Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-19 / 220. szám

1959. szeptember 19. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 I személyi ellentétek megbántják a párteyységet Az ideológiai, szervezeti és cselekvési egységért folyó küzdelem kurdi tapasztalatai Értől is beszélni kell Az üdültetés Az egység—vita—egység jelsza­vát vannak, akik rosszul értelme­zik. Egyes párttagok összekeve­rik a párton belüli elvi vitát, a helyes és helytelen nézetek közötti szükségszerű összecsapását a ki­csinyeskedő, személyeskedésből eredő elvtelen és sokszor egyéni törekvések szolgálatába állított vitával. Pedig a kettő között óriási különbség van. A helyes és hely­telen nézetek között folyó elvi harc ugyanis a pártegység létre­hozásához, míg az elvtelen, sze­mélyeskedésből eredő vita a pártszervezet gyengüléséhez és a pártegység megbontásához vezet. Hogy ez mennyire így van, azt bizonyítják a kurdi tapasztalatok is. Hogyan zavarta meg az egységet a személyeskedés? Az év kezdetén a kurdi párt- szervezeten belül az egység ural­kodott. Ideológiai téren minden kommunista egyetértett azzal, hogy a falu mezőgazdaságának át­szervezése szükségszerű. Az ideo­lógiai egységet a cselekvés egy­sége kísérte nyomon: a kommu­nisták egy emberként fogtak, az átszervezéshez. A munkát siker koronázta. Kurd szövetkezeti köz­séggé lett. Az átszervezést követő időszak­ban azonban személyi ellentét ütötte fel a fejét. Ellentét kelet­kezett a termelőszövetkezet és a földművesszövetkezet, valamint a tanács és a termelőszövetkezet élén álló kommunisták között. Az ellentét eredetét nagyon nehéz felkutatni. Ahány kurdi kommu­nistával beszéltem erről a kérdés­ről, annyiféle következtetést hal­lottam. A legtalálóbb talán az újonnan megválasztott vezetőség egyik tagjának, Tóth Józsefnek a véleménye, aki azt mondta: „Mindenki «-kakaskodott«, meg akarta mutatni, hogy ő a község igazi vezetője és egyiknek sem volt igaza.” A személyi ellentétek odavezet­tek, hogy a földművesszövetkezet nem segítette kellőképpen a ter­melőszövetkezetet, a termelőszö­vetkezet nem adott fogatot a föld- müvesszövetkezetnek, amikor an­nak szüksége lett volna rá, a ta­nács pedig nem tudott közbelépni, mert javaslatait nem vették fi­gyelembe. Olyan nézetek is kezd­tek lábra kapni, hogy tulajdon­képpen egy szövetkezeti község­ben nincs is szükség tanácsra. A vezetésnek a termelőszövetkezet kezében kell összpontosulni. A vezetők közötti egység hiá­nya kihatott a párttagságra is. A tagság egy része az egyiknek, a másik része a másiknak, a har­madik része pedig a harmadik­nak adott igazat . Mit eredményezett az egység fiiánya ? A párton belüli egység hiánya azt eredményezte, hogy a kurdi kommunisták nem tudtak a ta­vaszi beindulás és a nyári csúcs­munkák idején kellő segítséget nyújtani a termelőszövetkezetnek. A földművesszövetkezet boltjába vidékről szállítottak zöldséget el­adásra, és a termelőszövetkezet ugyancsak vidékre vitte a kerté­szeti termelvényeit árusítani. Mondani sem kell, hogy mindkét félnek hátránya keletkezett ebből. A vita kikerült az „utcára” is. A termelőszövetkezet elnöke és a községi csúcstitkár, aki egy sze­mélyben a földművesszövetkezet ügyvezetője is volt, a borbélynál vitatkozott azon például, hogy kit lenne helyesebb a nőtanács elnökének megválasztani. Mindez odavezetett, hogy a ta­vaszi és nyári pártpolitikai mun­kát már nem tudta olyan egysé­gesen, olyan lendülettel és akkora erővel folytatni a kurdi pártszer­vezet, mint a téli átszervezés mun káját. Pedig a feladatok, a tava­szi és nyári időszakban is nagyok és rendkívül fontosak voltak. Hogyan lehetséges az egység helyreállítása ? A személyeskedésen alapuló vi­tát «végtelenségig« lehetne foly­tatni. A termelőszövetkezeti ve­zetés, a tanácsvezetés és a föld- művesszövekezeti vezetés oldalán egyaránt találni igazságos és igaz­talan dolgokat. Hogy ki, mikor Döntöttek a társadalmi ösztöndíjak odaítéléséről Amint arról már korábban is hírt adtunk, a Tolna megyei Ta­nács évi 55 000 forint összegű tár­sadalmi tanulmányi ösztöndíjat létesített. Az ösztöndíjat 500 fo­rintos havi részletekben éven­ként összesen 5000 forint értékben juttatják az arra kijelölt tanulók­nak. A beérkezett javaslatok alapján a következő személyek­nek juttatja^ az ösztöndíjat: Molnár Ádám elsőéves orvostan­hallgató, Baráth Márta tolnai la­kos, elsőéves joghallgató, Monigl István bátaszéki lakos, elsőéves közgazdász, Taub György diós- berényi lakos, másodéves agrár­tudományi egyetemi hallgató, Kiss István szekszárdi, elsőéves agrártudományi egyetemi hallgató, Tóth István szekszárdi, Retkes István nagykónyi, bölcsészkari hallgatók és Szabó Miklós alsó­nyéki elsőéves pedagógiai föisko- | lai hallgató. A tanács még nem döntött egy jövendő jogász, egy mérnök és egy óvónő ösztöndíjas személyéről. Az Egészségügyi Minisztérium a megyei tanács ösztöndíjá?i kí­vül megyénk területére még hét orvosi, illetve gyógyszerészi pá­lyára készülő diák számára biz­tosít ösztöndíjat. Ezt az ösztöndí­jat a megyei tanács társada mi ösztöndíj bizottsága javaslatára az egészségügyi miniszter egyet­értésével a következő személyek kapták: Orvostanhallgatók: Feuer bach Apollónia Szekszárd, első­éves, Daradics Ferenc Bonyhád másodéves, Vida István Dombó­vár elsőéves, Demcze . Ágnes Szekszárd elsőéves. Gyógyszerész­hallgatók: Herczeg Teréz nagy­kónyi, Rauch István Paks, Fehér Katalin Decs — mindhárman má- I sodéves hallgatók. ülést tart a MEDOSZ megyei bizottsága A MEDOSZ Megyei Bizottsága kedden, szeptember 22-én ülést tart, amelyen megtárgyalják a kongresszusi verseny eddigi ta­pasztalatait, majd a további fel­EMELÖDARU VASBETONBÓL A krasznojarszki hajógyárban üzembe helyezték a világ első vasbetonból készült emelődaruját. A darut Alekszandr Laptycv, a vállalat technológusa szerkesztet­te. Az új daru műszaki próbája már megtörtént. A daru teher­bírókén C'": égé 50 tonna, önköltsége egyötöde a fémből készült emelő­darunak. adatokkal kapcsolatos problémá­kat beszélik meg. Második napirendi pontként a két megyei igazgatóság — a gép­állomási és állami gazdasági — részéről számolnak be az őszi me­zőgazdasági munkákra való fel­készülésről. A közös vita, tapasz­talat kicserélés után együttesen határozzák el a további tenni­valókat. A harmadik napirend során a fornádi, a nagytormási állami gaz daságok és a tamási erdőgazdaság igazgatói és a szakszervezeti el­nököl; számolnak be területük munkavédelmi helyzetéről. kezdte az első «ballépést«, amely a személyeskedést elindította, az! kár lenne kutatni, úgysem talál­nánk meg. A pártalapszervezet egységének helyreállítása érdeké­ben szükségszerű megállapítani, hogy nincs egyik vitázó félnek sem igaza. Senkinek sem ienet igaza a párton belül, ha szemé­lyeskedő, elvtelen vitát kezde­ményez, vagy ilyenben részt vesz. A párton belüli vitában csak annak adhatunk igazat, aki elvi síkon harcol a helytelen nézeteit ellen, a párt helyes irányvonala érdekében. A kurdi kommunisták új veze­tőségének rendkívül fontos rel- aduta, hogy begyógyítsa a hosszú ideig tartó személyes viták okoz­ta sebeket, és új, egészséges lég­kört teremtsen. Olyan légkört, amelyben minden kommunista vállvetve harcol a párton belüli, d szövetkezeti községen belüli és az egyes embereken belüli elavult, visszahúzó nézetek és módszerek ellen. H. T. A mözsi Uj Élet Termelőszö­vetkezet tagjai saját gazdaságuk­ban tapasztalták, hogy az apró- magtermelés jól jövedelmez. Ezért vették tervbe az idén is, hogy 17 holdon napraforgót, 8 holdon pedig szóját termelnek továbbszaporításra. S hogy nem csalódtak számításaikban, azt az alábbi tények igazolják. A napraforgó szedése és csép- lése már befejeződött az Uj Élet­ben. A 17 holdon 128 mázsa ter­mett, ami több mint 8 mázsás holdankénti átlagnak felel meg. Miután tartalékolták a jövő évi vetőmagot, 120 mázsát adtak el a Terményforgalmi Vállalatnak, amiért — nagy­üzemi felárral együtt — 40 ezer forintot kapott a szövet­kezet. Az idén kitűnő időjárás volt a szójatermelésre is. A nyolc hold termése — aminek a betakarítá­sa most van folyamatban — sze­Ezelőtt húsz esztendővel tör­tént. Odaálltam a munkaadóm elé, s arról próbáltam vele be­szélni, hogy hallomásom sze­rint az alkalmazottaknak valami szabadságféle jár és így magam is szeretnék egy pár napot kér­ni. „Gazdámnak” mintha leg­alább is tőrt döftek volna az ol­dalába, úgy felhördült. Különö­sen ez a kis szó, hogy- „jár”, ez forralta fel a vérét olyannyira, hogy az utána következőket már nem is merem leírni, mert a jó- ízlés határát túlszárnyalják. Voltam én akkor egy darabig a szemében kommunista, istente­len és más efféle. És utánam vágott kalapácsot, kurblivasat. Nem véletlenül jutott eszembe éppen most e húszéves emlék. Nem is arról akarok írni, hogy ma már nemcsak az alkotmány biztosított joga minden munkás­embernek a szabadság, hanem élő valóság. Nem! Inkább arról amivel több ma ez a jog. Több. mert nem egyszerűen arról van szó, hogy a munkás és alkalma­zott vita nélkül veheti ki a ma­ga kétheti, vagy ha hosszabb ideje dolgozik, még több szabad­ságidejét, hanem üdülhet is. rény számítások szerint is 150 mázsa lesz. Ezért 75 ezer forintot kap a közösség. A mözsi Uj Élet Termelőszö­vetkezetben is most vannak a bötakarítási munkák kellős köze­pén. A többi között szüretelik a szilvát is. A négy hold fiatal gyümöl­csösben ez a mostani az első termés és nem is akármilyen. A négy holdról már az idén leszednek vagy 30 mázsát, ho­lott csupán minimális ter­mésre számított a szövetke­zet. Ugyancsak először szü­retelnek a nyolc hold almás­kertből is. A termés itt is várakozáson fe­lüli. Amint a szövetkezetiek mondják, nem számítottak arra, hogy már az idén lesz eladó al­májuk. Ezzel szemben értékesí­teni tudnak közel egy vagonnal és még arra is futja, hogy mun­kaegységre téli almát kapjanak a tagok. És hogy ez is valóság, ím egy statisztika, igaz, nem teljes, mert csak a szakszervezetek ál­tal juttatott üdülési jogok szá­mának egy részét tünteti fel. De úgy gondolom, így is ide kíván­kozik a húsz év előtti példához. A MEDOSZ által az idén mint­egy 350 dolgozó üdült az ország legszebb helyein. Benne van eb­ben a számban népünk, orszá­gunk erősödése, fejlődése is. Hogyan? Tavaly még ötvennel kevesebben üdülhettek. Igaz, ez a szám is még kevés az igények­hez képest, de ez az emelkedés mutatja, ahogy munkánk nyo­mán nő az ország teherbíró ké­pessége, úgy növekszik az üdü­lők száma is. S már az is ezt mu­tatja, hogy az idén a tagság ké­résére megvalósult a családos üdültetés is, természetesen a rendelkezésre álló anyagi erőle figyelembevételével. Ezeknek a száma is csak növekedhet a jö­vőben. A felnőttek mellett a gyerme­kek sem maradtak ki az üdülés­ből. A MEDOSZ által mintegy 60 gyermek vidám önfeledt zsi­vaja verte fel az ország külön­böző helyein az egykori úri kas­télyok csendjét. De vegyük tovább, a Közalkal­mazottak Szakszervezetének idei 171 üdülő tagját. Gyermekeik közül tizennégyen kulturális üdültetés keretén belül nyaral­hattak Budapesten, harmincötén üdültek a különböző nyaralóhe­lyeken, míg hatan az iskolai gyógyüdültetés áldásait élvez­ték. No és tovább, a kereskede­lem dolgozói közül 238-an, gyer­mekeik közül több mint húszán, az ÉDOSZ tagjai közül 134-en és 48 gyermek üdült a fentiekhez hasonló körülmények közt. De említhetem az Építők 64 fel­nőtt tagját és a 24 gyermek üdü­lőt, akik hasonló körülmények közt töltötték a nyarat, Úgy gondolom, elég a statisz­tikából, mert még volna, hiszen a szakszervezetek által üdültek a pedagógusok, az orvosok és a helyiipar dolgozói is. És ezek még csak a mi megyénk szám­adatai. Milyen óriási szám len­ne, ha összegyűjtenénk az or­szágost. A mieink ennek csak egy kis töredéke, de mégis érde­mes róla beszélni. Érdemes, mert idejutottunk, idejutottam magam is, hogy nemrég jöttem haza egy cseh­szlovákiai üdülésről... (Sz) Jól fizet a szója, megkezdődött a szilvaszüret a mözsi Űj Élet Tsz-ben Száz személyvonat közül 98,7 közlekedik a menetrend szerint Dombóvár Dél-Dunántúl leg­nagyobb vasúti csomópontja. Több mint négyezer vasutas dol­gozik itt hat szolgálati ágban. A forgalom munkásait látogattuk meg, hogy állják-e szavukat, amit a vasutasnapon ígértek: t. i. azt, hogy az országos tervezet felett akarják feladataikat megvalósí­tani. Harminc tehervonatos, 22 személyvonatos és három ál­lomási forgalmi brigád tagjai vesznek részt a kongresszusi versenyben, az adott szó valóra váltásában. Hivatalosan is megkezdődött már az őszi csúcsforgalom. Az idén egyharmadrésszel kell több árut elszállítaniuk a vasutasoknak, mint a múlt év őszén, a csúcsfor­galom idején. S e nagy feladat szabja meg minden tevékenysé­gét az állomás közel hétszáz dol­gozójának. Az eddigi termelési eredmé­nyek biztatók. Szeptember első tíz napjában az országos tervezet felett teljesítették az egyes mutató­kat. Gyorsabban továbbították . az irányvonatokat, az átmenőfc-gpl- mat jelentősen gyorsították a jobb, szervezettebb munkával. Köztudomású, hogy kocsiparkunk az igényeknek nem felel meg. Éppen ez készteti a vasutasokat arra, hogy a tehervonatokat a le­hetőségekhez mérten a legjobban terheljék és gyorsítsák az utazó sebességet: A pécsi igazgatóság terüle­tén lévő vasútállomások dol­gozói — így a dombóváriak is — azt ígérték, hogy 1,9 napra csökkentik a kocsik forgását. 1,9 nap alatt rakják, továbbít­ják a célállomásra és ürítik ki. (Az országos terv háromnapos fordulót irányoz elő.) Az őszi for­galomban ezideig sikerült a ko­csifordulót csökkenteni. A vasutasok jó vagy rossz mun­káját az utas és a szállító azon méri le, milyen pontosan közle­kednek a vonatok. Szeptember 15-ig a dombóvá­ri állomáson száz személyvo­nat közül csak 1,3 késett, száz tehervonat közül pedig 88,9 érkezett menetrend sze­rint a rendeltetési helyére. Mindkét esetben jóval felülmúl­ták az országos menetrendi átla­got, A kitűnő termelési eredmények a brigádok szervezett, pontos, jó munkájának köszönhetők. A há­rom legfontosabb munkahelyen dolgozó brigád között — a vona­tok érkeztetését és indítását vég­zik — szinte alig lehet elsőbbsé­get tenni. Szabó László és Faragó Fló­rián brigádja például vala­mennyi személyvonatot menetrend szerint közleked­tet. Vida János és Szekeres János brigádja pedig a túlsúly továbbí­tásban jeleskedik. A tervezett 820 tonnás tehervonatok helyett 920 tonnás vonatokat indítottak. Pető István brigádja meg a tehérvona- tok menetidejének tartásában ér el kimagasló eredményeket. Az állomási három brigád tel­jesítményébe, kongresszusi fel­ajánlásába számít az is, hogy az utazó brigádok menet közben a vonatok utazósebességét hogyan tudják betartani. A gyorstehervonatokkal utazó brigádok egy-egy budapest— dombóvári úton nem ritka, amikor 40—50 perces menet­idő-rövidítést érnek eL

Next

/
Oldalképek
Tartalom