Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-17 / 218. szám

1959. szeptember 17. TOLNA MEGYEI NÉPŰ.TSAG 3 A kisipari szövetkezetek elsőnek csatlakoztak a megyei pártbizottság felhívásához Kiemelkedő termelési eredmények megyénk üzemeiben a kongresszusi verseny idején és ellenőrzi a termelést határoztuk, hogy a kongresszusi versenyt kiterjesztjük a megyei pártbizottság által kitűzött ver­senyzászló elnyeréséért indult megyei versenyre. Csatlakozunk a többi üzemekhez, szövetkezetek­hez és a felhívásban megállapított tényezőket vesszük figyelembe munkaversenyünk további részé­ben. Pálffy Gáborné párttitkár, Juhász István elnök.” A szekszárdi építők is csatlakoznak a versenyhez Tegnap délelőtt a Szekszárdi Építőipari KTSZ-től értesítést köp tunk, ami szerint a szövetkezet is csatlakozik a versenyhez. Leve­lük így szól: „Szeptember 13-án megjelent felhívást megvitattuk szövetkezetünkben és elhatároz­tuk, hogy csatlakozunk a pártbi­zottság versenyzászlajának elnye­réséért indított versenyhez. E szándékunkat a megyei pártbi­zottsággal közöltük. Nagy István elnök.” Hírek a kongresszusi versenyről Az elmúlt félévben a kong­resszusi munkaverseny legjobb­jainak a megye üzemeiben, gaz­daságaiban 400 dolgozónak okle­velet, ötszáznak pedig Kiváló dol­gozó jelvényt adtak. Ingyenes üdülés a pénzjutalom mellett A megye mezőgazdasági üze­meiben a kongresszusi munkaver­senyben résztvevők legjobbjait rendszeresen pénzjutalomban ré­szesítik. A kombájnok versenyé­nek első helyezettjeit az 1500 fo­rint pénzjutalom mellett kéthetes ingyenes üdültetésben részesítet­ték. Morvái János, Müller Ádám, Regős János, Lőrinc Aladár és Péri János kombájnosok része­sültek e jutalmazási formában. Közel tíz vállalat dolgozói tettek pótfelajánlást Az év elején, amikor a kong­resszusi verseny kezdetét vette, az alapos megfontolások ellenére is azok a teljesítések során kiegészí­16 nappal a határidő előtt teljesítették export feladatukat Tegnap délelőtt telefonjelentést j kaptunk Bonyhádról: a Ruházati és Szolgáltató Szövetkezet tagjai közölték velünk, hogy az 1500 pár férficipőt, melyet szeptember 30-ig kellett volna elkészíteni, szeptember 14-én útnak indították Németországba. A bonyhádi szö­vetkezeti kisiparosok 16 nappal a határidő előtt teljesítették fontos megbízatásukat. Lapzártakor érkezett Tegnap a késő délutáni órák­ban a szerkesztőséget a bátaszéki kádár és a bátaszéki épületkar­bantartó kisipari szövetkezetek elnökei — Beck András és Müller János — levélben keresték fel és közölték, hogy szövetkezetük tag­jai csatlakoznak a megyei párt- bizottság által alapított kong­resszusi versenyzászló elnyeréséért indított megyei mozgalomhoz. tésre szorultak. A megye üzemei­ben ez ideig közel tíz helyen ha­tároztak úgy a dolgozók, hogy pótfelajánlást tesznek, még töb­bel járulnak a kongresszus meg­ünnepléséhez. A Bonyhádi Zo­máncgyár, a Tolnai Selyemfonó­gyár, a téglagyárak után most a Dombóvári Fűtőház dolgozói is bejelentették, hogy pótvállalást tesznek. Hasznos tapasztalatcserék A kongresszusi verseny régi, jól bevált módszert hozott felszínre. A gyárak dolgozói egymásután tesznek látogatásokat más üze­mekben, hogy az ott látottakat hasznosítsák munkájukban. A Szekszárdi Faipari Vállalatnál is egy ilyen tapasztalatcsere után határoztak úgy, hogy a bútorké­szítésnél az enyvet műgyantával fogják helyettesíteni. Hasznos ta­pasztalatcsere folyik az alsóleper- di, az Alsópéli Állami Gazdaság és a szedresi, valamint a várdom­bi gépállomások között. Erről in hessélu i kell Őt már közrefogták A Magyar Szocialista Munkás­párt Tolna'megyei Végrehajtó Bi­zottsága a Népújság szeptember 13-i, vasárnapi számában felhívás­sal fordult a megye ipari, mező- gazdasági, szövetkezeti dolgozói­hoz. A felhívás megállapítja, hogy megyénkben a kongresszusi mun­kaverseny eddigi szakaszában ki­emelkedő eredményeket értek el a dolgozók, jelentősen csökkentet­ték a költségeket, javították a termékek minőségét. A felhívás végezetül megállapítja: a gazdasá­gi mutatók javításában legjobb eredményt elérő termelő egység, gyár részére kongresszusi verseny­zászlót alapít és adományoz. A vers er szlót az erre a célra alakult bizottság javaslata alap­ján a megyei pártbizottság ítéli oda. A pártbizottság felhívását több kisipari szövetkezetben megbe­szélték. Tegnap három kisipari szövetkezettől érkezett levél la­punk szerkesztőségéhez, melyben a következőket közük: Értekezleten vitatták meg a felhívást „Értesítjük a Tolna megyei Népújság Szerkesztőségét, hogy a lap szeptember 13d számában megjelent, a Tolna megyei üze­mekhez intézett felhívást, melyet az MSZMP megyei Végrehajtó Bizottsága intézett hozzánk, el­olvastuk, azt üzemi értekezleten dolgozóinkkal megvitattuk. Szö­vetkezetünk dolgozói elhatározták, hogy az MSZMP megyei bizottsá­gának felhívását magukévá teszik és ahhoz csatlakoznak. Paksi Épí­tőipari KTSZ, Baller Ferenc elnök.” A dunaf öld vári cipészek válasza A Dunaföldvári Cipész Kisipari KTSZ tagjai az alábbi levelet küldték szerkesztőségünknek: „A Tolna megyei Népújságban megjelent felhívást szövetkeze­tünk pártalapszervezete, vezető­sége és tagsága megvitatta és el­évi vállalásukat már teljesítették, mely öt és félmillió forint meg­takarítást eredményezett és lehe­tőség van arra, hogy újabb válla­lásokat tegyenek a 100 elegy tonna- kilométer terv túlteljesítésére, így 2 százalék helyett 8 százalék kai teljesítik túl az egy mozdonyra eső 100/elegytonna-kilométer ter­vüket. A taggyűlés a nagyszerű kezdeményezést elfogadta, ezt kö­vetően a dolgozók termelési taná­csa vitatta meg. A termelési ta­nács a kommunisták javaslatát el­fogadta, újabb szocialista munka­brigádok alakultak a kongresz- szusi verseny szélesítésére. E verseny alapvetően különbö­zik az eddig kialakult verseny- formáktól, mert a szocialista mun­kabrigádok tervfeladatuknak és a helyi adottságuknak megfelelően a tervek túlteljesítése mellett cé­lul tűzték ki a politikai fejlődést, az egymás kölcsönös segítését, a szakmai továbbképzést, a fiatalok nevelését. Mindkét pártszervezet nagy gon dót fordít a termelés alakulásának tanulmányozására. A fatelítő üzemben a tervek teljesítésének százalékos alakulása mellett rész­letesen vizsgálják az önköltség alakulását, a száz forint munka­bérre eső termelési értéket, a munkáslétszám és a költségek ala­kulását, s ennek alapján tesznek javaslatot a munka jobb megszer­vezésére, vagy a normák felül­vizsgálására, illetve módosítására, a munkafegyelem megszilárdítá­sára. A pártszervezet igényli a mű­szaki vezetők segítségét, azok pedig szívesen segítenek. Az üzem kollektívája ilyen körültekintő pártirányító munka eredménye­képpen ez év első negyedében 110 %-ra, a második negyedben 100,9 százalékra teljesítette a ter­melési érték tervét. A fűtőházi pártszervezet is együtt dolgozik a műszaki veze­tőkkel, azok rendszeresen segítik végrehajtani a kommunisták elha­tározását. Horák István és Szat­mári Béla műszaki vezetők szemé­lyesen kezdeményezők, minden erejükkel támogatják, segítik a szó ciaüsta brigádokat célkitűzéseik megvalósításában. A pártellenőrzés minden párt- szervezet és minden kommunista ügye, amely természeténél fogva társadalmi ellenőrzés. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hegy az üzemi pártszervezetek ezt ma­gukévá is tették. A termelési prob­lémák megoldásába bevonják a tömegszervezeteket, a KISZ-t és a szakszervezetet. Az üzemi szakszervezet lénye­gében az üzem teljes kollektívá­ja. A talpfatelítő üzemben a dol­gozók 95 százaléka, á fűtőháznál pedig minden dolgozó szakszerve­zeti tag. Az üzemi szakszervezetek jól szervezik a szocialista munka­versenyt. Mindkét üzemben a teljes kol­lektívát bevonják a gazdasági és politikai feladatok megoldásába, erősítik a pártszervezet és a pár- tonkívüli dolgozók kapcsolatát. Számos munkásgyűlésen, aktí­vaértekezleten, pártnapon, brigád­gyűlésen, termelési tanácskozáson tárgyalnak a tervek teljesítéséről, az üzem termelési és technikai problémáiról. Ezeken a gyűléseken, megbeszé­léseken a munkások elmondják értékes tapasztalataikat és sok javaslatot tesznek egy-egy prob­léma megoldására. A dolgozók egy része újításokon keresztül se­gíti a termelékenység fokozását. Sajnos, e fontos kérdéssel még sem mi, sem pedig az illetékesek nem foglalkoznak megfelelően. A talpfatelítő pártszervezete például többször felvetette, hogy a területi igazgatóságukon egy- egy beadott újítás ne a süllyesz­tőbe kerüljön, hanem használják fel a technika fejlesztésére. A pártszervezet, az üzem vezeté­sében nem helyettesíti az igazga­tót, hanem segíti, megerősíti mun­káját és arra mozgósítja az üzem egész kollektíváját, hogy megva­lósítsák az állami terveket és ha- határozatokat. Az üzemek túlnyomó többségé­ben — és ez így van a fűtőháznál, a talpfatelítő üzemnél is — sokat fejlődött a termeléssel való konkrét foglalkozás, tartalmában és eredményeiben javult a terme­lés pártellenőrzése, fejlett módon, sokoldalúan vizsgálják az üzem tevékenységét és szélesítik társa­dalmi alapját. Ezért van nagy jelentősége az üzemi pártszervezeteknek a ter­melés és a termelékenység emelé­sében, az önköltség csökkentésé­ben. Virág István Az MSZMP Dombóvári Járási Bizottságának • titkárhelyettese Engedjék iheg, hogy elmond­jak magamról egyet-mást, mert hát így kerek a világ, ha ilye- nep is léteznek, mint én. Egyébként pedig véleményt akarok mondani arról, amit a minap láttam és ezt csak ösz- szehasonlítással tudom meg­tenni. A jobb lábam négy centivel rövidebb, mint a másik. így születtem. Mióta a cipőre em­lékszem a jobb az mindig magasított volt. Mint minden ilyen gyerek, én is félénk vol­tam. A pajtásaim valahogy tisz­teletben tartottak. Óvatosan ki­kerültek, ha pedig papást-ma- mást játszottunk, akkor én vol­tam mindig a nagypapa, mert annak már nem kellett dol­gozni menni, az csak ülve pi­pázhatott. Engem a játék hevé­ben nem lökdöstek és ha a zsák mányon osztozni kellett, velem nem vesztek össze. Ez a meg­különböztetett bánásmód a kis barátaim részéről csak az is­kola padjáig kísért. Jellemző, hogy iskolás koromig az volt á legjobb barátom, aki segített levetni a jobblábas cipőm, ami­kor játék közben le kellett fe­küdnöm. Valószínűleg azért, mert a többitől eltérően nem félt a lábamtól. (Milyen érde­kes, hogy a gyerek játékában sokszor mennyi, szinte nevetsé­gesen valószínűtlen momentum­mal találkozunk és utána vá­ratlanul szigorúan ragaszkodik az élethűhöz.) A világ minden kincséért sem feküdne le pél­dául cipőstől. Mikor 1938-ban beírattak az iskolába, rámszabadult az élet minden pokla. Mintha az ed­dig leláncolt ördögök mind ne­kem jöttek volna. Megszűnt a tapintat és nem volt könyörü- let. Az első tanítási napon — az egyik szünetben — a tanító Amikor a cigarettarúd végére értem, s kezemet égette már a parázs, zavarba jöttem, s nem mertem eldobni a csikket. Pedig nem a Grand Hotel szalonjában ácsorogtam, hanem a simontor- nyai Kossuth Tsz 2 holdas sző­lejében, a Mózsé-hegyen. Mert olyannyira tiszta ez a szőlő: meg­kapálva, meggereblyézve, még a fűszálak és a száraz levelek is ki­selejtezve, hogy kár még egy csikk erejéig is beszemetelni. Gyönyörű kis édenkert ez a szőlő. A széles főutat virágok sze­gélyezik, a tőkék szüretre várnak, felkötve, katonás egyenesben. Rend és tisztaság, elmét pihente­tő csendesség. És micsoda kilátás! Pálfa, Vajta, Cece, Sárbogárd északra és szép időben még a Ba­kony is idelátszik, meg Sztálin- város égbemeredő kéményei is. Fésű János ennek a szőlőnek a gondozója, vincellére. A kéthol- das terület minden tőkéjét külön- külön is ismeri. Nlncs olyan tőke, amit kezemunkájával," szőlőt sze­rető gondosságával ne érintett volna. És csak az idei évben 300 új tőkét telepített. Ez a szőlő Fésű János bácsi birodalma. A hatvan éves fiata­Az Egyesült Államok köz­egészségügyi hivatala szerint a törvénytelen gyermekek száma 1938-ban 82 000 volt, 1958-ban pe dig 205 000. Az ijesztően megnövekedett tör vénytelen születések száma fel­újította a régi vitát az amerikai I erkölcsökről és az ebből származó I adóterhekről. Hivatalos kötök bácsi asztalára állítottak és meg kellett mutatnom a »vas­tagtalpú« cipőm. Az egyik kö­nyörtelenebb lurkó tolakodó — kíméletlen kíváncsisággal le is húzta rólam a cipőt és a pil­lanatnyi megdöbbenése után mérni kezdte spárgával a iógó lábam rövidebbségét. A meg­szégyenítést sokszor addig fo­kozták, míg elsírtam magam. És akkor kórusban röhögni kezd­tek. Ezt a hangorkánt a belé­pő tanító bácsi szakította meg. Természetesen olyan nem akadt, aki önként magára vál­lalta volna, hogy az asztalra ál­lított. Én meg nem mertem meg mondani. Ezeket és minden mást el tudtam viselni, csak azt .lem, hogy ezek a kegyetlen ember­kép nem vettek be maguk kö­zé. Mikor az osztály »párban« ment valahová — és ha ment, akkor legtöbbször így ment — akkor én mindig hátul evickél- tem és legtöbbször le is marad­tam. Én a többiekkel egyvo- nalban sosem mentem. Vagy előttük — ez ritkán fordult elő — legtöbbször pedig utánuk igyekeztem. Nem ismertem az együtt járás ritmikus örömét. Dülöngélő vállam elűzte ma­gam mellől a vásott kölyköket. Ezeken a végtelenül hosszú uta­kon nagyon egyedül éreztem magam. Kitaszított voltam. Tegnap láttam egy kis diá­kokból álló osztályt átmenni a szekszárdi Mártírok terén. Az út egyenetlenségeitől megbom­lott a szakasz lépés-rendje. Már éppen másfelé akartam, nézni, amikor rátaláltam egy »vastagtalpú« fiúra. A gyere­kek közrefogták. Vidám volt, a szeme csap úgy ragyogott. És amin a legjobban csodálkoz­tam, még lépést is váltott. S. J. los külsejű és mozgású vincellér kertész volt azelőtt, a Fried bőr­gyárosok kertésze, s ma a tsz egyik legértékesebb tagja. Simontomyán múltja és hagyo­mányai vannak a szőlőnek és ez a kis szőlőskert, amely szinte pá­ratlan a maga nemében Simon- tornyán, a termelőszövetkezet leendő nagy szőlőgazdaságának a csírája. Az, hogy a szövetkezetiek mindjobban értékelik, megbecsü­lik a szőlőt, felismerik hasznot hajtó szerepét, elsősorban Fésű János bácsinak köszönhető. Ta­valy 80 hektó bort szüreteltek; idén — ezt a szőlőt is megtépázta a szeszélyes időjárás — 50 hektó körül várnak. A tagoknak osztott boron kívül az értékesített borból 50 000 forint jövedelem szárma­zik a közösnek. Nehéz munka a szőlőgondozás, több segítség is . kellene Fésű Já­nosnak, mint amennyit kap, s jó lenne, ha a szövetkezet gondos­kodna utódjáról is, akit még idő­jében taníthatna. Mert évtizedek tapasztalataiból leszűrt tudomány a Fésű bácsi tudománya, s ezt érdemes tovább adni is, meg át­venni is. egyes helyeken még annak lehe­tőségét is mérlegeük, hogy a többször szülő leányanyákat ste­rilizálják. Más államokban a tör« vényhozóp le akarják csökkente­ni a törvénytelen gyermekeknek adott segély összegét. Az állam átlag havi 28 dollár segélyt fo­lyósít egy törvénytelen gyermek után. Vincellér a Mozsé-hegyen —is—OS Sok a törvénytelen gyermek Amerikában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom