Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-07 / 235. szám
4 ■mma megyei nEfüjsäg 1950. október ?. 3Cözépukű lú lök Szerkesztették a Szekszárdi Bezerédj István Közgazdasági Technikum tanulói az iskolai szerkesztő bizottság vezetésével. A szerkesztő bizottság vezetője Horváth Magdolna A nyári szünidő véget ért. A napbarnított, vidám fiatalok ismét elfoglalták helyüket az iskola padjaiban. Mögöttünk sok vidámsággal és tanulsággal megtűzdelt vakáció, előttünk egy munkával megrakott, feladatokkal teli év áll. A szünidőben Balatonszántódon a négy SZÖVOSZ iskola közös tábort épített. Az itt kialakult jó kapcsolatokat az iskolaévben is tovább szeretnénk fejleszteni. Már tavaly is versenyzett egymással a négy iskola. Az idén ezt a versenyt szélesíteni szeretnénk. Szellemi vetélkedőket fogunk rendezni. Negyedévenként értékeljük a tanulmányi rendűségi átlagot, tanulmányi eredmény javításának mértékét, sporteredményeket és a hiányzást. Az osztályokat rangsoroljuk. Az első 7, a második 6 és így tovább, az utolsó 1 pontot kap. Az egyes versenyágak pontszámainak összege dönti el a heti sorrendet. E hetenként folyó verseny negyedévi összesítése egy versenyszámként szerepel a negyedévi értékelésben. Hetenként értékeljük a tisztaságot, fegyelŰj terveinkről met, aktivitást, az egyesek és ötösök számát. Szerkesztettünk egy versenytáblát. Ez mindig pontosan mutatja a verseny állását. Reméljük, hogy ez a verseny hamarosan túlnő iskolánk falain. Nyáron jóformán az iskola minden tanulója végzett szakmai gyakorlatot, tanulmányozta a földművesszövetkezeti kiskereskedel met. árubeszerzést, az irányítást. Ez » munka ebben a tanévben is folytatódik. A két harmadik osztály gyakorlati osztály. Hetenkéni négy órát azzal töltenek, hogy gyakorlatban ismerkednek az elméletben elsajátítottakkal. így a nálunk eredményesen működő iskolaszövetkezetét az irányítás kivételével teljesen, ők vezetik. Megtanulják a pontos, jó leltározást, az árubeszerzés módját, lehetőségeit, az áruforgalom lebonyolítását. Ennek igen nagy jelentősége van, mert így a tanulók nemcsak elméleti, de gyakorlati tudóst is kapnak az iskolában. Ezt a célt szolgálják az árubemutatók is. Ebben a tanévben a nagy árubemutatókhoz hasonlóan mi is rendezünk ilyet. Először helyben, majd vidéken is bemutatjuk fejlődő iparunk termékeit. önképzőkörünket is újjá akarjuk szervezni az idén. Eléje kettős célt tűztünk. Egyrészt az előadóművészi képzést, másrészt a kulturális képzés elősegítését. Az előadóművészi képzés megoldását szavaló, színjátszó és népi tánccsoport létreh zásával oldjuk meg, míg a kulturális képzést a tulajdonképpeni önkép- zőköri ülésekkel akarjuk megvalósítani. A fő feladatok mellett természetesen a kisebb feladatokat sem hanyagoljuk el. Az idén is megszerveztük az elsősök pat- ronálását, segítségükre voltunk, hogy könnyebben bele tudjanak illeszkedni az új környezetbe, hogy mielőbb megszokják és megszeressék iskolánkat. Az idén is rendezünk könyv- és filmankéto- kat. A politikai továbbképzést az idén sem hanyagoljuk el. önálló KISZ akadémiát most nem szervezünk, de alkalomszerűen tartunk előadásokat Időszerű kérdésekről. Programunk dús és bizony, sok munka vár ránk, míg megvalósítjuk terveinket. Horváth Magda Felsőgyánt puszta két panasza Két hét a Balatonnál A múlt tanévben a négy SZÖVOSZ-iskola vezetősége elhatározta, hogy nyáron a Balatonnál közös sátortábort épít. Mire eljött a nyár, a terv megvalósult. Balatonszántódon, a Balaton partján állt a tábor, hogy a négy iskola tanulóit megismertesse egymással és két kellemes hetet szerezzen a fiataloknak. Három csoport nyaralt itt, júniustól augusztusig. Egy júliusi napon érkeztünk meg a második csoporttal. Az idő bofús volt, s a Balaton inkább szürkén, mint kéken hullámzott. Egy nagy térségben fehér sátrak álltak, középen a zászlórúdon zászlót csattogtatott a szél. Eleinte bizony kicsit rossz volt, mert esett az eső, s szél cibálta a sátrak tetejét. Az első pár esős nap után azonban kisütött a nap, és a hátralévő Időben nem is lett hozzánk hűtlen. Napjaink nagy részét vízben' töltöttük, természetesen kirándulni is voltunk. Egy szép. kicsit hűvösebb napon komppal átmentünk Tihanyba. Megnéztük a múzeumot, az apátság templomát és kipróbáltuk a tihanyi visszhangot. f'entről gyönyörű látványban volt részünk. Lábunk előtt terült el a kék Balaton. Időnként egy- egy fehér hajó, vagy karcsú vitorlás siklott el bámuló szemeink előtt. Este tértünk vissza táborunkba. Egy meleg napon Badacsonyba indultunk. Nagyon szép volt a háromórás hajóút. Mégérkezve elindultunk a Kisfaludy- házhoz. Kegyelettel jártuk végig a nagy költő lakóhelyét. A kitörő zivatar elől hamar a hajóállomásra menekültünk, öt óra felé a felhők szétfoszlottak és a búcsúzó nap még egyszer visszanézett a túlsó partról. És ekkor szinte megnémultunk a gyönyörűségtől. A halkan fodrozó víz felett teljes pompájában felszikrázott az »aranytűd«. Tündöklő íve ösz- szekötölte a két partot és hajónk lassan úszott az aranyszínű fényben. Sajnos, ahogy minden jó véget ér egyezer, ez a két hét is hamar eltelt. Elbúcsúztunk a kék Balatontól, a zúgó nádastól és a fehér sátraktól. Elbúcsúztunk, de megígértük, hogy jövőre ismét visszatérünk. Verseny kihívás A Szekszárdi Bezcrédj István Közgazdasági Technikum „Alpári Gyula” KISZ alapszervezete versenyre hívja Tolna megye valamennyi középiskolájának KISZ. szervezetét. Versenyezzünk, hogy melyik iskolai KISZ-szervezet iskolájában teszi le a tanulók legnagyobb százaléka a VII. párt- kongresszus tiszteletére és hazánk felszabadulásának 15. évfordulójának méltó megünneplésére indított „Ifjúság a szocializmusért” próbát. • A szervezet valamennyi tagja és az összes „Kilián György” pró- báző, valamint a szervezeten kívül álló tanulók lehető legnagyobb százaléka leteszi az „Ifjúság a szocializmusért" próbát. A versem- értékelésére a Tolna megyei KISZ Bizottságot kérjük fel. „Alpári Gyula” KISZ alapszervezet vezetősége Jpelsőgyánt körülbelül 250 la- *■ kosú puszta Pincehelytől hat, Tolnanémeditől három kilométerre. A dombóvári sertéstenyésztő vállalatnak működik itt üzemegysége. A kétszázötvenből tízen énnél a vállalatnál dolgoznak, többen kendergyári munkások, a zöm pedig paraszt. így mondta el a puszta egyik pedagógusa s mindjárt hozzátette a ' pusztaiak két panaszát is. Ha valamiben tévedek, úgy ő is tévedett, de bizton lehet állítani, a panaszok jogosak s orvoslása’: mennél előbb szükséges. Az első j panasz, és ez a fontosabb, a na- I Ct'obö horderejű, az iskolaüggyel i kapcsolatos. A pusztán mindössze I egy tanterem van, osztatlan iskola tehát, ahol két műszakos tanítás folyik, a gyerekek egy része délelőtt, másik része délután jár iskolába. A két nevelő közül következésképpen az egyik délelőtt, a másik délután tanít. Ezt az állapotot rossznak tartják a pedagógusok, nem maguk, hanem a gyerekek miatt. Azt lehetne erre mondani, ugyan már, városon sem ritka a két műszakos tanítás. Igenám, de más a város és más a puszta. Este, különösen ősszel és télen, esőben, térdig érő sárban nem kör nyű a gyerekeknek hazabotorkálni, különösen, amelyik egy-két kilométerre . lakik az iskolától. Ez az egyik ok, amiért el szeretnék érni, hogy minden gyerek délelőtt tanuljon. A másik pedig az, hogy a délutános gyerekek villanyfény mellett kénytelenek tanulni. Az elmúlt három év alatt négy gyerek kapott már szemüveget és jelenleg öt újabb van szemüvegre előjegyezve. Lehet, hogy ezeknek a gyerekeknek a szeme egyébként is elromlott volna, de azt hiszem nyugodtan feltételezhetjük, hogy a villanyfény melletti tanulás is hozzájárult. Ez a panasz tehát jogos, de mit sem érne, ha nem lenne kézenfekvő a megoldás. A megoldás: még egy tanterem kell. Nyári szakmai gyakorlat A nyári szünidőben a közgazda- sági technikum minden tanulója szakmai gyakorlaton vett részt. A legtöbben földművesszövetkezetekhez kerültek, ahol különböző beosztásban dolgoztak. éz első osztályt végzett tanulók főleg kiszolgálással és segédkezéssel foglalkoztak, a második osztály az áruelosztásnál dolgozott, a harmadik osztály tanulói pedig irodákban könyveléssel és egyéb irodai dolgokkal foglalkoztak. Az első osztályosok a szekszárdi földművesszövetkezet áruházában dolgoztak. Itt főként kiszolgálással foglalkoztak és közben megismerték a különböző árucikkeket, azoknak osztályozását, minőségét, árrendszerét és számozását. A gépkocsi megáll, az énekszó elhal és a katonás vezényszóra elrendeződünk. A táborparancsnok melegen üdvözöl bennünket. Majd megtekintjük új lakóhelyünket, a tábort, amely szép erdőben van. A központot egy nagy zászlófelvonótér alkotja. E körül helyezkednek el sátraink, a víztorony, a konyha, röplabda-pályánk és a színpad. A munkahely négy kilométerre volt a tábortól, ezt az utat víg nótaszóval tettük meg. A munkahelyen szakmunkások is voltak és megmutatták a kis és nagy csizmákban botladozó fiataloknak, hogyan kell az ásóval és lapáttal bánni. A munka eleinte bizony nehéz volt. A lapát, az ásó feltörte a tenyerünket, de mi nem hagytuk magunkat,' lelki- ismeretesen dolgoztunk tovább. Versenyeztünk, melyik brigád termel ki több földet. Az egy főtől »megkívánt« kitermelt föld- mennyiség 2,5 köbméter volt. De a hármas gödörbeliek néha elérték a naponkénti 6,8 köbméter egy Személyre eső átlagot is. Ebben a gödörben dolgoztunk mi is, tizenöten a Közgazdasági TechSágvári Endre Önkéntes Ifjúsági Építőtábor Bogyiszló nikum tanulói közül. Ezenkívül a Szekszárdi Garay János Gimnázium 11 és a bonyhádi gimnázium 3 tanulója. A vándorzászló- ra féltékenyen vigyáztunk, nem engedtük, hogy a jó munkával megszerzett kitüntetést elnyerjék tőlünk. A táborban azonban nemcsak dolgoztunk, hanem szórakoztunk is. Munka után zenét hallgattunk a táborban felszerelt hangszórókon, atlétikai, kézilabda- és röplabda-bajnokságot rendeztünk. Ezenkívül mindenkinek ren delkezésre állt a tábor könyvtára is. Hetenként kétszer filmvetítés volt. Egy vasárnap a Tolnai Selyemgyár KISZ-szervezete jött a táborba, s kultúrműsort adott. E.kkor bonyolították le a VIT jelvényszerző versenyeket, maid este rövid bált rendeztünk. Esténként zászlólevonáskor megbeszéltük a tábor problémáit és a DÍVSZ induló éneklése közben levontuk a zászlót. Az utolsó napokban a Nemzeti Színház néhány tagja jött le Budapestről, hogy szórakoztassa az önkéntes gátépítőket. Ezekben a napokban már nagy volt az izgalom, kíváncsian vártuk a munkaeredményt. A verseny értékelése az utolsó munkanap estéjén volt. A győztesele mi lettünk, vagyis a hármas gödörben dolgozó fiatalok, 5,9 köbméteres átlagteljesítménnyel. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetáég Központi Bizottságának vándorzászlóját mi kaptuk meg. A Szék szárdi Garay Gimnázium is vándorzászlót kapott, a bonyhádi gimnazisták pedig oklevelet. A zászlók átvételekor a tábor dörgő tapssal köszöntötte a győztes csoportokat. Reméljük, hogy a jövőben is több szép feladat megoldása vár ránk, hogy többszörösen bebizonyíthassuk hűségünket, ragaszkodásunkat szeretett szép hazánk hoz. Illés Gyula Igenám, de honnan? Az is kézenfekvő. Hiszen a sertéstenyésztő vállalatnak van egy nagy épülete, abban azt a helyiséget kérik, amely valaha az intéző irodája volt. Három hete kérték ezt a helyiséget. A pincehelyi községi tanács elnökhelyettese beszélt a vál latot helyettes igazgatójával. Az minden segítséget megígért. A pincehelyi iskola igazgatója a vállalat helyi vezetőjét kérte, aki szintén megígért minden segítséget. Tehát az ígéret megvolt. Ennek ellenére csodálkoznak a pedagógusok és a tanácsi vezetők, hogy egy hét múlva a kérést visszautasították azzal az indokolással, hogy »ha majd esetleg munkásokat kell a vállalatnak felvennie, nem tudják hova elhelyezni őket.« Ez a kifogás talán elfogadhatónak látszana, csakhogy van egy szépséghibája. Mégpedig az, hogy a telepen öt egyenként egy szoba, konyhás, mellékhelyiséges lakás évek óta üresen áll. Ha tehát újabb munkások jönnek, lesz számukra lakás. A pincehelyi pártszervezet is ígéretet tett, hogy közbejár az iskola ügyében. Reméljük, hogy rövidesen megoldódik a tanterem-probléma a felsőgyánti gyerekek érdekében. jl/f ásik gondjuk a mozi-ügy. Felsőgyánihoz három kilométerre van Tolnanémedi, ugyanannyira a tolnanémedi kendergyár. A gyárhoz hetenkint egy szer kilátogat a mozi, van filmvetítés, a pusztán azonban nincs. Azt kérik a felsögyántiak — teljesen indokoltan — egy héten egyszer náluk is legyen mozielőadás. A MOKÉP jóindulatán és szervezőképességén múlik csupán, hogy megoldják. Olyan panasz tehát mindkettő, amit könnyűszerrel orvosolni lehet. Bízunk benne, hogy az orvoslás nem is fog sokáig késni. L. Gxj. 1 Drezdai Képtár veadégkiáilftása a Szépművészeti Múzeumban Az Európa képzőművészeti gyűj teményei között igen jelentős helyet elfoglaló Drezdai Állami Képtár ez év októberében a Szépművészeti Múzeumban vendégkiállítást rendez. A kiállítás rendelkezésre bocsátása nemcsak azért nagy eseményé a budapesti képző- művészeti életnek, mert arra még példa nem volt, hogy kiváló régi művekben olyan gazdag múzeum, mint a Drezdai Képtár számottevő anyagot, 54 képből álló válogatást Budapestre küldjön, hanem azért is, mert a kiválasztás rendkívül bőkezűen történik. A fasiszták a drezdai anyagot 1945-ben megfelelő csomagolás és a szükséges óvintézkedések megtétele nélkül végighurcolták az országon, majd egy részét nedves pincékbe rejtették. Az anyagot a szovjet hadsereg megmentette a pusztulástól és biztos helyre szállította, a ki- evi és a rboszkvai múzeumba, ahol a legszükségesebb javításokat azonnal megkezdték. A Szovjetunió az 1240 festményből álló anyagot példátlan nagylelkűséggel visszaadta a Német Demokratikus Köztársaságnak, ahol a lebombázott képtárépület egy részének helyreállítása után, 1855 nyarán, a legfontosabb 475 képet kiállították. A kiállításnak az első félévben csaknem félmillió látogatója volt. A. helyszűke miatt egyelőre még ki nem állított festményekből a képtár időszaki kiállításokat rendezett. Ebből az anyagból küldi most el a képtár kitűnő mesterek jelentős alkotásaiból álló vendégkiállítását Budapestre. Az összefogás szép példája Évek óta kihasználatlanul állt a Pincehelyi Vegyesipari KTSZ tulajdonában egy épület, távol a központjuktól. Kultúrhelyiségük viszont nem volt. Éppen ezért elhatározták, hogy közös erővel megoldják ezt a problémát, a fenti épülettel. Az egyik vasárnap az elnökkel és a főkönyvelővel az élen a dolgozók társadalmi munkában lebontották az épületet és az anyag nagy részét szintén társadalmi munkában átszállították az építkezés színhelyére. Röviddel ezután szintén társadalmi munkában felépítették az épületet, ezzel létesítettek egy kultúrhelyiságet, ahol a tagság munkaidő utáni szórakozását kívánják biztosítana Kína gyümölcstermése fix ér alatt megháromszorozódott Kína gyümölcstermése ma háromszor annyi, mint tíz évvel ezelőtt volt. A felszabadulás óta az állam kölcsönökkel segítette a gyümöcstermelőlcet és tudósokat küldött a gyümölcsösökbe a termelés előmozdítására. A gyümölcstermelés már 1952-ben megkétszerező dött, Kínában több mint 300 gyű mölcsfajtát termelnek. Az els< ötéves terv 1953—1957 között - kétszázhatvanhat-ezer hektár ral bővítette a gyümölcsösök terii letét. A múlt évben sok kopár te területet változtattak át kitűní gyümölcsösökké. Ezenkívül még 600 ezer hektáron ültettek el gyű- »ölcsíúks:.
