Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-22 / 222. szám

1959. szeptember 22. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 3 A pärSmp isszel kezdek közölt Talán csak a szerencsémnek köszönhetem, hogy megtaláltam Brunn Jánost, a györkönyi Uj Élet Termelőszövetkezet vezető­ségi tagját. Erről a szövetkezet­ről még alig írtak valamit a la­pok. Fiatal még — ez év márciu­sában alakult, amikor Györköny termelőszövetkezeti községgé lett. Akkor mintegy nyolcvan család azzal az elhatározással szövetke­zett, hogy az ősszel kezdik meg több mint 800 hold földön a kö­zös gazdálkodást. A nyár folyamán azonban tör­tént egy és más. Erről Brunn Já­nos a következőképpen tájékozta­tott. — A tanácstól ez év tavaszán 60 hold tartalékföldet kaptunk azzal, hogy azt már a nyár fo­lyamán közösen műveljük meg, és a termény már az ősszel kezdő szövetkezeté legyen. Mi 20 hold muhart, 25 hold kukoricát és 15 hold napraforgót termeltünk. A napraforgót leszerződtük, s az így kapott pénzen MEGNYITOTTUK A SZÖVET­KEZET EGYSZÁMLÁJÁT, amelyről már fizettünk is a gép­állomásnak a tarlóhántásért. A 60 holdat a szövetkezet tagjai társadalmi munkával művelték meg. Mindenki becsülettel ki­vette részét a közös munkából. Jó volt a munka, szép lett a termés. Mintegy 100 kocsi szénánk lett és a kukorica is megadja a 28—30 mázsás termést hol­danként. Ez a takarmány jó lesz maid a közös állatállo­mánynak. Erről a közös munkáról tájé­koztatnak a tanácsházán is, s az elmondottakhoz hozzáteszik azt is, hogy a szövetkezet már két istállóval is rendelkezik. Az egyi­ket a helybeli Szabadság Termelő szövetkezettől kapták, a másikat úgy vásárolták. Az Uj Elet Termelőszövetkezet most az ősszel kezd, de a vezető­ség tavasztól kezdve, szinte min­den vasárnap tartott ülést, ame­lyeken meghatározták a legfon­tosabb teendőket. Ezek az ülések nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a vezetőség megismerte a nagyobb gazdaság irányítását. JÓ ELÖISKOLA VOLT ez a számunkra. A rendszeres megbeszélésnek, a nyári közös munkának eredményeként mór csaknem teljesen kialakultak a munkaszervezetek is. így például azokat, akik mint egyénileg gaz­dálkodók az állattenyésztésben kiváló sikereket értek el, a szö­vetkezet mint leendő állattenyész tőket tartja számon. Rájuk kí­vánják- bízni a közös állat­állományt, amelytől az első be­vételeket remélik. — Sok még a nehézség, bár mindent megteszünk annak ér­dekében, hogy lehetőleg zök­kenőmentesen térjünk át a nagy­üzemi gazdálkodásra — mondja Brunn János. — Nehéz most ősz­szel kialakítani a táblákat. Igaz ezek a táblák már az elképzelés­ben kialakultak, de végérvénye­sen majd csak a kukorica beta­karításával lehet a gyakorlatban is megvalósítani. Még sok kispar- cella van azon a helyen, ahova a búzát kívánjuk vetni. Ezért nem megy pillanatnyilag a szán­tás. De amint a betakarítás meg­történik — erre véleményem sze­rint két hét múlva sor kerül — a gépállomás több géppel nekiáll és felszántja a területet. Tervünk szerint az idén egyébként 165 hold búzát, 60 hold rozsot és 70 hold árpát vetünk, s a vetéshez összesen mintegy 400 mázsa műtrágyát használunk fel. Bármennyire is fontos a mű­trágya, nem pótolhatja az istálló­trágyát. Ezt tudják a szövetke­zet tagjai is. Éppen ezért hatá- roztair úgy szeptember első nap­jaiban, hogy megkezdik az istálló­trágya kihordását. Az elmúlt héten már napon­ta mintegy nyolcat-tízet for­dult a zetor, húzta a meg­rakott pótkocsit. A trágya­hordást is társadalmi mun­kával végzik. November elseje előtt nem írnak senkinek jóvá munkaegységet, mert amint mondják, Vetik az őszi kalászosokat, szedik a cukorrépát és megkezdték a kukoricatörést a megyében A megyei tanács mezőgazda- sági osztályán és az Állami Gaz­daságok Megyei Igazgatóságán kapott információ alapján, me- gyeszerte vetik az őszi kalászoso­kat, szedik a burgonyát, a cukor­répát és megkezdődött a kukori­catörés is. A termelőszövetkeze­tekben ez idő szerint mintegy 17 000 holdon készítették el az ősziek alá a talajt. Ami a vetést illeti, arról a megyei tanácsnál azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a termelőszövetkezetekben eddig mintegy 1300 holdon tették földbe az őszi takar­mányféleségek vetőmagját. Az állami gazdaságokban pe­dig 450 holdon végeztek őszi vetést. De a megye állami gazdaságai­ban az őszi kalászosok talajelő­készítésének már mintegy 75 szá­zalékát teljesen befejezték. Megyeszerte megkezdődött a cukorrépa betakarítása is. A megye legnagyobb állami gazda­ságában, Alsóleperden, ahol 500 holdon termelnek cukorrépát, már több mint 100 holdról beta- karítottá)f a termést, amit folya­matosan szállítanak a cukorgyár­ba. A termelőszövetkezetek és az egyéni parasztok együttesen pe­dig a cukorrépának 11 százalékát szedték eddig fel és szállították el. Megkezdődött a kukoricatörés is. A kajmádi és az alsópéli ál­lami gazdaságban már folyama­tosan végzi), ezt a munkát. A termelőszövetkezetek és egyéni parasztok pedig ösz- szesen már közel 7000 holdról szedték le az idei kukoricater­mést. Az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságán még azt is közöl­ték, hogy befejezéshez közeledik a silózás. A tervezett silómennyi­ség a Tolna megyei állami gaz­daságokban már biztosítva van. Szeptember 20-ig silótakar­mányból 334 247 mázsát tá­roltak a télre. Ugyanakkor a termelőszövetke­zetekben korántsem ilyen jó a helyzet. A közös gazdaságokban még viszonylag sok fővetésű siló vár betakarításra. De a termelő- szövetkezetekben még folyik ez a munka. NEM AKARJÁK »ADÓSSÁGGAL« KEZDENI a közös gazdálkodást. Márciusban alakult meg a györ könyi Uj Élet Termelőszövetke­zet, de máris a társadalmi mun­kaként végzett közös megmozdu­lások eggyé kovácsolták őket. Jó a munkakedv, nagy a lelkesedés. S ilyen körülmények között ki kételkedik abban, amit Brunn János mondott: »Két esztendő elég lesz ne­künk arra, hogy utolérjük a tíz esztendős Szabadság Ter­melőszövetkezetet«. Raj tűnj, múlik, no meg a Szabad­ság Termelőszövetkezeten is, hogy megvalósulnak-e ezek a sza­vak. Bízunk benne, hogy az U] Élet Tsz tagjainak örömére, való­sággá lesznek. K. BALOG JÁNOS „Kiváló dolgozó” oklevéllel tüntették ki a közelmúltban Kányi Etel malőrfűzőt, a Tolnai Textilgyárban. Az oklevél — és a vele­járó pénzjutalom — az elmúlt félév jó munkájának elismerése. Ká­nyi Etelnek ugyanis nagy része volt abban, hogy brigádja első lett a versenyben „Kiváló kisipari szó vetkezet" lett a Dunaföldvári Cipész Ktsz A díszközgyűlésen felszólalt Prantner József elvtárs is Szombaton délután, a Duna- földvári Cipész Ktsz díszközgyű­lésén, Gyerő András, a KISZÖV megyei elnöke átadta a szövetke­zetnek a megyében folyó szocia­lista munkaversenyben elért jó eredménye alapján a II. díjat jelentő díszoklevelet. Az elis­merő oklevélen kívül a szövetke­zet 7200,— Ft pénzjutalmat is kapott. Juhász István, a ktsz elnöke be számolt az első félévi termelési eredményekről. Beszámolójában többek között ezeket mondotta: — A kisipari szövetkezeteknek egyik legfontosabb feladata a la­kosság egyre növekvő igényeinek a kielégítése. Mi a gumicsizma gyártása mellett a mérték utáni cipők készítésére nem fordítot­tunk kellő figyelmet. Ezen vál­toztattunk és most már meg is van az eredménye, amit a »Ki­váló kisipari szövetkezet« meg­tisztelő cím is bizonyít. A szövetkezet tagsága a párt- kongresszus tiszteletére indult munkaversenyt magáévá téve dolgozik. Dolgozóink tervünket munkafelajánlásokat tettek, mely nek eredményeképpen az első fél­évi 7 527 000 forintos tervünket 944 000 forinttal túlteljesítettük és ezzel tervünket 113 százalékra teljesítettük. A pártkongresszus tiszteletére 604 000 forint meg­takarítást tűztünk ki, ebből az első félév során már 421 000 fo­rintot megtakarítottunk, — fejez­te be a beszámolóját Juhász Ist­ván elvtárs. Ezután a díszközgyűlés elnök­ségében helyet foglaló Prantner József elvtárs kért szót. Beszéde elején hangsúlyozta, hogy a mi rendszerünkben az embereket végzett munkájuk szerint tiszte­li), és becsülik, nem úgy, mint a kapitalista országokban, ahol a pénz mindenhatósága uralkodik. A Dunaföldvári Cipész Ktsz dol­gozóinak minden okuk megvan arra, hogy büszkéi, legyenek. A magyar cipész szakmunkások az egész világon jó hírnévnek örven­denek, amelynek öregbítéséhez Önök is hozzájárultak. Azonban a jó eredmény ne tegye Önöket elbizakodotlá, és mindig tart­sák szem előtt, hogy a jó terme­lési eredmények harcban szület­nek. — Prantner elvtárs beszéde további részében hangsúlyozta a szakember utánpótlás fontossá­gát. — Tanítsák szeretettel és tü­relemmel az ipari tanulókat. For­dítsanak nagy gondot szakmai fel készültségük alaposságára. Nem egy idős szakmunkás úgy veti fel a tanulóképzést, hogy őket a múltban pofonnal és durvasággal nevelték, ezért nem tudják meg­találni a megfelelő hangot. A po­fon nálunk örökre száműzve van. Az idősek vonják le a megfelelő következtetést saját nyomorúsá­gos tanulóéve'ikből és mutassanak jó példát a leendő szakmunká­soknak. A gyakori és sokszor ok­nélküli korholás helyett adjanak önbizalmat az ifjú munkásoknak és akkor bátran mernek majd dolgozni. A Bonyhádi Cipőgyár­ban például igen eredményes a szakmunkásképzés. Ott a sok­rétű segítség mellett önbizalmat is adnak a fiataloknak és ez meg is látszik a munkájukon. — Rámutatott továbbá Prant­ner elvtárs arra is, hogy a ktsz dolgozóinak, akik már ráléptej, a szövetkezeti gazdálkodás útjá­ra, segítséget kell nyújtani a me­r Újjáválasztották a pártvezetőséget a Tolnai Selyemjónéban Ünneplőbe öltözött nők és fér­fiak kis csoportokba verődve be­szélgetnek a kultúrterem előtt. Beszélgetésük tárgya nem is le­hetne más, mint a pártvezetőség újjáválasztása. Hiszen az ő párt­juk helyi szervezetének vezető­ségét jöttek újjáválasztani. Ami­kor mindenki elfoglalta helyét a teremben — a KISZ-fiatalok dí­szítették fel — a kbrelnök ja­vaslatára megválasztották az el­nökséget. Ezután a vezetőség beszámoló­ja következett a kétéves munká­ról, melyet Bolvári Istvánné elv­társnő tartott. — A pártkongresz- szusra készülünk — kezdte be­szédét — az egész ország népe készül a nagy eseményre... Ha visszatekintünk a két évre, lát­hatjuk, hogy nagy utat tettünk meg... A pártegység és a pártfe- gyclem még soha nem volt ilyen szilárd, mint most. A bizalmiak és a pártmunkával megbízott elv társak feladataikat pontosan, lel- kiis.tneretesen végzik. Az ideoló­giai nevelés terén is nagy ered­ményeink vannak. Eredményes volt alapszervezetünkben a párt­oktatás, két tanfolyamot szervez­tünk, ezenkívül gondoskodtunk tagságunk szakmai képzéséről is. A vezetőség beszámolója rész­letes értékelést adott a gyárban végzett pártmunkáról, a tömeg­szervezetekben dolgozó kommu­nisták helytállásáról. A beszá­moló értékelte a munkások kong­resszusi versenyét is, majd meg­dicsérte a KISZ tagjait, akik el­sőnek csatlakoztak a kongresszu­si versenyhez. A beszámolót vita követte. Thész Mária elvtársnő a fiatalok problémájáról beszélt, hangsú­lyozta: — Az új vezetőség segít­sen egy leányszállást létrehozni, hogy a vidéki fiatalok olcsóbb és jobb körülmények között lakhas­sanak. Az idősebb dolgozók, kü­lönösen a párttagok neveljék a fiatalokat, hogv a még fellelhető kisebb hibák is megszűnjenek, szilárd jellemű becsületes munka sokká váljanak. Több hozzászóló a kongresszu­si munkaverseny sikeréről be­szélt. Elmondották az elvtársak, hogy mennyire örülnek annak, amikor látják, kezük munkája nyomán egyre szebb, gondozot- tabb, kultúráltabb lesz a gyár. — öröm ilyen helyen dolgozni — mondta az egyik elvtárs többek között. A nagyszámú hozzászóló véle­ményével, tapasztalatával segí­tette a vezétőségválasztást és ki­egészítették a vezetőség beszámo­lóját. A hozzászólásokra Bolvári elvtársnő válaszolt, majd pedig a tagság határozatot hozott a munkák további végzésére vonat­kozóan. Ezután a szervezeti sza­bályzat értelmében, megválasztot ták a selyemfonógyári kommu­nisták új vezetőiket. Schäffler Ádám Tolna, Selyemfonógyár zőgazdaság szocialista ál.zcrvezé» séhez. — A szocialista közös gaz­dálkodás történelmileg elkerül­hetetlen és Tolna megyében már 58 községben eldőlt a közös gaz­dálkodás ügye, a még hátralévő 52 községben pedig rövidesen sor kerül arra, hogy a dolgozó pa­rasztok a közös gazdálkodás út­ját választják, önöknek köteles­sége segíteni a már meglévő ter­melőszövetkezeteket is olyan ügy buzgalommal és lelkesedéssel, amilyen törődést egy össznépi ügy megérdemel, — fejezte be beszé­dét Prantner József elvtárs. Befejezésül Juhász István elv­társ kiosztotta a jól dolgozóknak munkájuk elismeréséül járó ok­leveleket és javaslatot tett a pénz jutalomban részesítendő dolgo­zókra. S. J. Nagysikerű bolgár- magyar est Pakson A Hazafias Népfront községi M zottsága nagysikerű magyar- bolgár estet rendezett Pakson, a járási művelődési házban. Az esten megjelent Pesov Marin, a Bolgár Művelődési Intézet igaz­gatója is. Ünnepi beszédet Béréi Ferenc, a konzervgyár főmérnö­ke mondott, aki nemrég járt a Bolgár Népköztársaságban. Be­szédére Pesov Marin válaszolt, a bolgár nép nagyszerű eredmé­nyeit ismertette az egybegyűl­tekkel. A hivatalos rész után művészi műsor következett, amelyen a paksiak mellett részt vettek a madocsai népi együttes tagjai is. Különösen figyelemre és dicsé­retre méltó volt a madocsai együt tes tagjai közül Vörös János szóló­énekes és a Papp Sándor—Fel- nagy Júlia tánckettős műsorszá­ma. A művészeti együttesek műsor­számai után bemutatták az Ádám bordája című bolgár filmalkotást. ■ O ■ O ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■' FIGYELEM! A földművesszövetkezetek megkezdték a szerződéses kövér liba és kövér kacsa átvételét Termelők! Most állítsák be hízóba a Q mert 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 H 0 libákat és kacsákat, “ október 10-ig magasabb árat Q U kapnak érte.- Az átvételi ár október 10-ig: n liba 19,— Ft, U kacsa 19,— Ft/kg-ként. Október 11. után: liba 18,aj Ft, kacsa 19,— Ft/kg-ként. Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat Bátaszéki Kirendeltség (92) _ lOBaiaiaioioiQi 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom