Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-15 / 242. szám

1659. október 15. TOLNÁ MEGYEI NEPÜJSÄG § SPORT A Szekszárdi Garay János Gimnázium sportköréről II. rész. Az új rendelkezés nemcsak a tanulókat, de az iskolák veze­tőit, így többek között engem is igen nehéz helyzetbe hozott. Ne­kem kell eldöntenem, hogy kit adjak ki egyesületnek és kit spor toltassak az iskolánk színeiben. Igaz, hogy a tájékoztató azt mondja, hogy — azokat a tanuló­kat engedjem ki a jövőben a sportegyesületekbe, akik túlnőt­ték az iskolai sportkör színvona­lát. Ez azonban nagyon kétes élű meghatározás. Milyen alapon döntsem el az iskolámba bekerült I. éves tanulóról — kit az egye­sület kikér, hogy túlnőtt — az iskolai színvonalon, ha a DSK nem ad olyan tabellát, mely az is­kolai szintet megmutatja. Ezt a munkát úgy vélem, hogy becsüle­tesen elvégezni és a kikérő sport­egyesületek szükség által diktált kérelmének i3 eleget tenni, nem lehet. Nézzük meg például a Szekszárdi Petőfi SE kosárlabda szakosztályát. Az első csapat az NB II-ben játszik. Ennek a csa­patnak zömmel iskolánk adta az utánpótlást leérettségizett tanu­lóink közül, második csapatában viszont több tanulónk játszott. Az egyesület iskolánk részére ren­delkezésükre bocsátotta az edző­jét, hogy foglalkozzon kisebb ta­nulóinkkal is. Ez jó volt az egye­sületnek is, jó az iskolának is. A nyár folyamán több játékos el­költözött, vagy abbahagyta a ko- sarazást, így a második csapat részére az egyesület I. osztályos tanulókat is kívánt igazoltatni, kik a nyár folyamán már részt vettek az edzéseken. Kiadhatom-e ezeket a tanulókat, vagy nem? Az előbbi feltételek nem felel-, nek meg, az nem vitás, így nem adhatók ki, mert a kosarazás ele­meit most tanulják, viszont, az egyesület érdekei a kiadást kö­vetelik, mert különben a szeren­csétlen körülmények miatt nem szerepeltethetik II. osztályú csa­patukat sem. £n úgy döntöttem, hogy az I. osztályosokat ebben a tanévben nem adom ki, mert a cél — az egységes középiskolai sportkör megteremtése. Helyettük maga­sabb éves tanulókat adtam a sportkörnek, mivel őket az egye­sületi leigazolt tanulók miatt tu­dásuk színvonalán foglalkoztatni úgy sem tudtam volna és így tel­jesen kezd<5 elsősökből állítjuk össze az iskola kosárlabda szak­osztályát. Felmerült most azonban az a kérdés, hogy a visszatartott I. ősz tályú tanulókat, hogyan fogom foglalkoztatni. Városunkban több kezdő kosárlabda csapat nincsen Utazásra anyagiak nem állnak rendelkezésre az iskolának, mert az NB Il-es csapat mérkőzései mellett iskolai kosárlabda ren­dezvényeinkre nézőközönséget s így bevételt nem tudunk bizto­sítani, tehát utazásra nem is gon­dolhatunk. Kezdő tanulóink ré­szére tehát, csak az osztályok közötti mérkőzések maradnak, melyekre az egyesülethez leiga­zolt és az iskolai színek védel­méből kizárt egyesületi tanulóin­kat, legfeljebb igazgatói bízta­tással tudom kirendelni. Felte­szem tehát a kérdést, hogy kezdő kosarasaim ilyen körülmények között eljuthatnak-e odáig, hogy komoly mérkőzéseken részt ve­hessenek? De ugyanez a helyzet más sport ágakban is. Sokat vártám az új költségvetési rendelettől. Ma e2 is megérkezett, örömmel láttam, hogy az iskolai sportköri támo­gatást a költségvetés 500 forintra emeli. De hiába kerestem anya­gi fedezetet a tanulók versenyez­tetésének biztosítására. Ez pedig azt jelenti, hogy a DSK által előírt versenyeken tanulóink ré­szére — az iskolai sportkörben — más versenyt biztosítani alig tu­dunk, ami a tanulóink fejlődésé­hez igen kevés, mert meggyőző­désem, hogy tanulóinknak, csak addig van kedvük sportolni és eredményeiket csak akkor tud­ják fokozni, ha megfelelő ver­senyzési lehetőségekről is gon- gondoskodunk. Igaz, hogy tanu­lóink sportköri tagdíjat is fizet­nek. Ha ezt a tagdíjat, csak a ténylegesen iskolai sportkörben foglalkoztatott tanulóktól szed­jük, bizony ez sem komoly ősz- szeg s az állami hozzájárulással együtt alig fogja fedezni a sport­kör dologi kiadásait. Az új rendelkezés sok nehéz­séget jelent sportkörünk életé­ben. Az egyesületek részére isko­lánk körülbelül 100 tanulóját kell kiadnom a II—IV. osztályú tanu­lók közül, mivel ezek már le vol­tak igazolva. Az új tanévben be­iratkozott 627 tanuló közül az 57 felmentett és a kiadott tanulókon kívül körülbelül 400 tanuló spor­tolását kell biztosítanom három testnevelő tanár 4—4 órai fize­tett és ezen kívül általuk vál­lalt társadalmi munkájával. Bár ma a feladat megoldása előttem lehetetlennek látszik, de igyek­szünk mindent megtenni a kije­lölt cél érdekében. Tudjuk, hogy ml a kisvárosi, vagy falusi kö­zépiskolák nehezebb helyzetben vagyunk, mint a budapestiek, vagy nagyvárosiak, mert nekik biztosítva van az iskolák közötti versenyzési lehetőség a jelenlegi anyagi körülmények mellett is, melytől bennünket a DSK ren­delkezése megfosztott teljes egé­szében. Mégis reméljük azt, hogy test­nevelő tanáraink lelkes munká­ja, a KISZ-szervezet és a nevelő­testület támogatása, segítségével legyőzzük az akadályok egy ré­szét és módot tudunk teremteni arra, hogy tanulóseregünk az is­kolán belül is nagy számban és megfelelő eredménnyel felké­szülhessen a tanévenként egy­szeri DSK versenyekre és meg­őrizze iskolánk sportköri hagyo­mányait. (Vége.) HORVAY ÁRPÁD igazgató Sportköri taggyűlés Simontornyán A Simontornyai BTC vezetősé­ge ma délután fél 6 órára hívta össze a sportköri tagságot a gyár kultúrhelyiségébe, ahol a veze­tőség beszámol az eddig végzett munkáról ég ismerteti a sportkör előtt álló feladatokat. GÉPKOCSIK RÉSZLETRE KAPHATOK — Apu, mi a legfontosabb ré­sze az autónak? — A résziét pontos fizetése, kis­fiam.,. Cikó—Váralja 4:2 (1:0) Járási I. osztály. Nagymányok, 400 néző. Vezette: Kovács. Cikó: Váll — Illés, Szegedi, Farkas — Érni, Balogh — Altvatter, Dreic, Forró, Stumpf, Tamás. Váralja: Szabó — Sára, Hurton, Jáger — Ludvig, Ferenczy — Mezei, Csor­dás, Zagg, Mázi, Horváth I. Az első negyedóra sok szabálytalan­ságot hoz Cikó részéről, melynek a játékvezető többszöri figyel­meztetése vet véget. Váralja csa­pata szép összjátékot nyújt, csak éppen a kapuralövés nem megy. A 20. percben egy partdobás után Stumpf a hálóba továbbít. 1:0. öt perc múlva Hurton, majd Hor­váth lövése megy mellé. A 42. percben Altvatter megrúgja Já­KÉZILABDA Dunaföldvári Gimnázium— Nagydorogi KSK 6:0 (4:0) Megyei I. osztályú női kézilab­da-mérkőzés. Vezette: Németh (Sztálinváros). Dunaföldvár: Sző­ke, Kurucz, Elek, Strasszer, So­mogyi, Kreskai, Winklár. Cserék: Bankos, Horváth, Lengyel. Nagy- dorog: Krémer, Bencsik, Szabó I., Szabó II., Berta, Pető, Juhász. Cserék: Kun, Fábián, Gősi. Mind­két csapat nagy lelkesedéssel kez­di a játékot, már az első percek­ben mindkét csapat kapuja előtt adódnak izgalmas pillanatok. Egyik csapat csatársora sem tud kibontakozni a szoros emberfogá- sos taktika alkalmazása után. A hazai csapat lassan fölényt harcol ki és néhány veszélyes támadás után erősen veszélyeztetik a nagydorogi lányok kapuját. A vendégcsapat nagyszerűen véde­kezik és sikerrel állítja meg a támadásokat, Izgalmas játék gert, aki visszarúg. Mindketten a kiállítás sorsára jutnak. A második félidő első percé­ben Zagg balszélen elhúz és egyenlít. 1:1. A 7. percben Váral­ja szögletrúgás után gólt kap Ér­ni fejeséből. 2:1. Tíz perc múlva Forró 3 :l-re növeli Cikó előnyét. Cikó lelkesen játszik és a csatá­rai jól lőnek, míg Váralja unot­tan. A 32. percben Zagg 3:2-re alakítja az eredményt. Négy perc múlva Dreic beállítja a végered­ményt. 4:2. A nagyobb akarás­sal küzdő Cikó megérdemelten győzött. Kovács játékvezető kitű­nően vezette a mérkőzést. Jók: Szegedi, Stumpf, Érni, illetve Zagg és Sára. Oszter után a 14. percben egy gyors in­dítás után megszerzik a diáklá­nyok az első góljukat. Ezután a hazaiak beszorulnak, de jól vé­dekeznek és megőrzik kapujukat a góltól. A félidő végéig még há­rom szép góllal terhelik meg a hazaiak a nagydorogiak kapuját. A második félidő elején a ven­dégek kezdeményeznek többet, de a legjobb helyzeteket is elront­ják. Három büntetődobás közül egyet sem tudnak értékesíteni, egyszerűen nem ment a kapura- dobás. A befejezés előtt jól haj­ráznak a dunaföldvári lányok és még két ügyes lefutás után be­állítják a végeredményt. Gólszer­zők: Kreskai 3, Somogyi 2 és Ku­rucz. Kitűntek: Kurucz, Elek, Kreskai, illetve Krémer, Berta, Pető. ^ F. — Atléti ka Török Nária új megyei csúcsot állított fel diszkoszYetésben A Megyei Atlétikai Szövetség vasárnap néhány számból álló meghívásos versenyt rendezett, melyen kiegészítő számok is sze­repeltek. Jó eredmény született férfi 100-on, gerelyben és női diszkoszvetésben. Ez utóbbiban Török Mária új megyei ifjúsági csúcsot állított fel. Jobb eredmények: Nők. 100 m serdülő: 1. Dorogi (Sz. Gimná­zium) 14.3, 2. Simon (Paksi Gim­názium) 14.6, 3. Gujás (Sz. Dó­zsa) 15. — Távolugrás, serdülő: 1. Gujás (Sz. Dózsa) 411, 2. Simon (Paksi Gimnázium) 403, 3. Dorogi (Sz. Gimnázium) 401. — Súlylö­kés: 1. Győrffy Mária (Sz. Dózsa) 9.95, 2. Török Mária (Sz. Dózsa) 9.22. — Diszkosz: 1. Török (Sz. Dózsa) 35.0. (Uj megyei ifjúsági csúcs.) A régi csúcsot is Török tartotta, melyet ez évben állított fel 34.95-ös eredményével. — 2. Győrffy (Sz. Dózsa) 31.73. — Ge­rely: 1. Győrffy (Sz. Dózsa) 30.53. Férfiak: 100 m ifjúsági: 1. Kosztolányi (Sz. Dózsa) 11.2. 400 m ifjúsági: 1. Galambos (Sz. Dó­zsa) 55.0, 2. Garbac2 (Sz. Dózsa) 55.5, 3. Czéh (Sz. Dózsa) 56.7, 4. Kiss (Sz. Dózsa) 57. — Súlylökés: ifjúsági: 1. Bakó (Sz. Dózsa) .11.18. 2. Nyakas (Bonyhád) 10.66, 3. Ha­jas (Bonyhád) 10.27. — Diszkosz: ifjúsági: 1. Takács (Bátaszéki VSK) 37.58, 2. Nyakas (Bonyhád) 33.23, 3. Bakó (Sz. Dózsa) 33.10. Gerely, ifjúsági: 1 .Bakó (Sz. Dó­zsa) 56.23, 2. Nyakas (Bonyhád) 52.33, 3. Marsi (Sz. Dózsa) 43.30. 4. Illés (Bonyhád) 41.31. Ismerkedjünk a labdarúgó szabályokkal A büntetőrúgásokról Mi a büntetés a büntetőrúgás hátrafelé rúgása esetén? Közvetett szabadrúgás. Mi az ítélet büntetőrúgáskor a labda kétszeri érintése miatt? Ugyancsak közvetett szabadrú­gás. Kötelező-e a büntetőrúgásnak közvetlenül a kapura irányítása? Nem kötelező, csupán hátrafelé rúgni nem szabad: az alapvonal felé kell irányítani. Melyik játékos jogosult a bün­tetőrúgást rúgni? A jogosult csapat bármelyik tagja, tehát a kapus is. Alkalmazhat-e kapuscserét a védőcsapat a büntetőrúgás védé­sének megkísérlésére? Ehhez joga van, ha előzőleg bejelenti szándékát a játékveze­tőnek a csapatkapitány útján. (A kapus mezőnyjátékossal cserél­hető fel.) Mi az eljárás, ha a félidő utol­só pillanataiban megítélt bünte­tőrúgás végrehajtása előtt lejár a játékidő? Meg kell hosszabbítani az időt a büntetőfúgás végrehajtására. Visszavonhatja-e ítéletét a já­tékvezető büntetőrúgás esetében? Ha teljes bizonyossággal meg­győződik arról, hogy ítélete téves, visszavonhatja, feltéve, hogy még nem történt meg a végrehajtás. Ha a kapus nem hajlandó a büntetőrúgást védeni, üres kapu­ba berúgható-e a labda? Előírás, hogy a büntetőrúgás­kor a kapus köteles a kapuvona­lon elhelyezkedni Ha nincs ka­pus, nem rúgható a büntető. A büntetőrúgás végrehajtására milyen jelet kell adni? Feltétlenül sípjelet. Mikor kell a sípjelet megadni? Amikor meggyőződött arról, hogy az összes játékos szabály­szerűen elhelyezkedett. Mit tegyen, ha azt tapasztalja, hogy egy játékos szándékosan azért lép a büntetőterületre, hogy késleltesse, zavarja a büntetőrú­gás végrehajtását? Figyelmeztesse, ha pedig az­után is megteszi, állítsa kiv Mit ítél a játékvezető, ha .;; ::. a büntetőrúgást végző játé-* kos nekifut a labdának, de vele egy időben elhagyja helyét a ka­pus is, és amikor a labda elin­dul, már két lépéssel a kapuvonal előtt áll. A labda ennek ellenére a hálóba jut. A gólt kell megítélni. ... megismétlődik pontosan az előbbi eset, azzal a különbséggel, hogy a kapus a labdát kivédte. A büntetőrúgást meg kell ismé­telni. .;. az előbbi eset azzal a válto­zással, hogy ezúttal a labda a kapu mellé került. A büntetőrúgást meg kell is­mételni. ... a sípjel elhangzása után, mielőtt a büntetőrúgást végrehaj­tották volna, beszalad a bünte­tőterületre a védőcsapat egyik já­tékosa. Már jól benn jár, amikor a rúgás megtörténik és a labda a kapuba kerül. A szabálysértés ellenére a gólt meg kell ítélni. Jó eredmények a koronglövő bajnokságon A Megyei Lövész Szövetség va­sárnap tartotta meg a korong­lövő egyéni és csapatbajnokságot. Az egyéni versenyben negyven- ketten indultak, a csapatverse­nyen hat csapat vett részt. A verseny nemcsak számbeli, ha­nem minőségi fejlődést is hozott a tavalyihoz viszonyítva. A 25 korongos versenyt tavaly 17 ta­lálattal nyerték, míg az idén Szalai István, a Tengelici Va­dásztársaság tagja a 25 korongból mind a 25-öt eltalálta. Ezzel el is dőlt az egyéni bajnokság sorsa. Az egyéni bajnokság végered­ménye: 1. Szalai István (Tenge- lic) 25/5, 2. Schmidt János (Kaj- mád) 25/3, 3. Weimper Tivadar (Szekszárdi 25/21. A csapatbajnokság végeredmé­nye: 1. Tengelic (Szalai, Sallai, Vörös, Weisz), 2. Kajmád (Schmidt, Kovács. Pataki, Nyúl), 3. Szekszárd (Weimper, Lis- baucher, Nagy, Tallósi). Atlétikai sporttörténelem A „hallgatag finn“ legendája Az olimpiák légkörében szüle­tett meg a „hallgatag finn” le­gendája is. Nurmit nevezték így el az újságírók, a távfutás feje­delmét, ezt a szófukar északi finnt, aki futni tudásával fejje] magaslott ki ellenfelei közül. Nur- mi soha sem nyilatkozott, nem be­szélt, csak futott, de úgy, hogy egyetlen komoly ellenfele volt csak: a stopperóra, melyet min­den versenyben magával vitt. A futás iramát előre meghatározta és időnként rápillantott a verseny­órára, mintha más nem is érde­kelte volna. Az ellenfelei mintha nem is érdekelték volna! De ez nem is csoda. Olyan iramot írt elő magának, amit egyetlen ellen­fele sem tudott tartani, és már a végküzdelem kifejlődése előtt el­maradtak tőle. A párizsi olimpián négyszer Indult, négyszer győzőit. Az 1500 és az 5000 méteres futás döntője között mindössze egy jó órája maradt a pihenésre, és mindkét számot mégis olimpiai rekorddal nyerte. De ezen kívül megnyerte még a 10 000 méteres futást és első volt a 3000 mii eres csapatversenyben is. Nurmi nevét azóta sem hóm sú­lyosította el az idő. Rekordjait el­érték és megjavították az utódok, akik eredményeiket az ő edzés- rendszerének segítségével ériéi: el — de Nurmi legendája ma is tö­retlen fényben ragyog. A finn nemzet egyik legnagyobb fiaként tiszteli. Fekete László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom