Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-22 / 222. szám
mi Aonyvxar ^ z e p TOLNA htuici jß VILÁG PROLETÁRJAI, EGVESOLJETEK! A MAGYAR S7.0C! Ai ista m. UNK A S A. ■ j.. ! • n Ka tíl U; i • SÁG,ú ;iS .V':.tGír! lANACS:>;Ai>'jA. Az államok ne rendelkezzenek a hadviselés f eszközeivel Réssietek Hruscsov elvtárs Los Angeles-i beszédéből Los Angeles: (TASZSZ) Tisztelt Polgármester Ur! Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy köszönetét mondja^ a vendégszeretetért, és az eri'e a találkozóra szóló meghívásért. öröm számunkra, hogy találkozhatunk Los Angeles üzleti köreinek és értelmiségének képviselőivel, — mondotta bevezetőben Hruscsov — "majd többek között hangsúlyozta: Ezen a találkozón szeretnénk röviden szólni amerikai látogatásunk céljairól. Hágával fogadtuk az Egyesült Államok elnökének meghívását, aki javasolta, hogy nézzük meg az önök országát. Ismerkedjünk meg az önök népének életével. Beszéljünk meg az elnökkel több olyan kérdést, amely mindkét országot érdekli. Van egy kérdés, amely egyformán fontos mind a szovjet, mind az amerikai nép és minden más nép számára is — ez peflig a béke kérdése. Mindenki tudjíf, hogy a nemzetek és államok jóléte és virágzása attól függ, milyen irányban halad a nemzetközi fejlődés az elkövetkező években: a béke megszilárdulása irányában, vagy a növekvő háborús veszély irányában. Véget kell vetni a hidegháborúnak Mi akadályozza most, hogy az államok együttes erőfeszítésekkel munkálkodhassanak a nemzetközi feszültség enyhítésén? Mindenekelőtt az államok, egyebek között a Szovjetunió és az Egyesüli ÁllarrtOk viszonyára ránehezedő hidegháborús légkör. Az még meg érthető, ha tényleges ellentétek, területi viták, gazdasági jellegű követelések teszik feszültté a viszonyt államok között. De a hidegháború egyik sajátossága az, hogy résztvevői olyan országok, amelyeknek közvetlenül semmiféle ellentétük nincs. Közös erőfeszítésekkel véget kell vetni a hidegháborúnak, meg kell szabadulni a hidegháborúból eredő előítéletektől, ellenséges érzülettől és kölcsönös bizalmatlanságtól, és minél hamarabb leszámolunk a hidegháborúval, annál jobb lesz népeinknek, az egész emberiségnek, Nemrég még a nagy távolságok, az óceánok természetes akadályt jelentettek a háborús konfliktusok kiterjedése, egyik kontinensről a másikra való átterjedése ellen. Mind az első, mind a második világháború főként Európát, Ázsiát és Afrika néhány vidékét pusztította. Ma más a helyzet. A földkerekség legtávolabbi pontjai között a távolság most néhány tíz perccel mérhető és a legszörnyűbb pusztító eszközök — a nukleáris fegyverek — eljuttathatók a világ bármely részébe. A ssovjet javaslat elhárítja a lesxerelés akadályait Mi a Szovjetunióban gyakorta feltesszük a kérdést, mi az oka annak, hogy bár mi megegyezésre törekszünk a nyugati hatalmak kai a leszerelés kérdésében, arra kényszerítene^ bennünket, hogy részt vegyünk a fegyverkezési versenyben? Talán az a céljuk, hogy a fegyverkezési verseny során katonai fölénybe jussanak a Szovjetunióval szemben. De bármit mondjanak is, a fegyverkezési hajsza, mint a tapasztalatok mutatják, olyan bot, amelynek két vége van. Az itt jelenlevők bizonyára már tudják, hogy az ENSZ-köz- gyűlésén a szovjet kormány alapvető leszerelési javaslatokat terjesztett elő. Ahhoz, hogy a maguk teljességében értékelhessük új javaslatain kát, azt is figyelembe kell venni, hogy ezek a javaslatok megszüntetik az egyik legfőbb nehézséget, amely minden korábbi leszerelési tárgyaláson jelentkezett — mégpedig az ellenőrzés kérdésébe — mivel teljes leszerelés esetén az államoknak nem lesz semmi rejteni valójuk egymás elől, s az ellenőrzés ennek megfelelően telje*? és átfogó lehet. Ez pontosan ellenőrzés és nem felderítés lesz, mivel ha nincsenek hadseregek, a felderítés elveszti jelentőségét. Az említett javaslattal gyökeresen, egyszersmindenkorra meg akarjuk oldani a leszerelés problémáját: olyan feltételek közé akarjuk juttatni az államokat, amelyek között nem rendelkeznek többé a hadviselés anyagi eszközeivel. Nehéz feltételezni ugyanis, hogy az amerikaiak és oroszok háborúzni kezdenének egymás ellen repülőgépek, harckocsik, -rakéták és más korszerű fegyverek nélkül. Például vasvillával és asztalikéssel. Mi változatlanul bízunk az emberek jó szándékában, abban, hogy nem egymás leöldösésére, hanem békés életre és barátságra születtek, Önök tudják, hogy a keresztény vallás legfőbb parancsolata: „Ne ölj!” Koxel áll egymáshox a sxovjet és ax amerikai nép A második világháború vészterhes napjaiban vállvetve harcoltak a közös ellenség ellen, s minthogy népeink a történelem legfeszültebb időszakában együtt voltak, megbízható utalás lehet arra, hogy az alapvető és tartós érdekek együttműködésre és barátságra bírják a két országot. A Szovjetunió és az Egyesült Ál lamok népe között sok közös vonás van. Látogatásom meggyőz arról, hogy az amerikai nép értékeli és szereti a békét. Több más olyan vonást is észrevettem, amelyek közel hozzák egymáshoz néSzovjet tudósok automatikus megfigyelő állomás létesítését tervezik a Holdon Moszkva: (TASZSZ) Kukarkin, a fizika és matematikai tudományok doktora lehetségesnek tartja, hogy a közeljövőben állandóan működő automatikus műszereket fognák elhelyezni a Hold fel színén. Ezek a műszerek a Nap sugárzásait fogják vizsgálni és a földre továbbítják a szerzett információt. Ahhoz, hogy egyes földi jelenségeket előre meg tudjunk jósolni — írja Kukarkin a Pravdában — ismernünk kell azokat a folyamatokat, amelyek a Napban .végbemennek és közvetlenül vagy közvetve hatást gyakorolnak a földi jelenségekre. Kukarkin szerint a Hold és a közeli bolygók, például a Mars és a Venus tanulmányozása jelentősen kiszélesítheti az életnek a világmindenségben való megjelenési formáiról alkotott elképzeléseinket és lehetővé teheti, hogy új tények birtokában újszerűén vizsgáljuk meg az élet keletkezésének kérdését. peinket — így a szorgalom, az újra való törekvés, a tudásszomj, a technikai fejlesztés vágya, és végül olyan emberi jótulajdonságok, mint a nyíltság, a humorérzék, a jóindulat és a hazaszeretet. Bennünket természetesen megörvendeztet, hogy az utóbbi időben friss levegő tört be a szovjet —amerikai viszonyba. A szoyiet és amerikai államférfiak kölcsönös látogatásai és találkozói, a kulturális, a tudományos és technikai kapcsolatok, a mezőgazda- sági, a közegészségügyi csere felélénkülése, kiállítások szervezése, az idegenforgalom fejlődése — mindezek új csírák a szovjet —amerikai viszonyban. Los Angeles városa kelet felé tekint. Á Csendes-Óceán vize mossa Los Angeles partjait és Vlagyivosztok szovjet város partjait is. Amikor most itt együtt vagyok az önök városának képviselőivel, szeretném ismét hangsúlyozni, hogy a Szovjetunó kész sokoldalú kapcsolatokat kifejleszteni és baráti együttműködést kiépíteni az Egyesült Államokkal. Ezzel tulajdonképpen be is akartam fejezni beszédemet, de az előttem felszólalók érintettek néhány olyan kérdést, amelyekre nem lehet nemválaszolni. (Derültség. Taps.) Válasx a polgármesternek Polgármester Ur! Önhöz fordulok, a vendéglátóhoz. Beszédében ön azt mondotta, hogy mi el akarjuk önöket temetni, ön jól megvendégel engem és elvtársaimat, ezért hálások vagyunk önök nek, de az igazságot mégis megmondom. (Taps.) Szeretném megkérdezni: Miért tér vissza ön arra, amit Amerikába érkezésem után mindjárt az első beszédeimben megmagyaráztam? Azt hinné az ember, hogy a polgármesterek is olvasnak újságot. (Nevetés a teremben. Taps.) Nálunk midenesetre olvasnak újságot a városi tanácselnökök, ha nem olvasnak, előfordulhat, hogy a legközelebbi alkalommal nem választják meg őket. (Nevetés. Taps.) Hölgyeim, Uraim! Egyesek szemlátomást tovább óhajtanak haladni a hidegháború és a fegyverkezési hajsza lovacskáján. Ha nem szándékoznak leszállni erről a lovacskáról, és nyeregben maradnak — vajon hova visz az a ló? Ha az ilyen emberek fegyver- kezési hajszát és háborút akarnak, akkor üljenek csak ezen a lovon, akkor mindenki számára világos lesz, hogy semmiféle leszerelésről nem lehet szó. Ellenkezőleg, a fegyverkezési hajsza fokozódni fog. Ha önök nem hajlandók a leszerelésre és folytatni óhajtják ezt a fegyverkezési hajszát, számunkra nem marad más kivezető út, minthogy folytatjuk a rakéta- gyártást, amely nálunk futószalagon történik. Baráti jobbot nyújtunk önök* nek, ha nem fogadják el, mondják meg nyíltan. (Egy hang a teremből: Elfogadjuk!) Hruscsov: Akkor ésszerűen kell megközelíteni azokat a kérdése" két, amelyeket tárgyalunk. A szavakkal nem lehet játszani. Túlságosan felelős poszton vagyunk, s a szójátékokból igen siralmas következmények hárulhatnak népeinkre. Miért hívott még engem Eisen- hower elnök az Egyesült Államokba? Nyilván a bölcsesség su* gallta, hogy ezt megtegye avégett, hogy érintkezést találjon a Szovjetunióval és megegyezzék vele a békés életben. Tudjuk, hogy önök nem tisztelik a kommunistákat, de mi szomszédok vagyunk. A Csendes-óceán elválaszt bennünket, de ugyanakkor össze is köti országainkat. A kérdés most így áll: béke lesz-e országaink között, vagy háború? Nyíltan meg akarom mondani önöknek, nagyon nyugtalanít engem az a makacsság, amellyel az önök egyes politikusai — hidegháborús állapot fenntartására törekvő politikusok — tudatosan eltorzítják az általam kifejtett gondolatokat. Válasszanak. Együtt haladjunk-e a béke felé, vagy folytassuk a hidegháborút és a fegyverkezési hajszát. Nem azért jöttem* hogy könyörögjek önöknek, nem kevésbé vagyunk erősek, mint önök. Már sokszor beszéltem az Egyesült Államokban és még egyszer sem használtam ..fegvver”, még kevésbé a „rakéta” szót. És ha ezt mégis kimondtam, értsék meg, nem volt más kivezető út számomra. Egyesek talán szeretnék azt a benyomást kelteni, hogy szegény rokonokként jöttünk ide és kö- nyöradományként békét kérünk önöktől. Ne essenek tévedésbe. A békére minden neonok szüksége van. Ha a fegyverkezés hasznot hoz az ön|fck monopóliumainak, ha azt javasolják nekünk, hogy ne békés küzdőtéren, hanem a fegyvergyártásban versenyezzünk, ez megdöbbentő irányba vinne! Gondolják meg, hova vezethet ez, és válasszanak! A kérdés most így áll: Vagy a feszültség enyhülését, a hidegháború megszüntetését eredményezi találkozónk Eisanho- wer elnökkel, vagy úgy válunk el, hogy nem értük el a kívánt eredményeket. San Franciscóba érkezett a szovjet kormányfő San Francisco (MTI): Hruscsov szovjet miniszterelnök különvo" naton Los Angelesből San Franciscóba érkezett. Újságírók kérdésére Hruscsov kijelentette, Amerikában tett utazása megerősítette azt a meggyőződését, hogy az amerikai nép nem akar háborút. Vannak ugyan olyan egyének, akik „éles kérdéseket” akarnak feltenni neki, de e kérdésekre megfelelően lehet válaszolni. A vonaton a néger vasúti alkalmazottak körülvették Hruscsovot. Egyikük lelkesen rázogatta a szbv- jet miniszterelnök kezét és három szór is örömmel kiáltotta: „Üdvözöljük minálunk”. San Franciscóba érkezve a miniszterelnököt az állomáson a polgármester üdvözölte. A polgár- mester hangoztatta, örömmel fogadják Hruscsovot San Franciscóba. Hruscsov a Mark Hopkins hotelben szállt meg. Mikor a szovjet miniszterelnök a szállodához érkezett, nagy tömegek fogadták, s ujjongva éltették. Hruscsov kiszállt kocsijából és visszaintegetett az őt ünneplő lakosoknak. A tömegben volt egy magyar disszidens is, aki uszító hangú plakátot hordozott. Hruscsov megkérdezte, mi van a táblán? Majd megjegyezte, hogy „ilyen sok okos ember között akadhat egy bolond is”. Ezután a szállodába indult. A tömegek pedig lelkes felkiáltásokkal üdvözölték. Magyar idő szerint 4 óra 5 perckor a szállodában több szak- szervezeti vezető vacsorát adott Hruscsov tiszteletére. A vacsorán megjelent Walter Reuther, az egyesült gépkocsiipari munkások szakszervezeti vezetőid és James Carey, a villamosipari dolgozók szakszervezetének elnöke,
