Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-24 / 250. szám

f TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG W59. október H, Nyilatkozatait, lapvélemények Hruscsov és de Gaulle várható találkozójáról WASHINGTON John Heffernan, a Reuter mun katársa Washingtonból keltezett kommentárjában azt írja, Eisen- hower augustai sajtóértekezletén elhangzott kijelentése, amely sze­rint jó gondolat lenne a kelet— nyugati csúcsértekezlet megtartá­sa még ez év végén, washingtoni diplomáciai megfigyelők körében azt a véleményt keltette, hogy az . elnök még mindig reméli, de Gaulle megváltoztatja álláspont­ját. Az elnök megjegyzéseiből vi­szont arra is lehetett következ­tetni, hogy nem akar nyomást ki­fejteni de Gaullera a decemberi időpont elfogadtatása végett. Washingtoni nyugati diploma­ták remélik, hogy de Gaulle és Hruscsov találkozására hamaro­san sor kerül Párizsban. Úgy hi­szik, e találkozó után a francia vezető elfogadja majd Maemillan és Eisenhower álláspontját, hogy a kelet—nyugati csúcskonferen­ciát azonnal meg kell tartani, mihelyt az érdekeltek megegyez­tek. t A tudósító megjegyzi, a csúcs- értekezlet tavaszra halasztása még azzal a nehézséggel is jár, hogy össze kell egyeztetni annak időpontját Eisenhower moszkvai utazásával. LONDON A Daily Héráid pénteki szá­mában azt írja, hogy de Gaulle- nak támogatnia kellene a csúcs- értekezlet mielőbbi megtartására vonatkozó javaslatot. A lap sze­rint »Hruscsov azt mindotta Ei- senhowernak, hogy a Szovjetunió szükségesnek véli a csúcsértekez­let összehívását még ez év vége előtt. A lehetőség itt van, csak meg kell ragadni. De Gaullenak ezt meg kellene értenie, ha szí­vén viseli a béke ügyét«. PÁRIZS Vinogradov párizsi szovjet nagy követ és Couve de Murville fran­cia külügyminiszter csütörtökön de Gaulle és Hruscsov találkozó­jának előkészületeiről tárgyalt — írja Párizsból Harold King, a Reuter munkatársa. A megbeszé­lésről hivatalos közleményt nem adtak ki, de Párizsban általában feltételezik, hogy Hruscsov pá­rizsi látogatására inkább január­ban, mint decemberben fog sor­kerülni. Vinogradovnak a francia külügyminiszterrel folytatott meg beszélése után adott nyilatkoza­tából azt a következtetést von­ták le, hogy a Szovjetunió haj­landó eleget tenni de Gaulle kí­vánságának és magasszíntű fran­cia—szovjet megbeszélést foly­tatni a csúcsértekezlet megtartása előtt. A Figaro Hruscsov látogatásá­nak lehetőségéről írva megállapít­ja, hogy az amerikai kormány nem emelhet kifogást az ellen, ha de Gaulle tábornok is a Hrus- csowal való személyes kapcsola­tok politikájának útjára lép. Rendjénvaló, ha de Gaulle, az egyetlen a nyugati nagyhatalmak vezetői közül, aki még nem ta­lálkozott Hruscsovval, úgy dön­tött, hogy ezt a műlasztást pó­tolnia kell. A Libération úgy véli, hogy Hruscsov és de Gaulle találko­zása helyénvaló és kívánatos, de sajnálatát fejezi ki afelett, hogy a francia államfő a nyugatiak kö­zül utolsónak gondolt erre a le­hetőségre. Az Humanité így ír: »Hruscsov párizsi látogatása újabb hozzá­járulás lesz a feszültség enyhülé­séhez. A francia—szovjet kapcso­latok megszilárdítását fogja ered­ményezni, ami megfelel Francia- ország és a béke érdekeinek és lehetővé teszi de Gaullenak, hogy teljesítse ígéretét, amely szerint »nem zárkózik be« az atlanti szö­vetségbe. „Minden nép számára örvendetes dolog lenne, ha Camp David szelleme az egész világra kiterjedne“ — mondotta Mikojan a tiszteletére adott ebéden Helsinki: (TASZSZ) V. Sukse­lainen finn miniszterelnök csü­törtökön ebédet adott a Finnor­szágban tartózkodó Anasztasz Mi- kojannak, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa első elnökhelyettesé­nek tiszteletére. Az ebéden Mi­kojan és Sukselainen beszédet mondott. Az összes népeknek, az összes államoknak, akár kicsik, akár na­gyok, most az a feladatuk, hogy véglegesen megszüntessék a nem­zetközi viszonyok »jégkorszakát« — mondotta beszédében Miko­jan. Minden nép javára válna, ha »Camp David szelleme«, ahogy a sajtóban nevezik, az egész világ­ra kiterjedne. Mikojan ezután Finnország és a Szovjetunió viszonyáról be­szélt. A két ország kapcsolatai si­keresen kiállták a próbát a hi­degháború legsötétebb éveiben és állandóan tovább fejlődnek a ba­rátság, a kölcsönös bizalom irá­nyában. S-ukselainen finn miniszterel­nök válaszbeszédében szívélyesen üdvözölte Mikojant és a Szov­jetunió más képviselőit, majd ar­ról beszélt, hogy Finnországban rendkívül nagy érdeklődéssel .kö­vették Nyikita Hruscsov ameri­kai utazását, most pedig ugyan­ilyen érdeklődéssel várják Eisen­hower elnök utazását a Szovjet­unióba. A szovjet—finn kereskedelmi egyezmény aláírásával kapcsolat­ban Sukselainen rámutatott, hogy ez az esemény újra csak meg­mutatja, mit lehet elérni abban az esetben, ha mindkét fél óhajtja a kölcsönösen elnyös eredmény el­érését. A Pravda cikke a laoszi helyzetről Moszkva: (TASZSZ) Az a pro­vokáció, amelyhez a laoszi reak­ció az Egyesült Államok bizo­nyos köreinek támogatásával fo­lyamodott, teljes kudarcba ful­ladt — írja pénteki számában a Pravda. Szappanbuborékként szót pukkadtak azok a rágalmak, amelyeket a laoszi kormány a Vietnami Demokratikus Köztár­saság ellen kiagyalt. Laoszból érkező jelentések szerint Szana- nikone kormánya az úgynevezett kommunista beavatkozás bármi­lyen bizonyítékának sürgős felkutatása céljából valóságos hajtóvadászatot indított az or­szágban, hogy bármilyen eszköz­zel megfelelő tanúvallomásokat szolgáltathasson az ENSZ-bizott- ságoknak. De a laoszi hatóságok még ilyenfajta terrorintézkedé­sekkel sem tucúrk célt érni. A cikk ezután megállapítja, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság közvéleményének jo­gos feltevése szerint a SEATO közvetlen szolgálatában lévő Sza- nanikone-kormány provokációs te vékenységében konkrét célokat követ: arra törekszik, hogy az észak-vietnami »agresszióról« ter­jesztett híreszteléseinek leple alatt meggyorsítsa a laoszi bea- avatkozásra szőtt imperialista ter­vek végrehajtását. Továbbá, hogy kiterjessze a laoszi polgárháborút és megőrizze a háborús veszély tűzfészkét Délkelet-Ázsiában. A háborús kalandok hívei olyan terveket szövögetnek, hogy az úgynevezett ENSZ-bizottságot ál­landó szervvé változtassák és ki­szorítva Laoszból a nemzetközi laoszi bizottságot, az ENSZ cégé­re alatt Indokínában végrehajt­sák alávaló terveiket, s meghiú­sítsák a genfi egyezmények ren­delkezéseinek valóraváltását. NEW YORK A New York Times pénteki számának egyik vezércikkében azt írja, Eisenhower elnök mi­előbbi nyugati csúcstalálkozót ja­vasol a szövetségesek nézeteinek megvizsgálására és közös állás­pont kialakítására. A lap az el­nök kijelentését úgy magyarázza, hogy jelenleg nézeteltérések van­nak a szövetségesek között, nem­csak a csúcsértekezlet időpont­ját, hanem a megvitatásra kerülő kérdéseket illetően is. Óriási teleszkópot készítettek a Szovjetunióban Moszkva (MTI). Mint az ADN jelenti, a leningrádi Optikai Mü­vekben elkészült a világ egyik legnagyobb reflektor-teleszkópja. A teleszkóp tükrének átmérője 2,6 méter. Csövének hossza 10 méter. Az egész készülék több mint száz tonna súlyú és olyan magas, mint egy hétemeletes ház. A készüléket a krimi asztrofi­zikai obszervatóriumban állítják majd fel és az úgynevezett nem állandó csillagok körül megfi­gyelhető fizikai jelenségeket ta­nulmányozzák majd segítségével. A teleszkóp segítségével tanul­mányozzák majd a Hold és a Nap-rendszer más bolygóinak szerkezetét is. Értekezlet az SZKP Központi Bizottságában Moszkva: (TASZSZ) Mint a Pravda közli, a Szovjetunió Kom­munista Pártjának Központi Bi­zottságában október 19-től 22-ig értekezlet folyt a politikai tö­megmunka kérdéseiről. Az uk­rajnai, a tulai, a szverdlovszki, a kazahsztáni pártszervezetek és a rigai turbogépgyár képviselői tar­tottak beszámolót. A beszámolókat követő vitá­ban 28-an szólaltak fel. Leonyid Iljicsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságában a szövetséges köztársaságokkal foglalkozó pro­paganda- és agitációs osztály ve­zetője ismertette Hruscsov ame­rikai utazásának eredményeit. — Ezután Jekatyerina Furceva, az SZKP elnökségének tagja és a Központi Bizottság titkára mon­dót beszédet. Események sorokban Moszkva: (TASZSZ) Moszkvá­ban csütörtökön véget ért a Kom- szomol Központi Bizottságának október 20-án megnyílt hatodik plénuma. A plénum megállapította: a kommunizmus építése program­jának megvalósításában egyaránt szükség van mind az új technika megteremtésére és kihasználásá­ra, mind pedig az új típusú mun­kás megteremtésére. A plénum rámutatott, segítsé­get kell nyújtani a dolgozó ifjú­ságnak, hogy beléphessenek az ál­talános műveltséget nyújtó esti iskolákba, a főiskolákra és a kö­zépfokú szakiskolákba, s javasol­ta a Komszomol-szervezeteknek, hogy a népművelési szervekkel karöltve létesítsenek előkészítő tanfolyamokat közvetlenül a vál­lalatok, leolhozok és szovhozok mellett. Mongol—lengyel közös közleményt írtak alá Ulan Bátor: (TASZSZ) Mint a Mongol Távirati Iroda jelenti, A. Zawadzkinak, a Lengyel Állam­tanács elnökének mongóliai tar­tózkodása alkalmából október 21-én mongol—lengyel közös nyi­latkozatot írtak alá. Mint a közlemény megjegyzi, a két fél üdvözli a békeszerető szov jet politika sikereit, különösen Hruscsov történelmi jelentőségű amerikai látogatásának eredmé­nyeit. A Mongol Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság teljes mértékben támogatja az általános és teljes leszerelésről szóló szov­jet javaslatokat, amelyekben a háborús veszély elhárításának gyakorlati konstruktív útját lát­ja. A Mongol Népköztársaság — hangsúlyozza a közlemény — ki­jelenti, hogy az Odera—Neisse­határ a Lengyel Népköztársaság törvényes, sérthetetlen határa. A Lengyel Népköztársaság támogat­ja és a jövőben is támogatni fog- ja azt,a jogos követelést, hogy a Mongol Népköztársaságot vegyék fel az ENSZ és más nemzetközi szervezetek tagjainak sorába. A Mongol Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság támogat­ja a Kínai Népköztársasághoz való visszacsatolását. A két ál­lam úgy véli, hogy az úgyneve­zett »tibeti kérdés« napirendre tű zése az ENSZ-ben, kísérlet a hi­degháborús módszerekhez való visszatérésre és a népi Kína bel- ügyeibe való beavatkozásra. A közleményt Zs. Szambu, a Mongol Népköztársaság nagy né­pi hurálja elnökségének elnöke és A. Zawadzki, a Lengyel Népköz- társaság Államtanácsának elnöke írta alá. Havana: (MTI) A kubai szak- szervezeti szövetség felhívására csütörtökön országszerte egyórás sztrájk volt a Fidel Castro rend­szerével vállalt szolidaritás jegyé­ben. A sztrájk idején — nyugati hírügynökségek jelentése szerint — nagy tömeg tüntetett az Egye­sült Államok havanai nagykövet­sége előtt. A tüntetők ilyen fel­iratokkal vonultak fel: »Jenkik — ez nem Guatemala!«, »Az ame­rikai külügyminisztérium hábo­rús bűnösöknek fogja a párt­ját!«. A tömegeket megerősített rendőrosztagok tartották távol az épület kapuitól. Az AP tudósí­tása szerint ez volt az első tün­tetés az Egyesült Államok ellen Fidel Castro rendszerének létre­jötte óta. * Pittsburgh: (MTI) Mint isme­retes, a feljebbviteli bíróság dön­téséig az amerikai acélmunkások folytatják sztrájkjukat. A sztrájk immár százegyedik napja tart. Az amerikai kormány jogi ta­nácsadói szerint, ha a sztrájk nem szűnik meg, az év végére a félmillió sztrájkolón kívül három­millió lesz a munkanélküliek szá­ma. A sztrájk következtében a sztrájkolok eddig ezermillió dol­lárt, a szállítóipar ötszázmillió dollárt és az acéltársaságok há­romszázmillió dollárt vesztettek. Hírek szerint a General Motors Company a hónap végén vala­mennyi üzemben leállítja a ter­melést az acélhiány miatt. * Washington (AFP): A nemzet­közi Antarktisz-egyezmény kidol­gozásával foglalkozó washingtoni értekezleten az ausztráliai kül­döttség javasolta, hogy vegyenek be a szerződésbe egy záradékot, amely lehetővé teszi, hogy egyes országok tudományos erőfeszíté­seik alapján később is csatlakoz­hassanak. Az ausztráliai javasla­tot állítólag Japán is támogatja. Valószínűnek tartják, hogy a Szovjetunió is hozzájárulna más országok felvételéhez. A. Tolsztoj: iniá LÖSZ MŰHELYÉBEN Skiles belépett az ócskavassal és cementes hordókkal telerakott udvarra. Dudva nőtt mindenfelé: a szemétdombokon, az összeteke- redett drótok és a törött gépalkat­részek között. Az udvar végében, a magas fészer porlepte ablakain az alkonyi napsugarak csillogtak. A fészer kisajtaja sarkig tárva volt, egy munkás guggolt előtte és míniumot kevergetett a vödör­ben. Mikor Skiles megtudakolta, beszélhetne-e Lösz mérnökkel, a munkás fejével a fészer belseje felé bökött. Skiles belépett. A félhomályos fészerben, a terv rajzokkal és könyvekkel megra­kott asztalon bádogellenzős vil­lanylámpa égett. A fészer végé­ben menyezetig érő faállványzal húzódott. Mellette kovácstűzhely lángja lobogott, egy munkás fúj­tatta. Gömbalakú, sűrűn szöge- cselt fémtest csillogott a faáll­vány mögött. A nyitott ajtón át az alkonyi ég vörös csíkjai és a 1 ingerről felszálló ködgomolyok látszottak. A munkás, aki a fűjtatót kezel­te, halk hangon szólt az állvány­zat mögé: — Keresik, Msztyiszlav Szerge- jevics. Az állvány mögül középtermetű tagbaszakadt ember bukkant elő. Sűrű, hátrafésült haja hófehér volt, árca fiatalos, frissen borot­vált, szája vastag, de szabályos, szeme fürkésző nyugodt. Ügy fény lett a szeme, mintha a fénye az arca előtt lebegne a levegőben. Iii gombolt, piszkos vászoning és madzaggal megkötött, foltozott nadrág volt rajta. Kezében össze- mocskolódott tervrajzot tartott, Skiles közeledtére megkísérelte in gét egy nemlétező gombra gom­bolni. — A hirdetésre jött? Velem tart? — kérdezte rekedtes han­gon. A lámpa mellett álló székre mutatott, maga is leült szemben, az asztal túlsó felén. Kiterítette a tervrajzot, pipáját tömködte. Ö volt Msztyiszlav Szergejevics Lösz mérnök. Félig lehunyta szemhéját és gyufát gyújtott; a láng alulról világította meg kemény arcvoná­sait, szája szögletének két keserű ráncát, vastag orreimpáját. hosz- szú, barna szempilláit. Egészében jó benyomást tett Skilesra. Skiles közölte, hogy nem szándékozik a Marsba utazni, de olvasta a hir­detést a Krasznije Zori utcán és kötelességének tartja olvasóinak tájékoztatását e rendkívüli, szen­zációs kísérletről. Lösz hallgatott, de mozdulatlan kék szemével mereven figyelt. — Kár, hogy nem akar el­kísérni, nagy kár — mondta aztán s biccentett hozzá. — Az emberek úgy menekülnek tőlem, mint a bélpoklostól. Négy nap múlva el­hagyom a Földet és mindez ideig nem találtam utitársat. Ismét gyufát gyújtott és bodros füstfelhőket eregetett. — Milyen adatokra van szük- .sége? — Néhány érdekesebb életrajzi adatra. — Az életrajzomban nincs sem­mi olyan, ami bárkit is érdekel­hetne. Tanultam, a magam erejé­ből, tizenkét éves korom óta egye dűl tartom fenn magamat. Tanu­lás, munka, szolgálat; nem mond­hatok egyebet, ami az ön olvasóit érdekelhetné, semmi különleges­séget. Legfeljebb... —- Lösz hir­telen összevonta a szemöldökét, szája szögletében élesen kirajzo­lódtak a ráncok. Hát szóval... Ezen a gépen — és pipájával ez állványzat felé bökött — már jó­ideje dolgozom. Két éve kezdtem hozzá a megszerkesztéséhez. Ennyi az egész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom