Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-08 / 236. szám
Mehiv. Sz Egyetemi Paz. VILÁG PROLETARIAT, EGYESÜLJETEK! J JUUUUUUOUUUUUÜV CSÜTÖRTÖK 1959. október 8. IV. évfolyam 236. szám Megkezdték a vásári pavilonok felállítását Szekszárdon Hetek óta készülnek a megye kereskedelmi szervei a vasárnap megnyíló szekszárdi őszi vásárra. Az előkészületek e napokban meg gyorsultak, szerdán már az egész Sztálin teret betöltötték a vásár épülő pavilonjainak favázai. Mint Korsós István elvtárs, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője elmondotta, Összesen mintegy hatszáz méternyi sátorban, pavilonban fogják bemutatni és árusítani különböző árucikkeiket a megye kereskedelmi vállalatai, a Népbolt, a földművesszövetkezetek, a kisipari szövetkezetek. Délután megkezdte a Vendéglátó Vállalat is sátorainak összeállítását. Folynak az előkészületek a régi megyeháza nagytermében is a vasárnap megtartandó divatbemutató megrendezésére. A vásári pavilonok, sátrak — amelyekhez mintegy 120 köbméter faanyagot használtak fel — szombat délre teljesen elkészülnek, délután kezdik meg azoknak árukkal való feltöltését. Mintegy tizenöt millió forint értékű áruval várják vasárnap reggelre a vásár látogatóit. Munkásakadémia a dombóvári MÁV Kultúrofthonban Ötször tüntették ki Quilmann János égetőt, a Bonyhádi Zománcgyár dolgozóját. Tizenegy év óta dolgozik a zománcgyárban, ige-'n fontos munkakörben. A zománcedények égetésén kifogástalan minőségi munkát végez. Quillmann elvtárs vidékről jár be dolgozni, ennek ellenére még sohasem késett, nem volt iga- zolatlc-A mulasztása. Jő munkájáért 1955-ben sztahanovista oklevéllel, 1956-ban Kiváló dolgozó oklevéllel, 1958-ban Kiváló dolgozó oklevéllel és jelvénnyel, 1959. április 4-én a Gépipar kiváló dolgozója címmel tüntették ki. A kongresszusi versenyben is az elsők között van. ,,A modern ember tudományos világképe” címmel Munkás Sza- badalcadémiát szervezett Dombó- várott a Vasutasok Szakszervezete és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. A tizennégy előadásból, álló sorozat felöleli a tudomány íejlőűé- séhek történetét az ókortól napjainkig és megismerteti a hallgatósággal azt a hősies küzdelmet, amelyet az emberiség legkiválóbb elméi a természet és a társadalom törvényszerűségeinek a megismeréséért folytattak. Ismerteti azokat a felfedezéseket, amelyek hatására az idealista misztika mindinkább visszavonulásra kényszerül és azt az utat, amelyen az emberiség a természet legyőzése, a társadalmi igazság felismerése és megvalósítása felé halad. örömmel üdvözöljük ezt az úttörő kezdeményezést, amelyet a Vasutas Szakszervezet és a TIT közös jó munkája eredményezett és amely azt célozza, hogy a vasutasok széles tömegei számára lehetővé tegyük a művelődést. Az ilyen és ehhez hasonló előadások, előadás-sorozatok a dolgozó nép kulturális felemelkedését szolgálják. Szeretnők, ha a megyében, okulva a jó példán, mennél több üzem, vállalat hasonló Munkás- akadémiát szervezne, amelyekhez a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete is, de még járási megbízottai is hathatós segítséget nyújtanak. Televíziót vásárolt a közelmúltban a tolnanémedi általános iskola. Az első látogatást ünnepélyes keretek között rendezték meg. Kecskeméthy György igazgató ismertette a szülőkkel, hogy milyen körülmények között, jutott az iskola a készülékhez. Két hold kendert termeltek a községi tanács jóvoltából az iskolások. De segítettek a kender megmunkálásában a szülők is s szinte az egész falu lakossága hozzájárult munkájával ahhoz, hogy az iskola 8000 fori ntos televíziós készüléket vásárolhatott. | Televízió a tolnanémedi általános iskolában Nagyszabású szőlőtermelő ankét kezdődik ma Szekszárdon A Földművelésügyi Minisztérium, az Állami Gazdaságok Fő- igazgatósága, a MEZÖSZÖV Országos Központja, a Szőlészeti Kutató Intézet és a Tolna megyei mezőgazdasági szervek szervezésében nagyszabású szőlészeti gépbemutató és borászati ankét lesz ma és holnap a Iíajmádi Állami Gazdaság szőlészetében. Az an- kétra több megyéből hívtak meg szőlőtermelési szakembereket, és természetesen részt vesznek itt Tolna megye legjobb szőlészei és borászai is. A kétnapos program keretében lesz a többi között szőlőművelésre alkalmas gépbemutató, vörös bor kezelési tapasztalatcsere. Az ankét második napján Szűcs Zoltán, a Szőlészeti Kutató Intézet igazgatója vitabevezető előadást tart, melynek tárgya a szőlőtermelés időszerű feladatai. Az értekezleten felszólal majd többi között Tóth Dezső, a Földművelésügyi Minisztérium kertészeti és szőlészeti igazgatóságának főelőadója és Kozma Pál, a mező- gazdasági tudományok kandidátusa. A kétnapos ankétről lapunk következő számaiban részletesen beszámolunk. Közel félmillió forint jutalom A munkaversenynek anyagi haszna is van. Ha csak azt vesz- szük számításba, hogy a munkás a versenyben a növekvő termelés arányában többletjövedelemhez jut: már ez is lényeges dolog. Azonban ehhez szorosan hozzátartozik az a tény is, hogy a vállalatok jelentős pénzösszeget fordítanak a munkaverseny legjobbjainak jutalmazására. A dombóvári vasútállomáson két év alatt csaknem félmillió forint jutalmat fizettek ki. 1958-ban 290 ezer forint jutalmat osztottak ki a legjobb munkások között, az idén az első félév végéig 150 ezer forintot. A félév óta több tízezer forintot tesz ki a hónapok végén kifizetett úgynevezett »főnöki jutalom«. Egy vasutas átlagosan 50—80 forint főnöki jutalmat kap a hónap végién. És jelentős tény az is, hogy az idén a dombóvári vasutasok átlagfizetése 1490 forint, jelentősen több mint a múlt évben volt. Másfél év alatt kilencven dolgozónak adományozták a kiváló dolgozó jelvényt — két heti fizetéssel együtt. A tolnai művelődési otthonok közös akciói Tolnán a kulturális élet kibontakozásának az a legelső feltétele, hogy a négy művelődési otthon megteremtse az együttműködés lehetőségeit, majd az együttes munka eredményeként közösen szervezzenek különböző rendezvényeket. Az első közös akcióra, amelyben a községi művelődési otthon és a textiles művelődési otthon vesz részt, október 11-én, vasárnap kerül sor. Vámos Ágnes és Mátrai Ferenc operaénekesek közreműködésével nagyszabású operett-estet rendeznek. Megkezdték az előkészületeit egy olyan rendezvények, amelyben mind a négy művelődési otthon, tehát a községi, a textiles, a selyemgyári és az építők művelődési otthona is részt vesz. Október 25-én tartják a községben a szüreti mulatságot. A tervekben több közös akció is szerepel, amelyek megvalósítása szép eredményeket helyez kilátásba Tolnán. Egy fiatal fejőgulyás véleménye a szakmájáról A silókombájnosok versenyében Pesti István lett a győztes A gépállomások megyei igazgatósága egy hónappal ezelőtt versenyt hirdetett meg, amelyhez a megye valamennyi silókombájn vezetője csatlakozott. A legjobb teljesítést elérő traktorosoknak az igazgatóság pénzjutalmat tűzött ki. Az első helyezettnek kijáró 1000 forintot Pesti István, a szedresi gépállomás traktorosa nyerte: 284 holdról takarította be a silókukoricát. A silózási idényben mindig élenjáró Balogh István, a dalmandi gépállomás traktorvezetője csak a második lett. Az ő teljesítése 252 hold, 900 forint jutalmat kap a gépállomási igazgatóságtól. De az említetteken kívül még több kiválóan teljesítő silókombájn vezetőt is jutalomban részesít a megyei igazgatóság. Befejezéshez közeledik az esti fejes a zombai Vörös Csillag Termelőszövetkezet tehenészetében, amikor az istállóba lépünk. Már előzőleg megtudtuk a szövetkezeti irodán, hogy ez az istálló arról nevezetes, hogy minden fejőgulyása harminc éven aluli. A bejárathoz legközelebb ülő fejőgulyással, Bordi Istvánnal váltottunk néhány szót. — Melyik a legjobb tehene? — Az! — mutat egy hatalmas, vastagon erezett tőgyű bonyhádi tarkára. — Mennyi tejet ad naponként? — Huszonöt litert. — Az szép teljesítmény. Mióta fejőgulyás maga? — Egy év óta. — Azelőtt hol dolgozott? — Tarktoros voltam. — És hogyhogy szakmát változtatott? — Hát, úgy, hogy a szövetkezetünknek voltam én a traktorosa. Aztán a szövetkezet rájött arra, hogy olcsóbba kerül a gépállomással végeztetett munka, mintha a mi rossz traktorunkkal csináljuk, s így aztán fel kellett hagynom a traktorossággal. Aztán gondoltam egyet és eljöttem tehenésznek. — Itt tanult meg fejni? — Igen. — Nehezen ment? — Bizony nehezen. Az első napokban nagyon »elzsibbadt« a ke zem. Még álmomban is a tőgy után markolásztam, de aztán megszoktam. Mindent meg lehet szó leni. — És melyik munka jobb? — Tíz évig voltam traktoros. Megszerettem a traktoros munkát. De most már a tehenész szakmához is értek. Nem vesztettem semmit azzal, hogy a fejest megtanultam, csak nyertem. — Mennyit keres most? — Semmivel sem kevesbbet, mintha traktoros lennék. Havi ötven munkaegységem mindig megvan... És higyje el nekem, hogy jó szakma ez. Mégis úgy hallom, vannak olyan istállók, ahol nincs utánpótlás, ahol csupa elöregedett fejőgulyás van. Én minden fiatalnak bátran merem ajánlani ezt a szakmát... (~h—) Nagyszabású divatbemutató, fővárosi modellek es szekszárdi őszi vásáron!
