Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-06 / 234. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. október 6. Gerjem hét arc« Egy szfetaeü tanács míü, de ercffifiényeiÉen gazdag máíliáról K étféle Gerjent ismertem meg, amikor legutóbb ebben a kis Duna menti faluban jártam. Az egyik a régi, amelyben már csírázik a vágy a megújhodásra, mint ahogy az öregedő emberben is él a megfiatalodás utáni vágyakozás. A másik az új, fiatal, a felfelé növő, az egyre izmosodó Gerjen, amely tele van erővel, lendülettel és munkalázzal, s ezt az új Gerjent két szocialista «testvér« az állami gazdaság és a termelőszövetkezet testesiti meg. A «régi« Gerjen az »új« Ger- jenben a jövőjét láthatja és ez a jövő bizakodással tölti el az embereket. Az állami gazdaság és a termelőszövetkezet földjei holdanként sokkal többet jövedelmeznek, mint az egyéni földek. Pedig köztudomású Gerjenben, hogy a Czipót dűlő, amelyen most az állami gazdaság termel, néhány évtizeddel ezelőtt a leggyengébben termő terület volt. Érdemes megnézni a búza Idei termésátlagát gerjeni viszonylatban. Az egyéniek kis- parcelláin átlagosan öt mázsa ötvenhat kilogramm búza, a Rákóczi Tsz földjén 13 mázsa búza, az állami gazdaság földjén pedig 14 mázsa búza termett holdanként. Félreértések elkerülése végett meg kell jegyezni, hogy vannak ugyan olyanok az egyéni parasztok között, akik 5 mázsánál többet termeltek holdanként búzából, de ugyanakkor nagyon sokan 5 mázsán aluli termés- eredményeket tudnak csak felmutatni, ezért jön ki az átlag 5 mázsa 56 kilogrammra. Mit mutatnak ezek a számok? — Ezek a számok a napnál is ragyogóbban rnutatják, hogy.» a szakszerűen irányított nagyüzemi gazdálkodás többet és jobbat tud produkálni, mint a kisparcella. A jobbat azt hiszem külön hangsúlyozni kell. Ugyanis a kisparcellán dolgozók is elismerik, hogy a nagyüzemi táblán termesztett búzának jobb a minősége. Ha nem ismernék el, akkor nem cserélnének vetőmagot az állami gazdaságtól. Az egyéni gazdák, akikkel ^ beszéltem elmondották, hogy kisbirtokaikon az évi jövedelem nem változik, nagyobb beruházásra nem képesek. Másfél esztendővel ennekelőtte néhány lelkes nevelő agyában először csak gondolatként fogant meg a szekszárdi úttörőzenekar. Kézenfekvő volt, hogy a megvalósításig nagyon rögös lesz az út, ők azonban nem ijedtek meg a nehézségektől. Az úttörőzenekar felállításának a gondolatát a várakozáson felüli támogatással fogadta maga a városi tanács is és így a legnagyobb akadály elhárult: 50 000 Ft támogatást szavazott meg a községfejlesztési alapból hangszerek beszerzésére. Már lényegesen könnyebb volt az úttörőzenekar oktatási munkájának a zeneiskolába történő beillesztése, az oktatáshoz szükséges helyiségek biztosítása, megfelelő vezető kiválasztása és a zenekar szervezésének másik lényeges feltétele, az úttörők biztosítása. Egy esztendővel ezelőtt indult meg a zeneiskola keretein belül a zenekar tagjainak oktatása. Véghelyi Miklós, a zeneiskola fúvós tanára, a zenekar vezetője, mellette akadtak mások is, akik részt kértek ebből a munkából és ennek eredményeképpen nemcsak a fúvós oktatás lendült fel a zehe'skola kerete'n belül, de lassan kialakultak a zenekar kör vonalai is. És a zenekar nem is Olyan ekével szántanak most is, amivel harminc évvel ezelőtt szántottak, s az istállóikat s,em kellett bővíteni. A föld jeiken minőségi változás nem ment végbe. A Rákóczi Termelőszövetkezet tagjaitól viszont mást hallottam. A termelőszövetkezetiek joggal dicsekedhetnek azzal, hogy földjeiken minőségi változás ment végbe. Két hold új szőlőt, hat hold gyümölcsöst telepítettek az utóbbi évek során és bővítették a kertészetet. Az állatlétszám pedig az elmúlt négy év alatt kétszeresére emel kedett a szövetkezeten belül. De a Rákóczi Termelőszövetkezeten belül végbemenő minőségi változásokat másként is le lehet mérni. A termelőszövetkezet területe és tagságának létszáma nem változott jelentősen az elmúlt hét év során, de á jövedelemben jelentős változás következett be. 1952-ben a termelőszövetkezet pénzben számítva 115 000 'forint értéket fizetett ki tagjainak 15 000 mun kaegység után. Ez évben pedig a tervezett 24 000 munkaegység után 920 000 forint értékű terményt és készpénzt fizet ki a termelőszövetkezet. — Mi lenne, ha összeolvasztanák a 920 kisgazdaságot, amely 1414 holdat tesz ki együtt véve egyetlen termelőszövetkezetben? — Ezt a kérdést sok egyénileg gazdálkodó parasztnak tettem fel a faluban és a válaszok különfélék voltak. Az egyik válasz nagyon tetszik nekem. Ugyanis egy kisparaszt azt mondotta: »Nem kellene annyira agyonerőltetni az embernek magát a munkában«. E gyébként ez a kisparaszt kérte az állami, gazdaságot a nyáron arra, hogy ga-. bonáját arassa le kombájnnal. »Nem kellene annyira agyonerőltetni az embernek magát a munkában«. — Ezek a szavak sok bölcsességet rejtenek magukban. Lehet ugyan, hogy aki mondta ezt, az pontosan nem tudja, hogy a szomszédjában, a szocialista nagyüzemben, az állami gazdaságban a gabonatermesztéshez szükséges munkálatokat száz százalékig géppel végzik, a cukorrépatermesztés munkálatait 70 százalékig, a kender termesztését 80 százalékig, a szója termelését 100 gzá: zalékig, a szálastakarmányter- mesztést 80 százalékig, de látegészen egy esztendei előkészület után idén tavasszal már a nagy- közönség elé is léphetett és a Véghelyi Miklós vezette csillogószemű úttörőzenekar égycsapásra meghódította nemcsak a szülőket, de a város dolgozóit is. A nyár folyamán a megyei tanács nyúlt az együttes hóna alá: biztosította, hogy a zenekar két hétig Balatonlellén együtt üdülhessen és az üdülés mellett így mód nyílott arra is, hogy tovább fejlődhessék az együttes. A zenekar a napokban ünnepel te fennállásának első évfordulóját. Az ünnepségen a zeneiskola tanárain kívül megjelentek a testvériskolák nevelői és képviseltette magát a megyei pártbizottság is. A városi tanács azzal is megmutatta a zenekar iránt tanúsított változatlan érdeklődését, hogy az ünnepélyen maga Kalmár elvtárs vett részt. Az évforduló alkalmából a magunk részéről is örömmel és szeretettel köszöntjük a jubiláló zenekart és annak vezetőjét: Vég- helyi Miklóst és azt kívánjuk, hogy az együttes, amely a megye- székhely kulturális életének kedves színfoltja, ícretlerül í'jiőd- hessék a továbbiak során is. ja, hogy mindenütt a gépek uralják a terjedelmes nagyüzemi táblákat es tapasztalhatja, hogy a géppel dolgozó ember nem holtfáradt akkor, amikor a napi munkájával végez. Mindezek után mégis meg kell állapítanunk, hogy nem megy rosszul a gerjeni egyéni parasztok sora. Ilyen jómódúak még sohasem voltak Gerjen kisparasztjai. Nem megy rosz- szul a soruk, de mehetne jobban is! Ehhez azonban a falu megifjodása szükséges. Az egyarcú megifjodott Gerjen körvonalai már kibontakozóban vannak. A barátság és együttműködés, amely az állami gazdaság, a termelőszövetkezet és az egyéni parasztok között megvan, egyre mélyebbé válik. Az embereknek egyre jelentősebb része döbben rá arra, hogy az új út többet biztosi! számára, mint a régi. Óriási változások mennek végbe a tények hatására az emberek gondolkodásában. Ezek a változások azonban jelenleg még nehezen láthatók, nehezen tapinthatók. Aki azonban ma elismeri a nagyüzem előnyeit, az holnap már rá is lép arra az útra, amely előnyöket biztosít számára. Gerjen lakói előbb, vagy utóbb összefognak és egységes, újarcú, gazdag faluvá varázsolják községüket. Tolna megye területén mintegy ötszáz holdra tehető a nádas. A nád kitermelését és értékesítését ez ideig Bács megyei vállalatok végezték. A napokban a Tolna megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat kapta meg a nádkitermelés és értékesítés jogát. A tervek szerint az idei termé-' sű nádat már a szekszárdi vállalat munkásai aratják le. A nádtermés nagy részét külföldre szállítják. Még nem tudják pontosan Előrebocsátom: a cím nem elég pontos. Nem egyszerűen tizenöt kocsi indult el, hanem egy egész termelőszövetkezet a maga beláthatatlanul nagy távlatokat mutató útján. Egy népes termelőszövetkezet, hogy a kölesdi lankákon megteremtse a sokat jövedelmező nagyüzemi gazdaságot, a tagokat pedig — az eddigi kis- és középparasztokat — megszabadítsa a föld rabságától. A tizenöt kocsi elindulásával kezdődött... A közeli kísérleti gazdaságba mentek, hogy onnan a betagosított területre szállítsák a kölcsönkért műtrágyát, mert a közös gazdaság kialakításának ez a következő láncszeme. Vetni kell, méghozzá minél előbb, hogy jövőre is arathassanak, s lehetőleg már az első évben többet, mint az idén. Ehhez kellett sürgősen a mű trágya: a kísérleti gazdaság segített, kölcsönzött s a tagságon volt a sor, hogy azt leszállítsák. A vezetőség úgy határozott, hogy erre hétfőn reggel kerül sor és még szombaton értesítettek is 15 lófogattal rendelkező tagot, ezen kívül a műtrágyaszóráshoz szükséges öt gyalogmunkaerőt, így aztán hétfőn reggel — legyünk pontosak — nyolc órára meg is jelentek valamennyien. A Petőfi Termelőszövetkezet eme tizenöt fogatos tagjának — köztük vezetőségi tagok is voltak — becsületére legyen mondva, nem késett egyikőjük sem az első közös munkáról. Az egyik kocsira felült a szövetkezet elnöke, Hegyi Ferenc s aztán elindult a kocsikaraván.., 1957. novemberében ifjú Joósz I Ferenc javaslatára a négy tolnai ktsz vezetősége . összeült, hogy megbeszélje a ktsz-eket érdeklő közös problémákat, különös gond dal a- termelést gátló nehézségeket. Erre az első ülésre meghívták a párt járási és helyi vezetőit, valamint a községi tanács elnökét azzal a . céllal, hogy a meghívottakkal szorosabbá tegyék a kapcsolatot. Ezen a megbeszélésen jutottak elhatározásra alapvető szervezeti és módszerbeli kérdésekben. 1958. elején a helyi pártszervezet és a tanács vezetői javasolták, hogy a megbeszéléseken a községben működő összes szövetkezeti egységek is vegyenek részt, tehát a földművesszüvetkezet, az Alkotmány Termelőszövetkezet és a halászati szövetkezet is. Ez meg is valósult, és 1958. márciusában az országban elsőnek megalakult Tolnán a szövetkezeti tanács. A szövetkezeti tanács ettől az időponttól kezdve minden hónapban előre meghatározott terv szerint ülésezett. A termelőszövetkezeti tanács munkája a kezdeti nagy fellendülés után egy bizonyos fokig kissé visszaesett, mégis azt lehet mondani, hogy eredményes munkát végzett. Min den ülésen élénk vitában határoztak a felvetődött termelési és egyéb problémáiéról. a vállalatnál, hogy milyen meny- nyiségben küldenek a Tolna megyei nádból külföldre, ugyanis az aratás majd csak a téli hónapokban kezdődik meg és akkor lesz mód a minősítés megállapítására. A megyei tanács felügyelete alá tartozó vállalatok ez ideig még külföldre nem szállítottak termékükből, a nád lesz az, mely után — reméljük —, a Tolna megyei vállalatokból mind több terméket küldenek majd külföldre. Elkezdődött a szövetkezetben a közös munka... Közben csörög a telefon, intézkedés s megérkezik a gépállomásiak válasza: — Intézkedtünk! Elindult a traktor a műtrágyaszóróval. Mire az első kocsik megérkeztek a közös táblára a műtrágyával, már ott várta őket a gép: egy Belorusz traktor a rákapcsolt műtrágyaszóróval, ezen kívül a gva- logmunkások. Lábát Sándor, a gép vezetője megtisztogatta a szóróberendezést, hogy jobban működjön a gép, s máris odaállt a tábla végére. A többit — látni kellett volna! A leírásával csak kísérletezni lehet. A gépet szemlélő emberek — a szövetkezet tagjai — azelőtt ha használtak műtrágyát, a nyakukba akasztott zsákból, nehéz, fáradságos munkával szórták el. A gép pedig egy-két perc alatt hihetetlen ügyességről tett tanúságot, mintegy érzékeltetve, hogy micsoda nagy segítőtársa az embernek a gép a nagyüzemben. A műtrágyaszóró berendezést a „hidra- li kával” egyszerűen felemelte s odatartotta a kocsi mellé. Még Cs. Németh János lovainak is furcsa volt ez, mert ugyancsak megriadtak. Néhány zsák műtrágyát gyorsan beöntöttek a gépbe s az máris elindult végig a táblán. Amikor a táblát átszelő kocsiúthoz ért, felemelte ismét a szóróberendezést, az út túlsó szélén pedig leengedte. Mindezt persze egy szempillantásnvi idő alatt tette s úgy. hogy a traktor közben le sem lassított, A termelőszövetkezeti tanács munkájának egyik kiemelkedő eredménye az, hogy megindult, először csak a ktsz-ekben a munkaverseny, majd pedig később kiterjesztették a többi szövetkezetekre is. A munkaversenyt negyedévenként értékelték, melyben a győztes jutalmazására egy vándorzászlót alapítottak. A termelőszövetkezeti tanácsban résztvevő szövetkezetek sok szép példáját mutatták az egymáson való segítésnek. így például az Alkotmány Termelőszövetkezet munkagépeinek soron- kívüli megjavítását a termelőszövetkezeti tanács együttesen vé gezte. A Fémipari és Szerelő Ktsz üzemházának bővítését is a termelőszövetkezeti tanács dolgozói végezték közösen. Már a termelőszövetkezeti tanács alakuló ülésén felvetődött az a gondolat, hogy megteremtik a szövetkezeti tanács saját pénzalapját. A tervek szerint kezdetben a tagszövetkezetek hozzájárulása biztosítja a pénzügyi alapot, ezt később a közös rendezvények bevételeiből fogják gyarapítani. Azonban ez az elgondolás még csak a kezdeténél van, mert a szövetkezeti tanács nem rendelkezik olyan megfelelő helyiséggel, ahol ilyen nagyobb rendezvényeket lehetne szervezni. Kétségtelen az, hogy a szövetkezeti tanács alapvető feladata a termelési problémák megoldása, azonban a kulturális tennivalókat sem szabad lebecsülni, még akkor sem, ha a szövetkezeti tanácsnak nincs közös helyisége. Tolnán több kultúrotthon van és ott lehetne különböző rendezvényeket és szakelőadásokat szervezni. Ezzel a tolnai szövetkezeti tanács munkája eredményekben még nagyobb lenne. Egyik kocsi műtrágyát a másik után gyorsan szórta s ugyancsak gyorsan szaporodott a megműtrágyázott földterület is. Bizony, ha ilyen nagy területet emberi erővel szórtak volna be, néhány embernek sokáig kellett volna görnyedeznie. Sajnos, nem tudtuk lemérni a gép aznapi teljesítményét, de 30—40 holdat naponta könnyen teleszór műtrágyával. König Zsigmond, aki az egyik legjobb gazda hírében állt a faluban, sokáig nézte a táblán száguldó Beloruszt s természetesen elismerően vélekedett róla. És mint gondos gazdának, mindjárt volt egy tanácsa is. A műtrágyát a gépbe töltögető embereknek azt javasolta, hogy a zsákot ne tépjék széjjel, hanem úgy bontsák ki, hogy azt még használni lehessen, mert arra még szükség lehet. No persze, nem volt ez valami égbekiáltóan nagy dolog, de önkéntelenül is arra gondoltak a jelenlevők, hogy ha majd ilyen körültekintő gondossággal bánnak a közössel, az eredmény sem marad el. A közös féltésén, megbeülésén, sok esetben éppen ilyen látszólag „apróságokon” múlik a közös felvirágoztatása és mirid- annyiuk nagy jövedelme. Az első napi közös munkában valamennyien becsülettel megálltak a helyüket. Ezután pedig következnek a többi dolgos napok a — közösben, hiszen a vetőmagot meg kell tisztítani, el kell vetni. Ezért igyekszik a tagság a még kint levő termények betakarításával, hogy a traktor minél előbb a táblákba állhasson. . Boda Ferenc Egy esztendős a szekszárdi űltörőzenekar (HAYPÁL) Megkezdik a nád exportálását — eh — • ifiiiü@f e@€so iiamuüir
