Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-15 / 242. szám

? WfeöTEI ■1 Könyvár i' é e S^v; üzepeesy uk& VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! : A.l ISTA M UN k Á S P A Ryf TOL, N.A MEG Y EI BIZOTTSÁGA t S A MEGYEI TANACS LAPJA fjyuuuuuuuuuwuu CSÜTÖRTÖK 1959. október 15. IV. évfolyam 242. szám ARA: 50 FILLÉR 1959 X. 10-én 1959 X 7-én 18h kb 417000 kn 4 rakéta tervezett helyzete 1959 X.18-án 1959 X 5-én 18h fcb284 000 km A rakéta kilövése 1959 X. A-én 1959 JU-én lő" kb.145 000 km Rövidesen befejezik a szakály-zombai út átépítésének 1959. évre előirányzott részét Néhány nap múlva már tíz kilométer hosszúságban elkészítik az Aszfaltútépítő Vállalat munkásai a szakály—zombai utat. Az 1959. évi terv nyolc kilométer út aszfaltos burkolatát írta elő. A kong­resszusi versenyben vállalták a vállalat munkásai, hogy a tervezett úthoz viszonyítva két kilométerrel hosszabb reszt burkolnak asz­falttal. Képünkön az utolsó száz méterekre szállítják a szakályi keverőtelepről gépkocsival a forró aszfaltot Már az első emeletet falazzák a dunalüldvári bútorlap-üzem építkezésén Két évvel ezelőtt kezdte a termelőmunkát a Dunaföldvári Kendergyárban az ország első pozdorjalemez-üzeme. Ez az üzem egyben kísérleti célokat is szol­gált, hogy az itteni tapasztalatok alapján létre lehessen hozni az ország több kendergyára mellett is hasonló üzemet. Miután sike­rült kialakítani a kenderpozdor- jából készülő bútorlap gyártá­sának technológiáját, az év elején megkezdték Dunaföldváron is az üzem bővítését. Az építési munkák — amit »sa­ját rezsiben« végez a Dunántúli Rostkikészftő Vállalat — gyors ütemben haladnak. Az épület egy része, amely földszintes, már tető alatt van, a másik részén az első emeleti falakat húzzák fel a kő­művesek. Az új bútorlap-üzemben a ter­vek szerint a jövő év áprilisában indul meg a termelés. A termelési folyamatok, a belső szállítás tel­jes gépesítése, a nagymértékű automatizálás eredményeképpen az új üzem termelése mintegy öt­szöröse lesz a jelenleginek, ugyan­akkor a szükséges munkáslétszám a mostaninak még a kétszeresét sem éri el. Ünnepélyes keretek között adták át a megye hibridkukorica-üzemét az Alsóleperdi Állami Gazdaságban Amint arról már korábbi hír­adásainkban beszámoltunk az év ;lején 20 millió forint költséggel hibridkukorica-üzem építését tezdték meg Dalmandon. Az ere- leti terveknek megfelelően a jyár október 1-re elkészült. Mű­szaki, építészeti és munkavédel­mi szempontból felül is vizsgál­ták a létesítményt és megejtették a próba-üzemeltetését. A gyárat ünnepélyes keretek között vette át Tóth György, az Alsóleperdi Állami Gazdaság igaz gatója. Az átadáson jelen volt és beszédet mondott Petőházi Gá­bor földművelésügyi miniszterhe­lyettes, az állami gazdaságok fő­igazgatója is. A Komlói Építő­Gépesítik a nyersgyártást a Keszőhidegkúti Téglagyárban Hat évvel ezelőtt, 1953-ban kezd tele meg a Bánya és Építő­anyagipari Egyesülés téglagyárai­nak gépesítését, ahol azelőtt va­lamennyi üzemben kézivetéssel folyt a nyersgyártás. Azóta már hat téglagyárban tértek át a kor­szerűbb, termelékenyebb és nem utolsó porban olcsóbb gépi nyers­gyártásra. A napokban kezdték meg a keszőhidegkúti üzemben az épít­kezést. Mintegy 800—900 ezer fo­rintos beruházással gépesítik itt a nyersgyórtást. Egy új téglaprést kap az üzem az összes tartozé­kokkal — többek közt szekré­nyes adagolóval. A présgépet már le is szállította a Jászberényi Aprítógépgyár. A tavasszal meg­induló új nyersgyártási idényt már az új berendezéssel kezdik Keszőhidegkúton. ipari Vállalat munkásait — akik építették az üzemet — munkájuk elismeréseként az átadásnál pénz­jutalomban részesítették. Ott volt még az ünnepélyes átadásnál Tol nai Ferenc, a megyei pártbizott­ság mezőgazdasági osztályvezető­je is, aki gratulált Tóth György­nek a gazdaság új létesítményé­hez. A hibridkukorica-üzemben már megkezdődött a termelés. El­sők között a Juhé-pusztai Állami Gazdaságból szállított kukoricát dolgozta fel a gyár, de most már folyamatosan üzemeltetik, s na­ponta 5 vagon kiváló minőségű kalibrált hibrid kukorica vető­magot állítanak itt elő. forintos beruházás a Paksi Konzervgyár fövő évi programjában A Paksi Konzervgyár az álla­mosítás óta eltelt tizenegy eszten­dőben nagy fejlődésen ment ke­resztül. Jelentősen megnövekedett a termelése, csaknem minden üzemrésze bővült, korszerűbbé vált. Az üzem további fejlődését, sőt már most is a zavartalan ter­melést akadályozta az energia­ellátás elégtelensége. Gyakran for­dult elő gőzhiány — a régi, el­avult kazán nem tudott megfelelő mennyiségű gőzt biztosítani — és az áramellátás sem volt megfelelő. A gyár a jövő évre tízmillió forintot kapott beruházásra. Énnek mintegy kétharmadát egy új kazánház építésére használják fel; Az új kazánházat a széntároló hely mellett építik fel, így nem kell a tüzelőanyagot nagy távol­ságra szállítani, a modern, 200 négyzetméter fűtőfelületű BW, láncrostélyos új kazán — amelyet a Radiátorgyár szállít a paksi gyárnak — sokkal jobb hatásfokú lesz a jelenleginél. A most műkö­dő kazánnal ugyanis két és fél kiló gőzt tudnak előállítani egy kiló szénből, az új kazánnal pedig a számítások szerint 3,5 kilót. Csu­pán a tüzelőanyag gazdaságosabb felhasználásával egymillió fo­rint évi megtakarítást ér el a gyár. Könnyebb lesz a fűtők munkája is, lapátot csak egy munkahelyen, a széntárolónál kell majd hasz­nálni. Közel másfélmillió forintos költ séggel transzformátorházat is épí­tenek az üzemben. Mind a kazán­házat, mind a transzformátorhá­zat úgy építik, hogy az üzem to­vábbi fejlesztésével tovább bővít­hetők legyenek. A gyár mellett építenek egy négylakásos házat, szolgálati lakások céljaira. Nyolcszáz­ezer forintot a befőttkonyha bővítésére fordítanak. Jelenleg az új épületek terve­zése folyik, az építési munkák megkezdésére a jövő év elején ke­rül sor, amit az év végéig fejez­nek be. Az ötéves terv első kon- zervgyártási idényét már az új kazánházzal — illetve kazánnal — és transzformátorházzal kezdik a Paksi Konzervgyárban. 97 500 pár bundacipőt készítenek az év végéig a Bonyhádi Cipőgyárban Országszerte ismerik és kere­sik a Bonyhádi Cipőgyár által készített bundacipőket, amelyek évről évre nemcsak nagyobb mennyiségben, hanem egyre bő­vülő választékban kerülnek az őszi és a téli hónapokban az üzletekbe. A gyár idei bundacipő- gyártási programja azonban je­lentősen felülmúlja a korábbi tér melést. A harmadik negyedévben kezdték meg a bundacipőknek goyser-eljárással való gyártását. A negyedév folyamán elkészült 67 250 párból 9500 párat gyár- I tottak goyser-technológiával. E cipőket szürke, csau, drapp és piros színben készítették. Az év végéig összesen 97 500 pár bundacipő készül el a gyár futó­szalagjain. Míg korábban csak lapos sarokkal látták el ezeket a cipőket, most egy részük bőrtalp­pal és trotőr-sarokkal készül. Az elmúlt hónapban vezették be egy másik új gyártmány gyár­tását is. Ötezer párat készítettek a goyser, durábel felsőrészű va­dászbakancsból, amelyből a ne­gyedik negyedévben további négy ezer párat gyártanak. Korszerűsödik Tolna megye telefonhálózata Szekszárdon az elmúlt hónapok­ban jelentősen előrehaladt a tele­fonhálózat bővítése, korszerűsí­tése. Jelenleg főleg a város ipari negyede felé eső területen bővíti a posta a hálózatot, s ezzel meg­oldhatóvá lesz az ipartelep, vala­mint az új bérháznegyed és a kert város telefonhálózatának kiépí­tése, illetve korszerűsítése. • A SZOVJET »: * * cnm-Hnin" RÁKÉTA PÁLYÁJ A * írnom A HOLD helyzete a rakéta kilövésekor Térképiín'- a Szovjetunióban 1959. október 4-én — az első szputnyik felbocsátásának második évfordulóján — fellőtt és a történe­lem első űrállomását hordozó „Föld—Hold” rakétának 1959. október 8-án 16 óráig megtett útvonalát ábrázolja

Next

/
Oldalképek
Tartalom