Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-02 / 205. szám
4 TOLNA MEGYEI NßPÜJSÄG 195'!. szentember 2. Tíz év után Megyénk állami gazdaságainak 10 éves fejlődéséről Az Egyesült Állaséit egyszáz iskolájában bevezetik az orosz nyelv oktaíásót Idén ünnepük állami gazdaságaink működésük tízéves évfordulóját. Megyénkben az elmúlt tíz esztendő alatt nagy fejlődés ment végbe, mindenekelőtt az állami gazdaságok üzemszervezésében. A gazdaságok száma a feléra csökkent, de területük: összesen is, meg csak a szántóterületet tekintve is több, mint a duplájára emelkedett. Ez a jelenség egészséges! A kevesebb, nagyobb területű gazdaság lehetővé teszi a vezetés, a tervezés, a nyilvántartás színvonalának emelését és lehetővé teszi a gazdasági eszközök hatékonyabb elosztását és kihasználását is. Az üzemszervezés adta lehetőségeket a gépesítés hatalmas fejlesztésével használták ki gazdaságaink a leginkább. Megyénkben az állami gazdaságok földjét öt és félszer annyi traktor szántja, mint 1950-ben. A gabonának 1950-ben csak 20 százalékát aratták le géppel, idén pedig 93 százalékát. 1950- ben nem volt megyénk állami gazdaságaiban egyetlen teherautó és kombájn sem. Ma 20 teherautója és 55 kombájnja van a gazdaságoknak. A pótkocsik száma tízszeresére, az aratógépek száma duplájára, az ekék száma háromszorosára emelkedett. 1950-ben nem volt állami gazadságainkban se szártépőgép, se silókombájn. Ma már 17 szártépőgépük és 33 silókombájnjuk van a gazdaságoknak. A gépesítést nyomon követte a műszaki gárda kialakulása. Elmondhatjuk, hogy gazdaságainkban lelkes és szakmailag fejlett műszaki káderek dolgoznak ma már a gépekkel. Ezt bizonyítja az is, hogy az egy aratógépre eső teljesítmény átlaga az 1950. évi 34 holdról idén 86 holdra emelkedett. Az egy kombájnra eső tényleges teljesítmény átlaga idén a tervezett 130 hold helyett 170 hold volt. A gépesítés általánossá vált a növénytermelésben. Sok olyan munkafolyamat van, ahol a gépesítés foka elí.i a 100 százalékot. Ilyenek: a talajművelés, a vetés, a növényápolás, a fűkaszálás, a rendsodrás, a lennyűvés. S mind nagyobb teret hódít a gépesítés az állattenyésztésben is. I Az állami gazdaságok eredményei a növénytermelés és az állattenyésztés vonalán meghaladják a régi kapitalista nagybirtokok eredményeit, meghaladják az egyéni parasztok, sőt a termelő- szövetkezetek eredményeit is napjainkban. Ezek az eredmények a gépesítésnek, a fejlett, korszerű agrotechnikai és zoológiái eljárások bevezetésének és a dolgozók megváltozott munkaviszonyának köszönhetők. Állami gazdaságainkra nagyon fontos szerep hárul az ország élelmiszerszükségletének a kielégítésében. Egyik fő feladatuk, hogy jó minőségű és olcsó árut biztosítsanak az élelmiszeriparnak és a kereskedelemnek. Az elmúlt évben az összes felvásárolt kenyérgabona csaknem 21 százalékát, a cukorrépa közel 14 százalékát, a marhahús 11 százalékát, a sertéshús több mint 25 százalékát és a tej több mint 20 százalékát adták az országnak állami gazdaságaink. Nemcsak a gazdálkodás fejlődött az elmúlt tíz esztendő alatt, hanem az emberek élete is megváltozott, az állami gazdaságok dolgozóinak az életszínvonala is emelkedett. A volt cselédek öntudatos és szakmailag egyre tágabb látókörű munkásokká fejlődtek. Sokan építettek, vagy vettek családi házat, majd mindenki új bútort állított a lakásába. Rádió, televízió, motor- kerékpár és mosógép sem hiányzik sok és egyre több állami gazdasági dolgozó lakásából. A szakmai fejlődést tanfolyamok biztosítják s ez évben megkezdődik szervezett formában az állami gazdasági szakmunkásképzés. Gaz daságainkban orvosi rendelők, munkásszállók, fürdők, ku!túrotthonok, mozik és üzemi konyhák hirdetik az új életet. A jubileumi ünnepségeken 220 ezer forint jutalmat osztottak ki megyénkben azoknak a dolgozóknak, akik már 10 éve megszakítás nélkül dolgoznak állami gazdaságban. Végül, de nem utolsósorban kell megemlékezni arról a segítségről, amit állami gazdaságaink a fejlődő, bontakozó szövetkezeti nagyüzemeinknek, a tsz-eknek nyújtanak. Megyénk gazdaságai 30 tsz-t patronálnak: segítik őket a tervek elkészítésében, a gépi munkákban, szaktanácsokkal és szakemberek átadásával. Az út, amelyen állami gazdaságaink jártak az elmúlt tíz esztendőben, helyes. Ezen az úton tovább menve mind jobban betöltik szerepüket a szocializmus építésében, az ország felvirágoztatásában. Gyenis János Új „hiánycikk“ — aas értéken könyv Az utóbbi 14 év nagy változást hozott az emberejr életében. Ez sok mindenen lemérhető és a sok közül nagyon nehéz lenne kiválasztani, hogy melyik a legjelentősebb. Az egyik, ami szemre is feltűnő, minden bizonnyal az, hogy a munkás, paraszt és értelmiségi ember öltözködése között már alig van különbség. A kétkezi munkás embernek is meg van a módja ahhoz, hogy állandóan divatos, értékesebb anyagból készült ruhában járjon. A gazdasági gyarapodás mellett sokat változtak az embere^ a gondolkodásmódjukat illetően is. Természetessé vált, hogy a kétkezi munkásembernek is kulturális igényei vannak. Ennek is a gazdasági gyarapodás volt az előfeltétele, mert hiszen nyilvánvaló, hogy az éhes és ruhátlan ember először a betevő falatra és a ruházkodásra gondol. Ugyanez mondható el a régebbi kisebb fizetésű hivatalnokokról, pedagógusokról, akiknek az életmódja korábban legfeljebb annyiban különbözött a munkásokétól, parasztokétól, hogy nekik foglalkozásuknál fogva előre köszönte^c az emberek, de ők is meglehetősen rossz anyagi körülmények között voltak. Ha a gondolkodásmód változásáról akarunk némi képet nyerni, tekintsünk csak be a könyvesboltokba. Mindenekelőtt két dologról győződhetünk meg: először is az emberek igénylik a üzleteiket, vigyázva arra, hogy ►-jól járjanak«. A legnagyobb üzlet kétségtelenül az Arméria fegyvergyár, a Dominikai Köztársaság egyetlen nagy üzemének létrehozása volt. Dominika, a »szabadság és demokrácia hazája« meglehet vasgyár és traktorgyár, hagy textilgyár nélkül, de fegyvergyár nélkül r.em! A katonai diktatúrának fegyverekre van szüksége, s ezeket legcélszerűbb otthon gyártani, már csak azért is, mert a fegyverimport, a fegyvercsempészet nagy veszélyeket rejt magában. Egy alkalommal Kovács »ca- cao« feliratú ládákban akart Hollandiából fegyvereket kicsempészni, de balszerencséjére a fináncok felbontották a ládákat, s Kovács csak az utolsó pillanatban tudott kereket oldani saját repülőgépén, amelyet a »Haza Atyja« bocsátott rendelkezésére a veszélyes üzlethez. Persze, a fegyvergyár nemcsak veszélytelenebb, hanem jobb üzlet is. A gyár a fővárostól huszonnyolc kilométerre nyugatra, a San Cristobai nevű város szélén épült. A »Haza Atyjának«, aki természetesen nemcsak a »legnagyobb politikus« és a »legnagyobb hadvezér«, hanem a leggazdagabb birtokos és a leggazdagabb ember is Dominikában, itt terülnek el a legnagyobb birtokai. Kovács és a »Haza Atyja« teljes egyetértésben itt, az úgynevezett »Hacienda Fundacion« területén jelölte ki a fegyvergyár helyét. A gyár 1946-ban kezdett épülni. Építését Kovácsra bízták, s a költségekre számolatlanul kapta a pénzt. (Folytatjuk.) Szeptemberben, az új iskolaév megnyitásakor az Egyesült Államok 400 középiskolájában bevezetik az orosz nyelv oktatását. Alig két évvel ezelőtt mindössze 16 amerikai középiskolában voltak orosz tanfolyamok. A Daily Express cikkéből kitűnik, hogy a helyzet megváltozásához erősen hozzájárult az is, hogy 50 amerikai tudós járt idén a Szovjetunióban, s ottani tapasztalataikról beszámolva annak a véleményüknek adtak kifejezést, kultúrát, a kulturális terméke- ezért komoly anyagi áldozatot is hoznak, másodszor pedig arról, hogy az emberek tudnak anyagiakat áldozni a kultúráért, mert van pénzük. öt-hat évvel ezelőtt még azon volt az egyik fő hangsúly, hogy olcsó, néhány forintos, egyszerűbb könyvalakban kell eljuttatni a széles népréieghez a magyar és a világirodalom remekeit. — Olyan példányszámban jelentették meg a régi és a mai írók műveit, amilyenre soha nem volt példa, de ez is kevésney bizonyult. Növelni kellett a példány- számot, de ugyanakkor az átlagolvasónak már az sem mindegy, hogy szimpla, egyszerű formában veszi a kezébe egy halhatatlan író müvét, vagy értékes, a tartalomhoz méltóan díszes, szép kivitelben. Tehát foltozni kellett a könyvek reprezentatív külsejű megjelentetését, noha nyilvánvaló, hogy az értékesebb fedőlap, a díszkötés, a jobb minőségű papír jelentősen megdrágítja a könyvek forgalmi árát is. így aztán ma már a könyvesboltom kirakatait nézegetve találhatunk ott éppen úgy 4—5 forintos könyvet, mint 40—50 forintosat. {A félreértések elkerülése végett: nemcsak a könyvnél felhasznált papír és fedőlapanyag okozza az árkülönbséget). Ha ehhez hozzávesszük, hogy a legtöbbször talán éppen a könyvesboltokban kapjuk ezt a választ, hogy »sajnos, nem adhatunk, mert elfogyott-», nyilvánvalóvá válik az a tény, hogy rohamosan mégnövekedtek az igények a könyvek iránt az egyes emberek, családok anyagi lehetőségeivel együtt. A Kultúra világa című sorozatnak megjelent az első kötete, de a szekszárdi könyvesboltban még megmutatni sem tudtak belőle egy példányt a minap, pedig az első kötet ára 110 forint volt. A A Bonyhádi Zománcgyár KISZ- szervezete az üzem műszaki és szervezési kérdéseinek megvitatása — megoldások elősegítése —, valamint a fiatal műszakiak továbbképzése céljából szakkört alakított. E csoportnak rendes tagja lehet minden KISZ-fiatal, aki az említett kérdések iránt érdeklődést mutat, számítunk azonban idősebb, komoly üzemi tapasztalattal bíró műszaki és fizikai dolgozók részvételére is. A kör programjában háromhetenként szerepel egy-egy előadás, vagy vitaest rendezése, melynek célja a továbbképzés, illetve a megoldatlan műszaki prob lémák ismertetése. A szakkör helyisége minden délután a tagok rendelkezésére áll, mellyel biztosítani kívánjuk az esetleg kiválasztott problémák kidolgozását. Tervbe vettük ezenkívül (elsősorban hasonló profilú) üzemek látogatását, s műszaki ismeret- terjesztő filmek vetítését. Utóbhogy tíz éven belül a Szovjetunió számos tudományos területen megelőzi az Egyesült Államokat és az orosz szakemberek száma »jelentősen« meghaladja majd az amerikaiakat. Jelenleg a fordítók több tudományos szakirodalmat fordítanak oroszból, mint bármely más nyelvből. Az Egyesült Államok 17 televíziós adóján rendszeresen közvetítenek orosz nyelvórákat. többi sorozatokra is annyi az elő jegyzési kérelem, hogy mind el sem tudják fogadni. Néztem az elöjegyzők névjegyzékeit. Ami az elöjegyzők foglalkozásait illeti, volt köztük rendőr, tanító, fodrász, gépállomást dolgozó, hivatalnok — és az előjegyzett könyvek ára több száz forint. Az Uj magyar lexikonra, amely 6 kötetes és amelynek az ára 000 forint, már akkor mintegy 80 elő- jegyző volt. Ami. pedig a bolt forgalmát illeti, az idén havonta átlagosan mintegy 20 000 forinttal több értékű árut adtak el, mint a múlt év hasonló időszakában. Ugyanúgy sok a »hiánycikk« a könyvesboltokban egyes könyvek bői, mint más üzletekben az új divatú ruhákból, vagy az új, korszerű háztartási eszközökből, ame lyékből még nem tudnak eleget gyártani. Ezért a könyv ellátásról is azt mondhatjuk, mint mondjuk a nyári férfi cipő ellátásról: sok a hiány, mert hihetetlenül megnőttek az igények. Az állam nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy minél több könyvet olvashassanak a dolgozók, an- nay ellenére, hogy sok nehézségbe ütközik a papírellátás. Ezt legjobban talán az tudja érzékelni, aki végignézi néhány külföldi könyvesbolt kiralcatát. Nekem volt szerencsém ehhez. Lipcsében, Prágában egyaránt hosz- szasan nézegettem, a könyvesboltok kirakatait. Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság egyaránt szocializmust építő országok és láthatóan ott is sokat adnak az irodalom terjesztésére. De megnyugtató érzés volt, hogy a mi könyvesbolti kirakatainkban talán mintha egy kicsit nagyobb lenne a választék s több lenne a díszeí5 kivitelű,, szép könyv. Jó érzés, hogy olyan országban élünk, ahol sokat adnak a kultúra, a könyv terjesztésére. B. F. j biak megrendezéséhez a Gépipari Tudományos Egyesülettől kérünk filmeket. A közeljövőben módunkban áll megfelelő berendezésre (bútor, rajzeszköz, s némi szakirodalomra) szert tenni, melyhez a ZIM igazgatósága nyújt anyagi támogatást. Eddigi működésünket tekintve: több előadás és néhány vitaest zajlott le (utóbbiakban csa^ az illető kérdéssel foglalkozók vettek részt). Folyamatban van egy huzalvágó automata, s két védőkészülék szerkesztése, melyekből az első gazdaságossági, a második munkavédelmi szempontból jelentős lehet. Az előadások látogatottsága még nem kielégítő, azonban a tél folyamán induló négy előadás- sorozat — melyet üzemünk főmérnöke, főtechnológusa, főkönyvelőié és vegyészmérnöke tart — feltétlen nagy érdeklődést fog kiváltani. Csiszár Lajos Zománcművel': tanulatlanságuk miatt alacsc-ny volt a bérük... Kovács vezette a gyárat, a maharadzsa kevés figyelmet fordított rá — ő végtére is indiai főúr volt, és hatalmas vagyonának csupán egy részét képezte a kerékpár szinte versenytárs Rózsa, a titkárnője lett a jobbkeze. Ott dolgozott Lantos mérnök is. A háború idején különösen fellendült a gyár. Az európai gyá- rak haditermelésre térte;c át, az indiai piacon a Kovács-féle kerékpár szinte versenytárs nélkül maradt. Egyre növekedett Kovács vagyona, s ő további terveken törte a fejét. Miért is ne gyarapodhatna még gyorsabban a vagyona? Szó, ami szó, Kovácsban ismét feltámadt a szélhámosvér, amely aztán nem is csillapodott le többé. A maharadzsát ugyan nem érdekelte a gyár, de egy szép napon mégis kénytelen volt észrevenni az »elszámolási differenciákat«. Kovácsnak menekülnie kellett. Titkárnőjével menekült, aki akkor már a felesége volt. Vele tartott Lantos mérnök is, akit vazallusává tett, s akinek ugyancsak része — igaz, hogy Kovácsnál lényegesen kisebb része — volt az elszámolási differenciákban. Az Indiából menekülő Kovács Dominikában talált menedéket. De ott becsapták. Megmentett készpénzének nagyobb részéért, harmincezer dollárért Dominikában birtokot vásárolt. Kovács, aki olyan otthonosan mozgott a magyarországi bankkörökben, hogy ragyogóan ötletes bankcsalása elkápráztatta még az ilyen ötletekben járatos detektíveket is, s aki hamarosan otthon érezte magát a maharadzsák környezetében, még nem volt ismerős a dominikai viszonyokkal. Nem tudta, milyen »bir tokok« is vannak ebben az országban. Harmincezer dollárt adott egy birtokért, amelyen gazdálkodni egyenlő volt a lehetetlennel, a föld a ráköltött pénznek alig a harmadát érte. Kovács végül is tízezer dollárért adott túl rajta. Ekkorra már tartalékpénze elfogyott, hiszen azt a nagyúri életmódot, amit Indiában megszokott, Dominikában sem tudta abbahagyni. Már-már a tönk szélén állt, az a veszély fenyegette, hogy tízezer dollárját feléli és utána nem tud mihez kezdeni. Egy szerencsés véletlen azonban segítségére sietett. Megismerkedett Penha ezredessel, jelenlegi titkárának, Henry Lopez D. Penha ezredesnek az apjával. A »Haza Atyjának« fegyverekre volt szüksége. A fegyverszerzéshez viszont egy mozgékony, mindenre kapható ember kellett neki. Penha ezredes ajánlására a »Haza Atyja« megbízta Kovács- Krauszt, hogy vásároljon Európából fegyvereket, s alapítson egy fegyvergyárat. Egyetlen kikötése csak az volt, hogy alkalmazza titkárául Penha fiát, az ifjabb Henry Lopez D. Penha ezredest. Kovács a kikötést elfogadta, már- csak azért is, mert nem volt sok vitatkozni valója. Henry Lopez D. Penhának többek között az is a feladata volt, hogy vigyázzon gazdájára: ne keressen túlságosan sokat az üzleteken és időnként bizalmasan tájékoztassa a »Haza Atyját« ... Kovács és titkára azonban hamarosan egymásra talált. Együti csinálták és csinálják különböző Ä Bonyhádi Zománcgyár HISZ műszaki körének terveiről, munkájáról
