Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-09 / 211. szám
1950. szeptember 9. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSáG 3 Pártonkívüli vélenénytk Kovács Géza, a bonyhádi gépállomás műhelyvezetője régi mozgalmi ember. 1919-ben a Budapesti Vasas gyalogezred karhatalmi zászlóaljában szolgált. 1945 óta minden vezetőségválasztás alkalmával beválasztotta a tagság a pártvezetőségbe. Hat éven keresztül volt párttitkár. Két felnőtt gyermeke van. Mindketten párttagok. — Ezeket az adatokat jó néhány dicsérő szó kíséretében az alapszervezet kommunistáitól tudtam meg Kovács Géza elvtárs- lóL Ma már azonban köztudomású, hogy egy kommunista csak akkor dolgozhat eredményesen, ha a munkáját a pártonkívüliek széles tömegének együttérzése, támogatása és szeretete övezi. Éppen ezért a gépállomáson dolgozó pár- tonkívtUiek közül négy munkással beszélgettem, akik őszintén elmondták nekem, milyennek ismerik Kovács Gézát, aki kommunista pártvezetőségi tag, műhely- főnök és példás magánéletet élő férj és családapa egy személyben. SOKAT TANULTAM TŐLE Cimszki Antal fiatal szakmunkás. A szerelőműhelyben dolgozik. Neki tettem fel az első kérdéseket. — Milyen embernek Ismeri Kovács Géza elvtársat, a műhelyfőnökét? —. Rendes embernek. — Mit tart a legjobb tulajdonságának? — Azt, hogy szeret segíteni a másikon. — Hogy érti ezt? — Úgy, hogy mindent türelmesen elmagyaráz, ha kérdéssel fordulnak hozzá. — Magának is segített már? — Nem is keveset. — Főként miben segített? — A Zetor motorok szerelésében. Ez ugyanis rendkívül bonyolult munka... Néha megakadtam. Különösen a differenciálmű szerelésénél, s ő amikor ezt észrevette, rögtön készségesen segített. Sok újat tanultam tőle. RENDEZETT ÉLETET ÉL Antlfinger János a szerelőműhely idős munkása, már több mint harminc éve ismeri Kovács elvtársat. — Én a családi életéről szeretnék egyet s mást elmondani magának — jegyezte meg Antlfinger bácsi. — Miért pont a családi életéről? — Azért, mert példaként állhat bárki előtt... Én ismertem az édesapját is. Nagyon idős ember volt. A huszas években még élt. Nehezen élt a család, de azért jó dolga volt neki, mert a fia biztosította számára a gondtalan öregséget. A feleségével is mindig nagy egyetértésben éltek és olyan két gyermeket neveltek, hogy büszkék lehetnek rájuk. — Gyakran járt náluk az Antlfinger bácsi? — Gyakran bizony. De ott a ci- vódásnak soha még csak nyomát sem láttam. Rend, tisztaság és egyetértés uralta a hajlékukat mindig, valahányszor csak felkerestem őket. SZERÉNY ÉS BECSÜLETES Ez a véleménye Huszti Lászlónak Kovács elvtársról. — Hogy érti azt, hogy szerény? — Úgy, hogy nem kérkedik sohasem a munkájával. Pedig sokat dolgozik. És a hatalmi szó helyett inkább elmagyaráz, ha kell, többször is mindent. — Lenne szíves erről bővebben is beszélni? Ipari munkások segítsége a falunak »Segítettek a munkások« — ez hangzik szerte a megyében, legtöbbször a termelőszövetkezett tagok körében. De meglátják ezt azok is, akik nem a tsz-ekben dolgoznak még. Érezhető a munkások támogatása már az első kölcsönös látogatás után, amelyet két nagyüzem — egy termelőszövetkezet és egy ipari nagyüzem — tagjai, munkásai tesznek egymás otthonában, üzemében. A fent említetteket bizonyítja a naki tsz-eket patronáló Budapesti Lódén Posztógyár dolgozóinak látogatását követő naki hangulat is. Már az első látogatásuk sem csupán ismerkedés volt. Legelső dolgukként a tsz elhelyezkedését, a távlati terveket tekintették me». És nem csupán kiváncsiságból, hanem azért, hogyan tudnának segíteni a gazdasági épületek kijavításában, a vízvezetékek, a villanyhálózat bevezetésében. Az első látogatástól alig telt el néhány nap, a gyár mérnökei, szerolőí megjelentek, hogy felmérjék a termelőszövetkezetek részéro szükséges gazdasági segítség adatait. Megállapították például, hogy az Üj Élet Tsz tagjai csak igen fáradságos munkával tudják az állatállomány részére a vizet biztosítani, lehetőség pedig adódna a régi, rossz vízvezeték megjavításával az orvoslásra. Jöttek a munkások és megjavították a vízvezetéket. A víz bevezetéséhez — a pusztai Istállóba, míg villamosítva lesz — egy kölcsön szivattyút is bocsátottak rendelkezésükre. Soroljuk tovább? A kovácsmű- helybe villanymotoros fujtatót, köszörűgépet szereltek be, s a községben lévő istállóba is bevezették a vizet. Nem maradt ki a segítségből a Napsugár Termelőszövetkezet sem. Itt beszerelték a megjavított darálóba a belső villanyvezetéket és a motort. Arra is gondoltak, hogy a daráló kezelőjének munkája is könyebb legyen. Egy felvonót építenek be a darálóba. hogy megszabadítsák az itt dolgozókat a sok zs-ík»1ástől. Ezenkívül bevezetik a vizet a tsz sertésszállására villanymotoros szivattyúval. Természetesen a munkások segítségét nézve, amelyet a falusi dolgozóknak adnak, ez olyan, mint egy csepp a tengerben, de tükröződik benne az egész tenger, magyarul a munkások mérhetetlen áldozatkészsége, segíteni akarása és konkrét segítsége is. — Nagyon szívesen... Amint tudja, Kovács elvtárs műhely- főnök. Az utasításait egy-két rövid szóval is kiadhatná, ö azonban ezzel nem elégszik meg. Addig magyaráz, amíg meg nem győződik arról, hogy sokoldalú magyarázata folytán megértette-e beosztottja az utasításait. — És mit ért a becsületessége alatt? — Többek között azt, hogy a szavát mindig betartja. Szemtől szembe megmondja mindenkinek a véleményét és a gépállomás érdekét még a saját, egyéni érdekénél is többre tartja. A LEGJOBB A SZAKMÁBAN Utoljára a gépjavító műhely egyik legidősebb szakmunkásának, Kenéz Pálnak tettem fel kérdéseket. — Mióta ismeri Kovács elvtársat? — Tavasz óta... Mert azelőtt máshol dolgoztam. — Mi a véleménye róla? — A mozgalmi életét nem ismerem, mert nem vagyok párttag, keveset politizálok, de annyit már az első napokban megállapítottam, hogy nagyon érti a szakmát. — Megérdemli a beosztását? — Meg bizony. Már hogyne érdemelné meg? Bátran állíthatom, hogy ő a legjobb közülünk a szakmában. H. T. Erről itt beszélni kell Áz e§keíő házakról A napokban egy öreg nénike a templomi esküvő »előnyeit-« bizonygatta előttem. A néni azzal érvelt, hogy a templomban a nagy nyilvánosság előtt tett eskü többre kötelez, mintha égy kis szűk hivatali szobában hangzik el. A beszélgetés során eszembe jutott egy barátom esküvője. A barátomra pontosan háromszor nyitották rá az ajtót, miközben az anyakönyvvezető előtt állt menyasszonyával és a megzavart esküvő sokat veszített ünnepélyességéből. Emlékszem, s ezt azt hiszem fontos megjegyezni: az anyakönyvvezető szobájában egyetlen szál virág sem volt. Természetesen az öreg néni beszédjéből és a félig-meddig ünnepélyesség nélküli házasságkötési aktusból hibás lenne olyasféle következtetést levonni, hogy a templomi esküvő nagyobb értékű. Korántsem az. Elavult, maradi formája a házasságkötésnek. A mai ifjúság, amelynek világnézete egyre inkább a tudományos j alapokon nyugvó dialektikus materializmus, a házasságkötés terén is hű marad elvéhez és az egyházi szertartás felesleges ceremóniáit mellőzi. Ez azonban nem jelentheti azt» hogy a mai fiatalok esküvője elveszítheti ünnepélyes jellegét. A feldíszítetlen hivatalok helyébe valami más kellene. , Tamásiban a legutóbbi templom nélküli esketést a járási kultúr- ház, ez alkalomra virággal feldíszített nagytermében tartották» Volt tehát nyilvánosság is, tömeg is az eskütételen. A fiatalok több száz ember szeme előtt tehettek fogadalmat egymásnak. Nagyobb városokban az eskető házak már nem is jelentenek újdonságot. Falun azonban sok helyen tanácstalanság uralkodik e téren. Pedig ma már csaknem minden faluban van kultúrház» amelyet fel lehetne erre a célra használni. Közeledik az ősz. Ilyenkor van a legtöbb házasságkötés. A falu politikai szerveinek és elsősorban is a KISZ-nek becsületbeli kötelessége, hogy a fiatalok házasság- kötését széppé, ünnepélyessé és emlékezetessé varázsolja. H. T. Negyvenezer lóriul jutalmat osztottak ki Mázán a IX. bányásznapon Tolna megyében is megünnepelték a bányászok szeptember 6-át, a IX. bányásznapot. Mázán a jelentős bányavidéken kétnapos ünnepség volt. Szombaton a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek nagyszabású vásárt tartottak. Vasárnap pedig reggel 6 órakor zeneszó ébresztette a község lakóit. Délelőtt tíz órakor került sor az ünnepi nagygyűlésre. A nagySzekszárdi dolgozó parasztok látogatnak a mezőgazdasági kiállításra Ebben az évben a Hazafias Népfront Szekszárd Városi Bizottsága több jól sikerült kirándulást szervezett munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek részvételével az ország különböző helyeire. Ezek a látogatások egyrészt a munkás-paraszt szövetség erősítését szolgálták, másrészt egyre többeket ismertettek meg hazánt,. tájaival, gyarapították a látogatók tudását. Most újabb látogatást szervez a Népfront szeptember 12-re ezúttal Budapestre a mezőgazdasági kiállításra szekszárdi dolgozó parasztok részvételével. A program egyébként városnézésből és a kiál lítás megtekintéséből fog állni Részvételi díj 96 forint, amelyben az autóbusz költség melleit a kiállítás megtekintésének dija is benne van. gyűlést Pecze Pál, a bánya szak- szervezeti bizottságának titkára nyitotta meg. Az ünnepi beszédet Kovács József területi főmérnök tartotta. A mázai bányászok ünnepségén részt vett Horváth József főmérnök, a Nehézipari Minisztérium küldötte, aki a mázai bányának átadta az élüzemi oklevelet és vándorzászlót. Ezzel harmadszor lett élüzem a mázai bányaüzem. A munkaverseny legjobbjait is az ünnepi gyűlésen jutalmazták meg. Az üzemi KISZ-t ezer forinttal jutalmazták meg. Ezenkívül két 25, illetve 40 éves szolgálata után jubiláló bányásznak pénzjutalmat, három bányásznak a Bányászati munkazászló jelvényt és a vele járó egyhavi fizetést adományozták. Hat bányász Kiváló dolgozó jelvényt, 29 pedig oklevelet és két-, illetve egyheti fizetésnek megfelelő pénzjutalmat kapott, László János Máza Pintér István—Szabó László •V*V '? 'A*. ' <> * r • '• j \ .■ O .■' . ••*. .••• • > ■ ' V '• , • TITKOS UTAKON (61) Az emigrációban rendkívül hevesen é$ agresszíven ügyködő, vezető katonák közé tartozik vitéz kisbamaki Farkas Ferenc, az MHBK-hoz közelálló »magyar szabadságmozgalom« vezetője. Vitéz kisbarnaki Farkas a második világháború idején a Ludovika Akadémiának, a németeket feltétel és gátlás nélkül kiszolgáló katonai klikk centrumának parancsnoka volt. A nyilasok hata- ’.omrajutása után Szálasi léptette elő vezérezredessé. A »magyar szabadságmozgalom« vezetői közé tartózik még Eckhardt Tibor aki Horthy Miklós »nemzeti hadseregének« vezérkarában a külpolitikai osztályt vezette. Eckhardt alapító tagja volt a Gömbös-féle Fajvédő Pártnak és al- elnöke volt a hírhedt fasiszta Revíziós Ligának. Együtt dolgozik. Homlok Sándorral, aki a horthysta honvédelmi minisztérium VI/5. osztályának vezetője volt, a háború idején pedig vezérőrnagyi rangban Berlinben, Bemben, Helsinkiben és Stockholmban volt Horthyék katonai attaséja. Rendkívül komoly szerepet ja(- s/anak még az emigráns életfáén az 1945-ös emigránsok közül jó- néhány an, akik itthon Magyarországon a szélsőjobboldalhoz tartoztak és jelentős részük van azokban a bűnökben, amelyeke* Horthyék, mint a németek csatlósai a magyar nép ellen a második világháború idején elkövettek. így Révay József, volt szélsőjobboldali politikus, felsőházi tag; Haász István tábori püspölc, aki annak idején tábori miséken uszított az esztelen és oly sok magyar katona életébe került háborúra; Koródy-Katoi'a János képviselő, aki 1921-ben keresztény nemzeti programmal jutott be a parlamentbe, később tagja lett az Ébredő Magyarok Egyesülete országos választmányának és több szélsőjobboldali szervezetnek; Liptay László íóld- birtokos, egykori felsőházi tag, aki csaknem ezerkétszáz holdnak volt az ura Magyarországon. A tábornokok közé tartozik Kovács Gyula altábornagy, aki a második világháború folyamán először a Honvédelmi Minisztérium 3/a. osztályának vezetője, később a Magyar Királyi Honvédelmi Hadiakadémia parancsnoka volt. Az emigrációban vezető szerephez jutottak és jutnak olyan közismerten kompromittált, volt magyarországi politikusok is, akiknek neve annak idején idehaza összeforrott a gyilkosságokkal, az idegen érdekekért folyó háború szörnyű pusztításaival. — így Oláh György, a hírhedt »Uj Magyarság« és az »Egyedül Vagyunk« egykori főszerkesztője, aki 1939. nyarán Hitlertől megkapta a Német Birodalmi Sasrend középkeresztjét és Kallay Miklós volt magyar miniszterelnök, aki 1938—45 között ötven- hét bank és iparvállalat igazgatóságában és felügyelő bizottságában »felügyelt«, és csaknem négy ezer hold föld ura volt. ők nyíltan vallják, hogy Magyarorszag- nak vissza kell térnie a Horihy- korszak útjára. Készséges kiszolgálói azoknav az amerikai köröknek, amelyekre annak idején, a második világháború alatt kígyót-békát kiabáltak. Kállay Miklós, az úgynevezett »Magyar Nemzeti Bizottmány« egyik vezéralakja ma már az amerikaiak teljes bizalmát bírja. Az amerikaiam különböző kommunista-ellenes előadássorozatokat tartatnak vele. Hogy Kállay mennyire tájékozott, azt élénken bizonyítja az, hogy amikor 1956 szeptemberében Dél-Amerikában veit előadó körúton, nyíltan beszélt arról, hogy »Magyarországon valami készül«; tehát előre értesült és tájékozódott a készülő ma gyarországi fegyveres ellenforradalmi felkelésről. A »Magyar Nemzeti Bizottmány« a volt horthysta miniszteriális urak fellegvára. A külügyi bizottságnak báró Bakách-Besse- nyei György az elnöke. A baro úr 1920-ban lépet a külügyminisz tórium szolgálatába, négy esztendő múlva már a külügyminisztérium politikai osztályának helyettes vezetője, majd vezetője lett. A második világháború idején nevezték ki Vichybe, a Fé- tain-féle francia kormány mellé követnek. Egyébként volt mit a tejbe aprítania: évi bevallott összjövedelme abban az időben több mint harmincezer pengő volt. A »Magyar Nemzeti Bizottmány« megbízottja báró Apor Gábor is, aki a két világháború között a külügyminisztériumban teljesített szolgálatot, mint a külügyminiszter állandó helyettese. A második vi'ághéború idején vatikáni követ lett. Ilyen minőségben elsősorban a kommunista-ellenes katolikus politikusok körében örvend tekintélynek. Bemutatták Adenauernak is. A »Magyar Nemzeti Bizottmány« Buenos Aires-i megbízottja Bethlen Gábor, Bethlen István volt miniszterelnök fia. Évi összjövedelme harminchétezer pengő körül volt; az egész Bethlen-csa- lád vagyona többmillió pengőt tett ki, közte nyolcezeregyszáz hold föld. A dúsgazdag Zichy család is képviselve van a Bizottmányban báró Czykann-Zichy Móric révén, aki a második világháború idején a horthysta külügyminisztérium gazdaságpolitikai osztályán dolgozott felelős beosztásban. A Zichy-család tizenöt ipari és bank pozíciót és hatvanháromezer hold földet tartott kezében. A »Magyar Nemzeti Bizottmány«-ból nem hiányoznak a magyar tőkésosztály prominens és markáns képviselői sem. A űi-