra. Vim, Trisó. A Vim csempe, ke­rámia, zománctárgyak tisztításá­ra alkalmas, a Trisó súroláshoz és általános lemosószerként igen megfelelő. junk. A kiálló szegeket verjük be. Ha azonban a baleset mégis megtörtént, lehet az horzsolás, vágás, vagy szúrás, a sebet azon­nal mossuk ki és tiszta kötszer­nél kössük be. Ha duzzad, meg- vörösödik, forduljunk orvoshoz. A kerti szerszámok, vagy trágyás szennyeződésű cserépdarabok te­tanuszt, merevgörcsöt okozhat­nak. Ezért forduljunk gyorsan orvoshoz védőoltásért. Semmi­esetre se gyógyítsuk mésszel, pók hálóval, vagy liliomlevéllel. Gondosan, elővigyázatosan bán junk a villamos háztartási fel­szerelésekkel. Vizes kézzel ne nyúljunk a kapcsolóhoz. Vasalás közben ne álljunk se a nedves padlóra, se a cementre, tegyünk lábunk alá száraz deszkát (a gu­mitalpú cipő is szigetel.) Mi­alatt vasalunk, óvakodjunk fém tárgyakhoz érni. A kikapcsolt és áttüzesedett vasalót, ha már nem használjuk, tegyük tűzbiztos hely re. Vigyázzunk a zsinórok épsé­gére, a szigetelés tökéletességére. A villamos gépek javítását min­dig szakértővel végeztessük. A szőlő tartósításáról Nemcsak frissen felséges cse­mege, nemcsak kitűnő bort lehet sajtolni belőle, de számos más formában is élvezhetjük. Szőlő cukorban. A szőlőfürtö­ket megmossuk, megszárítjuk. A szemeket ollóval levágjuk, hogy meg ne repedjenek és üvegbe rakjuk. Sűrű cukorszörpöt készí­tünk (egy kiló cukorhoz fél liter vizet véve), langyosan ráöntjük a szőlőre ég az üvegeket légmente­sen lezárjuk. Deszkára rakjuk az üvegeket s minden nap pár órá­ra langyos sütőbe, vagy sütés után a kemencébe tpsszük. On­nan kivéve, vastag ruhával leta­karjuk másnapig az üvegeket. Ezt az eljárást addig ismételjük meg, amíg a zöld szőlőszemek teljesen megsárgulnak. Akkor hűvös, szel- lős, száraz helyre rakjuk. Szőlő mártásnak. Szép érett szőlőszemeket válogatunk ki. Szé­lesebb szájú boros- vagy sörös­üvegbe ejtjük be egyenként. Vi­zet töltünk rá, ledugaszoljuk és Divatos kozmetika 1960-ban A szépészeti intézmények és a kozmetikai cikk gyárosok már bemutatták, milyen lesz a diva­tos női arc 1960-ban. Tehát höl­gyek, figyelem! Az alapozó krém csaknem fehér, enyhén drappos, rózsaszínű vagy barack- színű árnyalattal. A púder két ré­tegben kerül az arcra: az első ré­teg ugyanolyan színű, mint az alapozó krém, a második kékes vagy ezüstös árnyalású és az arc­nak bársonyos fényt ad. Ismét teret sódít a szem aláfestés, de csak »szolid« színeket szabad használni: ezüstszürkét, szürkés­zöldet, vagy szürkéskéket. A szem öldök színe világosabb a haj szí­nénél, ha a Haj fekete vagy bar­na. A szőkéknek szürke vagy vi­lágos gesztenyebarna szemöldök ceruzát javasolnak. Rúzsban továbbra is a vilá­gos szín a divat, de az ajakfes­téknek csillogónak kell lennie. Ennyit a színekről. Ami a di­vatos »rajzot« illeti, a szemöldök ív enyhén emelkedő és vékony, az ajak íve is keskeny, a száj­szögletben kissé emelkedő. Csu­pán az alsó ajak közepe szélese­dik ki, a felső ajak rajza egyál­talán nem vagy csak alig ívelő- dik. Az egész arcfestésnek bárso­nyos, tompított összképet kell adnia, mert ez lesz a divat! Új alapokon álló szakmunkásképzés Tolnai Textil gyárban lepecsételjük spanyolviasszol. Egy óráig gőzöljük és utána szel- lős, hűvös helyre rakjuk. Télen a szőlőszemeket kirázzuk az üvegből és mártást, vagy kom- pótüt készítünk belőle. Szőlőlekvár. A megmosott, érett szőlőt, fehéret és feketét vegye­sen, leszedjük csutkájáról és.ad­dig főzzük, amíg teljesen szétfő. Szitán áttörjük és megmérve a pépet, egy kilóhoz 30—35 deka cukrot adunk. Addig főzzük, amíg a kívánt sűrűséget eléri. Kevés vaníliával vagy szegfűszeggel íze­síthetjük. Üvegekbe töltjük, ami­kor kihűlt, lekötjük és kigőzöl­jük. LÁNYOK, ma megint csomókötési verseny­nyel kezdjük az órát. Mindenki fogjon egy méteres fonalat — így... kész?... rajta! — Bővebben nem kell Szabó elvlársnak, a gyár munkaügyi csoportvezetőjének magyarázni — aki most tart órát a tanulóknak — mindenki tudja a teendőjét. Az egyméteres fonal ott feszül mind a huszonöt lány kezében és amint elhangzott a „rajta”, megindul a munka. Sza­kítani, kötni..., szakítani, kötni... és gyorsan dolgozik az ötven kéz. Mindenki a maga munkájával van elfoglalva, nem lehet a má­sikra sandítani, hányadik csomó­nál tart a szomszéd, hogy ki lesz az első, majd csak a végén dől el. Pár pillanat és az egyik magas, szőke hajú kislány máris kilép a pádból, hozza a kissé megrövi­dült szálat, rajta a tíz csomóval. Molnár Mária lett az első. De már itt van a második is, Kugli Erzsi. A következő csoportnál már nem lehet eldönteni a „helyezése­ket”, tizennégyen lettek készen egyszerre. De már itt van a többi kilenc is. AZ OKTATÓ ELÉGEDETT. Akik ilyen gyorsan tudnak cso­mózni, akár gépre is mehetnének már. Mert a szövésnél ez az el­ső. Gyorsan összekötni az elsza­kadt szálat. A jó szövő még be­csukott szemmel is egy pillanat alatt megköti a takács-csomót. Kell is, mert a szövőgépek mel­lett a legfontosabb, hogy a szövő gyorsan megtalálja és összekösse az elszakadt szálat. Ha nem elég ügyes, sokat áll a gép. alacsony lesz a teljesítmény — és a kere­set is. Persze, ezek a tizenöt-tizenhat éves lányok még nem mennek gépre. Erre majd egy év múlva kerül sor, amikor már sokkal többet tudnak az egyszerű ta­kács-csomó kötésénél, amikor már a kezükben lesz a szakmunkás­bizonyítvány. UJ ALAPOKRA HELYEZTÉK a szakmunkás-képzést a Tolnai Textilgyárban. Eddig nem volt ilyen tanfolyam az üzemben. Ha új munkást vettek fel, az egykét" heti kioktatás után egy gyakorlot­tabb szövő mellé került, majd amikor már többé-kevésbé ment a munka — egy-két hónap múlva —, „önállósították” őket. Persze, ilyen rövid idő alatt csak a leg­szükségesebbeket lehetett megta­nulni. A szövő szakismerete odáig terjedt, hogy az elszakadt szálat meg kell keresni, be kell fűzni és összekötni. Ha akármi más baj volt, szaladni kell, szólni a segéd­művezetőnek, vagy a malőrfűzŐT nek, az majd megszünteti a hi­bát. így aztán jó néhány év is beletelt, míg valaki igazi szak­munkássá válhatott. A SZAKMUNKÁS-UTÁNPÓT­LÁSNAK ez a módszere ma már nem fe* lel meg. A fejlődő technika, a magasabb minőségi követelmé­nyek képzettebb munkásokat igé­nyelnek. Ezért vezették be a gyár­ban az egyéves szövőtanuló-kép­zést. Ezek a lányok naponta „munkaidejük” felét a gyár kul- túrotthonában, az „iskolában” töltik, ahol technológiát, anyag­ismeretet, munkaszervezést, szak­számtant tanulnak, magyar szak­körön vesznek részt, szerepel a tantárgyak közt a testnevelés is, három és fél órát pedig az üzem­ben töltenek, ahol az egy esztendő alatt végigmennek az előkészítés­től a szövésig minden munkafo­lyamaton. — Hogyan kerültek ide? — Nekem az édesapám is itt dolgozott, a nagynéném is a gyárp bán dolgozik — mondja Fajth Ág­nes — tovább tanulni egyelőro nem volt lehetőségem, hát idejöt­tem. Szeretem ezt a szakmát. — Én nem akartam tovább ta­nulni, nem volt kedvem — vála­szolja a kérdésre Széles Ibolya, ÚGY LATSZIK, még régi fogalmakban gondol4 kodnak, hisz amit itt csinálnak, ez is „továbbtanulás”, a velejáró izgalmakkal —. és eredményekkel is — együtt (mint elmondták, hol­nap lesz az első írásbeli dolgozat számtanból). Néhányan közülük — mint Fajth Ágnes is — majd később akarja elkezdeni a gimná­ziumot, vagy a textilipari techni­kumot, tl^vi2l,ező, tanulóként. Á lányok egy részének szülei a gyárban dolgoznak, de többén vannak olyanok, akiknek a szülei parasztok! ők azonban vaiameny- nyien szövők akarnak lenni, az elmúlt egy hónap alatt megsze­rették a gyárat, a szakmát. Az egyéves tanulóiskola azon­ban csak az egyik módszere — az újak közül is — a szakmunkás­utánpótlásnak a gyárban. Mert tanulják itt a szakmát gimnazis­ták is. Az előkészítőben kilenc, fehér fejkendős lány ismerkedik a csévelőgéppel, az automatával, a műhelyben öt fiú tanulja a laka­tos, esztergályos, villanyszerelő szakmát, ők négy év múlva kap­ják kézhez — az érettségi bizo­nyítvánnyal együtt — a szakmun­kás oklevelet. A politechnikai ok­tatás keretén belül hetenként egy napot töltenek a gyárban és a négy év alatt így ők is megtanul­nak minden munkafázist. Máté Zsuzsa, Király Terézia, Pasinszki Katalin és a többiek már döntöt­tek, milyen pályára mennek érett­ségi után. Legtöbbjük itt akar ma­radni a gyárban. J. J. (IV.) Néhány nap múlhatott el, ta­lán egy hét. Előre kell bocsáta­nunk, krónikánk a most követ­kező részben meglehetősen ho­mályos s bizonyos helyeken ki­egészítésre szorul, amit feltétle­nül meg kell bocsátania a re­mélt olvasónak. Kétségtelen, hogy Fabius ezen a nevezetes es­tén több társával együtt alapo­san felöntött a garatra s ebben az illékony és meggondolatlan mámorban eszébe jutott Hirena. Az emlékezés bizonyos indulato­kat keltett benne s a sértett férfi- gőg, amit a lány makacssága vál tott ki, bosszút kívánt. Igen, nem kell félnünk a szavaktól, nyugod­tan beszélhetünk bosszúról, mert a falernumi okozta mámorban volt valami hetykeség is, afféle »na majd meglátjátok, ki vagyok én!« kérkedés, ami ellenállhatat­lanul vonzotta a Via Appiára. De hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy csak a bosszú fűtötte; ez nem az a célia'an, önmagáért való bosszú volt, hanem a szerelem bosszúállása, mert jegyezzük meg, Fabius őszintén vonzódott Hirenához. De az is lehet, hogy önmaga előtt is kérkedni akart bátorságával és erejével s elkép­zelhető, hogy barátainak is szí­vesen dicsekedett azzal, hogy milyen kincset rejteget villájá­ban. Felkerekedett hát a vidám csa­pat, ledér dalokkal verték fel a Forum éjszakai csendjét s így vonultak végig az utcákon. Tar­tozunk a regényességnek annyi­val, hogy feljegyezzük: tündök­letes éjszaka volt, holdfénnyel és zefirreí, valamelyik csapszékből egy hárfás lány éneke hangzott ki s a nyilvános parkokban éne­keltek a csalogányok, ami ilyen jelentős éjszakákon helyénvaló is. Amikor a kapuálló meghallot­ta gazdája hangját, azonnal ug­rasztottá szolgalársait s mire a jó kedvű társaság a vestibulumba ért, talpon volt minden szolga. Elég volt Fabius egyetlen moz­dulata s a ház népe szertesza­ladt, hogy italt hordjon fel, mert a háznak borban sohasem volt szabad szűkölködnie. Fa­bius még felhajtott néhány ku­pával, aztán félrehívta egyik bi­zalmas rabszolgáját, akivel üze­netet küldött Hirénának, hogy a tablinumban várja. Barátai az át­riumban maradlak, miközben ő harsány búcsút vett tőlük. Mikor a három nővér meghalld a részeg ordítozást, szokásuk sze­rint letérdeltek és pampelonai szent Vince segítségét kérték, aki állítólag megvédi az ártatlanokat a garázda ittasoktól. Ami ezután történt, arról for­rásunk felettébb hézagosán és félreérthetően tudósít, annyi azonban kétségtelen, hogy amíg Hirena az ittas Fabius elé ment, két nővére, keresztényi leányzók hoz némileg illetlenül, bizonyos cselt készített elő. Mi úgy vél­jük. hogy ez kizárólag az ördög sugallata volt, dp a szerencsétle­nek már összekeverték az isteni intelmet és a sátáni cselvetést. CSÁNYI LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom