Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-02 / 205. szám

6 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. szeptember 2. Időszerű növényvédelmi tanácsadó Az országos kártevő előrejelzés, valamint a növényvédő állomás helyi megfigyelései alapján az alábbi előrejelzést adjuk ki. Megjelent az amerikai fehér szövőlepke II. nemzedéke A június-júliusi csapadékos, me leg időjárás kedvezett a kártevő fejlődésére, s így a második nem­zedéknél az elsőhöz viszonyítva erősebb fertőzésre lehet számítani. Erős fertőzés várható a bonyhádi, paksi és szekszárdi járások egész területén, valamint a gyönki járás északkeleti részén. Közepes fertő­zés a megye többi részén várható. Védekezés: figyeljük a megjelenő hernyófészkeket és azokat levágva égessük el. Permetezést Holló 10 permetezőszer 1—1,2 százalékos oldatával végezzünk. A védekezés minden termelőre rendeletileg kö­telező. A kukoricamoly elleni védekezésről A rajzáskor kedvező körülmé­nyek alakultak ki és így erős fer­tőzés várható a bonyhádi, dom­bóvári és tamási járások egész területén, valamint a gyönki járás északi és a szekszárdi járás déli részén. A megye többi részén kö­zepes fertőzés várható. Védekezés: Betakarításkor ügyeljünk arra, hogy a szárat jó mélyen, a föld színénél vágjuk el, a kukoricatö­veket pedig jó mélyen szántsuk alá, vagy égessük el. A behordott szárat silózva, vagy szecskázva etessük és legkésőbb május 15-ig használjuk fel, vagy 50 cm-es földréteggel vermeljük el. A gabonafutrinkáról A kedvező tavaszi és nyári idő­járás után erős fertőzés várható a bonyhádi, tamási és paksi járá­sok egész területén, továbbá a dombóvári járás északi, valamint a szekszárdi járás délnyugati ré­szén. A megye többi részén köze­pes fertőzés alakulhat ki. Védeke­zés: gabona után gabonát ne ves­sünk, és ha ez elkerülhetetlen, akkor is gabona után lehetőleg tavaszi gabona kerüljön, továbbá a betakarítást azonnal követő tar­lószántással és a tarlóhántás kizöl­dülésének megakadályozásával te­remtsünk kedvezőtlen feltételeket a kártevő számára. Figyeljük rend szeresen a gabonavetésünket és ha fertőzést észlelünk, azonnal po­rozzunk. A porozáshoz kataszteri holdanként 25 kiló HCH porozó­szer szükséges. Termelőszövetke­zetek a fertőzést azonnal jelent­sék, mert részükre a növényvédő állomás díjtalanul végzi a poro­zást. A bagolypille elleni védekezésről A kedvező tavasz után erős fer­tőzésre lehet számítani a tamási és gyönki járások északi részén. Közepes fertőzés várható a tamási és gyönki járások déli részén, va­lamint a paksi és dombóvári járá­sok területén. Védekezés: Ellen­őrizni kell a vetéseket és gyenge fertőzés esetén a hernyók össze- szedésévcl és megsemmisítésével is jó eredményt lehet elérni. Ahol ez nem hajtható végre, vagy nem elegendő, ott a károsított terüle­ten 1 kiló DDT porozószerből és 10 kiló korpából, 5 kiló melasszal ízesített és kevés vízzel morzsa- lékosra gyúrt csalétekből holdan- kén' 30—35 kilót műtrágyaszerűen szórjunk el. Irtsuk a mezei pockot A tavaszi fertőzöttség és a ked­vező időjárás alapján erős fertő­zésre lehet számítani a szekszárdi járás egész területén, a paksi já­rás északi részén, valamint a ta­mási járás egész területén. A me­gye többi részén közepes fertőzés várható. Védekezés: Csakis egy egész határrészre, vagy községre kiterjedő és minden termelő szek­tor által kollektíván és egy idő­ben végrehajtott mérgezés veze' eredményre, mikor is a 24 órává’ előbb betaposott és a pocok áltai ismét kifúrt, tehát lakott lyukba 3—4 szem „Arvalin”-t helyezünk A védekezést az őszi betakarítá" után úgy kell végrehajtani, hogy az utak, árokpartok és töltésolda­lak ne maradjanak ki. i Helyszíni tudósítás Balatonleliéről A legelső, amit a tudósító megállapított, az a következő: nagyon eltolódtak az arányok. Tudniillik a víz — szemmér­tékre — nagyjából ugyanannyi, mint a felszabadulás előtt volt, de hogy mennyivel több ember van itt, mint azelőtt, azt már nehéz lenne megmondani. Ha ez így megy tovább, néhány év múlva már a Balaton vizében is olyan zsúfoltság lesz, mint mondjuk a szekszárdi strandon, ahol a nyári kánikula idején az emberek egymástól alig látják a vizet. Amennyire ismerem a körül­ményeket, ez be is fog követ­kezni. Tudniillik manapság ná­lunk olyan divat van, hogy nyá­ron az ország minden tájáról özönlenek az emberek egy-két- napos, vagy egy-kéthetes pihe­nésre a Balaton mellé. A leilei mólónál két autóbusz állt meg. Utasai igen vegyesek voltak. Sokan mindjárt fürdőruhára vetkőztek, de az idősebb asszo­nyok nem vetették le a nem tudom milyen népviseleti cso­porthoz tartozó öltözéküket. Később — megfigyeltem — a vízben is csak a lábukat áztat­ták meg. Sátort vertek és éjszakára is ott maradtak. Falusiak voltak — ezt mindjárt meg lehetett róluk állapítani, mert azért más a városi és más a falusi ember viselkedése. De senkinek sem volt meglepő és feltűnő, hogy a falusi emberek is ott vannak a Balaton vendégei között. Ezt már kezdi megszokni a Balaton közönsége. Csak a mindenre kí­váncsi újságírónak tűnt fel ez a két autóbusz is. — Honnan jöttek? Kik ma­guk? — Szabadszállásról — így az egyik. — A szövetkezetből — toldja meg a másik. De azt már a mindenre kí­váncsi újságíró sem tudja meg­tenni, hogy sorra kérdezze a Balaton mellé érkező összes jár­művek utasaitól, hogy honnan jöttek és hogy falusi emberek, vagy városiak. De ez nem is ér­dekes,'A lényeg az, hogy jön­nek szép hazánk minden tájá­ról, foglalkozásukra nézve pe­dig olyan emberek, akik az or­szág építésén, szépítésén fára­doznak. A tudósító következő megál­lapítása, hogy Balaton-szerte tombolnak a különféle emberi szenvedélyek. Mintha csak min­den ember azért érkezne ide, hogy a pihenés mellett áldoz­zon a szenvedélyének. Ezek a szenvedélyek természetesen a legkülönfélébbek. A férfiaknál az első helyre került a kártya, az ultizás. Ez mindenekelőtt azt mutatja, hogy a kártyázó embe­rek mások, mint azelőtt voltak: nem abból csinálnak sportot, hogy ki mer nagyobb összeget, egy egész vagyont feltenni egy­szerre a kártyára — mint ahogy tették azt valaha uraink —, ha­nem a szórakozásért kártyáz­nak filléres alapon. A pénzt okosabb dolgokra fordítják és a Balaton mai vendégei nem a kártyalapok szerencsés és ha­mis forgatásától várják az anyagi javai.cat — ahhoz be­csületes úton jutnak hozzá. Az újságíró úgy látta, hogy egyszerűen a szórakozási vágy ennek a szenvedélynek az ösz­tönzője. Ebből következik mindjárt a köyetkező megálla­pítás: népünk nagyon szeret szórakozni. Láttam olyan kár­tyapartit, amelyik este vacsora után elkezdte az ultizást az üdülő klubszobájában, de ami­kor másnap reggel mentem reg­gelizni — még nem hagyták ab­ba. S az sem zavarta őket, hogy az üdülő vendégei körülöttük tangóztak és énekeltek. A nők főként napoztak, tán­coltak és hula-hoppoztak. Mi férfiak örömmel láttuk, hogy nagyon sok hölgy nemcsak csi­nosságával kelti fel az érdeklő­dést, hanem remek a testmoz­gása is — mesterien forgatja a hula-hopp karikát... Nagy tömeg hódol itt is a pe- cázásnak. Hajnalban és alko­nyat tájban valósággal tolonga­nak a mólón a pecások és halfo­gással kísérleteznek — többnyi­re eredmény nélkül. — Nem is ez a baj — mon­dotta epésen egyik ismerősöm —, hanem az, hogy nem igen lehet a környéken halat vásá­rolni és így a legritkább eset, hogy a feleségek türelmesen beleegyezzenek abba, hogy fér­jük órákat töltsön el horgá­szással. Meglehetősen egyhangú a pe­cások tevékenykedése. Egy em­lítésre méltó eset azonban tör­tént velük a leilei mólón, össze­vesztek az egyik vitorláshajó személyzetével, mivel a hajó — alkonyat lévén — kikötött az öbölben, s így arról a helyről kiszorultak a horgászok. Az egyik horgász halat ígért »ellen­szolgáltatásként-« a hajósoknak, ha odébb vontatják a hajót, mert állítólag egy jó haljárást zárt el előlük. A hajósok »nem vették be« a »csalit«... Itt kezdődött a baj, mert ezután először csak embertelen fráter­nek nevezték a hajósokat, de amikor ez sem segített, a hoz­zátartozóikat kezdték emleget­ni. Hiába, szenvedélyes horgá­szok voltak. Boda Ferenc Takarékoskodás a számok tükrében Tudott dolog, hogy az ország la­kossága nemcsak a mának él. En­nek egyik legdöntőbb bizonyítéka a takarékoskodás. Nézzük, hogyan állunk a takarékossággal Tolna megyében. A dolgozók a megtakarított pén­züket nagyrészt takarék- és nye­remény-betétkönyvekben helyezik el. Takarékbetét-állományunk év­ről évre növekszik. 1957 végén 23 923 millió, 1958 végére ez az összeg 49 023 millióra emelkedett, 1959-ben pedig a mai napig már 71 43G millió forint a takarékbeté­tekben elhelyezett összeg. Nemcsak a takarékba betett összegek emelkednek évenként, hanem a takarékoskodók száma is egyre gyarapodik. A betétesek száma a múlt év végén a megyé­ben 31 500 volt, ma már eléri a 36 650-et, az év végéig még ez is jelentősen emelkedhet. Érdekes megnézni azt is, hogy a takarékoskodók száma a foglal­kozásokat tekintve miként oszlik meg. A takarékoskodók 40 száza­léka a fizetésből élőkből és ugyan­csak 40 százaléka a parasztokból tevődik ki. A többi 20 százaléka pedig a lakosság egyéb rétegeiből adódik. A dolgozók takarékoskodásának másik formája az, amikor a Köl­csönös Segítő Takarékpénztár adta előnyöket használják fel. Ez az egyéni megtakarítás mellett a munkahelyen való takarékosság­nak egy formája. A KST-mozga- lom is állandóan erősödik a me­gyénkben. Az 50 létszámon felüli 124 megyebeli munkahely közül már 86 munkahelyen működik a Kölcsönös Segítő Takarékpénztár szervezete, összesen 7676 taggal. A megtakarítások már elérik a 3350 millió forintot, és a tagság­nak már több, mint 3 millió rö­vidlejáratú hitelt nyújtottak. Az iskolai takarékbélyeg-moz- galom a tanuló ifjúság takarékos­ságra nevelésének igen hatékony módszere. Az elmúlt isko­lai évben összesen 1863 millió forintot gyűjtöttek. Ebbe a taka­rékossági mozgalomba a megye valamennyi iskolája bekapcsoló­dott. Az elmúlt évben Tolna megyé­ben a falusi parasztság körében is megindult a takarékoskodás a ta­karékszövetkezeteken belül. 1956- ban Dunaföldváron az országban elsőnek alakult takarékszövetke­zet példája nyomán Tolna megyé­ben a múlt év végére már tizenhét ilyen szövetkezet működött és eddig 6637 millió forintot gyűjtöt­tek össze és a tagjaik részére már 3017 millió forint hitelt nyújtot­tak. — Ch — — A SZÖVETKEZETI TA­NÁCSBA tömörült szövetkezetek összefogásának és egymás meg­segítésének szép és megszívlelen­dő példája mutatkozott meg leg­utóbb Tolnán. A szövetkezeti ta­nács dolgozói a helybeli Alkot­mány Termelőszövetkezetnek se­gítettek az árvíz által veszélyez­tetett területről a levágott ken­dert biztonságba helyezni. IDÖJÁRASJELENTÉS Várható időjárás szerda estig: továbbra is hűvös idő, felhőátvo­nulások, néhány helyen délutáni futózáporral. Éjszakai hőmérsék­let általában 5—8 fok között, a talajmenti lehűlés 1—2 helyen megközelíti a fagypontot. Legma­gasabb nappali hőmérséklet szer­dán 18—21 fok között. NŐK EGYMÄSKÖZT xCKaCt Menjen ki Laci egy pillanatra, eszembe jutott egy vicc, Távolabbi kilátások: hideg éj­szakák, néhány helyen talajmenti faggyal. A nappali felmelegedés kissé fokozódik. Apróhirdetések NAGYTELJESÍTMÉNYŰ vatta gyapjú kártológép eladó. Műsza­ki Gépkereskedelmi Bizományi Vállalat Pécs, Bajcsy Zs. u. (7) FELHÍVÁS. Vasárnap délelőtt Nagydorogról Kölesd—Tengelic irányában eltűnt egy vitorlázó modell. Kérjük a becsületes meg­találót, hogy a következő címet értesítse: MHS Modellezőklub Szekszárd, Rákóczi u. 16. (6) SÉRVKÖTÖK, gyógyhaskötők, lúdtalpbetét, kérjen díjtalan is­mertetőt. Horváth Imre orvosi kötszerész, Budapest, V. Néphad­sereg u. 3. (Országháznál). (S) | HÍREK A „kártékony“ állatok hasznosságáról Sokszor előfordul, hogy az em­berek rosszul ismerik az állato­kat és kertben, mezőn, erdőben üldözik őket, habár csay hasznot hajtanak. így van ez például a varav.gyos békával, amelyet majd nem mindenki utál és irt, holott éppen azokat a kukacokat, rova- rolcat és csigákat fogyasztja, ame lyek a mezőgazdaságban igen ár­talmasak. Igazságtalanul bánnak a vízi­siklóval is; a legtöbb ember ugyanis nem tudja megkülönböz­tetni a keresztes viperától. Ez a kígyófajta egyáltalában nem ár­talmas az emberre, viszont szor­galmasan üldözi az egereket. — Ugyanez a helyzet a törékeny gyíkkal, amely kizárólag külön­böző kártékony rovarokból él. A kártékony madaray irtása is kétélű dolog; a kiirtás következ­tében ugyanis szaporodnak a me­zei poclcok. Sokan nem szeretik a denevért, mert babonásan fél­nek tőle. Holott a denevér egyike a legszorgalmasabb rovarirtók­nak. Sokan vitatkoznak a békák hasznossága, avagy kártékonysá­ga felett is. Tény, hogy a halas­tavak tulajdonosai nem szívesen látják a békát, mert pusztítja az ikrákat. A kerttulajdonosok tudatlan­ságból gyakran irtják a fürkész- darázs lárváit. Pedig ezzel kert­jük legjobb barátját pusztították el, mert a fürkész-darázs nős­ténye a különböző kártékony ro­varok tojásait és lárváit meglé­keli és oda helyezi petéit. A pe­ték, később a lárvák a vendég­látó állatból táplálkoznak és ez által elpusztítják. Az egyik ilyen darázsfajta petéit az annyira ká­ros fenyőhernyóba szúrja és ez­zel elpusztítja. Kevesen tudják, hogy mennyire hasznos állat a szép kis katicabogár: kizárólag levéltetvekből él. * * * — TERVEN FELÜL vállalták a DÉDÁSZ Szekszárdi Üzletigaz­gatóságának dolgozói a kurdi Üj Élet Tsz-ben és Ujiregen, vala­mint a Borforgalmi Vállalat Pak­son most épülő új telepén a vil­lamosítást. A munkálatokkal még ebben az évben elkészülnek. — SZEKSZÁRDI KÉP DÍSZÍ­TI a tíz forintos olcsó zsebfoto- albumokat. Kérje minden papír­boltban és dohánytőzsdébsn. (x) — HELYSZÍNEN BÜNTETIK A SZEMETELÖKET. A belügy­miniszter, a Fővárosi Tanács, a megyei és megyei jogú városi ta­nácsok végrehajtó bizottságainak elnökeivel egyetértésben rendele­tet adott ki az egyes köztisztasági szabályok megszegőinek helyszí­ni bírságolására. A rendeletet a Magyar Közlöny vasárnapi száma közli és már életbe lépett. — JÖL FOLYIK AZ ISME­RETTERJESZTÉS VAROSUNK­BAN. A Tudományos és Ismeret- terjesztő Társulat munkáját töb­bek között a KlSZ-szervezetek, a kórház, a népbolt, a téglagyár, a Tejipari Vállalat, az Építőipari Vállalatnál karolták fel. — NEM FELEJTHETI OTT­HON a radírját, ha gumivégű irónt vesz. Kérje minden papír­boltban, szövetkezeti üzletben, (x) — UJ CUKRÁSZDA NYÍLT a közelmúltban Dunaszent- györgyön a földművesszövetkezet kezelésében. Az új cukrászda fór gahna a vártnál sokkal nagyobb. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17, Telefon: 20-10, 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21-21, 25-72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizet«« óéi egy hónapra 11 Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom