Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-28 / 253. szám
« 6 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 19S9. október 28. Nzaharai kincsesbánya Cseresnyés-puszta ii. »Az ember nem is eredménytelenül küzd itt a homoktengerben a megélhetésért« — ezzel fejeződött be a riport tegnap megjelent első része. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ki tudták aknázni az itteni kincsesbányát. Az új házak, a szemmel látható jómód nem az itteni földművelés, a kisgazdaságok hasznából valók, csak kis részben. Bállá Józseíék és Dóczi Pálék példája nem általános különféle okok miatt, amelyek elemzése most nem feltétlenül fontos. A lényeg az, hogy a homoki földműveléssel, a rozs-, krumpli- és kukoricatermesztésscl nem tudták kiaknázni az itteni kincsesbányát és nem is lehet. Az embereit jelentős része inkább a környező állami gazdaságokba járt dolgozni és a »homokművelés« mellett legtöbb családnak az hozta a nagyobb jövedelmet. Mi is tulajdonképpen ez a kincsesbánya? Az, hogy a homokon a rozstermesztés nem sokat hoz, de például szőlő- és gyümölcstermesztéssel valóságos kincsesbányává lehetne tenni a környéket. Igen ám, csakhogy ezt nem teszi lehetővé az elaprózottság, az »ahány család, annyi egyéni érdek« és főként pedig a pénzügyi korlátok. Mert akármilyen jól gyarapodtak is az erre lakó családok, legtöbbnek még arra sem lett volna »ereje«, hogy egy-két hold szőlőt és gyümölcsöst telepítsen, azt valamennyire is szakszerűen kezelje. Természetesen még ezzel sem lett volna megoldva a homok hasznosítása, mert itt egy-két ezer holdnyi területről van szó. A gyümölcsös, a szőlő telepítéséhez és gondozásához komoly befektetésre van szükség és bizony kezdetben jó néhány éven keresztül nem ad hasznot, csak komoly kiadás van utána. Egyénileg tehát ezért nem kiaknázható az itteni kincsesbánya. A kincsesbánya kiaknázása azonban megkezdődött és így példa már van. De ez is éppen az én állításomat igazolja. A Kana- csi Állami Gazdaság, mint szervezett nagyüzem megkezdte a homok hasznosítását. Az állami gazdaság már megkezdte a terv szerinti ezer holdas terület szőlővel és gyümölcsössel való beültetését — felefele arányban. Tábori László üzemegységvezető meg is mutatta ezt a gyümölcsöst: jól fejlett kétéves barackfák erdejét látni. Közéjük néhol víztornyot építettek a permetezéshez. Tábori László szerint — akiről tudni kell, hogy a nyírségi homokvidékről származik, tehát mint szakember különösképpen Hajsza az autóbusz-bérletért Az utóbbi hónapokban komoly gondot okoz a Szekszárdra bejáró dolgozóknak bérletjegyük beszerzése. Ugyanis, ha szombaton reggel elkezdi az utas a bérletének a beszerzését, akkor talán keddig sikerül, ami persze 20—30 forint többletkiadást jelent neki, mert minden egyes alkalommal meg kell váltani a menetjegyet a 48 forintos heti, vagy 35,70 forintos időszakos bérletjegy mellett. Egyik héten én is ezek közé a »szenvedő utasok« közé kerültem. Szombaton reggel — Szekszárdra menet — kértem a kalauzt: — Legyen szíves, egy időszakos bérletet adjon nekem. Erre az volt a válasz: — Nincs nálam, kifogyott, majd tessék bent venni Szekszárdon a külső forgalmi irodában. Mint afféle szófogadó utas, megfogadtam a kalauz tanácsát — persze a menetjegyet megváltva — Szekszárdon a forgalmi irodához mentem és bérletet kértem. — Most fogyott ki, majd később hozatok és akkor tudok adni — volt a válasz. Belenyugodva elballagtam munkahelyemre. Aznap is és hétfőn is többször próbáltam bérletet szerezni, de eredménytelenül. Végre aztán hétfőn este Tolnán — a néhány perces tartózkodás aiatt — egyik tolnai helyi járati kalauz megszánt és adott bérletjegyet, %minek persze én nagyon megörültem. Itt azonban meg kell jegyeznem, hogy egyedül a tolnai kalauzok azok, akik bérletes utasaikat nem utasítgatják fűhöz- í'ához, hanem fáradságot nem kímélve, kiszolgálják őket, amiért köszönetét is mondunk nekik. De vajon a többi járatok kalauzai hanyagságból, vagy kényelemből nem adnak ki bérletet? Hanyagságból azért, mert miután kifogyott a bérletük, napokig nem vételeznek újat, vagy pedig kényelemből, mert a bérlet után nem kapják azt a bizonyos biztosítási százalékot, így a bérlet »nem jövedelmez« a számukra és ezért utasítják el a bérletesek kérését. Mindenesetre, ha az előző eset áll fenn, ne várják meg a kalauzok, hogy egészen kifogyjon a bérletük, hanem időben vételezzenek fel elegendő mennyiséget, hogy az igényeket ki tudják elégíteni. Ha pedig az utóbbi, akkor nagyon helyes lenne, ha nemcsak a saját, hanem az utas érdekeit is szem előtt tartanák. (bné) ismeri a homok hasznosításának módjait — igen nagy jövője van az itteni szőlő- és gyümölcstelepítésnek. Nagy területen telepítettek már szőlőt is. Ez az állami gazdasági ezer holdas terület így aztán fokozatosan — kincsesbányává válik. Az idén már meg is kóstolhatták a barackos termését — itt-ott már találtak néhány szemet, ami be is érett. A homok hasznosítására tehát már nem csak tervek, elgondolások vannak, hanem eredmények is láthatók és i- őst is folyik az így hasznosított terület bővítése. Szó esett a telepítés költségeiről is. Tábori László milliókban beszélt: »Ennyi millióba került, eddig, ennyire lesz még szükség, mire az egész ezer holdon szőlő és gyümölcsös íesz.« Egyénileg főként ezért nem lehet kiaknázni az itteni kincsesbányát. Ez csak nagyüzemileg lehetséges. Az állami gazdaság megkezdte. De vannak más elgondolások is az aranybánya kiaknázására. Ez a termelőszövetkezet. Nagyon sok szó esik erről is mostanában. Az emberek latolgatják, hogy hogyan lehetne a szövetkezeten keresztül újabb területet hasznosítani, újabb területen ilyen kincsesbányát létesíteni. Jelen pillanatban még nincs szövetkezet a pusztán, de két dolog biztos. Az egyik: az emberek tovább akarnak gyarapodni, mert ami az igények növekedését illeti, a pusztán — természetszerűen — e téren is nagy az előrehaladás. A másik: egyénileg nem lehet kiaknázni az itteni kincses- bányát — ehhez összefogás kell. Vége. Boda Ferenc Szőlőtörköiyf egészséges nem vizezett, penészmentes állapotban minden mennyiségben pálinkáért, vagy készpénz ellenében átvesz naponta reggel 7-től l! este 5 óráig az Epreskerti J Szeszfőzde, Szekszárd. (99) Tolnán is szitálni kellene a lisztet! Vastag levelet kapott a minap a szerkesztőség. Egy tolnai olvasónk panasszal fordult a szerkesztőséghez. Amiatt méltatlankodik, hogy a Tolnán sütött kenyérben már többször talált különböző »apróságokat«. A tavasz- szal például egy zsemlyében bogarat lelt. Ezelőtt két héttel egy teljes hosszúságú zsákmadzagot volt szerencséje kihúzni a keJÉlet a vásznon A bulgáriai magyar filmhéttel kapcsolatban az »Otecsesztven Front« című lap megállapítja, hogy a magyar burzsoá filmgyártás a maga »Hortobágyával, cigánymuzsikájával és mulatozó báróival« mennyire meghamisította a magyar életet. Az államosítás után azonban új útra lépett a magyar filmgyártás — írja az Otecsesztven Front. A híres puszta ismét megelevenedett a filmvásznon, de most már nem üres dekorációként, melyben a magyar cigányok muzsikájukkal szórakoztatják a szerelemtől és tétlenségtől »kínlódó« huszárokat. Az új magyar filmgyártás bemutatja 1919 hősi korszakát, a munkások és parasztok életét a Florthy diktatúra alatt, művészi eszközökkel ábrázolja a szovjet hadsereg 1945-öa harcait Budapest felszabadításáért és az új élet alapjainak lerakását a párt vezetése alatt. A nálunk már bemutatott filmeken kívül — írja a bolgár lap — közönségünk a magyar filmhéten megismerte az »Édes Anna« és a »Tegnap« című új magyar filmeket. A Kosztolányi regényből készült »Édes Anna« az első világháború utáni viszonyok között mutatja be egy falusi leány tragikus történetét. A »Tegnap« tárgya — 1956. Mindnyájan kortársai vagyunk azoknak az eseményeknek, amelyeket a magyar nép 1956-ban átélt. — »Művészetük hallgatni fog az 1956-os őszi eseményekről« — rikoltozta akkoriban a »Szabad Európa« rádiója. És íme, nem sokkal utána a magyar művészet felelt és bemutatta az igazságot — állapítja meg befejezésül az Otecsesztven Front, _ HÍREK Hárofiiszázhatvan forintos ruhaakasztó nyérből. Ezt tárgyi bizonyítékokkal nem tudja alátámasztani. És ha nem küldte volna be a kenyérdarabot, akkor talán tévedésnek, vagy csintalan gyerekkezek művének gondolhatnék a dolgot. Ilyen is előfordul. Az egyik Népbolt vezetője elmondotta, hogy nemrégen visszahoztak egy kenyeret, mert ácsceruzát találtak benne. Alaposabban szemügyre vették a ceruzát és a kenyeret, végül is megállapították, hogy a ceruzát úgy nyomták a kenyérbe, feltehetően a vásárló gyermekei. Amiért most tollat fogtam az komoly, sőt szerencsétlen körülmények között még tragédia is lehetett volna belőle. Arról van ugyanis szó, hogy a panaszttevő egy körülbelül négy centiméter hosszúságú és félcenti széles horganyzott lemezt talált október 21-én a kenyérben. A kenyérdarabka itt van előttem. Ahhoz nem fér kétség, hogy a lemezdarabkát belesütötték a kenyérbe. Ebből és a már korábban talált »apróságokból« arra lehet következtetni, hogy a tolnai sütődében nem szitálják meg a lisztet, legalábbis nem mindig. Ha pedig mégis amellett kardoskodnak a tolnai sütődében, hogy a lisztet minden esetben megszitálják, akkor rosz- szul és hanyagul szitálnak. — eh — Az emberek igényei általában különbözők. Az egyik megelégszik 900 forintos öltönnyel, a másik kétezerért készíttet magának, az egyiknek megfelel a Berva Moped, u másik nem adja Moszkvics nál alább. Az egyik borivóak nagyon is megfelel a 11 forintos asz tali fehér, a másik a 28 forintos csemege vöröset iszogatja előszeretettel — szóval, mindenkinek más és más az igénye. Van például, aki csak háromszázhatvan forintos akasztóra akasztja a kabátját. Vasárap éjjel történt. Szekszárd felé robogott az 5249-es Bátaszélcről Sárbogárdig közlekedő motorvonat. Az utasok egy része szunyókált, mások csendben beszélgettek, a kalauzok a jegyeket kezelték. Egyszer csak hirtelen lelassul a szerelvény, majd megáll. A szundikálók felriadnak, de a többiek is meglepetten kérdezik: — Mi ez, mi történt? Miért álltunk meg? — A TAMÁSI JÁRÁSBÍRÓSÁG Kovács Sándor koppány- szántói lakost társadalmi tulajdonban ismételten elkövetett csalás és tartási kötelezettség nem teljesítésével elkövetett bűntett miatt két évi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. — OKTOBER 25-ÉN tartotta záróvizsgáját a tánciskola Bony- h:\don, a járási művelődési házban. — CALDARA TÁBORNOK, az amerikai légierők biztonsági kérr déseinek szakértője kimutatta, hogy 1950 óta 7062 amerikai repülőgép zuhant le, illetve robbant fel. A szerencsétlenségeknél 3471 pilóta vesztette életét. A tábornok véleménye szerint a szerencsétlenségek kétharmad része elkerülhető lett volna. — A TAMÁSI JÁRÁS kulturális programjában többek között szerepel, hogy a Kommunista If- unági Szövetség járási bizottsága és a terhegszervezétek minden év áprilisában kulturális fesztivált rendeznek. — A ZOMBAI ÉPÍTŐIPARI KTSZ tagjai a pártkongresszus tiszteletére felajánlották, hogy éves tervüket 200 000 forint értékben túlteljesítik. Október 1-ig 326 000 forinttal teljesítették túl éves tervüket és vállalták, hogy a — Biztosan nem áll a jelző — nyugtatja meg őket az egyik kalauz. De nem, a jelző még messze van, a vonatszemélyzet izgatottan futkos a szerelvény mellett, a kocsik fékberendezését vizsgálják. Az utasok egy része szenzációt szimatolva kiáll a lépcsőkre, kihajol az ablakokon. — Valaki meghúzta a vész féket! — kiált az egyik vasutas egyik kocsi alól. Csak nem történt valami baleset? Nem, egyáltalán nem, mint ez néhány perc alatt kiderül. Az egyik utas — nyilvánvalóan figyelmetlenségből — a vészfék fogantyújára akasztotta télikabátját — és a kabát lehúzta a vészféket. Mialatt a motorvezetők insszakö- tötték a vészféket, a ka'auz is kitöltötte a szórakozott utas számára a bírságolásról szóló blankettát: — Háromszázhatvan forint bírságot fizet. B. I. hátralévő időben még 100 000 forintos túlteljesítést érnek el. — TOLNA MEGYE TERMELŐSZÖVETKEZETEI számára az idén mintegy hatezer sertést vásároltak fel, amelyből több, mint 1300 koca, a többi hízónak való volt. — AZ IFJÚMUNKÁSOK KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZI NEVELÉSE érdekében Bukarestben és az egész Román Népköztársaságban a dolgozó ifjúság szövetsége klubokat létesített »A színház, a film és a zene barátai« címmel. Bukarestben kétszázhetven ilyen szakkör működik a gyárakban. — HÉTFŐN DÉLUTÁN a szekszárdi Balassa János Kórház kultúrtermében az orvosok részére tájékoztatót tartott a nemzetközi helyzetről Perecsi Ferencné, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának munkatársa. Az érdeklődők zsúfolásig megtöltötték a kultúrtermet. — ÜTTÖRÖZENEKAR van alakulóban Tolnán. A járási tanács 30 000 forintot bocsátott rendelkezésre, hagszerek vásárlására. — A DÖBRÖKÖZI VEGYES KTSZ asztalosrészlegének tagjai a hónap elejéig öt hálószobagarnitúrával teljesítették túl éves tervüket. Apróhirdetés Szekszárdon 85 éves nyugdíjas ellátásért különszoba igénnyel megegyezés szerinti összeget fizetünk. »5 éves jeligére Szekszárdi Hirdetőbe. (92) A Bonyhádi Cipőgyár keres cipész szakmunkásokat 35 éves korig. Jelentkezés: 1959 október 31-ig a Cipőgyárnál Felverünk november 1-ei, 1 fő « könyvelői f munkakör betöltésére. J Vj! Követelmény : képesített könyvelői j (íj vizsga. Jl Tolna megyei y* v Talajérőgazdálkodási Vállalat j’) I „ 3OOOOOOOCXDOOOOGOOCXDOO0 KUBIKOSOKAT KERES az Alsápéli Állami Gazdaság azonnali belépésre árkolási munkához. Munkásszállás és étkezés biztosítva, jelentkezés a gazdaság központi építőcsopo íjánál. A je- _ éntkezők munkakönyvüket hozzák © magukkal. Cím: JljápÉli állami 0 Gazdaság Sárszenllirinc vá, Kzgydgrcg § 100 dX9OOGX3OOO0OQ©O©Ö©QO©©ő Gyakorlattal rendelkező GÉPÉSZMÉRNÖKÖT keresünk műszaki osztály- vezető munkakörbe azonnali belépéssel. Lakást kb. 1 év múlva tudunk biztosítani. Paksi Konzervgyár. (70) ÓOOOeOGOOŐQOQGXPQOOÖOOt TOLNA MEGYEI NSPÚJSAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20-10, 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21-21. 25-72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Fn?tn Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 H
